Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-26 / 117.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és Ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Akik nincsenek velünk. A kommunizmus bukása vissza­adta az országot a nemzetnek. Visz­szaadta, mert a „szent* internationale félévi harsogtatás után a nemzetkö­ziek ajkára fagyott. Itt van kezünkben a drága, kifosztott, alélt föld, ez a dombos, rónás medence, hol csak most kezdünk talpraállani; még a narkózis súlya húzza pilláinkat s a sár, mit hazánkra csaptak, ijesztően nehéz. Magyarok, mi felemeltük a zászlót s köréje csoportosultunk. Velünk vannak, kik értik a magyar föld csendes mélabuját, a magyar sziv elhagyottságát; velünk vannak, kik a szegénységben is szeretik az üsz­kös romokat s vérük nem vágy oda, hol puhább, olcsóbb az élet Együtt vagyunk és mit akarunk! Építeni, gyógyítani, a kuszált magyar lelket simitgatni, széppé, acélossá edzeni s kövér földjeinkre jólétet, szent ma­gyarságot ömleszteni. Ezért imád­kozunk, küzködünk mindnyájan a keresztes zászlóval. És kik nincsenek velünk? Kik éneklik az internationálét ? Kik vag­dalóznak még mindig büszkén, hogy a nemzetköziség alapján állanak ? Kik lesik gyilokkal e dolgos hazafi­ságot? Nézzünk szét táborunkban, kiket nem látunk a háromszínű se­lyemzászlók alatt? Lehet-e szava ennek a kis megté vedt idegen csoportnak? Akinek fáj nemzeti lángunk ébredése, fajunk hő szeretete, az csak jött-ment lehet, csak ellenség! Az pusztuljon oda, hol hozzá méltó, senyvedt, kozmo polita lények tovább is grasszálhat­nak. Se Istenük, se hazájuk ezeknek. Mit akarnak hát itt, mikor nálunk semmi sem az övéké ?! Orgyilkos vendégeknek vájjon ki ad szállást? Oh és te bámult dédelgett Fővá­ros ! pirulj I szegyeid magyartalansá­godat ! Elénk állasz most mint csont­vázprobléma s várod, hogy a férgek­től szabadítsunk meg, mert te nem bírsz velők. Már falaidat rágták s ujrá kell építeni bűnös utcáidat. Ébredj hát Budapest! Mi magyar belőled, lángoljon, dolgozzék velünk s űzze el, némítsa el a nemzetközi alakokat. Filátz László. | j Telefon.-Távirat. I Pécsvidéki bányák kiürítése. Magyarország értesülése szerint a pécs vidéki szénbányákat a jugosz­szlávok a legközelebbi időben kifog­ják üríteni. Megállapított román határ. „Exelsior" Farge az uj román ha­tárról a következő cikket irja, román kormány minden befolyását latba vette Bánát birtokáért, azonban a legfelsőbb tanács közölte Romániá­val hogy az uj határ megállapítás véglegesnek tekinthető. A Romániá­nak a Maros torkolatának birtoklá­sára vonatkozó kérelme elutasittatott, Békéscsaba magyar marad- A béke­konferenciának a magyar-román ha­tárra való döntése visszavonhatatlan és ellene semmi jogorvoslatnak nem lehet helye. Az uj román magyar határ Marosligettől 1200 m. keletre a 123-as dombnál kezdődik, és Szat­mártól nyugatra, Debrecentől keletre, Nagyváradtól és Nagyszalontától nyu­gatra, Makótól pedig keletre vonul el es Zombor az uj magyar román ju­goszláv határ közös érintkező pont­jánál kezdődik. Tény az, hogy az uj határon az innen lakó és a ma­gyarok közzé itt-ott beékelt románok magyar alattvalók maradnak, de vi­szont a számos magyar lakossal biró Arad és Nagyvárad Romániába ke­beleztetnek be. Az arad-szatmári va­sutvonalat csak részben kapja Ro­mánia meg, s annak Békéscsaba kö­zelében levő rész közelében magyar marad. Németország államadóssága A birodalmi gyűlés pénzügyi elő­adójának bejelentése szerint, jelenleg 172 milliárd márka; ez az összeg 1920. év ápril. l-ig, mig valamennyi engedélyezett hitel realizálva lesz, 204 milliárdra fog emelkedni. Piume sorsa. Az összes szövetségesek Amerika kivételével Olaszország álláspontját tették a fiumei kérdésben a magu­kévá. Amerika Fiume nemzetközivé tételét kívánja Olaszország teljes ki­zárásával. Hit kap Szerbia a Bánáttól. A legfelsőbb tanács egy, a béke­konferenczia által aláirt jegyzékében véglegesen döntött a Bánát kérdés­ben, mely szerint Torontál megye nagyrészét Nagykikindával Verseccel és Pancsovával együtt Szerbia kapja. A Bánát 666 kilométert kitevő vizu­takból 460 kilométer jut Szerbia bir­tokába. A Bégacsatornán románok lesznek az urak. Tüntetés a békefeltételek ellen. Szófiában nsgy tüntetés volt a pá­risi békefeltételek ellen a tüntetés küzben francia tiszteket s katonákat inzultáltak. Magyarországi jelentések a leg­felsőbb tanács előtt. Parisból jelentik szikratávírón : A legfelsőbb tanács hétfői ülésén meg­halgatta a magyarországi helyzetről beterjesztett jelentésekel, végleges döntést azonban nem hozott. Elha­tározta, hogy a délszláv és a román kormányt felszólítja hogy Ausztriával együtt írják alá a békeszerződést. A szerbek visszavonulása. A szerbek megkezdték Versecz és Fehértemplom városok kiürítését. Hivatalos rész. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. ad. 1669. ai. 135. kgy/1919. sz. Tárgy: A kereskedelemügyi m. miniszter ur a társas kocsi ipar gyakorlása tárgyában Esztergom vármegye közönsége által 9202. ai./498. kgy./1918. sz. alatt hozott módosított szabályrendeletet jóváhagyja. Véghatározat. Esztergom vármegye törvényhatósági bi­zottsága a jóváhagyást tudomásul véve a 9202. ai./498. kgy. sz. a. hozott jóváhagyási záradékkal ellátott módosított szabályrende­letet az alábbi teljes szövegben a Vm. Hiva­talos lapjában közzétenni ^rendeli. 9202. ai. 498. kgy. 1918. sz. Esztergom vármegye szabályrendeleti a társaskocsi üzlet gyakorlásáról. 1. §. Esztergom vármegye területén a társas­kocsikkai való személyszállítás annak engedé­lyezése, a közönség által való igénybevétele és ügyének közhatósági kezelése tekintetében ezen szabályrendelet határozmányai kötelezők. 2. §. A vármegye területén társaskocsi üz­letet csak az gyakorolhat, akinek az illetékes L fokú iparhatóság erre engedélyt ad. 3. §. Társaskocsi üzletre az, ki a hatóság előtt mint erkölcstelen egyén ismeretes, en­gedélyt nem nyerhet. Minden engedélyezett társaskocsi után engedély fejében 4 K fize­tendő, a község pénztárába. 4. §. Az engedélyezhető társaskocsik szá­ma az esztergomi járásra nézve 2-ben, a párkányi járásra nézve 3-ban állapittatik meg. Párkány községben csak 2 társaskocsi en­gedélyezhető. 5. §. Az engedélyben meghatározandó az útvonal és azon idő, mely alatt az engedé­lyes a társaskocsi közlekedését az illető út­vonalakon tényleg életbe léptetni és fentar­tani tartozik. Az ehgedélyes köteles állomáshelyen és a megállóhelyeken táblán, könnyen olvasható menetrendet kifüggeszteni. Ezen menetrend, mely a megállóhelyeken való tartózkás idejét is feltünteni, elkészítés és kifüggesztés előtt a rendőrhatóság által láttamozandó. 6. §. A társaskocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal látandó el s ezen szám könnyen olvashatóiag a rendőrhatóság által megjelölt feltűnő helyen alkalmazandó* A társaskocsi­ban legalább 6 ember részére kényelmes ülőhelynek kell lennie, ennél kevesebb ülő­hellyel biró kocsi társaskocsinak (omnibusz­nak) csak ezen §. utolsó előtti bekezdése szerint használható. A társaskocsin elől 2 lámpa alkalmazandó melyet az utcai közlámpák meggyújtása ide­jén és tartalma alatt kivilágitandók. A kocsi belsejében a sötétség beáltával egy égő lámpa szintén alkalmazandó. Csak szilárd alkotású, kényelmes kivül-belül tiszta és jókarban tartott társaskötísi használható fuvarozásra. Ugyan­csak lovak és szerszámok tisztán, csinosan és jókarban tartandók. Tilos a társaskocsi elé fogni: a) bármely betegség, vagy testi hiba miatt sánta lovat, b) olyan lovat, melynek testén, bárhol a bőr alá terjedő gennyes, továbbá a szerszám részeivel érintkező testrészeken bármilyen sebek vannak, c) rugós, harapós vagy csökönyös lovat, d) kiterjedt bőrbajban, súlyos hasmenésben, továbbá gennyes orr, vagy szemfolyásban beteg, e) egyáltalán nem tisztított lovat, f) olyan lovat, melyet az állatorvos véle­ménye alapján az iparhatóság a bérkocsiba fogásra alkalmatlannak minősít. A zárt társaskocsi egy belül alkalmazott és mindenkor jókarban levő jelző készülékkel látandó el. (Síp, vagy csengő.) Hófúvás, árviz és egyéb természeti akadá­lyok esetén a rendőrhatóság kivételesen en­gedélyt adhat arra, hogy a tulajdonos om­nibusz helyett kényelmes, négy üléses, zárt bérkocsit alkalmazhasson. Ha üyen esetekben az érkező utasok egyszerre be nem szállít­hatók azokért a társaskocsi tulajdonosok azonal új menetet tartoznak indítani. Az ilyen kocsin rendeltetését jelző tábla, illetve felira­tos lámpák alkalmazandók. E végből az engedélyes mielőtt társasko. csiját közhasználatra bocsátaná, azt a lovak­kal és lószerszámokkal együtt megvizsgálás és a kocsinak számmal leendő ellátása végett a rendőrhatóságnál bemutatni tartozik. 7. §. A társaskocsinak csakis a rendőr­hatóság által kijelölt állomáson szabad állani. 8. §. Az engedélyes köteles javítás alatt levő, vagy hatóságilag forgalmon kivül he­lyezett társaskocsiját azonnal megfelelő s a 6. §-ban körülirt másik társaskocsival pótolni. 9. §. A tarsaskocsinak csakis azon az út­vonalon szabad közlekedni, amelyre az en­gedély szól. Ez útvonal a kocsi mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel kiírandó­Az útvonaltól eltérésnek csakis akkor van helye, ha a koesi ideiglenesen kibéreltetik. (Folyt, köv.) A r f ,i kolbászára és csemegeüzlet , , H naponta inss, rrommer-Iele »«Ä-UI^«. ».> M csemeqeturouol. ^ *°i b * sz megnyílt, állandó Készlet elsőrendű v stb. kapható, E Naponta friss, elsőrendű árú

Next

/
Oldalképek
Tartalom