Esztergom és Vidéke, 1919

1919-03-20 / 23. szám

1919. március 20. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 a honvédtemető zöldelő füvecskéi egymásnak suttogták — egy a ma­gyar ismét, együtt ünnepel! Hisz nincs különbség a magyar és magyar között. Ti elesett hősök ott a két temető­ben pedig pihenjetek békében 1 Nem hiába haltatok meg, él eszmétek az egész magyar népben és védi a szent szabadságot. gr hírek Farsang után. Karnevál hercege detronizálva lógó, álmos, részeg fejjel, fá­radt derékkal süppedt vissza kopott foteljébe. Négy évi visz- szarettenése után régi duhaj nyerskedvével, vad, hajtörő cé- coival tökéletesen hangolni, szuggerálni tudott bennünket. Igaz, könnyű volt neki. Mert mintha vérünkre menő kiját­szásunkért, megrabolt ifjúsá­gunkért, veszendőbe ment színes éjszakáinkért magunkat kárpó­tolni, mintha mindent feledve és semmivel sem törődve má­morba keringőzni, mintha nap­jainkat duplán leszakítani akar­tuk volna, — két kézzel ka­paszkodtunk a csárdások üte­meibe s két szájjal kapkodtunk a vélt élvezetek után. Mulatni, mulatni! S elbolondultságunkban, ön­lebecsülésünkben nem akartuk észrevenni, hogy ezek a heje huják erőltettek, nem ami lel­kűnkből fakadók. Egy régi kor ittfelejtett tradíciója. S most, mint átdorbézolt éj után a főfájást, katzenjammert, áttáncolt farsang bornirtságát, keserűjét, savanyúját érezzük. Mintha a mulatságokért mulat­tunk volna s nem magunkért, mintha kedvünket, dalos mu­zsikás vérünket másoknak ren­deltük volna alá! Sebaj! Gaz­dagabbak lettünk egy magunkra- jövéssel, ami első lépés ahhoz, hogy más mulatságokat teremt­sünk magunknak. Mélyebbeket és halkabbakat. Gondtalanabb életet, több magunknakélést. Intimebb társaságot. Spontán jókedvből szökkenő táncot. S addig, amig élvezet. Temperan- tumunkat kifejező heje-huját. Őszinteséget. Tisztább bort, több melódiát, több poezist. Tartal­mat az üres gesztusok helyett. Több intelligenciát, Ízlést és kultúrát a mulatságokban is. Az Esztergomi Polgári Egye­sület vasárnap délután 6 órakor a Magyar Király szállodában tartja évi rendes közgyűlését. Az orvosi dijak emelése. Az országos orvosszövetség esztergomi fiókja március 8-án tartott gyűlésén a megélhetési viszonyok fotytonos drágulása következtében elhatározta, hogy március 15-től kezdődőleg a dijakat fölemeli. Eszerint a beteg lakásán 15 korona, az orvos lakásán 10 korona a díjazás. Éjjel e dijak kétszerese számit. Az orvosi tanács­kozás (consilium) dija 50 korona. Természetesen a kisfizetésű hivatal­nokoknál valamint a méltánylást igénylő esetekben továbbá is a leg­messzebbmenő engedményeket fog­ják tanúsítani. összeírási biztosok. A közelgő nemzetgyűlési, valamint a törvény- hatósági és községi választó jogo­sultság igazolására szolgáló igazol­ványok és összeirási biztosokul a kormánybiztos az alábbiakat nevezte ki: Dr. Boross Géza ügyvéd, Lóránt Sándor kereskedő, Nagy Antal fő­reáliskolai tanár Vitái István tanítót és pótlólag Oltósy Rezső, dr. Sebők Ferenc és Walter Bélát. A Radikális-párt ezúton kéri fel összes tagjait, hogy csütörtökön d. u. fél 6 órakor a Fürdő szálló kávé­ház helyiségében megtartandó érte­kezleten teljes számban megjelenni szíveskedjenek, amennyihen fontos pártkérdések kerülnek megvitatásra. Az értekezlet után a párt tagjai sze­rény vacsorára, amelyen mindenki tetszése szerint vesz részt, együtt maradnak. Népünnepély Nyergesújfalun. Vasárnap délután sikerült népünne­pélyt rendezett Nyergesújfalu népe a község egyik dombhátán emelt szabadságoszlopnál. Ünnepi beszédet Kernstock Károly, a művészek kor­mánybiztosa, mondotta mély értelmű, demokratikus, magyar szellemben, hangsúlyozva, hogy a forradalmi vívmányokat létünk parancsolja meg­tartani az ellenforradalmárok kapita­lista céljukkal szemben. Majd Ke- rényi Rezső, áll. tanító, lelkes sza­vakkal ecsetelte a 48-as és a mai forradalom népuralmi eredményét, a