Esztergom és Vidéke, 1919

1919-02-05 / 11. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. február 6. ISI HÍREK Ml A nyugalmazott tisztviselők so­rából egy közkedvelt és mindenki által tisztelt Bánfi Károly, volt esz­tergomi adótárnokot a végzet törvé­nye kiszóllította. Már évek óta be­állott vaksága miatt szobája őrize­tére lön kényszerítve. Mint társaság­beli ember nagyon rokonszenves volt. Nagyszámú családját gondosan ne­velte, de fájdalom, midőn felnőtt gyer­mekeiben atyai örömét lelhette volna, a pusztító kór rendre elszólitotta őket atyai jószive mellől. Mint tisztviselő és hivatali fő szinte mintaszerűen adminisztrált. Az igazságosság útjai­ról egy percig se tért le, s méltá­nyos elbánás jellemezte hivatali in­tézkedését. Állását 33 évi szolgálat után, kezdődő vaksága miatt, meg­érdemelt nyugalommal váltotta fel. Vakságával járó helyzete ellen soha­sem zúgolódott, igazán keresztényies türelemmel viselte baját. Miután övéiért valósággal rajongott, dacára hogy a Párkányba való szabad át­menetei gátolva van, mégis oda kí­vánkozott temetkezni, ahol egyéb családtagokon kívül szerető gyerme­keiből 3 örökálmát alussza. — So­kaknak „Károly bácsija“ nincs többé — nyugodjék békében! Temetése Párkányban, ma d. u. 4 órakor lesz az ottani r. k. temető ravatalozó kápolnájából. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk a szeretett férjnek, édes atyánknak, jó rokonnak Bánfi Károly nyug. adótárnoknak hosszas szenvedés után történt gyá­szos elhunytát. Fáradhatlan mun­kásságban töltöttte életét s nemes szivét megosztva családjával és em­bertársaival, vakon élte át a világ­háború szomorú történeti napjait, mig visszaadta lelkét Teremtő Iste- tenének — a halotti szentségek áj- tatos felvétele után folyó évi február hó 3.-án délután fél 3 órakor, életé­nek 62-ik, boldog házasságának 35 -ik évében. Drága halottunkat a gyász­házban, Szent Anna-ucca 13. szám alatt február 4.-én délután fél 4 órakor történt beszentelés után, folyó évi február 5.-én délután 4 órakor a párkányi temető kápolnából helyez­zük örök pihenőre. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó évi fébruár hó 6.-án délelőtt 9 órakor az esz­tergomi belvárosi plébánia templom­ban fog a Mindenhatónak bemutat- tatni. Esztergom. 1919. évi febrúár hó 3.-án. Búcsúzunk a boldog vi­szontlátásig tőled, örrökké él szivünk­ben kedves emléked! Isten veled! Bánfi Károly né szül. Tölgyessy Berta felesége. Bánfi Lajos honvéd száza­dos, Bánfi Berta, Bánfi Károly, Bánfi Annika, Bánfi Gyula, Bánfi Dezső gyermekei. Rothnagel Jánosné szül. Moravek Fáni testvére, Rothnagel Já­nos sógora.“ A néptanács külső tagjainak ki­nevezése a helybeli forradalmi pár­tokban nagy visszatetszést szült, amiért a kormánybiztos a pártok vezetőségét meg nem kérdezte. Ezen elégedetlenségét a helybeli Köztár­sasági Károlyi-párt intéző bizottsága következő átirattal hozta tudomására a kormánybiztosnak: „Kormánybiz­tos úr 1 Az esztergomi köztársasági Károlyi-párt intézőbizottsága a folyó hó 1-én tartott ülésében egyhangú határozatával tiltakozik a Kormány- biztos úrnak azon intézkedése és határozata ellen, amely szerint az 1919. évi VIII. néptörvény értelmé­ben ugyan, — de a forradalmi pár­tok megkérdezése nélkül és nem azok kijelölései alapján, — nevez­tettek ki Esztergom város néptaná­csának tagjai és nagyrészben oly egyének, akik egyik forradalmi párt­hoz sem tartoznak. Minthogy ezek szerint ezea intézkedés nem felel meg a néptörvény szellemének, ezért az esztergomi köztársasági Károlyi­pártnak a kinevezettek között levő két tagja a kinevezést nem fogadja el. Kifogásolja az intézőbizottság azt is, hogy a köztársasági Károlyi-párt­hoz tartozó 5 tag helyett csupán 2 párttag neveztetett ki. Mindezek alapján elhatározta az intézőbizott­ság, hogy Kormánybiztos urat további támogatásban nem részesíti és ezt a belügyi kormánynak is sürgősen tudomására hozza. Midőn ezeket az intézőbizottság megbízásából Kor­mánybiztos úrral közöljük, marad­tunk hazafias üdvözlettel Dr. Zwillin- ger Ferenc, ügyvezető alelnök. Dr. Réthei Prikkel Marián, elnök.“ A Nemzeti Tanács utolsó ülése. A VIII. néptörvény életbeléptével a Nemzeti Tanácsok működése meg­szűnt. Az esztergomi tanács kedden tartotta utolsó ülését. Katona Sándor dr. bejelenti, hogy mert a néptanács tagok kinevezése nem történt a for­radalmi pártok meghallgatásával, annak tagságáról a Károlyi-párt két tagja lemond. Ezen lemondáshoz csatlakoztak a radikális, a szociál­demokrata és a kisgazdapárt tanács­tagjai is. — Ámbár a Nemzeti Ta­nács mint ilyen fenn nem maradhat mégis kívánatosnak látja Katona, hogy más címen maradjon együtt a polgárság, mert igy módjában lesz irányítani a város minden ügyet. Zwillinger Ferenc dr., Tóth János, Szentgyörgyi Pál dr., Jakus János, Tátus és Gerő János hozzászólása után abban állapodott meg a tanács, hogy mivel csakis a tanacs helyes működésének köszönhető Eszter­gomnak példás rendje, a közélelme­zés helyes mederbe való irányítása es sok sérelmes dolog orvoslása, — Nemzeti Bizottság címen továbbra is fenn fog maradni. — Katona Sán­dor lelkes szavakkal mond köszö netet a tanácstagok támogatásáért és meleg magyar szívből ad prog- rammot a jövőre, mely szerint egy­mást megértve kell dolgozni a város és a haza boldogulásán. Keményfíy Kálmán tanácstag mondott még szép köszönetét Katona dr. tanácselnök és Tóth János közételmezési ellen­őrző bizottság elnökének. A törté­nelmi nevezetességű Nemzeti Tanács tehát már a múlté, de feltámadt a közért tovább dolgozó Nemzeti Bi­zottság. Jegyzők kirendelése. Azstalto- vics Gyula búcsi jegyző községébe vissza és Taby László bajnai jegyző Dömösre lett kirendelve jegyzői te­endők végzésére. Bajcs György és Kégly József jegyzőket a kormány­biztos az esztergomi bejelentő hiva­talhoz rendelte be szolgálattételre. Letartóztatott tanító. A meg­szállott Párkányban hétfőn éjjel a csehek letartóztatták Kis Sámuel izr. tanítót, a párkányi szociáldemokra­ták elnökét és Barics Vince párkányi lakost egy budapesti propagandistá­val együtt. Valaki ugyan is feljelen­tette az illetőket, hogy bolsevista iratokat terjesztenek. Mint értesü­lünk a letartóztatottakat egy napi fogságuk után szabadon bocsájtották, mert a vád nem bizonyult valónak. Ezen hír következtében nálunk az a hir terjedt el, hogy ezek miatt léptetik életbe a csehek az útlevél rendszert. Kiütéses tífusz. Sok mindenféle nyomorúságunk mellett a kiütéses tífusz is felütötte fejét városunkban. Mátéffi szabó fiatal leánya kapta meg ezen veszedelmes és rendkívül ragályos kórt. A hatóság a szeren­csétlen leányt azonnal a csapatkór­házba szállíttatta, a házat fertőtle­nítette és őrizet alá helyezte. Lövések az utcán. Egyik előze­tes éjjelen ismeretlen egyének lövé­seikkel riasztották fel az éj csend­jében szendergő káptalan-téri lako­sokat. Úgy a polgárőrség, mint a rendőrség azonnal megindította nyo­mozást és áz utóbbinak sikerült meg­tudnia, hogy a lövöldözők egyike civil, a másik katona ruhát viselt. A nyomozás azt is kiderítette, hogy az illetők a Várhegy felé vették útjokat. Panaszos asszonyok. A hegyek­kel körülzárt Pilisszentlélek pirinyó községből több asszony jött Pissuth Kálmán főszolgabíróhoz kedden dél­előtt. A panaszos asszonyok elmon­dották, hogy férjeik még mindig nem tértek vissza a háborúból és a helyettes jegyző már hónapok óta nem fizeti ki nekik a hadisegélyt, de ezenkívül nem mai világba illő modorban utasítja el őket. Pissúth főszolgabíró azonnal intézkedett, hogy sérelmük orvosoltassék. Távirat. A népköztársaság bel­ügyminisztere táviratban értesítette Esztergom vármegye kormánybizto­sát, hogy a legközelebbi napokban néptörvény fog megjelenni a tör­vényhatóság virilizmusának meg­szüntetéséről. A távirat szerint a néptörvény megjelenéséig a törvény- hatósági ülések megtartása mellő­zendő. Ehhez ®sak annyit kívánunk hozzáfűzni, hogy mivel a régi rend­szer fenn nem tartható, minél előbb legyen kitűzve a választás az egész vonalon, mert a kinevezésen alapuló képviseletet sehogy sem tudjuk ösz- szeegyeztetni a demokratikus fel­fogással. Tilos a vadak pusztítása. A magyar közgazdaságban nem utolsó helyet foglal el a vadászat, melyet bármiként is nevezzünk úri passzió­nak, de elvitázhatlan tény, hogy a községek bevételének tekintélyes ré­szét képezi. Általános volt a panasz, hogy a forradalom óta nem respek­táltak a bérleteket és neki esett a nép a vadállománynak. Sok helyen a bérlők beszüntették a bérlet