Esztergom és Vidéke, 1919

1919-11-09 / 103.szám

velésében kiölik belőle az önrendelkezés tudatat, a „segíts magadon" életelvét. Annál jobban érezteti osztályöntudatát és kétségbevonhatatlannak tartja, hogy a társadalom léte- vagy nem-léte az ipari munkás karjaiban feszülő életerőtől függ. Ez az erő termeli mindazt, ami társadalmat életképessé teszi, ez az erő teszi lehetővé a minden egyéb nem ipari termelést Js. — Végelemezésben tehát mindenki ennek az erőnek a termeivényein osztozkodik és megrabolja az ipari munkást az egyedül jogos tulajdonától, — a munkája bérétől... Az ipari munkásság büszke önérzettel esküszik félelmetes fegyverének; — a sztrájknak a mindenhatóságára. A szakszervezeti óriás egy dobbantására megáll az egész társadalom vérkeringése, a halál sápadsága vonja be a világot... Ilyen erő, ilyen hatalom részesévé lenni — fölülmúl minden polgári jogot, amit a jogállam nyújthat. Ezért a szervezett munkás nem is vágyódik polgári jogok után — és ha mégis követeli, ezt nem a iogfosztottság érzetéből teszi, hanem — vezényszóra, mint egy taktikai művelet apró szerve, A szakszervezet nem keres támaszt a jogállamban, csak kihasználja a nek szállítva Terézienstadtba. Ma én viszek százat. Viselkedjenek csak nyugodttan. Ott háromheti megfigyelésben lesznek, onnét haza bocsájtanak majd mindenkit. Ha esetleg, valami panaszuk volna most avagy útközben, forduljanak hozzám bizalommal. Biztositom igazság lesz. Megértették ? Senki se felel. Ijesztő a csend. A hadnagy megdöbben s elhallgat. Mintha valamit szegy eine. Pedig kérdezni szeretne még valamit, nem meri, mert fél az esetleges ismerős büszkeségtől. Kérdezősködne az ő magyar barátjáról Nádor Pistiről, a kivel egy dekungba laktak, aki megtanította magyarul beszélni a magyart szeretni. Mondana is valamit, hogy ő szereti őket megérti szenvedésüket: megtanította rá a Pisti s nem Stehet róla, hogy magyar nem tehet róla, hogy csehnek született . . . segítne sorsukon, de nem teheti . . . Halkan olvasni kezdi a száz nevet. A szólítottak egykedvűen megindulnak s állnak négyes sorba. — a feltűzött szuronyok mutatják nekik a helyet. Már majd a felénél tart. Megáll .. . valami megrázza belsejét. . . szédül. Talán nem jól látta? Újra megnézi. Nem tévedhet . . . világosan meg van írva (Nádor István szül. . . Szőny . .. Kom ... m ... 22 éves. nem bírja kimondani a nevét. Szemét elfutja a könny bármennyire is küzd ellene s szinte megüvesedve nézi a papirt. Majd egy csepp lehull a papírra, épen a névre, s ott dekunggá változik . . . egy piciny dekunggá . . ép olyanná, amelyben nem rég egy magyar és cseh hadnagy laktak . . . együtt hegedüztek . . . együtt dalolgattak ... a csatába vészbe egymás életéért meghalni kész voltak . . . egy jogállam védelmét s ennek a fedezete alatt vonul fel maga ellen a jogállam ellen. Mért tette magát mégis kívánatossá a szakszervezet olyanok előtt is, akik őszintén, meggyőződésből támaszt és védelmet keresnek a jogállamban, ami állampolgárokká avatja őket? — Semmi egyéb, mint A szakszervezet felületes elbírálása s a tagjaira gyakorolt hatások figyelmen kivül hagyása. A szakszervezetet nem a gyakorlatban, hanem elméletben látják, saját elgondolásuk szerint és benne keresik, benne vélik feltalálni a tömegszervezet tökéletességének azt a fokát, mely a tömeg alakulását céljának legmegfelelőbbnek teszi. Mit látnak benne ?... az egyedek fizikai erejének az összetételét, szerves egybekapcsolását s ezáltal természetes megnövekedését ... Mi az, amit nem látnak benne ?... az egyén összezúzását, elnyomorítását, — a tömegerő súlya, feszítése alatt való kínlódását... Nem látják, hogy tulajdonképen ez a kínlódás teszi elégedetlenné, s az az elégedetlenség súlya benne a gyűlöletet, mely gyűlölet az osztályharcban löveli ki lángjait... Ez az ami miatt sem egyéni, sem