Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-30 / 95.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Teljesítsük kötelességünket! Amidőn városunkba a magyar csapatok bevonultak láttuk, hogy a mi nemzetünk nem veszett el s csak most kezdi igazán elérni nemzeti megújhodását. Erős hittel, bizakodó lelkesedéssel nézünk jövője elé. Most már itt vannak katonáink, itt lesz csakhamar a magyar hadsereg, hogy birtokba vegye a mi szép országun­kat, amelyet a bolseviki haramiák tönkretették, elherdáltak. Most jön csak az igazi munka, a keresztény nemzeti állam megalapításának di­csőséges, de nagy áldozatot kívánó munkája. Ezen nagy munka első alapföltétele az, hogy pénzünket hozzuk rendbe és ez a föladat reánk vár magyarokra. Ennek a rabló uralom által tönkre juttatott országnak havonta több mint egy milliárd a pénzszükséglete. Ezt elő kell teremteni, hogy az állam fizethesse tisztviselőit, elláthassa nem­zeti hadseregét. Kölcsönt kaphat az állam, s az osztrák-magyar bank is szállítja a bankszérződés értelmében nekünk járó százmilliókat, de min­den kölcsön és bankszállítmány után romlik a szegény ember által takar­gatott pénz értéke is és minél tovább kényszerül az állam kölcsönökből fedezni az államháztartás szükség­letét, annál jobban leromlik a magyar nép kezében levő pénz értéke is. Ha azt akarjuk, hogy a kezünkben lévő megtakarított fillérek ne veszít­sék el teljesen értéküket, akkor tel­jesítsük kötelességünket. Minnél több adófillér vándorol az állam kasszá­jába, annál biztosabb a pénzünk s minél több kékpénzt fizetünk, annál nagyobb annak értéke. Akinek adóhátraléka van, az fi­zesse be rögtön,, sőt aki teheti, még előre is fizesse ki adóját, gondol­jon arra, hogy az adóba fize­tett koronákkal az otthon maradt pénz értékét növeli. Mennél inkább odaadjuk a pénzt az államnak és mennél inkább visszaadjuk a forga­lomnak, annál jobban lehet a pénzt legalább a mai érték nívóján meg­tartani. Miniszterelnökünk a szép Ba­laton mellől azt üzente minden ma­gyarnak : „Dolgozzanak, tartsák meg a rendet, fizessék meg az adókat, fogadjanak szót a hatóságoknak és igyekezzenek mindenben keresztény és nemzeti szellemet ápolni. Ha ezt te­szik, akkor erre a 8—10 millió ma­gyarra itt a Duna—Tisza mentén még szép jövő vár." Teljesítsük hát hazafias kötelessé­geinket I « Hivatalos rész. ^IWWMMMWWWII MII IIIIII MIMII W Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 4933/1919. szám. Hirdetmény. A város tanácsa közhirré teszi, hogy a városi jéggyár üzemét folyó évi október hó 31.-ével beszünteti. Kelt Esztergomban a város taná­csának 1919. évi október hó 25.-én tartott ülésében. Dr. Antóny s. k. polgármester. Értesítés. Mindazon gazdák, kik a katonaság részére fát fuvaroztak a fuvardijakért november hó 5-ig jelentkezzenek. A később jelentkezőknek nem folyó­sittatik. Prokop Jenő fhgy. élelmező tiszt. A drágaság. Leszállítottuk a munkabéreket, majd maximáltuk az élelmi cikkek árát, azért, hogy valóban szegény, pénztelen hazánkon igy is segítsünk. A munkás megnyugodott a mun­kabér leszállításába, de a termelő viselkedése emberhez valóban nem méltó cselekedet. Mert még ma is pusztán önző kapzsiságból, undok pénzgyűjtési vágyból nem a maxi­mális áron, hanem azon jóval felül, méreg drágán bocsátja áruba fölös élelmi termését. Sőt nagyon sok olyan lelketlen ember is él, aki nem is ad a piacra, bármennyi fölöslege legyen is. Nem ad; pusztuljanak éhen gon­dolja magába, miért maximáltak. Nem a maximálás a hiba, hanem az a megvetésre méltó emberi lelket­lenség, a pénzvágy és a hatósági rendeletek erőtlensége. Az a sok kö­nyörgés, rimánkodás, amelyeket na­ponként intéznek a hatóságok a ter­melő közönséghez, mind eredményte­nül hangzottak el; a kiadott rendeletek nem találtak kellő megértésre és en­nek következményekép foganatosítás­ra. Mi hát akkor a tenni való? Érvényt kell szerezni a rendeletek­nek, olyan módon, olyan eszközökkel, amelyek eredményre vezetnek. Az em­bertársa iránt érzéketlen embert meg kell tanítani józan gondolkodásra és ember szerető érzésre. Bele kell verni az önző ember fejébe, hogy nem ön­magáért, hanem embertársaiért a köz­ért dolgozik, s azért éJ. Cselekedni kell az illetékes ténye­zőknek, gyorsan meg kell oldani a súlyos drágaság kérdését. Ha szép szóval nem megy, tessék szigorúan büntetni. Személyi hir. Tamássy táborszer­nagy, a przemysli hős, bátyjának látogatására városunkba érkezett. Waldkirch Frigyes őrnagy meg­halt. Mészáros József önkéntes Si­bériából egy kártyát küldött, amely, ben értesít, hogy Waldkirch Frigyes 26. gy. e. őrnagy a hadifogságban meghalt. Március 15-én temették el Omszkban. Érdekes hirek szivárognak még mindég ki Cseh-Szlovákiából a múlt­kori néhány lövés következtében. Nemcsak Esztergom környékén tá­madt nagy riadalom a cseh csapatok között, hanem egész Pozsony és Nyitráig terjedt a láz. Űgy látszik a megreformált cseh hadsereget még mindig nem sikerült bátrabbá tenni mint volt. Nagyon erősen beléjük oltották ezt a mondást: Szégyen a futás, de hasznos. Simor kórház. Vöröskereszt kór­ház megszűnt önálló kórházzá lenni és a Kolos közkórháznak lett fiókja, de nagyszerű alapitójáról elnevezve. E hó 22.-én helyezték el az új fel­iratot a kapu fölé. A Szauder-terem ezentúl járványos betegségben szen­vedők elhelyezésére fog szolgálni. Nemzeti hadsereg * felszerelé­sére Ipartestület ivén adakoztak: Cseh Sándor 150 K-át, Havas Sán­dor, Fodor Lajos, Romsits József, Kulich Károly, Dóczy Ferenc 100— 100 K-át, Lerner Béla 70 K-át, Kreiniker Kálmán, Jancsó András, Schweiczer Vilmos 60—60 K-át, Szeidl József, Dinnyés Imre, Spick Ferencz, Csillag József 50—50 K-át, Tarr Géza, Heiling Ferencz, Sipos András, Gusz­mann János 30—30 K-át, Mészáros József 28 K-át, Halász György, Ku­bányi Sándorné, Stiaszny Lajos, Jakobek Jenő, Tóth János, Molnár Gyula 25—25 K-át, Polusin Mátyás 22 K-át, Sztahovits Jenő, Geiger Ferencz, Vendler Kálmán, Klepek Alajos, Vajda Ferencz, Kómár And­rás, Fiedler Gusztáv, Erdélyi Béla, Muzsik N., Dánó József, Lencsés János, Szabó Pál, Faragó Gáspár, Hock János, Magyary Lászlóné, Papp Máté, Pomothy Gyula, Schöp­pel Ferencz, Juhász István, Dukát Kálmán, Varga József, ifjú Mészáros János, Fritz György, Jóba Károly, Hock József 20—20 Kát, Pásztor József, Bárdos József 15—15 K-át, Földes Nándorné, Kovcsán András, Udvardy Albert, Vozák Pál, Szína Ferencz, Erdélyi Lajos, Palotay János, Bellus Gyula, Véky Béla, Császár Antal, Deutsch György, Deutsch Já­nos, Vodicska István, Szekeres Béla 10—10 K-át, Kukorovits Károly 6 K-át, Henczy Ferenc, Budinszky József, Zámbó István 5—5 K-át. összesen: 2131 koronát. A hazafias adakozásokért hálás köszönetet mond a bizottság nevében Draxler Alajosné pénztárosnő. A cipész- és csizmadia szak­osztály tagjait ezúton kéri fel a szakosztály elnöksége, hogy folyó hó 30.-án azaz csütörtökön este 7 óra­kor az ipartestület helyiségében tar­tandó értekezleten megjelenni szíves­kedjenek. Hazug hirek a nemzeti hadse­regről. Budapesten a magyar nem­zeti hadseregről a leglehetetlenebb hirek vannak elterjedve. Látszólag szándékosan és célzatosan. Például azt hiresztelik, hogy a magyar nem­zeti hadsereg Győrbe való bevonu­lásakor erős összetűzés volt saját csapataink és a lakosság között, azután, hogy minden volt vörös ka­tonát felkoncolnak a nemzeti csapa­tok. Ezért az a félelem, hogy a je­lenlegi budapesti karhatalmi legény­ség is tart a nemzeti csapatok be­vonulásától. Talált női mellény. A Kaszinó­ban vasárnap este egy női mellényke találtatott. Átvehető a vármegye ka­tonai parancsnokság osztályánál. Jól áll Ügyünk az ántánt előtt. Azon hirek, melyek utóbbi időben elterjedtek, hogy területünk megcsor­bítása korántsem lesz akkora, mint azt képzelték, igen alapos. A magyar nemzeti hadsereg és különösen a tisztikar öntudatos viselkedése ered­ményezték, azt hogy a magyarságot ismét faktornak tekintik, mely nem darabolható szét. A helybeli katonai állomáspa­rancsnokságnak értesülése szerint a tisztikönyvtár tulajdonát képező számos könyv a forradalom óta pol­gári egyének kezeihez jutott. A fenti parancsnokság felkéri az ilyen köny­vek őrzőit, hogy azokat (Nagylakta­nya, III. épület, I. emelet) mielőbb beszolgáltatni szíveskedjenek. Téli gyermekruha elárusitás. Értesíttetnek a Hadirokkantak stb. szövetségének tagjai, hogy folyó évi november 2-án, vasárnap délután 3 órától, 5 óráig a szövetség helyisé­gében gyermekek számára készült nagyobb mennyiségű és jóminőségü (nem papir-szövet) télikabát és ruha kerül eladásra. A télikabátok árai 60—100 kor., a téliruhák árai 50—60 kor. között váltakoznak. A ruhákat csupán a szövetség tagjai kaphatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom