Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-18 / 135.szám

kormányhatósági láttamozással biró alapsza­bályokon történt mindazon módosítások, amelyek kormányhatóságilag jóváhagyva nem lettek, a 2. §. értelmében érvénytelenek mind­azon változásokkal együtt, amelyek ennek folytán az egyesületet bármely viszony­latban is érintik s ennek megfelelőleg a láttamozott alapszabályszerinti régi állapot, a lehetőség határán belül, nyomban vissza­állítandó. Amennyiben azonban a módosítá­sokat, vagy ennek következtében beállott változásokat az egyesület fentartani kívánja, ennek megfelelően módosított alapszabályaikat 1919. évi december hó 18.-áig bezárólag az illetékes törvényhatóság első tisztviselője után, hozzám négy illetve öt példányban beter­jeszthetik. Minden ujonan megalakítani szándékolt egyesület, amennyiben a 4. §-ban nyert kivé­teles engedélyezési jogom érvényesítésére igényt tart, az illetékes törvényhatóság első tisztviselője utján benyújtandó kérvényében, részletesen felsorolni tartozik azokat a külö­nös méltánylást érdemlő indokokat, melyekre kérelmét alapítja. Önként értetődik, hogy az ilyen egyesületekre az 1898. évi február hó 26.-án kelt 1136. B. M. ein. sz. rendeletben foglalt ideiglenes müködhetés joga nem terjed ki és működésüket csakis, alapszabályaik láttamozásának megtörténte után kezdhetik meg. A jövőben láttamozandó új, vagy módo­sított alapszabályok, eltérőleg az eddigi gya­korlattól minden esetben egymással teljesen megegyező 4 a munkás szak-, önképző és segélyző egyesületek alapszabályai pedig 5 példányban mutatandók be, amelynek egy­egy példánya az egyesület vezetőségének, az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének és az ellenőrzés gyakorlására hivatott helyi hatóságnak használatára szolgál, a negyedik példány pedig saját irattáram részére marad vissza a munkásegyletek alapszabályainak ötödik példánya a kereskedelemügyi minisz­térium rendelkezésére bocsáttatik. Az alap­szabályok minden egyes példánya zsineggel összefűzendő olyképen, hogy a zsineg végei az utolsó oldalhoz pecsételhetők legyenek. Felhívom valamenyi törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy az 1874. évi március hó 1-én kelt 773. B. M. számú rendelettel (lásd a Rendeletek tára 1874. évfolyam 209. oldalát) előirt egyleti könyvet alapos revízió alá vegye, vagy amennyiben ilyent nem vezetne, azt haladéktalanul fektesse fel és abban minden jóváhagyott alapszabállyal működő egyesület megkívánt adatait, a jelenlegi állapotnak megfelelőleg, tüntesse fel s egyben a hatósága alá tartozó jár. főszolgabirákat ós a rende­zett tanácsú városok polgármestereit hasonló eljárásra utasítsa. Egyben arra is felhívom a törvényhatóság első tisztviselőit, hogy a hatóságuk területén törvényesen működő összes egyesületek és fiókegyesületekről az 1873. évi ápr. hó 29.-én kelt 1394. B. M. számú körrendeletnek (lásd a magyar orsz. Rentl. tára 1873. évf. 131. oldalát) megfele­lőleg szerkesztendő kimutatást állitassák össze és hozzám legkésőbb f. évi december hó 15-ig okvetlenül terjesszék be. Elvárom az illetékes hatóságok minden egyes tagjától, hogy felfogva azon fontos államérdeket, amelynek a mai nehéz átmeneti időkben az egyesületi és gyülekezési joggal szoros összefüggésben vannak, minden tőlük telhető eszközzel azon fognak iparkodni, hogy egyrészt megszűnjenek az egyesülési és