Esztergom és Vidéke, 1919

1919-04-13 / 28. szám

1919. április 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Halálozás. Réger Endre Károly, Réger István fürdőbérlő és neje Pék Émilia fia, hosszas szenvedés után 33 éves korában elhunyt. Temetése ma délután 5 órakor lesz a szent- györgymezői temető kápolnából a vízivárosi temetőben. Szabadságon. Osváth Andor vá­rosi főjegyző a direktóriumtól két­heti szabadságot kapott egészségének helyreállítása céljából. A direktórium kiegészítése. Az esztergomi munkás és katonatanács végrehajtó bizottságába Prehal Nán­dort rendes és Papp Lajost póttago­kul küldték be a dorogi bányászok. Birtokrendezési és termelést biz­tosító bizottság tagjai Esztergomban : Bekő Sándor, Miklósi György és Krenkó János lettek. Ismeretterjesztő bizottság. A vármegyeház termében nagyszám­mal gyűltek össze a szakszervezetek bizalmi férfiai, tanárok, tanítók, or­vosok, mérnökök stb. Rády Sándor szakszervezeti tanács elnöke ismer­tette a célt. Ráday a művelődés szép perspektíváját tárta a hallgatóság elé, mely mindenkinek kell, hogy lelkében éljen. A bizottság követke­zőkből alakult meg: dr. Darvas Géza orvos, Lisser Dávid mérnök, Mila- kóvszky László tanár és Bárdos József tanítóból. Az ismeretterjesztő előadások városunkban nem új dol­gok, mert évek előtt kezdődtek ezek már meg különösen a belvárosi, szent­tamási és a szentgyörgy mezői olva­sókörökben, sőt egy időben egész­sorozatos gazdasági előadások voltak a laktanyában is. Az esztergomi szellemi munkások sohasem zárkóz­tak el az ismeretterjesztő előadások tartása elől, bizonyára most is kész­séggel állanak a jóügy szolgálatába. Kirendelés. Miinek Zsigmond és Imely Ferenc közalkalmazottak a forradalmi törvényszékhez rendeltet­tek szolgálattételre. Detektívtestület Szabó István Esztergom város parancsnoka Rezső Lajos és Stibrányi Elemér detektíve két csoportvezetőkké nevezte ki. A két csoportvezető mellé detekl ívekül Varga Dezső János, Szabó Lajos, Szabó János, Sebők Ferenc, Újvári József, Róthmajer Ferenc, Nemes József, Szántai Imre és Szántai Jó­zsef elvtársakat osztotta be. Vaskapui kilátós-menedékház védelme. Az Esztergomi Turista Egyesület közvetlen a háború kitö­rése előtt egy ép oly szép, mint az idegen forgalmat nagyban elősegítő intézményt létesített a Vaskapun. A kilátós-menedékházat, mely a nagy- közönségnek osztálykülönbség nél­kül egyik legkedveltebb kiránduló- helye, az egyesület veszélyeztetve látta a zavaros időkben és ezért a városparancsnokság védelmét kérte, aki is a következő hirdetményt bo- csájtotta ki: „Az Esztergom-Vaska- pui kilátós-menedékházat annak ösz- szes ingó és ingatlan tartozékaival együtt az esztergomi városparancs­nokság védelmébe vette. A kilátós- menedékház látogatói ennélfogva kö­telesek az épületben kifüggesztett házirendet szigorúan betartani, a me- nedéházat és tartozékait pedig mint közvagyont, mindennemű rongálástól megóvni. A kártevők felett a forra­dalmi törvényszék Ítélkezik. Eszter­gom, 1919. április 8. Szabó István, s. k. városparancsnok.