Esztergom és Vidéke, 1919

1919-04-06 / 27. szám

F919. április 6. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Olyan, amely bizonyos kívül­ről jött elv mellett való kitar­tásban állott. Mi a forradalmi fegyelem ? Lelkűnkből fakadt elv mellett való kitartás. Azt az elvet tőlünk idegen akarat teremtette, ezt a sajá­tunk. Az autokratikus volt, ez demokratikus. Annak nem volt gyökere és nem is voltak azon, hogy gyökere legyen; ez mag­ból fakadt lelkünk talajaban, úgy virágzott egészséges egész- szé. A szervezet régi feje pa­rancsolt, a maié idéz, figyel­meztet, hangsúlyoz. A régi elvről csak akkor lett tudomásunk, mikor hozzánk vágtak, az újat már alkalma­zása előtt ismerjük, hiszen ma­gunk izzadtuk ki. A régi fe­gyelem teherré tette a szerve­zeti életet, ez buzdítólag hat. A szervezet elvét a többség akarata fixirozza. Ha a szervezet egészséges, egészséges elveket hoz ; ha nem egészséges, rósz elvet alkot s hogy ez ne érvényesüljön, kiüt a forradalom. A forradalom a beteg szervezet hamis többsé­gének felrobbantása. Ily értelemben a forradalom indokolt és jogos. Eljegyzés. Kardhordó Aladár kör­jegyző eljegyezte Mészáros Piroskát. Az új végrehajtó bizottság. A város végrehajtó bizottsága pén­teken újra alakult és nyomban át is vette az ügyek vezetését. A direk­tórium tagjai Szokob János, Kartaly István dr., Kralóvszky Géza, Horváth István, Ottlik Ferenc és Sziklai a katona tanács képviselője. A dorogi bányászok ezenkivül egy rendes és egy póttagot delegálnak a Direktóri­umba. Az új direktóriumból ezek- szerintMailáth Ferenc cs Szent-Györgyi Pál maradtak ki. Halálozás. Knorr János f. hó 4-én, életének 72-ik évében, rövid betegség után elhunyt. Temetése ma délután 5 órakor lesz a szentgyörgy- mezei temető kápolnájából. Ipartestületi közgyűlés. Múlt vasárnap volt az esztergomi ipartes­tület közgyűlése. Az ipartestület mint ilyen belépett a szociáldemokrata pártba és üdvözölte a Szovjett- kormányt. A tisztikar következőké­pen alakult meg, miután Magyary László elnököt érdemeinek elisme­réséül tiszteletbeli elnökké választot­ták meg: Elnök : Kralóvszky Géza, alelnökök : Sztahovits Jenő, Hermann Lajos. Számvizsgálók: Kósik Ferenc, Király Mór, Rosta Andor, Spitz József. Előljárósági tagok: Bábszky Ferenc, Bellus Gyula, Brukács Já­nos, Büchler Zsigmond, Cseh Sán­dor, Csermák Gyula, Csókás Boldi­zsár, Deutsch Samu, Farkas Gyula, Fiedler Gusztáv, Grósz Dezső, Haáz Ede, Kindl Gyula, Király László, Kurcz Lajos, Lóránt Ferenc, Lővy Izidor, Machacsek Gusztáv, Marosi Imre, Marosi József, Mészáros Lajos, Mikus János, Nádor Emil, Sallay József, Sipeky Antal, Sultheisz Má­tyás, Schveitzer János, Schveitzer Vilmos, Szatmáry Béla, Szmrtyka Mihály, Toldy János, Varga József, Véky Béla és Vince László. A diákőrség. Valahányszor forró napok következtek be, a diákőrség mindig a legnagyobb odaadással állott a közrend szolgálatában. A sok virrasztás, fárasztó szolgálat és azon körülmény, hogy a diákokat elvonta tanulmányaiktól végre a arra ve­zette a város parancsnokát, hogy feloszlatta a diákőrséget. A diákok tehát ismét visszakerültek az iskolába és pótolják a közrend szolgálatában eltöltött időt. Rendelet a katonai jelvények­ről. A hadügyi népbiztosság rende­leté szerint csakis aktiv katonák vi­selhetnek kék hajtókát. Csillagok vi­seleté teljesen el van tiltva. Rang­jelzésül a bal karon kék égszinű karpaszományt kell viselni. A katonai felszerelési tárgyak igénybevétele. A hadügyi népbiz­tosság rendeletet adott ki, amelynek értelmében az egész ország területén található katonai ruházati és felsze­relési tárgyak a magánosoktól lefog- lalandók. A szükséglet fedezésére igénybe veszik a katonai sapkákat, zubbonyokat, nadrágokat, lábbeliket, és mindazon fehérneműket, amelye­ken katonai bélyegző van és végűi a katonai egyéb felszereléseket (szí­jakat, hátizsákokat stb.) Az igénybe­vétel alól mentesek a tényleges ka­tonák és karhatalmi osztagok által viselt felszerelési cikkek, továbbá a a leszerelt katonáké, ha viselt ka­tonai ruhán kívül csak egy rend polgári ruhával bírnak. Az iparosok, földmunkások, alkalmazottak és tiszt­viselőktől igénybevett katonái felsze­relésekért az állam térítményt ád. A vidéki direktóriumok az átvételt sürgősen kötelesek megejteni és e célból katonai átvevő bizottságokat alakítani. Az elemi iskolákban megkez­dődött újból a tanítás. A Bottyán- uccai elemi fiú és leányiskolában a diákőrség feloszlása és a tüzelő­anyag hiányának megszűnése foly­tán az előadások ismét megkezdőd­tek. A szocializált és szocializandó vállalatok tisztviselői. A Forra­dalmi Kormányzótanács rendeletet adott ki, amely szerint a szocializált és a szocializálandó vállalatoknak tisztviselői és alkalmazottai, akik március 22.-én a vállalatnál szolgá­latot teljesítettek, továbbra is a he­lyükön maradnak. Fizetésük nem lehet több mint amennyi volt, de havonként 3000 koronát semmikép sem haladhat meg. Szolgálati he­lyükről ezek az alkalmazottak csak az üzemi termelési biztos és a szo­ciális termelési biztos előzetes hozzá­járulásával távozhatnak. Régi betétek felhasználható­sága. A pénzügyi bizottság 7/P. N. szám alatt hozott rendelete kimondja, hogy olyan betétek és folyószámlák, amelyeknél a vagyon felaprózásának lehetősége forog fenn, a pénz csak munkabérekre, vagy igazolt anyag­beszerzésre vehető fel. Március 25-ike után eszközölt készpénzbetétre, vagy folyószámlára ez a rendelet nem vo­natkozik. A 200 és 25 koronás bankje­gyek. Az utóbbi időben egyre- foko­zódó idegesség és bizalmatlanság tapasztalható a közönség körében az .Osztrák-Magyar Bank 200 és 25 koronás banjegyeivel szemben. Nap- ról-napra szaporodik azon feleknek száma, kik a bank pénztáránál e bankjegyek átcserélését kérik azon indokolással, hogy azokat senki sem akarja elfogadni. Az a téves hit is el van terjedve, hogy a bank e bank­jegyek bevonását elhatározta. Kö­zölhetjük, hogy e felfogás téves és eziránt semmiféle döntés nem tör­tént. Tekintettel arra, hogy az uj tanácsköztársaság megalakulása foly­tán a bankközösség Ausztriával meg­szűnt s az önnálló bankjegynyomda felállítása huzamosabb időt fog igénybe venni, a bank nincs abban a helyzetben, hogy a fent említett bankjegyeket különösebb indokolás nélkül átcserélést tovább is eszkö­zölje. Felkérjük tehát a feleket, hogy a birtokukban levő 200 illetve 25 koronás bankjegyeket szükség nélkül ne váltsák át, illetve fizetéseknél ag­godalom nélkül fogadják el, mert annak idején a viszonyok javultával minden nehézség nélkül ki fogják cserélhetni más bankjegyekre. Esztergom város házai köztu­lajdonná váltak. A lakóházaknak a magyar Tanácsköztársaság tulaj­donába vételére szóló X. K. T. sz. rendelet 6. §. 3. bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a szociális ter­melés népbiztosa 12—919. Sz. T. N. számú rendeletével annak hatályát kiterjesztette Balassagyarmat Besz­tercebánya, Beregszász, Budafok, Czegléd, Eger, Eperjes, Esztergom, Igló, Lőcse, Nagykároly, Nyíregyháza, Rózsahegy, Sátoraljaújhely, Szom­bathely, Temesvár, Ungvár, Vác, Veszprém és Zombor városokra és községekre. Ellenőrző munkástanácsok a szocializált üzletekben. A magyar- országi Tanácsköztársaság feladatá­nak tekinti annak biztosítását, hogy a rendelkezésre álló árú igazán a vásárlónak jusson. Ecélból ellenőrzés alá veszi az üzleteket, amelyek nagy­ban árusítanak, továbbá amelyek kicsinyben való árusítás mellett nagy­bani kereskedést is űznek, azután akik közvetlenül a fogyasztóknak árusítanak, de 1919. március 22-én tiz vagy több munkást foglalkoztat­tak. A köztulajdonba vett üzlet mun­kásai ellenőrző munkástanácsot vá­lasztanak. Ezt a tanácsot a rendelet megjelenése után haladéktalanul meg kell alakítani. A rendelet végrehaj­tása a szociális termelés népbiztosá­nak feladata. Fegyveres őrség a határban. Több pincét törtek fel a határban és bort vittek el. Nehogy a dolog elfajuljon, Szabó István városparancs­nok a határ megvédésére nagyobb számú fegyveres őrséget rendelt ki. Az intézkedés általános megnyugvásra van a külső birtokosoknak. Az elzálogosított tárgyak 100 koronán alul visszaadandók. A forradalmi kormányzótanács rendeletet adott ki, amelynek értelmében azokat a zálogtárgyakat, melyeket 1919. március 22-ike előtt 100 koronát meg nem nem haladó összegig elzá­logosítottak, április 15-ig [zálogjegy ellenében minden fizetés nélkül visz- sza kell adni. Az elzálogosító a ka­pott kölcsönt április 15-ike után nem tartozik visszafizetni. A lánckereskedelem végnapjai. Az üzleti készletek felvétele az első lépés a lánckereskedelem letörésére. A tanácskormány eddigi intézkedései mind csak egy célt szolgálnak : hogy a dolgozó munkásember becsületes áron juthasson közszükségleti cikkei­hez és semmi kétség, hogy a pénz­ügyi népbiztosnak az az intézkedése, hogy legfeljebb 2000 korona fizet­hető ki betétre, vagy folyószámlára, szintén ezt a célt szolgálja közvetve, mert hiszen havi 2000 koronából nem lehet már árut halmozni, nem lehet 60 koronás cukrot és 50 ko­ronás zsírt összevásárolni, arról nem is szólva, hogy a kemény büntető intézkedések miatt százszor is meg­fogja gondolni magát az lánckeres­kedő, aki még mindig uzsoraüzletek­kel akar megpróbálkozni. A föld­alatti kereskedelemnek most végleg befellegzett. Sokan ácsorognak az uccán. Az embereknek mintha semmi dolga sem volna, különösen az asszonyok egész délelőttöket az uccán töltik. Hiába minden figyelmeztetés, ők ren­dületlenül járkálnak tovább és ácso­rognak a hivataloknál amivel csak hátráltatják az amúgy is túlhalmozott hivatalok munkáját. Nem lehet a határban dolgozni. Kevés, nagyon kevés az élelmünk és most mikor minden épkézláb em­ber a megélhetést biztosítandó — a határban dolgozna, folyton esik az eső. Egy nap ha van valamire való idő, már másnap esik. Az árpa zsák­ban van, burgonyát sem lehet ültetni. Az előbbeni már is megkésett na­gyon, az utóbbinak is itt a legfőbb ideje. Ha ez igy tart borzasztónak nézünk elébe. Régi óhaja kezd a megvalósulás stádiumába lépni az esztergomi kis­gazdáknak. A halastó ügye u. i. állandóan foglalkoztatta Esztergom közönségét. Most mint értesülünk a részbeni lecsapolás megkezdődött. A bevezető csatornát el és a levezetőt kizárták úgy hogy tulajdonképen a régi tómedre marad csak meg, amely­be átrakják a kis halakat és a na­gyok közfogyasztásra kerülnek. Tyúkok veszedelme. Város szerte nagy kelendősége van mostanában a baromfinak, de nem a piacon, mert ott nincs, hanem a házaknál. A tyúklopás napirenden van, de a tol­vajok nyomára jönni eddig nem si­került, akik vakmerőségükben any- nyira mentek, hogy Gyarmati Dénes a vörös század parancsnokának ba­romfiát is megdézsmálták. Itt azon­ban nyomot hagytak maguk után és valószínű, hogy mire lapunk meg­jelenik a tolvaj is bírósága elé kerül. Muszáj nevetni! „Újvári telefo­nál“ a cime annak a legújabb két­oldalú tréfás hanglemeznek, melyet Újvári Károly adott elő. Ezen a hanglemezen a kitűnő komikus fölül­múlta önmagát, olyant nyújtott, amely e lemezhez fűzött óriási várakozást teljes mértékben igazolja, szóval a legjobb hanglemez-produkciót. A lemez pénzért nem kapható, csupán 6 darab lejátszott öreg lemezért szál­lítja Wágner „Hangszerkirály“ Bu­dapest, József-körut 15. Nyug. állami felső kereske­delmi iskolai tanár elvállalja felső kereskedelmi iskolai ma­gántanulóknak szakszerű elő­készítését. Tudakozódhatni Lő- rinc-u 1 szám alatt az emeleten. Szolid fiatalember házasság céljából, megismerkedni óhaj­tana egy szerény igényű, finom érzésű, háziasán nevelt haja- donnal. Hozomány mellékes, varrni tudók előnyben. Ko­moly érdeklődők adják le cí­müket diszkréció biztosításával a kiadóba. Katonapuska a hazát vé­di, add vissza minél előbb a munkástanácsnak. Bán- tódásod igy nem lesz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom