Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-11 / 104.szám

Esztergom, 1919. XL!, évfolyam 104. szám. Kedd, november 11. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. HORTHY MIKLÓS. A tönkretett, de szegénységében is büszke magyar faj új élet előtt áll ezer éves történelmének minden bűne, de annál több erényével és történelmünk csak megismétlődött, mikor végromlásunk utolsó lépcsőjén megállított bennünket egy kemény fajmagyar. Akarata acél, magyarsága megingathatatlan, jelleme tiszta, hazaszeretete törhetetlen egész egyénisége izig-vérig magyar és egészében egyesíti magában fajunk egyik jellemvonását, hogy tetőtől-talpig katona. Ez Horthy Miklós a Magyar Nemzeti Hadsereg fővezére, az újkor Hunyadi Jánosa. Égy egész világ tört ellenünk és mi bátran állottuk a vész tüzét, az ellenség nem birt velünk, de legyőzött Önsorsunk — a pártoskodás. Konkolyt hintettek közénk ós mételyt vittek vérünkbe s az annyi vésszel küzdő nemzet a megsemmisülés sarjának szélére állott. Elbuktunk, lesülyedtünk a balkáni nivóra, futottunk egy rémséges és őrült agyban született idea után, megtagattuk nemzeti tradícióin kat, nagyjainkat; világfelszabaditók akartunk lenni s szegény rabjai lettünk néhány hazát nem ismerő bitangnak. És mikor a züllés legocsmány abb posványába kerültünk, akkor adott a Magyarok Istene egy férfit, aki látva nemzetének pusztulását, megállította azt a vészes örvény szélén. Horthy teremtette meg az elzüllesztett hadseregből az új magyar véderőt, mely a megcsonkított, belső rendjében felbomlasztott országnak új sereget adott, a belső rend, a fegyelem, élet és vagyonbiztosság védelmére. Horthy tette lehetővé, hogy újra állami életet éljünk és minden nyomorúságunkban is számottevők legyünk volt ellenségeink előtt. Rettenetes züllöttségünket tekintve, szinte új államalkotót kell tisztelnünk benne, aki előtt zászlót hajtva hódol Szent István szülő városa, aki előtt kalapot emel minden becsületes ma gyar polgár és akin nyugszik tekintete minden magyar katonának. Át és megértve az ő nagy magyarságát, ezerszer visszhangozták Esztergom ezer éves falai a lelkünkből fakadó üdvözletünket. És mikor ez a magyarságában törzsgyökeres, felfogásában keresztény, szabadságát imádó, az ország területi épségéért remegő város nemzeti érzésének egész melegével üdvözölte Horthy Miklóst, akkor némuljon el minden hazát nem ismerő, erkölcsöket profonizáló, világrendjét felforgató ajak ez országban. Esztergom ünnepet ült. A megpróbáltatások városa, mely annyi ünnepet is látott, ismét gazdagabb egygyel, hisz magyarságának egész melegével, hazaszeretetének egész füzével és keresztény felfogásának minden szeretetével üdvözölhette falai között a legmagyarabb katonát Horthy Miklóst. # * Vasárnap futótűzként terjed el a városban, hogy hétfőn a magyar hadsereg fővezére, Horthy Miklós érkezik városunkba. Úgy a polgári, mint a katonai hatóságok azonnal megtettek minden intézkedést Horthy méltó fogadtatására. Dr. Antóny Béla polgármester nemcsak lelkes felhívásban, de dobszóval is felhívta Esztergom város hazafias közönségét, hogy tiszteletének méltó jelét adja. A város lobogó díszt öltött és reggel óriási közönség várta a fővezért. Pályaudvarnál. Az egész katonai és városi tisztikar várta egy diszszázaddal a berobogó külön vonatot. Waldvogel József varmegyei katonai parancsnok rövid jelentését fogadta Horthy, mely után dr. Arttóny Béla polgármester következő beszéddel üdvözölte Magyarország katonai fővezérét: Egy rémes, borzalmas évnek előtte nemzetünk egén még a derült tavasznak éltető napja ragyogott s az egés2 világ tisztelő bámulata mellett a győzelemnek, dicsőségnek fegyverét lelkesen, büszkén hordozta a magyar. Ma, bus őszi táj s lassú cseppjeit hullató égbolt felettünk, elesett hősök százezreinek sirhalmai körülöttünk, melyek fölött nem a dicsőség oszlopa .-emelkedik, a hála és elismerés soraival, hanem az enyészet és halál, mohos gyepe ver talajt rajtuk. Pusztulás, enyészet mindenütt s az önmaga ásta sir szélén ma egy elnyomott, de nem elveszett nemzet áll. Igen, élünk megfogyva bár de törve nem s a nagy veszteség után is erős és törhetlen a hitünk önmagunkban. A hitnek, reménynek képviselőjét, a feltámadt nemzeti lelkiismeretnek megszemélyesítőjét Horthy Miklóst, a fővezért köszöntöm, az ős koronázó Esztergom szab. kir. város közönsége nevében, annak a városnak képviseletében, ahol első Apostoli királyunk szent István született s vele az ezeréves magyar állameszme' melynek kifejezője a szent korona itt érintett először királyi homlokot. E történeti város záloga a jövőben vetett hitünknek, melyért készek vagyunk szenvedni, küzdeni, áldozni, miért is kérünk, hogy mint az ős apa a veszélyben forgó unokának ints, parancsolj, buzdíts és vezess s mi újra lelkesülni s ha kell halni fogunk. Az üdvözlő" beszédre Horthy röviden, de annál értékesebb kijelentésekkel bővelkedő beszédben válaszolt. Megjelölte célját, mely nem más, mint Magyarország megmentése és az esetlegesen újból fellángolni akaró rendbontásnak minden rendelkezésére álló eszközzel való letörése. Katonás, határozott kijelentései általános megnyugvást és jövőben vetett reménységünknek jogosultságát keltette valamennyiünkben. — A megjelent tisztekkel beszélgetett néhány percig, kocsiba szállt és a vámháznál lépett el előtte a díszszázad. Bevonulás. Az egész úton rengeteg nép várta a menetet és élénk éljenzéssel kisérte azt, mely diadalmenetnek is beillett. Széchenyi-téren. A díszszemlére felállított csapatok példás katonai fegyelemmel várták szeretett -fővezérüket, aki katonái elé lépve, lelkesítő, buzdító beszédet intézett hozzájuk. Élénken és hangsúlyozva kötötte katonái lelkére a vasfegyelmet,mertenélkül hadsereget elképzelni sem lehet. Jelezte Budapestre való bevonulásuk közelségét, ahol rendet fog teremteni. Az öszszes csapatok nagyszerű rendben elléptek előtte. A szemle után rövid látogatást tett a város polgármesterénél, ahová egész tömeg kisérte őt. Megyeházán. Zsúfolásig megtelt terembe felhangzott Palkovics László alispán harsány bejelentésé, melyre szűnni nem akaró zúgó éljenzésbe tört ki a közönség. Ünnepi csend állott be ezután és Palkovics László a vármegye és Esztergom szab. kir. város közönsége nevében üdvözli Horthy fővezért. Beszédjében rámutat a keserű múltra és a biztató jövőre, melynek letéteményese Horthy Miklós. Kéri őt kitartásra és az Isten segedelmét kéri nehéz, de nemes munkájához. A beszédet többször szakította meg a közönség éljenzése, helyeslése, mely után katonás precizitással, katonához illő rövidséggel válaszolt a renékivül szimpatikus fővezér. Megköszönte a szives fogadtatást, vázolta az összetartás fontosságát, a keresztény Magyarország felépítését, a fenntartás egyedüli eszközét — a munkát. Erősen hangsúlyozta a feltétlen keresztény és nemzeti irányzat szükségességét. Beszédjének minden szavából kisugárzott az önzetlen, hazáját szerető magyar, akinek, ha hozzá hasonló tiszta látású és érzésű munkatársai lesznek, Újból erős, független és gazdag lesz országunk. Fogadtatások. Palkovics László alispán sorra bemutatta a vármegyei tisztikar tagjait akikkel, de különösen Hulényi Győző dr. vármegyei főügyészei,' majd dr. Molnár Szulpicfőgimn. igazgatóval és több hivatalfőnökkel váltott néhány szót. — Sztahovics Jenő ipartestületi elnök biztosította őt az iparosság feltétlen és áldozatkész támogatásáról, mely nemcsak a munka, hanem ha kell a véráldozattól sem riad vissza. — Majd Jakus Jánost a földmivesék egyik vezető emberét mutatták be, akinek külön is megköszönte a földmivesek magatartását. Az esztergomi keresztény magyar nők nevében Andrássy Mariska úrhölgy meglepő szép szavakkal üdvözölte Horthyt. — Lelkes éljenzéstől kisérve vonult azután a fővezér az alispán hivatalába rövid látogatásra. Hercegprímáshoz. Horthy Miklós egész kíséretével kocsiba ült és tisztelgő látogatást tett dr. Csernoch János bíboros hercegprímásnál, Magyarország első zászlós uránál. Az ebéd. Viszonyainknak teljesen megfelelő, nemes egyszerűségű ebédre ült össze az egész tisztikar a katonai étkezőben a meghívott vendégekkel együtt. Polgári osztály képviseletében ott volt: Palkovics László alispán, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Gróh József a helybeli keresztényszocialista párt elnöke, Mátéffy Viktor papai kamarás, plébános, Schmiedt Sándor dorogi bányaigazgató, Marosi Ferenc kereskedő, Sztahovits Jenő ipartestületelnök, Mitter János gazdálkodó, Jakus János a nagyvárosi gazdaközönség vezető embere, Gábriel István az Esztergom szerkesztője és lapunk főmunkatársa, Vitái István. Az egész ebéd alatt élénken társalgott hadseregünk fővezére Palkovics alispán és dr. Antóny Béla polgármesterrel. —