“ Szállodák és kávéházak új elne­vezése. Az esztergomi szállodáknak, vendéglőknek és kávéházaknak a végrehajtó bizottság új neveket adott és pedig: a Korona kávéház „Lenin“, a Központi kávéház „Trockij“, a Magyar Király szálloda „Szovjett“,a Fürdő szálloda „Marx“ és a Három Szerecsen szálloda „Engels Frigyes“ nevet kapta. Itt említjük meg, hogy a szállodákat a végrehajtó-bizottság pénteken már köztulajdonba vette. Az esztergomi munkás és ka­tonatanács névsora. Minden kü­lönösebb mozgalom és zajnélkül folyt le kedden a munkás, katona és föld- mívestanács tagjainak választása. — A régi választásoknak hire sem volt, pedig a szavazók száma, dacára egyes osztályok kizárásának — meg­sokszorozódott, de azt is kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy sokkal kevesebben éltek szavazati jogukkal, mint amennyire számítottunk. A négy szavazó helyen összesen 3045 sza­vazat adatott le. Tanácstagok lettek : Ottlik Ferenc 2341, Szokob János 2301, Szabó János 2277, Horváth János 2210, Gerő János 2149, Sza­bna Károly 2071, Szabó István vp. 2063, Magyar Endre 2060, Majtényi József 2039, Bekő Sándor 2028,. Kralovszky Géza 2003, Dr. Szeyler Emil 2000, Zajác János 1985, Kere­kes Ferenc 1980, Fekete Imre 1925, Gáspár János 1900, Kele András 1851, Nabrádi János 1850, Davido- vics Ákos 1848, Deics Kálmán 1830, Lantos József 1825, Lénárt Ferenc 1824, Miklósi György 1784, Burza János 1782, Veszély Béla 1781, Li- szer Dávid 1764, Néczin Jenő 1729, Czvik Márton 1716, Nádor Emil 1685, Kartaly István 1657, Győri János 1618, Janics Ferenc 1610, Váradi Árpád 1530, Csermák Gyula 1506, Ljubojevics Manó 1482, Schupp Gábor 1455, Fritz Béla 1453, Hor­váth József 1390, Csaba János 1386, Gál András 1376 szavazattal. Szerencsétlenség. Vig János nagysápi lakos fejszevei véletlenül a lábát megvágta s most súlyos sebé­vel a Kolos-kórházban ápolják. Parancsnokjelölések az eszter gomi vörös zászlóaljban. Az esz­tergomi Katonatanács jelölő-bizott­sága pénteken tartott ülésén a pa­rancsnokságokra és ezek mellé po­litikai megbízottakul a következőket hozta javaslatba és terjesztette fel megerősítés végett a Hadügyi Nép­biztossághoz : Vörös Zászlóalj pa­rancsnoka : Gébé János volt száza­dos, politikai megbízott: Tót János volt őrmester. A 9. század parancs­noka: Steiner Béla volt főhadnagy, politikai megbízott: Strichó István volt tizedes. A 10. század parancs­noka: Sipos Aba volt százados, po­litikai megbízott: Gajdos Lajos volt szakaszvezető. A 11. század pa­rancsnoka : Gál András volt tizedes, katonai tanácsadó: Say Gusztáv volt százados. A 12. század géppuska pa­rancsnoka : Steiner Jenő volt őrmes­ter, katonai tanácsadó: Mátéffy Ist­ván volt hadnagy. Műszaki század parancsnoka : Paár Ferenc volt őr­vezető, katonai tanácsadó : Drappan Sándor v. th. Törzsszázad parancs­nok : Batky Endre volt főhadnagy, politikai megbízott: Pap Gyula volt őrvezető. Élelmező tiszt: Prokop Jenő volt főhadnagy, politikai meg­bízott : Hauszleitner Károly volt őr­mester. Gazdasági hivatal főnöke: Belányi Gyula volt főhadnagy, po­litikai megbízott: Markstein Ármin volt őrmester. Tüzérüteg parancs- ■ noka : Hügler Károly volt százados, politikai megbízott: Táncsics József. Dohány termelés. A földmivelés- ügyi népbiztosság elrendelte, hogy amely birtokon a múlt évben do­hányt terr tek, az idén is kötelesek ugyanakkora területen termelni do­hányt. Sajat használatára minden 18 évnél idősebb férfi 200 dohany- palántát termelhet előzetes bejelen­tés mellett. A Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya. A forradalmi kormány­zótanács néhány nap múlva nyilvá­nosságra hozza azt a tervezetet, a melyen a Magyar Tanácsköztársaság alkkotmánya felépül. Az új alkotmány, mint az oroszországi is, a tanácsok rendszerén épül fel. Minden község, vagy város megválasztja a maga helyi tanácsát. Egy egy járásnak, vagy megyének helyi tanácsai meg­bízottakat küldenek ki s ezekből alakul a járási, vagy megyei tanács, akiknek küldötteiből viszont a taná­csok országos gyűlése formálódik. Az új alkotmánynak legjelentősebb alapintézkedése, hogy a tanácsok­ban csak a dolgozó emberek kapnak választójogot. Az ipari üzemek heti árukész­letének bejelentése. A Szociális Termelés Népbiztosságának az ipar­üzemek heti adatbeszolgáltatásáról kiadott 16. számú rendeletéhez ki­egészítésül és felvilágosításul a kö­vetkezőket közli: Csak azok az üze­mek kötelesek minden héten adato­kat szolgáltatni, melyek gépi (moto­rikus) erővel és tiz munkással vagy gépi erő hiján legalább húsz mun­kással dolgoznak. Minden alkalma­zott munkásnak számít. Aki magán felejtette a cipőt. A legújabb forradalom lezajlása után egyes emberek kezdenek visszatérni eredeti természetükhöz, akiken nem fog semmi jó és lopnak mint azelőtt. Természetesen az igazságszolgáltatás az ily alakokat kérlelhetetlenül üldözi. Ily üldözésnek részese most Bek István legény, akit Gerendás Lajosné jelentett fel, mert tőle megszökött, de magával vitte gazdájának lábbe­lijét és néhány ruhadarabjai. Lévén pedig a lopás most is bűntett az illető csakhamar megismerkedhetik a forradalmi bíróság szigorával. A földhaszonbér befizetése. A Földmivelési Népbiztosság rendeletet adott ki, amely szerint a földbirtokok után fizetendő haszonbért, ha a föld- tulajdonosnak a község határában legalább 100 magyar hold területű földbirtoka van, a haszonbérlő a birtok fekvése szerint illetékes állam- pénztárba az esedékesség idejében fizesse be. Ez a rendelet nem terjed ki a már állami kezelésbe átvett földterületekre. A rendelet szabályát megsértők forradalmi törvényszék elé állíttatnak. Hidátkelési igazolványok kiál­lítása. A hidátkelési igazolványok kiállítását, illetve láttamozásat az esztergomi munkás- és katonatanács végrehajtó bizottsága, az esztergomi városparancsnokság hatáskörébe utal­ta f. évi április hó 7-től kezdődőleg. Utasította ennélfogva a városparancs­nokságot, hogy ily igazolványok cél­jából beérkező kérelmeket a szüksé­ges óvatosság és legmesszebb menő körültekintés mellett a sajat hatás­körében bírálja el és az igazolvány megadása vagy megtagadása tekin­tetében végérvényesen határozhat. A határozatok meghozatalánál a demar­kációs vonal átlépése tárgyában ki­adott népbiztos tanácsi, népbiztosi és a helyi munkás és katonatanács végrehajtó bizottságától már kiadott avagy ezután kiadandó rendelkezéseket pontosan be kell tartani. A bányászok nem léphetnek be a Vörös Hadseregbe. A szo­ciális termelés népbiztosa rendeletet adott ki, amelynek értelmében a bá­nyamunkásoknak nem szabad el- hagyniok helyüket és a Vörös Had­seregbe belépniük tilos. Szabadságot a bányamunkások csakis a mező- gazdasági munkaiatok elvégzése vé­gett csakis az üzemi ellenőrző mun­kástanács engedelye alapján nyer­hetnek. Április 15 tői szeptember 15-ig nyári időszámítás. Magyarország területén jelenleg használatban levő egységes középeurópai időszámítás április 15-ikétől szeptember 15-ig akként módosul, hogy az uj időszá­mítás a jelenlegi általánosan hasz­nált időszámításhoz képest egy órával előbbre lesz igazítva. Az új időszámítás április 15.-én haj­nali 2 órakor veszi kezdetét és szeptember 15.-én hajnali 3 órakor ér véget, amikor is az óramutató 2 órára visszaigazítandó és igy az első 2 óra 2/a. a második visszaigazított 2 óra pedig 2/b. jelzendő. A birtokrendezés és termelő- szövetkezet alakításának felté­telei. A földmívelésügyi népbiztos a következő rendeletet adta ki: Min­den birtokrendezési, továbbá a ter­melést biztosító ügyekben is intéz­kedni ezután csak a községi, járási és vármegyei birtokrendező és ter- meléstbiztosító bizottságok jogosultak. A bizottságok a hozzájuk küldött szakember (gazdasági biztos) bevo­nása, irányítása és az ügyeknek ő ál­tala történő előkészítése nélkül hatá­rozatot nem hozhatnak. Ennek a rendeletnek a megjelenésétől kezdve a községi, járási és vármegyei bir­tokrendező és termelésbiztosító bi­zottságok előzetes beleegyezése nél­kül sem birtokrendezést foganatosí­tani, sem termelőszövetkezetet alakí­tani nem szabad. Fizetésrendezés a vasútnál. A magyar államvasutaknál általános státusrendezés történt, amelynek ér­telmében — kevés kivétellel — min­den alkalmazott előlépett 1—2, 2—3, esetleg 4 fokkal. Győrött maradnak a muzeális kincsek. Dr. Kenzler Hugó, az or­szágos közoktatási népbiztos szer­dán Győrött járt, hogy az ott levő muzeális kincseket leltárba vegye. Ez alkalommal el akarta vinni Bu­dapestre a győri székesegyháznak remekművű kelyheit és szentségtar­tóját, melyek az ötvösművészet mes­teralkotásai közé tartozik. A győri kulturügyek megbízottja dr. Pogány Imréné tiltakozott e terv ellen és dr. Kunfi Zsigmond kulturnépbiztosnál interveniált. Dr. Kunfi Zsigmond ki­jelentette, hogy a győri műkincsek­nek Győrött kell maradniok. Aprópénz lesz. Az utóbbi időben ismét kínos aprópénzhiány mutatko­zott. Lépten nyomon a legnagyobb nehézséget okozza, hogy nincs elég tiz- és huszfilléres forgalomban. A forradalmi kormányzótanács sürgősen orvosolni kívánta ezt a bajt s ren­deletére a Weiss Manfréd-féle csepeli tölténygyárban már megkezdték az aprópénz verését. A pénzverés a Körmöcbányáról a cseh megszállás előtt elhozott mintákkal történik. Az egyházi vagyon. A kormány rendeletére az összes egyházi va­gyont őrizetbe vették. Kifejezetten csupán őrizetbe vétel történt, az egy­házi vagyonok készpénzrésze folyó számlára helyeztetett el s minden eddig szokásos kifizetés akadályta- talanul tovább folyik. A gyógyszertárak, droguériák köztulajdonban. Minden gyógy- és vegyaru üzem, gyógyszertárak, gyógy­árukereskedések, köztulajdonnak nyil­váníttatnak, azonban üzemüket tovább folytatni kötelesek. Az önhatalmú intézkedések ellen. A forradalmi törvényszék elé állítják mindazokat, akik önhatalmú­lag intézkednek oly ügyekben, me­lyek a forradalmi kormányzótanács­nak, az egyes népbiztosságoknak, vagy az alájuk rendelt hatóságoknak intézkedései körébe tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom