Esztergom és Vidéke, 1919
1919-02-02 / 10. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. február 2. Városi építkezés. Az országos politika mellett nem szabad megfeledkeznünk a város ügyeiről sem, melyek a rendes viszonyok bekövetkeztével egész halmazukkal fognak megoldásért kiáltani és bizony megvalósításuk oly terheket jelentenek, melyek csak nehezen lesznek elviselhetők. Ezért nem tartom feleslegesnek, ha már most foglalkozunk egyikmásik dologgal, habár csak mint terv, vagy eszme alakjában is, de mindenesetre előkészítő munkát vélek alábbi soraimmal teljesíteni. A városnak óriási gondot okoz már évek óta az iskolák elhelyezése. Nincs megfelelő épülete, annál kevésbé telke hozzá, különösen a két belső elemi iskola részére. A városi reáliskola részére vett a város telket, de úgylátszik azon a főreáliskola íölépülni soha sem fog, de viszont a jelenlegi nomád életet sem folytathatja ezen tanintézet. Ezzel szemben a város teljesítő képessége oly gyenge, hogy sok százezres kiadást egy nem jövedelmező befektetésre aligha bir meg. Az elemi iskolák jelenlegi épületeikben fenn nem tarthatok. Ez oly bizonyos, mint a halál. A belvárosi két elemi iskola beosztása rossz, helyiségei meg nem felelők és udvara egyáltalán nincs. A szenttamási elemiiskola egyenesen kigúnyolása a magyar tanügynek. Kossuth L. uccai elemi iskola sem nevezhető annak ami. Ezek helyett tehát feltétlen újakat kell Nyilas Győző ekkor már a főnök műtermében dolgozott és onnan hozta ki a tervrajzok részleteit a munkafelügyelő. Mikor a fiatal iparművész önkén- tesi szolgálatát végezte, atyja és két öccse érzékenyen érezte az ő távollétét és a munkafelügyelő szemen- szedett szeszélyeit. Minthogy a főnök nem talált különb erőt Nyilas Győzőnél, kénytelen volt kitűnő munkatársát helyettesíteni és ilyenformán a munkafelügyelő zavartalanul basáskodhatott az ő harcterén. Az összegyülemlő indulat azonban rendesen úgy szokott járni, mint a készülődő nyári zivatar, hogy hirtelen kitör. Szigeti István valami kifogást tett Nyilas Bálint díszmunkájára. A nyílt eszű, szivű és szavú iparos ezt felelte: — Hát tessék megmutatni, hogy ki tudja-e javítani a hibát, ha jobban ért hozzá a felügyelő úr! Szigeti éppen a kákán keresett csomót, mert véletlenül maga a főnök is 'beleszólt a vitába és kijelentette, hogy Nyilas Bálint kifogástalanul dolgozik. A nyári szezonban az igazságos főnököt valami grófi kastélyba hívták meg vidékre, hogy a helyszínen tárgyalhassanak a műlakatos munkálatok terveiről. A fondorlatos és alattomos munkafelügyelő most már elérkezettnek építeni, még pedig óriási költséggel. De miért dobjunk ki százezreket, mikor a változott viszonyok következtében van kész épületünk ? A város kellő közepére épített laktanya a közel jövőben ha nem is válik feleslegessé, de minden esetre nélkülözhetővé lesz. Ezen épületcsoportnak Si- mor- és Sissay-uccai része bőven be tudná fogadni mind a négy elemi iskolát a főreállal együtt, melyek a város közepén nyernének ilyen formán elhelyezést. Némi belső átalakításokkal tehát kifogástalan iskolákhoz jutna a város aránylag nagyon olcsó pénzen. A laktanya udvara elég nagy arra, hogy minden intézetnek legyen elegendő játékhelye benne és a Kossuth-uccai rész a középső épülettel együtt még mindig jövedelmezően volna felhasználható, ha ugyan nem létesítene a város ott egy felsőkereskedelmi iskolát. Az iskolák idehelyezése maga után vonná a gabonapiac áthelyezését, de ezt egész jól át lehetne tenni a Pfalz-féle telek mellé, sőt árúbódék felállításával a belső piac is megtalálná helyét, ami köztisztaság tekintetéből is jobban megfelelne, mint a jelenlegi piachelyek. Ily módon felszabadulna a városház épületében a két iskola helyisége, ahova beköltözhetnének a rendőrség és ugyancsak ide költözhetnének a földszinten lévő hivatalok is, melyeknek helyiségei egyáltalán alkalmatlanok hivatalok részére.|Ezen földszinti helyiségek szintén értétalálta a kedvező alkalmat a dédelgetett Nyilas-család kibuktatására. Először is az inast szidta össze, azután az ifjú segédre került a sor, végre a családfőre támadt, aki azonban nem igen könnyen adta be neki derekát. A szokatlan feleselésnek az lett a vége, hogy a föllázadt munkások egyesült erővel kilóditották a műhelyből a hüledező munkafelügyelőt és utána dobták még a kalapját is az udvarra. A műipartelep főnöke másnap alaposan megvizsgálta a palotaforradalom történetét. A részletes kihallgatás csattanó vége az lett, hogy a főnök Szigeti Istvánt elcsapta. Nyilas Bálint lett utóda az egész munkásság végtelen örömére. De nem sokáig tartott az az öröm. Mert azon a nevezetes forró július végén a munkások javarésze a harctérre készülődött dolgozni. Maga a főnök is bevonult, mint tartalékos kapitány, Nyilas Győző zászlós rangban került a háborúba, Karcsi öccse pedig önkéntesnek csapott föl. Az itthon maradt Nyilas Bálint és Bandi fia a nemeslelkű főnök ajánlatára fegyvergyári munkások lettek. A mozgalmas mozgósításban a budapesti haderőket több rajban szállították. Nyilas Győző és öccse valamint a főnök ugyanabban az ezredben és véletlenül században kerültek össze. kesíthetők volnának, mini üzlet- helyiségek. A rendőrségi, Kossuth-uccai és szenttamási iskola- épületeket pedig nagy pénzen lehetne eladni. A főreálnak szánt Rudolf- telket szerintem eladni kár volna, mint azt Schwarz Adolf v. képviselő úr javasolta azon célból, hogy ennek tekintélyes vételárával törlessze városunk függő és amortizációs adósságát. Erre vonatkozólag következő tervet ajánlanám a város t. vezetősége figyelmébe. A Rudolf-féle telek úgy nagysága, mint fekvése következtében rendkívül alkalmas volna arra, hogy a város okos beosztással 2, 3, 4 szobás lakásokat külön-külön udvarokkal építsen rajta. így lehetne létesíteni egészséges helyen, a város közepén akár tisztviselő-telepet, akár bérházcsoportot, mely állandóan íokozódo jövedelmét képezné a városnak. Ezen tervvel szoros kapcsolatban áll természetesen azon régi óhaj is, hogy Kossuth- és Simor-ucca között a Korház- uccának irányában új út nyittassák, mely a kórházat is köny- nyen megközelíthetővé tenné a város központjából. Gondolkozzunk és egymást megértve cselekedjünk a jövőben a közboldogulásra. V. I. Katonapuska a hazát védi, add azonnal vissza a legközelebbi katonai hatóságnak, vagy csendőrségnek. Bántódásod igy nem lesz! A tavaszi csatákban, a budapesti póttartalékos népfölkelők között is megérkezett az ármányos Szigeti István, a néhai munkafelügyető. A szerencsétlen természetű ember a harctéren sem boldogult. Kétségbeesett kegyetlen sorsa miatt. Mikor arról értesült, hogy egykori főnöke az ezred kapitánya, rögtön rapportra jelentkezett és töredelmesen kérte, mentse meg és fogadja föl inasának. Csakhogy a kapitánynak olyan sikerült szolgája volt, hogy rövidesen elutasította a kellemetlen embert. A néhai munkafelügyelő és a Nyilas-család halálos ellensége, akkor Nyilas Győző hadnagy jószivéhez menekült. Siránkozva mutatta be hólyagos tenyereit, melyeket a födözékásásban szerzett és beakarta még mutatni félig elfagyott lábait is, de már erre a különös látványosságra egyáltalán nem volt kiváncsi a hadnagy. Nyilas Győző észrevette, hogy a a jellemtelen férfiút még mindig nem bírta megnemesiteni a háború, tehát megkísérelte a züllött lélek megmentését. Rövidesen értésére adta, ha kedve van nemcsak szolgálni, de vele együtt harcolni, akkor elvállalja puccernek. A gonosz indulatú népfölkelőlugyan sanyarú ábrázattal, de azért mégis szívesen fogadta a könyöradományt és azóta ő lett az igazi sereghajtó. Falusi, Esztergom város néptanácsának kinevezéséhez. A fővárosi lapokból ismeretes, hogy a kormány a legújabb (1919. Vili.) néptörvénnyel megszüntette a városi képviselőtestületek működését s helyükbe ú. n. néptanácsot állított, melynek tagjai a régi városi tanács tisztviselő tagjain kívül a kormánybiztosoktól a forradalmi pártok bizalmi embereiből kinevezendő külső tagok. Ezeknek száma pedig legalább kettővel és legfeljebb néggyel lehet több, mint a tisztviselő tagoké. A nevezett néptörvény alapján Beniczky kormánybiztos Esztergom város néptanácsába külső tagokul a következő polgárokat nevezte ki: Dr. Katona Sándor ügyvéd, Bartalos Vince csizmadia mester, Lóránt Sándor kereskedő, Hermann Lajos ács mester, Szokob János kőműves munkás, Lisser Dávid máv. mérnök, Mátéffy Viktor plébános, Vo- dicska István kőműves mester, Tátus János kisgazda, Kapa Mihály kisgazda, Ispán Ferenc földmunkás. Nem akarjuk ezúttal az új néptörvényt bírálni, mely a mi szemünkben nem valami túlságosan demokratikus, sőt, mi több, antidemokratikusnak tetsző, de úgy véljük, hibát követnénk el, ha nem tennők szóvá a külső néptanácstagok kinevezését, mely nem hiába történt olyan sietve, tagadhatatlanul magán viseli az etsietés bélyegét. s Mi úgy tudjuk: magának a belügyminiszternek s az egész kormánynak az volt a kifejezett intenciója, hogy „a tanács tagjainak kinevezésénél a forradalmi pártok kijelölései fognak irányadóul szolgálni; és igy a Jiépta- nácsokban a pártok bizalmi emberei fognak helyet foglalni.“ Tiszteljük és becsüljük a kinevezett polgárokat, demokratikus érzésük ellen sincs kifogásunk, ámde tényképen kell leszögeznünk, hogy hogy a kormány biztos úr nem a pártok kijelölései alapján nevezte ki őket. Legalább is annyit teljes bizonyossággal tudunk, hogy a Köz- társasági Károlyi-pártot nem kereste meg a kijelelés irányában; s ez alapon joggal fölte- hetjük, hogy a többi párt vezetőségéhez sem fordult. Ami pedig éppen nem mutatja demokratikusnak, sőt nagyon is autokratikusnak a kinevezéseket. (Az igaz hogy maga a kinevezés sem nagyon illik a mai demokratikus korba!) Nem hihetjük, hogy a mienkkel együtt mellőzött többi helyi pártok va