pór és a munkás teljes felszabadu­lását, ami nemzetközi kapcsolatával is hazánk javát munkálja. A himnusz eléneklése és a tűzoltózenekar mun­kásdalának hangjai mellett oszlott szét a hazafias érzéstől hevük ün­neplő közönség. A Zeneegylet vasárnapi hang­versenyének megismétlése. Mivel a Zeneegylet vasárnapi hangverse­nyének jegyeit a közönség valóság­gal szétkapkodta, s igy sokan már nem jutottak jegyhez, hétfőn este ezekre való tekintettel a hangver­senyt megfogják ismételni. Az ingatlanok telekkönyvi át­írása. Az 1919. évi il-ik néptörvényt, mely az ingatlanok telekkönyvi át­írását tiltotta, a kormány hatályon kívül helyezte. E szerint a néptör­vény értelmében az ingatlanok telek­könyvi átírásának akadálya nincs. Eltörlik a vármegyéket. A régi kormányok a városok háttérbe szo­rításával mindig a vármegyéket favo­rizálták, most pedig, a kormánynak az a szándéka, hogy a megyéket eltörlik. A megyék eltörlésével a községeknek nagyobb autonómiát szándékoznak biztosítani és járásokba csoportosítják őket. A városokat közvetlen a belügyminiszter felügye­lete alá helyezik. A rendőrség államosítása. A belügyminisztériumba beosztott Ros­tás debreceni főkapitány közölte városa tanácsával, hogy a kormány a vidéki rendőrség államosítását el­határozta, sőt már április l-ével életbelépteti. A nem rotációs papír felsza­badítása. A kormány a nem rotá­ciós újságpapír forgalmának és fel- használásának korlátozásáról most egy éve kiadott rendeletet hatályon kívül helyezte. — A feloldó rende­let a szak- és hetilapokat és a vidéki sajtót érinti. Az önkéntesek alkonya. Ó lá­nyok, vitéz karpaszományosok, snáj- dig trénönkéntesek, daliás tüzérön­kéntesek és a fess huszárönkentesek titkos imádói, ime vége a romanti­kának : a szivbéli ügyekhez nem értő hadügyminiszter bácsi szemüveges professzori kegyetlenséggel eltörli az önkéntességi intézményt. Bözsi ne sírjon, igy kell annak lenni. így kí­vánja az élet. Meg van ám ennek is a haszna — mert kitudódik most ki szereti igazán a választottját — ér­dek nélkül — a szürke civilruhában. A bálokon, a társaságban kevesebb lesz ezentúl a 'rézgombok hamis aranyfüstös csillogása, de annál több lesz az őszinte, igaz érzés, amelyből hiányzik a hazugság, konvenció — talán. Mezőgazdasági békéltető és bérmegállapitó bizottság tagjaiul a kormánybiztos a következőket ne­vezte ki. Esztergom városból ifj. Adorján János (Rozália-u. 5.), Grósz Ferenc, Kiffer Mihály és Kiss Lajost (Petőfi-u. 34.)' rendes tagokul, Erős János (SzentgyÖrgy-u. 3.), Tóth János Vig József (Szentgyörgymező) és Zwick Mártont póttagokul; az esz­tergomi járásból Hartmann Péter (Nyergesujfalu), Bádi József (Balassa- ucca 8.) Novák István (Rudnay Sán- dor-tér) és Pohl Dénest (Kiscsév) rendes tagokul, a párkányi járásból Kosztics Lábúd (Karva), Szentes Imrét (Kéménd) és Szegi Pált (Bá- torkeszi). A kereskedők panasza. Az esz­tergomi kereskedők azon panasszal fordultak a megye alispánjához, hogy a kiosztásra kerülő közszükségleti cikkek kiosztásától olvasó és társas­körök, úgyszintén nem kereskede­lemmel foglalkozó egyének eltiltas- sanak. — Az alispán a panasznak helyt adott és elrendelte, hogy a hatósági cikkekből a lehetőség szerint minden iparigazolvánnyal bíró keres­kedő arányosan kapjon. Lovat kaphatnak a rokkantak. Mindazok a hadirokkantak, akik megélhetésük biztosítására lovat akarnak szerezni és hatóságilag iga­zolják, hogy lóra tényleg szüksé­gük van, valamint okmánnyal bizo­nyítják, hogy rokkantsági nyugdijat húznak, kérhetnek egy, vagy két lovat becsérték szerint történő áten­gedés alapján. Azok, akik Ötven százalék erejéig rokkantak egy lovat, akik teljesen rokkantak két lovat kaphatnak. Ingyenes élelmezés a hazatérő katonák részére. A közélelmezési miniszter előterjesztésére a minisztre- tanács elhatározta, hogy azon hadi­fogságból hazatérő katonáknak, akik­nek vagyoni helyzete megokolttá teszi, a jövőben is hazatérésük nap­jától kezdve három hónapon át in­gyenes élelmezést biztosit. E sze­génysorsú katonák azokat az .élelmi­szereket, amiket a hatóságok oszta­nak ki (liszt, zsir, kávé, cukor), az őket megillető fejadag szerint való mennyiségben a községektől ingyen kapják. Ellopott, de megkerült lovak. Remenyik Ernő dorogi bányamérnök Budapestre ment e hó elején a bánya fogatán. A kőbányai úton leszállt kocsijáról és rövid időre őrizet nél­kül hagyta a fogatot. Képzelhető meglepetése, mikor pár perc múlva visszatér és se kocsi, se ló. Azonnal jelentést tett az államrendőrségnél az esetről. A rendőrség rögtön kutatni kezdett az ellopott fogat után és sikerült is a tetteseket elcsípnie s a bányamérnök visszakapta a 20 ezer korona értékű fogatot. A tolvajokat a rendőrség letartóztatta. Közveszélyes munkakerülő. Fan- tusz Dávid szentgyörgymezői korcs- máros és kereskedő kerítésén Sovány János bemászott a múlt éjjelek egyi­kén és baromfit lopott. A rendőr­ségnek sikerült kézrekeriteni a tyúk­tolvajt és előzetes letartóztatásba helyezte, majd átadta a járásbíró­ságnak mint közveszélyes munka­kerülőt. Az erőtakarmány ügye. A föld­mivelésügyi miniszter az erőtakar­mány, a tengeri, az árpa, az olajos pogácsa, ocsu és korpa kiutalását a kormánybiztosra bízta. Az erőtakar­mányt a helyhatóságnál kell kérni. Felemelték a hadinyereség adót. Az eddig kivetett hadinyere­ségadót a kormány a hivatalos lap­ban megjelent 1919. évi XXIV. nép­törvény szerint úgy emelte föl, hogy a hadinyereségek 10,000 koronát meghaladó részének 80 százaléka illeti a hadinyereségadó címén az államkincstárt, 100,000 koronán aluli hadinyereségből 10,000 korona után 20 százalék, a következő megkezdett vagy teljes 10,000 korona után 30, minden további 20,000 korona után 10 százalékkal több nyereségadót vet ki a törvény. A hadinyereségadó fölemelés folytán kivetett különbözet négy egyenlő részben esedékes. Az első részlet a kivetésről szóló érte­sítés után 30 nap alatt, a következő részleteket pedig a negyedik, hatodik, illetve tizedik hónap utolsó napjáig kell befizetni. Az igy kivetett hadi­nyereségadót hadikölcsönnel és jára- dékkölcsönnel is be lehet szolgáltatni. A törvény ezenkivül még rendelke­zik a helyesbítésekre vonatkozólag is. Az élelmezés problémája. Fő­városi lapok riportjai szerint üresek a vásárcsarnokok, gyakran főzelék­nemű sincs elég. A bécsi lapok jelentik, hogy a héten zsírt adnak ki a közönségnek, fejenkint hat dekát, kilója 28 korona. Pozsonyban régen nincs zsir. Szegeden a húsellátás bizonytalan, mert Szeged és környé­kének marhaállománya az igények kielégítésére már képtelen. A ható­sági üzem száz darab marha helyett február közepén csak 12 darabot tudott vásárolni. A marhahús ára február 20 án 16—18 korona volt. Ugyanezt panaszolják Komáromban, de itt abból az okból, mert hét ko­ronára maximálták az élőmarha árát és 11 koronában a húsét. Miskolcon sójegyet adnak ki, havi fejadag félkiló. Ezek a szemelvények rávilá­gítanak a küzdésekre, melyekkel a városok hatóságai és közönsége ha­dakoznak. A lisztellátás sem minde­nütt biztos, a cukor pedig majd­nem mindenütt bizonytalan. Lili bárónő csodaszép Operette legszebb kottáját közli a „Színház és Divat“ most megjelent száma. Ez a pompásan szerkesztett és pa­zarul kiállított művészi hetilap szen­zációs közleményeket hoz hetenkint a divat, színház és művészetről. Művelt ^család asztaláról nem hiányoz­hat. Aki most előfizet félévre 33 koronával, ingyen kapja meg az ez évben megjelent összes számokat valamint a gyönyörűen kiállított két műveszalbumot és a sajtó alatt levő Színész Naptárt. Próbakötetet 4 ko­rona előleges beküldése ellenében bérmentesen küld a „Színház és Divat" kiadóhivatala, Budapest, Ká- roly-körút 3. Gazdátlan kincstári hol­miról tégy jelentést a leg­közelebbi katonai hatóság­nak, vagy rendőrségnek1

Next

/
Oldalképek
Tartalom