gyülekezési jog égisze alatt az úgynevezett tanácskormány visszaállítása mellett folyó agitációk, a mai nehéz politikai helyzetből való kibontakozás lehetőségének mesterséges megzavarása érdekében kifejtett tevékenysé­gek, másrészt pedig a legmesszebbmenő hatósági támogatásban részesitik a tanács­rendszer által megbolygatott régi egyesüle­teknek eredeti állapotuk visszaállítására irá­nyuló törekvéseit. A legnagyobb körültekintés és figyelem fordítandó a láttamozott alap­szabályokkal nem biró, vagy az ujonan ala­kuló egyesületek kérelmeinek véleményére és ott ahol alapos gyanúnk merül fel aziránt, hogy az illető egyesület tagjai az előbbi be­kezdésben érintett államellenes magatartás felé hajlanak, a jelentésben erre, az esetleges adatok közlése mellett, okvetlenüj ki kell terjeszkedni. Budapest, 1919. november hó 15. Beniczky s. k. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A magyar belügyminiszter úr fent 88318/ VII. 1919. sz. rendeletét a jövőben való szigorú alkalmazkodás végett amidőn máso­latban közlöm, egyben felhívom a címet, hogy a jelenleg működésben levő összes egyletekről kimutatást terjesszenek be annak megjelölésével, hogy alapszabályaik mikor, mily szám alatt nyertek belügyminiszteri jóváhagyást, azoknak alapszabályaik pedig, melyek még a kormányhatósági jóváhagyást nem nyertek, az előirt módon 5 példányban vélemény kíséretében legkésőbb 10 nap alatt okvetlen terjesszék be hozzám* Esztergom, 1919. dec. 8. \ Beviczky s, k. főszolgabíró. Esztergom város polgármesterétől. 384/919. k. ü. sz. Figyelmeztetés. Figyelmeztetem mindazokat, akiknél a há­ború kezdete óta, vagy az alatt egeszén f. é. aug. l-ig katonai személyek albérletben laktak, hogy amennyiben azok nálnk kincstári ter­mészetüfelszerelési cikkeket és ágyneműeket (derékalj, szalmazsák, lepedő, vánkos, takaró­pokrócz stb.) hátrahagytak, ezeket a hely­beli katonai pótraktárban (szükséglaktanya) e hó 25-ig annyival is inkább pontosan Szolgáltassák be, mert ellenesetben velük szemben idegen ingó dolog jogtalan elrejtése, illetve eltulajdonítása cimén a büntető eljárás meg fog inditatni. Esztergom, 1919. dec. 13. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom város polgármesterétől. 6467/1919. tan. sz. Felhívás a munkanélküliekhez. Az ország mai súlyos helyzetében a leg­nyomasztóbb bajunk a nagymérvű munka­nélküliség. A kormány a munkanélküliek munkához juttatása érdekében nagyarányú közmunkákat rendel el, amelyeknek előkészí­tésén sőt már foganatosításán is az állam­építészeti hivatalok munkálkodnak. A kerületi kormánybiztos ur a munka­nélküliek összeírását rendelte el. Felhivatnak a város területén levő munka­nélküli ipari munkások, hogy jegyzékbe vételük oéijábói folyó évi december 20-ig bezárólag a városházán, a közgyámi hivatal­ban jelentkezzenek. Egyidejűleg felhivatnak a munkaadók is, hogy az esetleges munkaalkalmakat ők is jelentsék be. Esztergom, 1919. dec. 17. Dr. Antóny s, k. polgármester. j Telefon.-Távirat. | | Japán tiltakozása Magyarország feldarabolása ellen. Berlin. A külpolitikai diplomáciai körökben azt beszélik, hogy angol államférfiak a londoni tanácskozások során megértették Clemenceauval, hogy Franciaország közép és balkán politikája nincs Ínyükre. A japán kormány jegyzéket küldött a párisi ötös tanácsnak, melyben tiltakozik Magyarország tervbe vett feldarabo­lása ellen. A japán jegyzék szerint a japán állam meggyőződése az, hogy az olyan béke, amely Magyarország feldarabolásán alapul, a legrövidebb időn belül kivihetetlennek és teljesít­hetetlennek fog bizonyulni. Ha Ma­gyarországot feldarabolnák, ahogy az a csehek, szerbek és az oláhok ré­széről tervbe van véve, akkora ma­gyar nemzetnek tiz milliót számláló tagja kerülne idegen uralom alá, en­nélfogva ezek állandóan faji és val­lási üldözésnek lennének kitéve. Népszavazás lesz a vitás te­rületeken. Bécs. Pravda közli: A legfelsőbb tanács elrendelte, hogy a vitás terü­leteken három hónap alatt történjék meg a népszavazás. A határidő at­tól a naptól számít, amikor a szö­vetségi bizottság megkezdi működé­sét. Csakis benszülött lakosság sza­vazhat. Wilson elhárítja magáról a felelősséget. Saint-Germain. Az amerikai la­pok szerint Wilson nem hajlandó a köztársasági szenátorokkal egyezked­ni és rájuk hárítja a teljes felelőssé­get a népszövetségi békeszerződés ellen tanúsított magatartásukért. Kormányválság Spanyolország­ban. Bécs. Madridból jelentik, hogy Dátó nem fogadta el a kabinettala­kítást, s igy Bugalolt bízták meg, ki liberális-konzervativ kormányt szán­dékozik alakítani. A legfelsőbb tanács ülése. Berlin. A legfelsőbb tanács ülé­sét Clemenceau állapotára való te­kintettel annak lakásán fogja meg­tartani. Az ülésen vizsgálat alá'Veszik a német kormány válaszát. Ugyan­ezen ülésen több műszaki tisztet szembesítenek a német szakértőkkel. A szövetségi szakértők feladata, hogy megvizsgálják a kártérítési ügyet. A német kormány azt állítja, hogy képtelen a szövetségesek által köve­telt tengeri hajózási anyagot kiszol­gáltatni és ennek ellenébe más, de eddig még meg nem állapított kár­térítést ajánlott fel. Angol csapatok visszavonása Bécs. Londonból hivatalosan köz­lik, hogy a britt csapatokat egész Szíriából visszavonták. Mit kap Franciaország? London. Franciaország megkapja Alexandriai öböltől Berut északi ré­széig terjedő területet és az érdek­kör pedig Eufrates keletre fekvő te­rületéig terjed. Az angolok megszáll­ják Berutot és a damaszkuszi terü­letet. / 8 M. O. V. E. Ii Oktató előadás a katonák részére. A vármegyei katonai pa­rancsnok kezdeményezésére ismeret­terjesztő előadásokat fognak tartani a katonák részére. Az első ilyen elő­adást „Kinek higyjünk" cimmel Horváth Anasztáz szentferencrendi áldozár tartja folyó hó 19-én d. u. 5 órakor a főgimnázium dísztermé­ben, a melyre a Move tagjai is tisz­telettel meghivatnak. Hungária. (V. J.) Szegény, Hungária de rneg tépték szép dicső ezeréves hazafi­ság patinájával bevont nemes alako­dat. Kiráiyi homlokodról leverték nem­zeti büszkeségünket: a Magyar Szent Koronát s helyébe frígiai sapkát nyomtak a fejedbe. Jobbodból ki­csavarták a pallosodat s kalapácsot akartak beleadni. Ellopták címeredet, melyből kitörték a kettős keresztett és a koronás hármas halom ormára a futó bolondok és rablók ötágú csillagát tették s Teérted mindezt, mert néped mélyen, kábultan aludt De ime ! feltámadtak Bocskai Szűz­máriás vitézei és a rabló patkányok vissza futottak lyukaikba. Pallos újra kezedben van és most Hungária sujt vele addig a gonoszokra, amig meg nem szilárdul a kereszt által mégis fenntartott ezeréves országod. Igen Hungária, itt újra ragyogni fog a Magyar Szent Korona és a Kereszt, amig magyarok lesznek e honban és mi akarunk lenni. Nekünk kell lennünk, hisz véres csatákban elesett őseink ökle átokkal, fenyegetőzve meredne ki a begyepesedett sírokból és utódaink megvetése volna kísé­rők egy örökkévalóságon át. Hát akarhatjuk mi ezt? Dr. Szilárd Béla vármegyei fő­jegyző, a keresztény elvek ^hivatalos jelöltje tegnap kezdte meg választási körútját a dorogi kerület községei­ben. Tegnap Pilismarót és Dömös községekben tartott programmbeszé­det. Lapunk zártáig bővebb értesítést nem sikerült kapnunk, de figyelem­mel fogjuk útját kisérni a szinpati­kus jelöltnek. Halálozás. Rochlitz Ida, özv. Rochlitz Arthurné gyógyszertártulaj­donos leánya, életének 20-ik évében, hosszas betegeskedés után meghalt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnájából. Adakozás a vaskapui Mária szoborra. A vaskapui Mária szo­borra a legújabban adakoztak : Pleva Ferenc 100 K. Draskovich Jenőné, Werner Gyula és neje, Szvoboda Román, Nádler István es Szathmáry Béláné 20—20 K. Csepcsányi Lajos és Sz. K. 10—10 koronát. Az új rendőrkapitánynál. La­punk munkatársa hosszabban beszél­getett Osváth Andor rendőrkapitány­nyal és a többi között új állásával járó kötelességekről is esett szó. Felkérésre Osváth következőkben foglalta össze röviden jövőbeni tény­kedéseit. A keresztény irányzatnak feltétlen hive, de a felforgató elemek ellen minden rendelkezésere álló tör­vényes eszközzel felfog lépni. A rendőrségi személyzettől megköveteli az udvarias, tapintatos, de egyszers­mind erélyes fellépést, társadalmi osztályokra való tekintet nélkül. Amennyiben mégis történnének a tekintetben visszaélések, már most kéri a közönséget, hogy bizalmasan hozza azt tudomására, de arra is kéri Esztergom közönségét, névtelen leveleknél ne zaklassák, mert azokat csak a legritkább esetben veszi fi­gyelembe. — A városhoz való vi­szonyát eképen fejtette ki: Eszter­gom szolgálatában majdnem negyed­századot íöltott el, tehát régi kenyér­adóját látja a varosban és ezért a várossal közös egyetértéssel, annaK boldogulása lesz egyik kitűzött célja. Az esztergomi Széchenyi Ka­szinó LXXV. evi rendes közgyűlé­sét 1919. évi december hó 26-án délután 3 órakor fogja egyesületi helyiségeiben megtartani, melyre tag­jait tisztelettel meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A számvizs­gáló bizottság jelentése. 4. Az 1920. evi költségvetés. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. A MOVE-val kötendő szerződés. 7. A választmány és tisz­tikar lemondása. 8. Uj választmány és tisztikar választása. 9. A jegyző­könyv hitelesítésére 2 tag kiküldése. 10. Indítványok. Az ígéretek világa. Égy fösvény nagybácsiról jut eszünkbe, aki mi­kor látogatóba ment és körülvetteja család aprósága ezt mondotta: Most nem hoztam semmit, de majd ha még egyszer eljövök — fogok nek­tek Ígérni valamit. Mi is igy vagyunk. Entente missziói jönnek-mennek Ígér­nek, de nem kapunk semmit. A tiszt­viselők már teljesen az Ígéretekből élnek és maholnap nyakig mezítláb járnak. A hires dorogi szoc.-demok­rata gyűlés. Egyes fővárosi lapok a folyó ho 14-én megtartani akart dorogi szoc.-demokrata gyűlést úgy kürtölték világgá, hogy azon körül­belül 3000 hallgató jelent meg. A helybeli katonai hatóság által kikül­dött hivatalos közegek ezzel szem­ben hivatalosan megállapították, hogy a nagyhangon szétkürtölt gyűléshez a 4000 munkás közül csak alig 300 „elvtárs" jelent meg. Beleszámítva

Next

/
Oldalképek
Tartalom