Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-28 / 93.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. I Telefon.- Távirat |

j Szentpétervár felszabadulás előtt. Koppenhága, okt. 26. Az orosz harctérről érkező hirek szerint, Judenics tábornok 8 kilóméterre van Szentpétervártól. A csapatok megrendülve hallgatják a fővárosból hallatszó robbanásokat. Ligonovó elővárost már bevették. A Pétervár körüli gyűrű az utolsó napon teljessé vált. A fővárosba vezető vasutvonalakat a volodskai kivételével, a támadók elvágták. Pétervár felszabadítása már csak órák kérdése. A vörös csapatok vad pánikban menekülnek. Fiúméban ostromállapot van. Zágráb, okt. 26. D'Annunzió Fiúméban kihirdette az ostromállapotot és halálbüntetéssel fenyeget minden, a fiumei olasz ügy ellen irányzott ellenséges cselekményt. Uj spanyol követségek. Bécs, okt. 26. A spanyol király a bécsi és szentpétervári nagykövetségeket feloszlatta és helyükre követségeket szervezett, nagykövetséget állított fel ellenben Bukarestben. Lázadások a felvidéken. Prága, okt. 26. Hlinka elfogatása után Rózsahegyen lázadás tört ki a cseh hivatalnokok ellen, akik a lincseléstől csak nagynehezen tudtak megmenekülni. A cseh katonaság vonakodott a népre lőni. A hivatalnokok nem akarnak többé visszatérni, haza akarnak menni. Nyitrán 172 lelkészt, közöttük Jurigát elfogták. A lázadás azóta nő. Katholikus diákok ultimátumot intéztek a gimnázium igazgatójához, melyben a cseh tanerők elbocsátását, Hlinka szabadlábra helyezését követelik és követeléseik teljesítéséig sztrájkba lépnek. Hadifoglyok hazatérése. Paris, okt. 26. Párisi jelentés szerint a szövetséges hatalmak legfelsőbb tanácsa mai ülésén azokat a feltételeket vitatta meg, amelyek ellenében hajlandó volna az Angliában hadifogságban lévő, a volt osztrákmagyar monarchia területén alakult államok állampolgárait hazabocsátani. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek — amit a konferenciához közelálló körökben biztosra vesznek — az összes hadifoglyok rövidesen visszatérhetnek Angliából hazájukba. á bolgár cári vagyont elkobozzák. Szófia, okt. 26. A bolgár parasztpárt a szobranjeban indítványt terjesztett elő, hogy a volt cárt, Radoszlavov miniszterelnököt és Malinovot állítsák ^bíróság elé és a volt cárnak kobozzák el a vagyonát. Szentpétervárt a végsőkig védik a vörösek. Moszkva, okt. 26. A köztársaság szorongatott helyzetében az összes pártok egyesültek az ország megmentésére. Trockij nemcsak, hogy erősen megakarja erősiteni a hadsereget, hanem Szentpétervárt utcárólutcára akarja védelmezni. A fegyverkezelésben jártas munkások a háztetőket fogják megszállani és technikai eszközökkel olyan labirintust csinálnak a fővárosból, hogy meghódítása lehetetlen lesz. Tanítók naggyűlése. Magyarország tanitósága mindég oldott kéve volt, szét volt tagolva iskoláink jellege szerint és igy súlylyal nem is bírhatott. Kunfi dicstelen minisztersége alatt, nyomással beszervezték a tanítóságot egy táborba, de hála a Gondviselésnek; nem nyerték meg a magyar tanítóságot a destruktiv irányzatnak, és hogy azt a csekély eredményt is elérhettük, az kizárólag csak a tanítóság szervezetlenségének tudható be. A kifejtett terror és a romboló, nemzetietlen és erkölcstelen irányzatnak egy örvendetes eredménye lett. Budapesten néhány lelkes tanitó kezébe vette a tanítóság szervezésének ügyét, hivatásának megfelelően, teljesen nemzeti és keresztény alapon. A szervezők megkeresték Esztergom megye tanítóságát és a megye új tanfelügyelője teljes],bizalommal hivta össze az Ő „munkatársait" —a megyei tanítókat szombaton délelőtt a városház termébe, mely gyűlésen megjelent Száva János, Fekete Győző és Jambrich Alajos mint a Magyar Tanítók Országos Nemzeti Szövetség elnöke, illetve kiküldöttjei. A gyűlést Padányi Andor tanfelügyelő nyitotta meg tárgyilagosan rámutatva a közelmúlt borzalmas rombolásaira és azon igazságra, hogy ezeréves keresztény kultúra tartotta fenn ez országot. Lelkesítő és munkára serkentő beszédjében tömörülésre hívja fel a tanítóságot és kéri, hogy komoly megfontolás tárgyává tegye az új egyesülést. Kellemes visszaemlékezéseire hivatkozva mutatja be Száva János fővárosi igazgató-tanítót, mint a szövetség elnökét, Fekete Győző és Jambrich Alajos fővárosi tanítókat. Száva János hazafiság és kereszténységtől áthatott lelkének egész melegével vázolta a szövetség keletkezésének történetét, kemény szavakkal vágta ahazafiatlan és vallástalan közelmultat, kéri a megyei tanítóságot a kibontott zászló alá való sorakozásra. A lelkesítő beszédet többször taps és éljenzéssel honorálta a gyűlés. Majd Fekete Győző ismertette a szövetség célját és oly hatalmas programmot tárt a tanítóság elé, hogy annak teljes egészében való megvalósítása gazdaságilag óriási lépéssel vinné előre a tanítóságot és kulturális szempontból és korszakalkotó munkát végezne a szövetség. A tanítói kamarák felállítása és szolgálati pragmatika mind régi, de eddig valóra ne vált óhajai a magyar tanítóságnak. A szép és hatalmas programm kifejezetten keresztény alapon vaú összeállítva. A programm ismertetése után, mivel a közgyűlés egyhangúlag kimondotta a szövetséghez elvben való csatlakozását, nagy lelkesedéssel Padányi Andor tanfelügyelőt választotta meg a szervezőbizottság elnökéül. A közgyűlés már most, a szervezés munkájának megkezdése előtt azon határozott óhajának adott kifejezést, hogy a cimben is kifejezésre jusson a kereszténység. Száva János ígéretet tett erre és igy a szövetség cime ez lenne: Magyar Tanítók Országos Nemzeti Keresztény Szövetsége. — Padányi és Száva lelkes szavai után a Himnusz eléneklésével véget ért a közgyűlés. A szervező bizottság már e napokban megkezdi működését. Hivatalos rész. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 327/1919. k. ü. sz. Figyelmeztetés. Az önként jelentkezett vagy besorozott alkalmazottakkal szemben a munkaadók (gazdák) által követendő eljárásra vonatkozólag. A Dunántúli főkormánybiztosság rendelete alapján figyelmeztetem a munkaadókat, hogy katonai szolgálatra önként jelentkezett, avagy besorozott alkalmazottakat tisztán ezen ok miatt elbocsátással fenyegetni, elbocsátani, családjaikat kilakoltatni, illetőleg azokat életfentartási eszközeitől megfosztani tilos és amely munkaadó ezen tilalom ellen vét, az a hadsereg ellen elkövetett büntetendő cselekmény miatt a legpéldásabban fog büntettetni. Esztergom. 1919. okt. 24. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom város rendőrkapitányától. 1230/1919. kg. sz. Hirdetmény. A lovak megvizsgálása s azok tulajdonjogának igazolása céljából f. hó 23.-án megtartott szemlére a tulajdonosok egy része lovait nem vezette elő. Amidőn az utószemlére határnapul 1919. október hó 30-ik napjának délelőtti 8 óráját tűzöm ki a vásártérre, felhívom az igazolatlanul távol maradt tulajdonosokat, hogy lovaikat az utószemlére okvetlenül vezessék elő, mert ellenesetben karhatalommal fogom őket a szemlére előállíttatni, azonfelül 6 hónapig terjedő elzárással és 2000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel fogom sújtani és az önként elő nem állított lovak elkobzását fogom eszközölni. Esztergom, 1919. okt. 27. Csányi s. k. rendőrkapitány. Esztergom vármegye alispánjától. 3305/1919. szám. Másolat: Magyar földmivelésügyi miniszter. 91400/1919./XII/B-I. szám. Valamennyi alispánnak, törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. A nemzet ezeréves történetében egyik legsúlyosabb megpróbáltatásának idejét éli. Az ország romokban hever és egyetlen kivezető ut a legfokozottabb minden erő megfeszítésével kitartóan folytatott munka. Ha ezt nem tesszük meg: a nemzet elveszett. Magyarországnak mezőgazdaság az alapja. A mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítása az ország újraépítésében a legsürgősebb feladat, jövő boldogulásunknak legfontosabb feltétele. Jól tudom és ismerem azokat a nagy nehézségeket, amellyekkel ma meg kell küzdenünk. Súlyos feladatok előtt áll a nemzeti erőkifejjés minden tényezője, elsősorban pedig a magyar mezőgazdaság. Mindazonáltal nem szabad tért engednünk hazafiúi aggodalmakkal eltelt lelkünkben a kishitüségnek, a reménytvesztettségnek és lemondásnak, hanem átérezve a mostani sorsdöntő korszak jelentőségét, a nemzet jövőjébe vetett hittel, erős akarattal hozzá kell látnunk az elénk tornyosuló feladatok megoldásához. Mint a nemzet történetében annyiszor, most is főképpen a a gazdatársadalomra vár a nemzet megmentéséért folytatott épitő munka oroszlánrésze és a világháborúban is, az azt követő sötét korszakban is kipróbált hazafiságban bízva, meg vagyok győződve arról, hogy a reá háruló feladatoknak most is meg fog felelni. Hivatali elődöm által a háború folyamán évről évre kiadott körrendeletekből Cim előtt már ismeretesek azok a módok és eszközök amelyek a gazdasági munkák "folytonosságát és a termés csorbittatlanságát biztosítani hivatvák és amelyekkel a hatóságok szervezhetik a termelést s biztosithatják, hogy lehetőleg minden talpalatnyi föld megműveltessék. Különösen felhívom Cimed figyelmét arra, hogy a mezőgazdaságot ért pusztulások folytán bekövetkezett mostani nehéz viszonyok között előfordulhatnak olyan esetek, hogy egyes gazdaságok igaerő, gazdasági eszközök hijján, vagy egyéb ok folytán a legjobb akarat mellett is képtelenek a földjeiket vagy azok egy részét saját erejükből megmivelni. Ily esetekben kell hogy gondoskodás történjék arról, hogy felszerelés hijján a gazdaságnak saját erejéből meg nem művelhető földjeinek megművelése feles művelésben vagy bérbeadás utján biztosittassék. A birtokosok hazafias kötelességérzetétől tehát elvárom, hogy a gazdaságuk ily módon való hasznosítása érdekében minden lehetőt el fognak követni,