társadalmi szempontból a szakszervezet nem lehet kívánatos. (Folytatása következik) dekungba laktak . . . testvérekké váltak. Majd vége lett a harcnak s az ezred két daliás tisztje megcsókolta egymást s aztán leszereltek. Mi történt azóta? Az egyik az itt van és nem tudja kimondani a másik nevét ... A cseh katonák látják, hogy hadnagyuk merőn nézi a papirost. Talán nem tudja elolvasni a következő nevet? Nem csoda — furcsa kiejtésüek azok néha. A manipuláns odaugrik s már mondja is diadallal: Nádori Ferenc . . . megindul, mint a többi. A másik is itt van tehát, de az sápadt, beteg s amint a sorba beáll, száraz köhögés hallatszik ki a szuronyok közül. A hadnagy nem birja tovább. Átadja a listát a manipulánsnak s kiadja a parancsot, hogy ő majd az állomáson csatlakozik hozzájuk ... 3 órakor indulnak . .. a személyvonattal. . . most ő meg ő haza megy ... A foglyokkal tiszteségesen bánjanak. A manipuláns tovább olvas. Nehezére esik a kiejtés: Kováts Márton Szerencsés József. Szomorúan nézte az ucca a halk csapatot. Nem ez az első. Sokat láttak elvinni. Tudták hova viszik. „Hazát feledni". Sokan sírtak is . . . jobbára öregasszonyok. A férfiak igy szóltak. „Isten segítse IiazaT Néhányan ne vettek . . . jobbára lányok voltak . . . romlottak. Talán észre se vették a testvért a sorban, de rávihogtak a cseh katonákra, akik — mint tudták már holnap vissza jönnek. A csapatban ezt nem tudják elviselni. Egyikük megszólal váratlan, mintha a sírból jött volna a szó: „Örülnek neki lelkem ? Tetszik ez maguknak ? . .. Már ők sem nevetnek" . , . (Vége. köv.) Máté Ferenc, Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. ad. 1398/1919. szám. Közrendet éi közbiztonságot veszélyeitető sajtótermékek beszolgáltatása. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és esendörsegének. A Belügyi Közlöny f. évi 45. számában a magyar minisztériumnak 4680/1919. M. E. sz. alatt rendelete jelent meg a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető sajtótermékek beszolgáltatása és megsemmisítése tárgyában. Amidőn a cim figyelmét ezen rendeletre valamint a rendelet végrehajtása tárgyában 78170/1919. B- ü. sz. alatt kiadott és a Belügyi Közlöny f. évi 46. számában közölt körrendeletre felhívom, szigorúan utasítom a rendelet minden rendelkezéseinek pontos foganatosítására. Esztergom, 1919. okt. 22. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1533/1919. szám. Másolat: Ker. Kormánybiztos Győr. 244/ 1919. kmb. Alispán Urnák Esztergom. Felmerült panasz következtében tudomásomra jutott, hogy egyes községek a katonai propaganda erdekében eljáró tisztek részére a szükséges katonai előfogatok kiszolgáltatását megtagadták. Felhívom Alispán urat, hogy hatosága területén a legsürgősebben és a legerélyesebben intézkedjek, hogy a jövőben hasonló esetek meg ne ismétlődjenek, ha mégis megismétlődnének a rendbontókkal szemben járjon el teljes szigorral. Különösen az egyes uradalmak, melyeknek loállománya az előfogatok szolgáltatását megkönnyíti, kötelezendő e téren való kötelességeik teljesítésére. Győr, 1919. évi október hó 14-én. Bartos János s. k. ker. kormánybiztos. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti rendeletet tudomásvétel és alkalmazkodás végett kiadom azzal, hogy a netán előforduló ellenszegülőket azonnal jelentse fel hozzám. Esztergom, 1919. okt. 3q. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 22/1919. ein. szám. A fővezérsói által kiadott plakátok védelme. Másolat; Főszolgabiró urnák. Esztergom. A fóvezérlet 1688/rm. II. számú rendeletét a szükséges intézkedések megtétele céljából kiadom. Ideérkezett jelentések szerint ismételten előfordult, hogy a fővezérség által kiadott plakátokat mas plakátokkal beragasztják, vagy azokat a csőcselék letépi. Elrendelem, hogy a fővezérség által kiadott plakátokat beragasztani semmiesetre, meg katonai hatóságok hirdetményeivel sem szabad. Aki pedig ezen plakátokat letépi példásan büntetendő. Esztergom, 1U19. évi október hó 23. Palkovics *. k. alispán. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti rendeletet tudomásvétel és közhirrététel végett kiadom. Esztergom, 1919. okt. 31. Reviczky s. k. főszolgabíró. 1846/1919. szám. Körözés. Würtzlor Vilmos tb. főszolgabiró szobi lakos, a pozsonyi g. ev. lyczeumnál 1900. június havában kiállított érettségi bizonyítványa, továbbá a budapesti egyetem jog és államtudományi karán 1901. október hó 5.-én kiállított leckekönyve és az eperjesi ág. ev. jogakadémián 1906. május havában kiállított államtudományi államvizsgálati bizonyítványa ismeretlen módon elveszett. Felkérem, illetve felhívom a hatóságokat, hogy ezen okmányokat hatóságuk területén nyomoztatni, feltalálásuk esetén hivatalomnak megküldeni szíveskedjenek. Szob, 1919. október 3. Olvashatatlan aláírás tb. főszolgabiró. Esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. Nyomozás megejtése s eredmény esetén a megkereső hatóság értesítése céljából kiadom Esztergom, 1919. nov. 6. Príkkel a. k. szolgabíró. Telefon. - Távirat. II A bolgár békeszerződés. Az ántánt Bulgáriának adott válaszjegyzékében nagyon jelentéktelen enyhítő intézkedések vannak. A határok uj rendezését visszautasította az ántánt, valamint a katonai intézkedések módosítására vonatkozó kívánságokat is. A bolgárok ellenkövetelésül az általános szolgálati kötelezettséget jelölték meg. A tengerészeti rendelkezések megengedik Bulgáriának, hogy a Dunán és a bolgár tengerpart mentén rendőri célokra és a halászok ellenőrzésére legfeljebb négy torpedónaszádot és hat őrnaszádot tartson, de csakis célzócsövek és torpedók nélkül. Ezeknek a naszádoknak a személyzetét csak polgári emberekből állithatják össze. A pénzügyi feltételek közül egyiket-másikat kissé enyhítették, általában azonban változatlanul hagyták, a szerződést. (M. T. I.) Parisba akarják összehívni a népszövetséget. A legfelsőbb tanács néhány nappal ezelőtt Wilson hozzájárulását kérte a népszövetség összehívásához, arra az időpontra és arra a helyre, amikor és ahol a ratifikáló okmányokat kicserélik és a békeszerződés életbelép. Wilson válaszának reményében Parist jelölték ki a népszövetség első tanácskozásának helyéül. (M. T. 1.) Az Osztrák-Magyar Bank fölszámolása. Az Osztrák-Magyar Bank tevékenységét az Ausztriával kötött békeszerződés értelmében 1920. január 1-én meg kellene szüntetni. Ugyancsak a békeszerződés világos rendelkezése értelmében a bank fölszámolására kiküldendő bizottságnak a kijelölt időpontot megelőzően két hónappal, tehát november 1-én mar össze kellett volna ülni. Ez azonban lehetlen volt, mivel az ántánt az abba delegálandó tagjait nem küldte ki. Ez okból valószínűnek tartják, hogy az ántánt a szabadalom ideiglenes megoldását fogja kívánni. — Itt emiitjük meg, nogy Papp Elek, magyar alkormányzó, ki jelenleg beteg, azonnal fölépülése után Bécsbe fog utazni és átveszi a bank vezetését. Kijelentette, hogy ebben őt semmiféle erőszak meg nem gátolhatja. Windisch-Graetz nem lesz békekövet. Külföldi lapok azon híresztelésére vonatkozóan, hogy Apponyi Alberten kivül többek között WindischGraetz Lajos herceg ki volna szemelve a békekonferenciára való kiküldetésre, a Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a hírnek WindischGraetz Lajosra vonatkozó része teljesen légből kapott. A herceg Magyarország jelenlegi életében semminemű szerepet nem játszik és ilyen kombináció egy pillanatig sem merült fel. Az ántánt államok háborús vesztesége. Parisból jelentik: Marin képviselő, a költségvetés főelőadójának jelentése szerint az ántánt egyes államai a háború kezdetétől, 1918, november 11-éig halottakban és eltűntekben a következő veszteséget szen-