fize­tését és igy a községek nagy bevé­teltől estek el. A földmivelési minisz­ter most szigorú rendeletet adott ki a vadak pusztítása ügyében és ke­ményen fogja büntettetni hatóságai által ezen kihágásokat. Szenet a kenyérmezői malom­nak! A cseh megszállás óta úgy a vármegye mint a város gabonájának megőrlésére nagyobb üzemű malom a kenyérmezőin kívül nem áll ren­delkezésre. Ez a malom pedig szén hiány miatt nem tud megfelelni az őrlés nagyságának. A kormánybiztos felismerve a helyzet súlyos voltát — sürgős felterjesztést tett a szén­ügyi kormánybiztoshoz, hogy a ke­nyérmezői malom elegendő szenet kapjon, nehogy a vármegye és város közélelmezése megakadjon. Ismét lopás. Már igazán ott tar­tunk, hogy amit az emberek szeme meglát, azt a keze nem hagyja ott. A kis laktanyában ismeretlen tette­sek 3 villamos árammérő órát loptak el nagyobb mennyiségű vezetékkel együtt. A rendőrség most nyomoz a tettesek után, hogy majd a bíróság útján büntetést mérhessen a tolva­jokra. Papírszalvéták. Meizler János vendéglős 250 korona értékű papír- szalvétát hozatott Budapestről. A szalvétákat a vendéglős öccse hozta, de a nagy csomagot az állomáson átadta egy női kocsisnak azzal, hogy mert úgy is a Magyar Király felé megy, legyen szives azt ott letenni. A női kocsis azonban a csomagot rendeltetési helyén nem adta le és igy Meizler a rendőrségnél tett pa­naszt. A papírszalvéták nyomára csakhamar rájött a rendőrség és igy könnyen megtörténhetik, hogy a női kocsist teszik le a büntetőbíróságnál. A közigazgatási tisztviselők nem szabadságolhatók. A belügy­miniszter arra való tekintettel, hogy egyes közigazgatási tisztviselők min­den súlyosabb ok nélkül elhagyják hivatalukat, most körrendeletben for­dul a törvényhatóság első tisztvise­lőihez. A körrendelet felhívja a tör­vényhatóságok első tisztviselőit, hogy a hatóságuk alá tartozó közalkal­mazottaknak újabb intézkedésig sza­badságot csakis a legkivételesebb esetekben engedélyezzenek. A iga­zolatlanul távollevő közalkalmazotta­kat pedig szólítsák föl az azonnali hazatérésre és nem engedelmeskedés esetében az illetőket vonják felelős­ségre. Kivételt csak az olyan helyen működő tisztviselők képezhetnek, ki­ket idegen megszálló csapatok kény- szeritettek távozásra, vagy pedig a működési helyükön zavargások van­nak. A belügyminiszter rendeletében nagyon fontosnak tartja a közigaz­gatás zavartalan menetét, éppen ezért elvárja a tisztviselőktől, hogy köte­lességeiket a legpontosabban telje­sítsék. A vasúton tároló áruk eladása. Ajánlatos, hogy a feladók az eset­leges elárverezésekből keletkezhető anyagi károsodásuk megelőzése cél­jából a fuvarleveleknek megengedett nyilatkozatok című rovatba vezessék be következő nyilatkozatukat: „Kéz- besithetetlenség esetén az áru cí­memre azonnal visszaküldendő.“ Propaganda-képeslapok. Az Or­szágos Propaganda Bizottság propa­ganda-képeslapokat hoz forgalomba. Az első már meg is jelent, a „Nem! nem 1 soha! — plakat kissseobitett formájában. Felhívjuk a közönségét, küldje ezeket a lapokat különösen Angliában, Franciaországban és a semleges államokban levő ismerői­hez, kérjük fel a megszálló csapatok katonáit is, küldjenek e lapokból haza. Legközelebb újabb lev. lapok is jelennek meg, valamint propaganda­bélyegek is. A helyi propaganda bi­zottságok, egyletek, kereskedő^ akik a levelezőlapokat árusítani óhajtják, forduljanak az Országos Propaganda Bizottsághoz (Budapest, IV., Muzeum- körút 1.) Esztergom város polgármesterétől. 93/1919. pm. sz. Hirdetmény a polgári ssemélyok laktanya látogatási tilalma tárgyában. Utalással a magyar hadügyminisz­ternek f. é. 1150 sz. alatt kiadott rendeletére értesítem a közönséget, hogy f. é. február 3.-ától fogva polgári személyeknek a katonai lak­tanyákba való belépése eltiltatott, illetőleg oda korlátoztatott, hogy a katonaság által lakott, vagy annak rendelkezésére bocsátott épületekbe csak az állomásparancsnokság által állandó, eseti érvénnyel kiadott iga­zolvány felmutatása után lehet be­lépni. Esztergom, 1919. január 31. Dr. Antóny Béla polgármester. 198/910 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Eaztergom, Simor János ucca 18—ao. szám. Bánfi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom