Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-17 / 110.szám

Esztergom, 1919. XL1. évfolyam 110. szám. Kedd, november 18. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A társadalmi osztályok szervezkedése. E lap hasábjain jelent meg a köze'mult napokban Padányi Andor tollából, „A kereszténység és a szakszervezet" cimű — cikksorozat, melynek érdekes és értékes fejtegetései arra késztetik a gondolkozó embert, hogy tovább fűzze a gondolatot és vizsgálja a szervezkedés azon hátrányait, melyek az osztályérdekek mellett feltétlenül előtérbe tolulnak a nagy közösség, az egység, a nemzeti fejlődés, a béke és a közösmegértés, rovására. Nem szívesen használom, érthető és a közelmúltban gyökeredző okok miatt ezt a szót „szakszervezet", de bármily nevet is adnak az újabb szervezkedésnek, lényegében biz az nem más, még politikai jelleg nélkül is, mint szakszervezet, hisz szakok szerint csoportosítja az embereket érdekeik kielégítésére. Még közelebbről megjelölve a dolgot, szembeállítja a különböző társadalmi osztályok anyagi érdekeit, a közösség, a gazdasági egység, a nemzet békés fejlődésével szemben, mert osztályharcot idéz elő. Harcok között pedig békés fejlődés még soha nem jött létre, annál inkább kizárja a társadalmi békét és a közös megértést, A múltban a hivatalos munkás szakszervezetek, melyeknek a bérharc volt egyik főeleme, tehát gazdasági szükségleteiknek kielégítése, aminek a sztrájk volt a fegyvere. Ezzel szemben állottak, ha nem is szakszervezetek, de lényegében ugyanazok — a kartellek, melyek nemcsak az árakat szabályózták, hanem a munkabéreket is és e két , faktor örökös harcban állott egymással, nem annyira egymás, mint a fogyasztók rovására. Mind a kettő megtalálta számítását, csak épen az nem, akinékül egyik sem élhetett volna, — mert a fogyasztó lett a két küzdő fél között a vesztes. A bérharcok pedig mindaddig létezni fognak, amig munkás és munkaadó lesz és beláthatlan, most még nem is álmodható kultúrával nem fog rendelkezni mindkettő, önmagából következik tehát, hogy beláthatlan időkig a fogyasztó lesz továbbra is kiuzsorázva. A kétes értékű „dicsőséges forradalom" propagandistái rávetették magáikat a köztisztviselők és a földmivesek szervezésére és a nagy szervezéssel sikerült is nekik elérniök a túlköveteléseket s mert ezek kielégítésére az államháztartás ereje elégtelennek bizonyult és bizonyul a jövő messzeségben is — beáll a teljes' pangás. Lássuk már most, hogy a köztisztviselők szervezkedése mit. eredményezhet. Az államháztartás erőforrásai erősen megapadtak és ez az apadás mindaddig meg lesz, amig veszteségeinket kinem heverjük. Az állam tehát a tisztviselők támasztott igényeit és mondjuk az adott viszonyok között — jogos igényeit kielégíteni nem birja — szembe fog állani a tisztviselő és az állam, vagy fordítva. Ismét kapunk tehát egy szervezett elégedetlen tábort, melynek azonban a sztrájk fegyvere nemcsak intelligenciája, hanem egyéb okok miatt sem fog rendelkezésére állania, de annál több elkeseredés és amerikázás. Az ily beállott állapotoknak azután egyaránt fogja inni levét — a közigazgatás és kultúra terén a munkaadó, a munkás és a fogyasztó. A köztisztviselők szervezkedésének ez a módja teljesen helytelen, a társadalomra káros. Ennél sokkal egyszerűbb a gazdasági szövetkezés, melynek célja nem a követelésekben merül ki, hanem a beszerzés olcsósága és megkönnyítésében látja célját. És menjünk tovább ! A tisztviselők szolgálati pragmatikája feleslegessé fo,gja tenni a szervezettség által alkotott jogvédelmet is, — Azt sem értem, hogy mire jó emlegetni az ily intelligens tömegnél az osztályon tudatot ? Most nézzük meg, hogyan fest a földmivesek szervezkedése. — Megjegyzem ezen gyűjtő név alatt értem a birtokosság összességét a földmunkásokkal együtt. — A földmivesség érdeke volna, hogy terményeit magasabb, az az fokozottabb áron értékesítse, Vájjon lehetséges-e ez? Magyarország földmivesei ezerszer le? hétnek szervezve, de a gabona árak meghatározásába normális viszonyok között és a szabadkereskedelem idején be nem folyhatnak. Még elgondolni is lehetetlen, hogy Magyarország földmivessége terményeinek árával diktálhasson egy egész világnak, már pedig a gabona világcikk, melyet nemcsak nálunk, hanem Románia és Oroszország síkjain kisebb igényű népek; Argentinia és Brazília óriási termelőképességű és kihasználatlan földje terem elsősorban. Itt teljesen hiábavalónak bizonyul tehát minden szervezkedés, de annál inkább áll elő azon szükséglet, hogy versenyképességét a magyar földmivesség szövetkezés utján beszerzett és felhasznált gépek segélyével fenntartsa. A versenyképesség fenntartása pedig egyaránt érdeke ugy a birtokosság, mint a földmunkásságnak. Nem szervezet, hanem szövetkezet kell itt. Mindnyájunk közös érdeke, hogy a már úgy is kiéllesitett osztályellentétek, osztályharcok még jobban ne álljanak egymással szemben. Az osztályharcok, osztálygyülöletet szülnek, ezekből pedig a szomorú és alig elmúlt idők tanúsága szerint épen elég volt. Osztályszervezkedés helyett jöjjön ismét az egymást támogató, alkotó munka kora. És hangozzék bár drasztikusan is, de örökre igaz lesz, hogy: — Kaparj kurta, neked is lesz! Némó. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1563/1919. szám. Hromada Károly munkakönyvének körözése. Körözés, Hromada Károly márianosztrai lakos a szobi szolgabírói hivatalnál 1913. május 2-án 69 szám alatt nyert munkakönyét elvesztette. Felhívom az elöljáróságokat, hogy ezen munkakönyvet hatóságuk területén nyomozzák ki és feltalálás esetén a szobi szolgabírói hivatalnak küldjék meg. Esztergom, 1919. okt. 31. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 3302. ai. 86. kgy./1919. sz. ' Kereskedelemügyi m. miniszter úr 74947/ 21-1919. sz leiratával a kéményseprési dijaknak a vármegye területére való újbóli megállapítása tárgyában ad. 2614/1919. sz. alatt hozott alispáni véghatározattól a jóváhagyást megtagadja s elrendeli, hogy a vm. törvényhatósági bizottsága hozzon uj szabályszerű határozatot. Véghatározat. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a kéményseprési és kéraényégetési munkálatok után szedhető dijakat — tekintettel minden vonalon erősen érezhető drágasági viszonyokra, valamint a nehéz raun kásviszonyokra — a Kereskedelemügyi Miniszter Ur 45975/1919. sz. leiratában megállapított alábbi dijak kétszeresére rendeli felemelni. E szerint a 4351/1919. M. E. rendeletre való hivatkozással a törvényhatósági bizottság a kereskedelemügyi miniszter ur jóváhagyásától feltételezetten azonnali hatállyal 6 hónapi időre a kéményseprési dijakat a vármegye területére a saját hatáskörében a következőképen állapítja meg. Egy bármily fajta, bármily szerkezetű földszintes kémény egyszeri seprési díja 1*20 K, s minden emelet után járó díjkülönbözet 40 f. Egy szokványos takaréktűzhely, vaskályha, fürdő kályha, vagy mosókatlan egyszeri tisztításáért 2 K. Egy közepes több üstös, vagy sütős takaréktűzhely egyszeri kitisztításának dija legfeljebb 2 méteres csővel 4 K. Egy vendéglői, uradalmi, kórházi stb. egyszóval nagyobb szabású tűzhely egyszeri kitisztításának dija 10 K. Egy orosz kémény egyszeri égetésének dijd 4 K. Egy új kémény első tisztításának (lehúzás, golyózás) dija 4 K. Gyárkémény és a hozzátartozó csatorna tisztításának dija méterenként 12 K. Fűtőszerkezeti kazán nagyság szerint 12—24 K. Gyárüzemű kazán nagyság szerint 60—100 K. A külterületi tanyai, vasutvonalmenti épülettk kéményei után ama községházától számítva, mely községhez a kerület közigazgatásilag tartozik megfelelő magasabb díj szedhető, a dijak kétszerese, 10 km.-től a dijak háromszorosa. A kéményseprési kéményégetési, valamint mellékmunkálatoknak jelen véghatározattal megállapított díjszabása az állami, községi, kincstári és vasúti épületek kéményeire és ezeken az épületeken végzendő mellékmunkálatokra is érvénnyel bír. A Piszke község részéről az alispáni ad, 2614/1919. sz véghatározat ellen beadott fellebbezés — miután a sérelmezett véghatározat jóvá nem hagyatott — tárgytalanná vált s igy az külön tárgyalást nem igényel. Mely véghatározatát a törvényhatósági bízottság mint közérdekűt a vm. Hiv. Lapban azzal rendeli közzéteni, hogy a meg nem elégedő félnek jogában áll ellene a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó s a m. kereskedelemügyi miniszterhez intézendő felebbezéssel élni jogerőre emelkedés után pedig jóváhagyás végett a m. kereskedelemügyi miniszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi október hó 23. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Hazafias felhívás Esztergom hölgyeihez. Katonáinknak az előírásos Bocskaysapkákkal való ellátásához most érkeztek meg a szükséges szövetek. Ezeknek felszabására és megvarrására ezúton kérjük fel Esztergom hazafias hölgyközönségét. Fogadja mindenki szívesen azt a csekély munkát, amellyel a bizalom őt felkeresi, aki pedig tévedésből nem kapott volna, jóllehet lelkes honleányi készséggel szívesen vállalkozik a szép munkára, jelentkezzék De Pott Gusztávnénál, aki mindennemű felvilágosítással készségesen szolgál. A szétosztás e hét folyamán történik. Soha lelkesitőbb feladat nem várt a magyar hölgyek tündérujjaira, mint most, midőn a magyar nemzeti hadseregnek az egész világ által gyönyörködve szemlélt festői egyenruhájához a legjellemzőbb darabot, a Bocskay sapkát kell elkészíteniük. Hisszük, hogy Esztergom • hölgyei e feladatuk teljesítésében méltók lesznek a mai időkben fogalommá vált .dunántúli" névhez! A „MOVE" zászlója alá lelkesedéssel sorakoznak nap-nap után a nemzeti érzéstől áthatott komoly férfiak és magyar asszonyok, megértvén a MOVE, e négy betű szent és hazafias jelentőségét. Ezt legszeb-