Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-17 / 84.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: *' FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. <- Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Gazdasági érdekek a világpolitikában. Kétségbeejtő sorsunk felett ha gondolkozunk és országhatárainkon túl, de a jövőbe is beletekintünk az események és tények üvegén keresztül ; lehetetlen észre nem vennünk bizonyos javulást helyzetünkben. A világ pénzpiacán, ha nem is nagy, de némi javulást könyvelhetünk el a mi javunkra, amivel szemben közvetlen szomszédunk, Ausztria határozott visszaesést mutat. Ausztriának ezen pénzügyi rosszabbodása nem kizárólag belsőpolitikai ziláltságának tudható be, hanem szoros összefüggésben van Magyarországtól való teljes elszakadásával. Mig Ausztria kizárólag csak ipari export állam, de összes nyersanyagokban importra szorul, addig Magyarország az iparcikkekben is csak részben szorul importra, amivel szemben áll óriási nyersanyag termelésünk exportja. Vagyis, tisztán megvilágítva a dolgokat ugy állunk, hogy tőkesegélyével mindent tudunk majd termelni és termesztetni, amire nemcsak nekünk, de a Balkán államoknak is szükségük van, tehát biztos fedezetet birunk nyújtani majdan kibocsájtandó pénzünknek. Ebből tisztán és egyenesen következik a tőkegazdag Angolország közeledése hozzánk, mert vegyük csak finom bonckés alá Angolország helyzetét. Angolország minden gyarmatpolitikája dacára is erős ipari blokkal van körülvéve. Nyugatra nem terjeszkedhetik ipari termékeivel, mert útját állja a rendkívül fejlett Unió az ő hatalmas iparával, mely sokkal gyorsabban és olcsóbban tudja megközelíteni Ázsiát és Ttyugat-Alfrika civilizált partjait, mint Angolország. Keleteurópa, Nyugat-Ázsia és a fejletlen Balkán államok piacán sokkal közvetlenebbül tud megjelenni az óriási fejlettségű német ipar, mint Angolország. Európa ipartermékeinek fontos elhelyező helye kétségkívül Balkán és Nyugat-Ázsia, amit Franciaország iparkodott is kihasználni tőkéjének elhelyezésével. Tehát nemcsak a távolság miatti természetes drágulás, de a francia tőke is nagy faktora Angolország kereskedelmi bénításának ezen említett területeken. Ebből egyenesen következik, hogy Angolország látva helyzetét, kénytelen közelebb férkőzni Balkán és NyugatÁzsia piacaihoz. A Balkán államok fejletlensége és politikai megbízhatatlansága kizárják annak lehetőségét, hogy Angolország ezek valamelyikében létesítsen ipartelepeket, amelyekbe gyümölcsözően helyezze el tőkéjét. Misem természetesebb tehát, hogy az emiitett piacokhoz közel, Magyarországban keressen támaszpontot. Keletfelé kiépített vasúti vonalaink, az olcsó Duna-út, mind olyan tényezők, amelyek arra serkentik Angliát, hogy országunk területi épsége által egy erős egységes országot állítson helyre, ahol elhelyezve tőkéjét virágzó ipart teremtsen és innét a közvetlen szomszédságba szállítva termékeit versenyképes legyen. Magyarország óriási erdőségei, hatalmas vasérctelepei, nem megvetendő szén mennyisége, nyersbőranyaga, gabona termelése, kinem használt vizimotorikus ereje, lakosságának SZÍVÓS munkaképessége és tanulékonysága, mindolyan tényezők, amelyek kacérkodva hívogatják az angol nagytőkéi. Az ily szép kilátások azonban nagy óvatosságra is intenek minket. Erős kézzel kell majdan az ország kormányát fogni és a kötendő szerződéseknél meszszeható óvatossággal kell eljárnunk, nehogy független országunk angol gyarmattá sülyedjen alá. Némó. Hivatalos rész. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 4440/1919. pm. sz. Hirdetmény. A menekültek segélyének beszüntetése tárgyában. A magyar belügyminiszter ur folyó évi szeptember hó 20-án 76.100/11. szám alatt kelt leiratával, arra való tekintettel, hogy a megszálló hatóságok engedélyével a menekültek hazautazása lehetővé vált, másrészt pedig az államkincstár a menekültek egyre növekvő kiadásával meg nem terhelhető, a segélyben részesülő menekültek segélyének a kifizetését folyó évi szeptember hó végével beszüntette. E körülményt a város területén tartózkodó menekülteknek midőn tudomására hozom, egyben felhívom mindnyájukat, hogy létfentartásukról — amennyiben haza nem utazhatnak — munka vállalásával gondoskodjanak. Itt megemlítem, hogy amennyiben egyes menekültek hazautazása, avagy munka vállalása, betegség illetve elfogadhatóan igazolt ok miatt elháríthatatlan akadályba ütközik és erről a helyi hatóságok megfelelő nyomozással meggyőződtek, ezek részére a már kiutalványozott menekülési segély kivételesen és csakis az akadályoztatás tartamára folyósittatni tog ugy, hogy az a családfőnél és az ellátatlan, illetve munkaképtelen családtagoknál a napi 5-5 koronát, egy családnál pedig a napi 20 koronát meg nem haladhatja. Esztergom, 1919. okt. 14. \ Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom sz. kir. város polgármesterétől. 310/1919. sz. Rendelet. A feloszlott, illetve leszerelt katonai alakulásokról szóló adatok beszolgáltatása tárgyában. Felsőbb katonai rendelkezés alapján felhivatnak az összes szabadságolt, nyugdíjas, szolgálaton kivüli tartalékos és népfölkelő havidijasok, továbbá számvivő altisztek, kik a háború alatt szolgálatot teljesíttettek, hogy jelentsék be azonnal írásban vagy személyesen közvetlenül az esztergomi katonai állomás parancsnokságnál vagy a hadkiegészítő felszámoló keretnél, azokat az adatokat, melyek előttük a feloszlott, illetve leszeielt alakulásokról ismeretesek. Ezen adatok lehetőleg a következőket foglalj ák magukban: 1. Az alakulás pontos megjelölése. 2. A leszerelés, feloszlás időpontját és helyét. 3. Az állományt. 4. Az alakulás, szállítmány stb. parancsnokának és gazdászati szolgálat (pénztárkezelés) ellátásával megbízott közegeinek megnevezését. 5. Kinek adatott át a pénztár, a készlet (ruházat, felszerelés, fegyverzet, lőszer, vonatanyag, lovak, állatok stb.) az irattár. 6. A leszerelésnél, feloszlásnál felmerült észrevételek. Az írásbeli bejelentések olvasható aláírással és lakcímmel ellátva küldendők be Esetleges jelentések is beterjesztendők. Esztergom, 1919. okt. 13. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom vármegye alispánjától. 3192/1919. szám. A volt vörös hadsereg által elrekvirált és kifizetett lovak tulajdonjoga tárgyában. Rendelet, A polgármester és főszolgabíró uraknak végfii az összes községek elöljáróságainak. A magyar hadügyminiszter urnák fenti tárgyban 372.092/1919. 38. sz. a. kelt leiratát tudomásvétel, miheztartás és az érdekelt gazdaközönséggel alkalmas módon való közvetlen közlés végett az alábbiakban közlöm. Esztergom, 1919. okt. 15. Palkovics s. k. alispán. Másolat: Magyar hadügyminisztérium. 372092/38.-1919. szám. Esztergom vármegye alispánjának. Esztergom. Budapest, 1919. október hó 1-én. 2796/1919. számú felterjesztésére az alábbiakban értesítem ; A volt vörös hadsereg által elrekvirált és kifizetett lovak a magyar hadügyi kincstár tulajdonát képezik és ennélfogva csakis kölcsönképen tartásra adhatók ki a mezőgazdáknak. Bármennyire is átérzem a gazdák azon kívánságát, hogy a letűnt rendszer által jogtalanul elvett lovaik jogos tulajdonukba visszaadassanak, ennek teljesitése azonban a felállítandó magyar nemzeti hadsereg nagy lészükséglete miatt nem lehetséges, mertha a lovak viszszaadása megtörténne, azon helyzet állana elő, hogy a hadügyi kincstárnak drága pénzen a lovakat újból megvásárolni, esetleg elrekvirálni kellene. A hadügyminisztérium különben minden lehetőt elkövet, hogy a mezőgazdáknak legalább a rendelkezésre álló kölcsön-lovak kiutalásával, vagy a katonaság szolgálatára alkalmatlan lovak átengedésével némi segítséget nyújtson. A miniszter rendeletéből : Olvashatatlan aláírás. Esztergom vármegye alispánjától. 3082/1919. szám. Tárgy: Az 1919. évi buza, rozs, kétszeres, köles, tatárka és árpatermésnek zár alá vétele és igénybevétele, a háziszttkséglet mérvének megállapítása, a nem termelő lakosság ellátása és vámőrlés szabályozása. Körrendelet. Esztergom szab. kir. város polgármestere és valamennyi községi Elöljáróságnak. (Folytatás.) A bizományos az ellátatlanok szükségletére terményt azonban csak a kisgazdaságok terményfeleslegei, valamint a malmokban felőrlés céljából már beszállított gabonakészletek és az ott tároló őrlemények felett kizárólag a közélelmezési miniszter rendelkezik. A kiszolgáltatott termény után a bizományos a község terhére jutalékot nem számithat fel. 7. §. Azoknak, akik gazdasági szükségletükre búzát, rozsot, kétszerest, árpát, kölest és tatárkát kívánnak beszerezni, a községi elöljáróság (polgármester) beszerzési utalványt ad és ennek ellenében — amennyiben a község területén termett és még ott tároló készletek rendelkezésére állanak — az igényelt mennyiségeket a Haditermény R.-t. illetékes bizományosa jutalék felszámítása nélkül kiszolgáltatja. A beszerzési utalványok a vetőmag szükségletnél a megállapított teljes hiányra, mint egyéb gazdasági célra szolgáló beszerzésnél csak 1919. évi november 30-ig terjedő szükségletre állitható ki. A községi elöljáróság (polgármester) a kiszolgáltatott beszerzési utalványokról jegyzéket tartozik vezetni. 8. §. Búzát, rozsot, kétszerest, kölest, tatárkát, árpát vagy zabot megőrölni, megőröltétni vagy bármely módon feldolgozni, illetve feldolgoztatni csakis a községi elöljáróság (polgármester) által kiállított őrlési tanúsítvány alapján szabad. A malom (daráló stb.) a feldolgozásra behozott termény mennyiségből őrlésért és hántolásáért annak 15 (tizenöt) százalékát, darálásért, zúzásért és egyéb feldolgozásért pedig annak 12 (tizenkettő) százalékát köteles minden őröltető félnek egyformán felszámítani. Az őröltető fél terményéből levonásba hozott 15, iUetve 12 százaléknyi mennyiség kétharmadrésze, vagyis áz átvett mennyiség 10 százaléka, illetve 8 százaléka képezi az őrlési, hántolási, illetve darálási stb. dijat, mig a fennmaradó egyharmad rész értékét (legmagasabb árát) köteles a malom (daráló stb.) az őröltető félnek készpénzben kifizetni. Kenyérmagvakat, még pedig búzát, rozsot, kétszerest, tatárkát és kölest tilos házi darálón (mozsárban stb.) akár saját, akár más részére megőrölni vagy bármely módon feldolgozni. 9. §. A kiőrlési arány 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó 76 kg. sulyminőségű buza és 71 kg. sulyminőségű rozs kiőrlési arányát a malmok műszaki berendezéséhez képest 75 illetve 80 százalékban állapítom meg, mely kiőrlési arány még abban az esetben is betartandó, ha az őröltető fél alacsonyabb kiőröltetést kivan. A szerződéses malmok is csak ezen kiőrlési arány alapján végezhetnek vámámőrlést. A kizárólag paraszt őrlést (szitálás nélküli őrlés, liszt és korpa együtt) végző malmok továbbra is végezhetnek parasztőrlést, kötelesek azonban az egész őrlemény mennyiséget — a porlás levonásával — az őröltető félnek kiszolgáltatni. Hántolásnál a kiőrlési arányt 60 százalékban állapítom meg. (Folytatása következik.)