Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-14 / 107.szám

Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 107. Péntek, nov

ember 14. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁ^ TELEFON 21.^ hova a lap szellemi részét illető™ közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre JT2 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. A kereszténység és a szakszervezet. IV. közlemény. irta: Padányi Andor. Az egész kultur-világot behálózó reál-politika nálunk dőzsölt legtöbbet, mintha csak az elméletek is tudnának valamit a hires magyar vendégszeretetről ... Ez a reálpolitika a maga rideg anyagiasságával magába rántotta, úgyszólván kivétel nélkül, közéletünk minden pártárnyalatát és ma sem tudunk még szabadulni tőle, amikor ég, ropog mar minden alattunk és felettünk . . . Kimondottuk, hogy keresztények és magyarok akarunk lenni újra s mégis ragaszkodunk ahhoz a nem mireánk szabott plündrához, a szakszervezethez 1 . . . Keressük ehelyett azt, ami volt és most nincs köztünk: az egymáshoz kapcsoló bizalmat! . . . Melegedjünk föl egy kissé egymás iránt és döntsük le a foglalkozásaink közé emelt válaszfalakat. A kereszténység szellemének idegen a szakszervezet fogalma, mert megvédeni csak úgy tudja és akarja hi veit, ha együtt találja őket: a szegényt és a gazdagot, a munkást és a munkaadót, a vámost és az utazót. A kereszténység nagy szervezetének csak olyan helyi csoportjai lehetnek, akik együtt imádják az Istent. Akik ott ráismernek egymásra, azok az Istenházán kivül sem lehetnek idegenek egymáshoz, vagy ha igen, akkor képmutató farizeusok az Ur előtt is, akit megcsalni nem lehet! Erősödni akarunk, egymást akarjuk erősíteni a szorosabbra vont társadalmi kötelékkel ? . . . Ám erősödjünk és erősítsük egymást ebben a szellemben! A kereszténység nem zárja ki magából az anyagi érdekj&k; gondozásai sem, mert hiszen épen az volt a nagy tévedésünk, hogy elhitettük magunkkal azt, amit belecsempésztek keresztény tanainkba, hogy keresztényekké csak a túlvilágon leszünk, ahol egyesülünk az Istennel. Itt csak hinni és imádkozni kell, ha üdvözülni akarunk . . . Nem ! élni kell s az élet, a cselekvésekben nyilvánul meg! . . . Üres az az élet, amelyet nem töltenek be cselekedetek és állati kínlódás csupán az olyan cselekedetek sorozata, amelyeknek nincs eszményi kapcsolata. Eszményi kapcsolatot csak az talál munkája között, akinek célja van a munkájával. Ebbe/a célba belekapcsolódom én, a családom, a községem, a nemzetem . . . és egyesülünk benne mindnyájan a minden különlét zárókövénél: az Istennél! . . . J| Telefon.- Távirat. | Bombamerénylet Tokióban. Rotterdamból jelentik, hogy a Mikado születése napján Tokióban bombát vetettek a külügyminisztérium épületéhez. Két ember meghalt. A dunai hajózás szabályozása. Egy amerikai bizottság hajó katasztereket készít a dunai hajókról, meghatározza, hogy hány hajót kap minden egyes dunai állam. A dunai hajózás Sulinától Regensburgig szabad. Minden államnak meg van a kikötési joga, az illetmények 20 százaléka az antantot illeti meg, melyet az elveszett hajótér jóvátételére for dítanak. Jugoszláv katonaszökevények. Az Alsó-Lendván állomásozó jugoszláv ezredből igen sok katona szökik meg, akik szökésüket azzal indokolják, hogy horvátok és nem akarnak szerb uralom alatt szolgálni. Angol-magyar barátság Friedrich István miniszterelnök gyakrabban hangoztatta az angolmagyar barátságot. Ezen kijelentések annyiban jogosak, amennyiben Magyarország Londonból 500 millió korona hitelt kapott. Az angol élelmiszer diktátor, Buttler, további hitelt helyezett kilátásba, arra az esetre, ha a jelenlegi kormány mégszilárdul. A budapesti körökben úgy magyarázzák, hogy a Connaughti herceget akarják királlyá választani. A terv fantasztikus, de nem lehetetlen. Franciaország buktatta meg József főherceg jelöltségét. Közelfekvő, hogy Franciaország terjeszkedését a szláv blokkban Anglia nem jó szemmel nézi. Lueger szobrának eltávolítása. A Bécs városi tanács ülésterméből eltávolították Lueger volt polgármester szobrát; hogy kinek a rendeletére, azt senki sem tudja. (Aligha keresztények!) Magyar-horvát perszonál-unió A magyar royalista párt az öszszes pártokkal érintkezésbe lépett, hogy azokat programmja számára megnyerje. Célravezetőnek látja, hogy a nemzetgyűlés proklamálja a királyságot, mint államformát és a békekötés után válassza meg királlyá azt, aki az ántánt beleegyezését megnyeri. Zágrábból jelentik, hogy ez esetben hajlandó volna Horvát-Szlavonország Magyarországgal perszorfál-unióba tép'nj, ^ Szovjet-Oroszország fegyerszünetet kér. Varsói jelentések szerint az orosz szovjet-uralom fegyverszünet megkötését kérik. Óroszjlapokból kiderül, hogy Moszkvában amerikai közvetítők tartózkodnak. A Habsburgok és a magyar trón, A „Budapesti tudósító" illetékes helyről értesül, hogy Clark előtt megjelent politikusok közül egyik sem beszélt. Habsburgoknak a'

: magyar trónra faló visszahelyezéséről. Horthy is kijelentette, hogy sem ő, sem a hadsereg hem foglal állást a dinasztia kérdésében. Japánország a bolsevikizmus ellen. A „ Temps" munkatársának Kato báró japán megbízott kijelentette, hogy Japánország készséggel nyújt segédkezet a bolseviki ellenes küzdelemhez. Graiz Gusztáv — bécsi követ. A minisztertanács Gratz Gusztávot bécsi követté nevezte ki. Hivatalos rész. Esztergom vármegye állandó választmányától. 130/1919. szám. Esztergom vármegye 1918. évi háztartási számadásának megvizsgálása tárgyában az 1886. évi XXI t. c. 17. §-a alapján Esztergom vármegye állandó választmánya által hozott véghatározat: Az állandó választmány Esztergom vármegye háztartási alapjának 1918. évi zárszámadását felülvizsgálván azt 576.383 K 32 fi!, készpénz bevétellel, 554.357 K 32 fii. készpénz kiadással, 22.026 K 10 fii. készpénz maradvánnyal rendben levőnek találta. A cselekvő hátralékot 128.423 K 34 fillérben, a szenvedő hátralékot 127.078 K 55 fii. és a tiszta vagyont 1344 K 79 fillérben állapítja meg. A költségvetési hitellel szemben mutatkozó eltéréseket a következőkben indokolja meg, úgymint; Bevételeknél: Az T/a. állami rendes javadalmazás cimű rovaton az előirányzat szerint 199.651 K volt fedezetként beállítva, azonban a javadalmazás — a főszolgabirák utiátalányaik pótlékára a 149514/1917. és 121599/1918. sz. b. m. rendeletekkel utalványozott 1400 K-val, a 2 főszolgabíró részére az irodai és fűtés átalányuk többletére a 153330/1917. 38765., 78531. és 121598/1918. sz. b. m. rendeletekkel utalványozott 1200 K-val, a két főszolgabiró részére újafeb fűtési és irodaátalány többletére a 60139., 78531 és 121598/1918. sz. b. m. rendeletekkel utalványozott 600 K-val, ä vármegyei dijnokok és napibéres szolgák felemelt járulékaira a 132386/1918. sz. b. m. rendelettel utalványozott 3978 K 70 fillérrel és az 1918. évi költségvetésben a B. rendkívüli bevételek cimén rendkívüli állami javadalmazás cimén a rendkívüli kiadások fedezésére engedélyezett 3377 K-vt\. — 21JÖ196 K 70 fillérre emeltetett; az 1917. évi XV. t. c. alapján* járó^áborús, segélyekre vonatkozó állami javadalmazást a 143053/1917. sz. b. m. rendelettel utalványoztatott ki; a Ruházatbeszerzési segélyekre vonatkozó állami javadalmazás a 106367. és 156743/ 1918. sz. b. m. rendeletekkel utalványoztatott ki; a »közélelmezési alap járuléka" cimén előirt 10495 K 20 fii. a 78865/1918. sz. b. m. rendelet alapján vételeztetett be, mint a közélelmezéssel kapcsolatban tetemesen felszaporodott közigazgatásfteendők ellátása céljából szükséges munkaerők díjazásaira. Kiadásoknál: A I/b. dijnokok járandósága cimű rovaton az előirányzat szerint 7848 K volt szükségletként beállítva, azonban ez az összeg — az 1918. évi költségvetés B. rendkívüli kiadások II. rovata alatt a főispáni hivatalhoz felvett dijnoki állás után engedélyezett 767 K-val és a vármegyei dijnokok felemelt járulékukra a 132386/1918. sz. b. m. rendelettel utalványozott 3426 K 70 fillérrel — 12041 K 70 fillérre emeltetett; a II. az altiszti és szolgaszemélyzet fizetése és lakpénze cimű rovaton az előirányzat szerint 17820 K volt szükségletként beállítva azonban ez az összeg, — a napibéres szolgák felemelt járulékaira a 132386/1918 sz. b. m. rendelettel utalványozott 552 K-val — 18372 K-ra emeltetett fel; a V. irodai költségek cimű rovaton 5257 K 66 fillérrel több lett kiutalványozva az engedélyezett hitelnél, amely több kiadás az írószerek, de különösen a papíráruk és nyomtatványok óriási áremelkedései folytán állott elő, ezen cimnél az előirányzat szerint 10.000 K volt szükségletként beállítva, azonban ezen összeg — a két főszolgabiró részére az irodai és fűtési átalányok többletére a 153330/ 1917., 38765., 60139., 78531. és 121598/1918. sz. b. m. rendeletekkel utalványozott 1800 Kval emeltetett fel 11800 K-ra; a VI. fűtési és világítási költségek cimű rovaton 2301 K 61 fillérrel több lett utalványozva az engedélyezett hitelnél, mely több kiadás a fűtési tíí^agok és világító szerek nagymérvű áremelkedései folytán állott elő; a tisztviselők családi pótléka cimű rovaton 500 K többkiadás és az altiszti és szolgaszemélyzet családi pótléka cimű rovaton 400 K megtakarítás van, az ekkép mutatkozó 100 K többkiadás megtérítése iránt külön felterjesztés tétetett a belügyminiszter úrhoz ; a zárszámadás szerint a fenti egyes rovatokon jelentkező többkiadások az I/a. II. és VIII. rovatokon előirt megtakarításokból nyert fedezetet; a hitelátruházpsi jogot a vármegye törvényhatósági bizottsága 5226. ai- 403. kgy. 1918. sz. határozatával meg adta. A rendkívüli kiadások „költségvetésen kívüli kiadások* cimű rovatán kiutalványozott kiadásokról a számadás mellé csatolt főkönyvi kivonat ad részletezést, mely kiadások az adott viszonyok s főleg az általános nagy mérvű áremelkedésekben leli magyarázatát. Kelt Esztergom vármegye állandó választmányának 1919. évi október hó 22-ik napján tartott ülésében. Palkovics s. k. alispán, h. elnök.