Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-04 / 73.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Részt vehetnek-e a szociáldemok­raták az ország kormányzásában ? (N. o.) Minden alkotmányos állam­ban a lakóság politikai többségéből kell megalakítani a kormányt és a kisebbségnek megmarad az ellenőr­zés joga. A többségi uralom elvét nálunk a múltban a kerületek ten­denciózus beosztásával meghamisí­tották, minek következtében nem a választások többsége adta a kor­mányt, hanem a kerületek száma majorizálta a tényleges többséget. Ennek az új Magyarországban meg­történnie nem szabad, mert akkor ismét lábra kap a politikai korrupció. Az októberi forradalom tulajdon­képen — csak legyünk őszinték — Budapest uccáinak akaratát vitte keresztül és távolról sem jelentette az ország közvéleményét. A forra­dalom lezajlása után — a megbé­nult polgársággal szemben, a vidék teljes mellőzésével az országos szo­ciáldemokrata párt miniszteri tárcákat követelt és a tehetetlen Nemzeti Tanács rövidlátásából meg is kapta azokat. A szociáldemokrata párt teljesen tisztában volt az ő kisebbségével — terrorral dolgozott a kiírt választások előtt és mert látta, hogy piszkos ter­rorja mellett is óriási kisebbségben marad, megcsinálta a kommunista forradalmat, mely azután tönkretette az országot. Rablógazdaságuk ered­ménye az lett, hogy az erőszakkal összepréselt párt széthullott, tagjai kijózanodtak és hallani sem akarnak többé a szociáldemokrata párt és annak hazátlan vezéreiről. József főherceg visszalépéséről tett nyilatkozatában azt mondja, hogy lehetetlennek tartja a szociáldemok­rata párt azon követelését, mely sze­rint a koalíciós kabinetben négy tár­cát kapjon. Ezen követeléssel Garami állott elő azon formában, hogy a miniszterelnök ő legyen. József fő­herceg azért tartotta ezt lehetetlennek, mert szerinte a választók 15—17 százalékát teszik csak a szociálde­mokraták. Mi még ezen számarány­ban sem hiszünk, de ha úgy is volna, hogy követelhet a szociálde­mokrata párt (vagy az ugyanazon elveket valló, csak más név alatt bujkáló párt) ily csekély számaránya mellett helyet az ország kormány­zásában ? Teljesen a szociáldemokrata, az úgynevezett proletár vezérek poli­tikai erőszakosságára vall, érvénye­sülési törekvésük. A szerencsétlen Károlyi kormány idejéből ismerjük még a szociáldemokraták telhetetlen­ségét. Amely tárcánál nem ők vol­tak az urak, ott államtitkárt tettek a polgári miniszter mellé és mikor ke­zükbe került a belügy, hadügy és közoktatásügyi tárca — tudjuk mit müveitek. Ismerjük a vidéket és ez ismét tisztában van a szociáldemokrácia végcéljával. Nem tudjuk elsem kép­zelni, hogy hazájához, nemzetiségé­hez, keresményén szerzett vagyoná­hoz ragaszkodó magyar nép csak egy pillanatra is óhajtaná a kommu­nizmus destruktív uralmát. A magyar munkásság, az iparosság és paraszt­ság soha sem fog kezet szorítani a városliget csőcselékével és annak vezéreivel. Nem fog többé szóba állani az oly párttal, mely holmi Jakabok, Kúnfl, Kun Béla és Szá­muelliket hozott az ország nyakára. Akik uralma véres romokat és pénz­hamisító gépeket hagytak emlékül hátra. Az ország közvéleménye határo­zottan keresztény és nemzeti alapon álló, józan szociális irányú kormány­zást követel és elfog minden nem­zetközi szociáldemokrata terrort sö­pörni útjából. Elvégre is államfenn­tartók mi vagyunk, akik viseljük az állam terheit, akik dolgozunk az államért is és nacionalisták vagyunk. Nekünk ne szabjon direktívákat többé, holmi nemzetközi, valláser­kölcs nélküli orgyilkos söpredék. Az ily elemeknek nem a magyar kor­mány, hanem az országban sincs helyük. Helgoland Angliához akar csatlakozni. Berlin, okt. 3. A lapok jelentik Cuxhavenből, hogy Helgolandban mozgalom indult meg a Németor­szágtól való elszakadás és az Ang­liához való csatlakozás mellett. A csehek megakadályozzák a Habsburgok trónrajutását. Prága, okt. 3. A nemzetgyűlés tegnap kezdte meg a vitát Benes külügyminiszter expozéja felett. Hodzsa képviselő a budapesti hely­zet fejleményeiről kezdett beszélni, amelyek a legnagyobb figyelmet kö­vetelik. Mi, mondotta a szónok, szembeszállunk minden olyan kísér­lettel, amely a Habsburgokat Auszt­riában vagy Magyarországon újra a trónra akarná juttatni. A mi politi­kánknak alapelve a nembeavatkozás. Azonban monarchista szomszédaink­kal szemben határozott kötelessé­geink vannak. Mi tótok megkülöm­böztetjük a magyar nemzetet, mint politikai egységet a magyar lakos­ságtól. Ha a magyar demokrácia minden velünk szemben régebben elkövetett igazságtalanságot jóvá fog tenni, akkor lehetséges lesz a módus vivendi. Németország nem tudja kötele­zettségeit teljesíteni. Berlin, okt. 3. A nemzetgyűlés a mai ülés berekesztése előtt tárgyalta Heinze interpellációját. Erzberger bi­rodalmi pénzügyminiszter kijelentette^ hogy mindaddig, amig Németország nem lesz föltétlén ura a nyugati vámhatároknak, nem lehet szó a német gazdasági élet helyreállításáról. Még a békeszerződésben elvállalt kötelezettségeknek sem tehet addig eleget. A liberális blokk még nem alakult meg. Budapest, okt. 3. Liberális pártok vezetői szerdán este egybegyűltek a Lovászy pártban. Az értekezleten Lovászy elnökölt s megjelentek Vá­zsonyi, Bakonyi Samu, nagyatádi Szabó, Ugrón Gábor, Sándor Pál, Lakatos Gyula, Nagy György. A megjelentek konstatálták a nézetek teljes egyöntetűségét és együttmű­ködés alapjául szolgáló program­pontokat egyhangúlag elfogadták. Szabó István kijelentette, hogy még nem volt alkalma pártjának vidéki vezérférfiaivaí a blokkba való belé­pésről tanácskozni, kár a maga részé­ről teljes egészében magáévá teszi a bemutatott programmot, mégis a blokk formális megalakítására rövid haladékot kér. A pártok megbízottai hozzájárultak a kért halasztáshoz, addig is azonban a szükségesnek mutatkozó pártközi tárgyalásokat folytatják. Benesch cseh békedelegátus beszámolása. Prága, okt. 3. A csehek nemzet­gyűlésén Benesch részletesen beszá­molt a békekonferencián elért ered­ményekről s ezeket mondotta: a mi a Tótföldet illeti, annak a cseh-szlovák köztársasághoz csatolását nyomban Károlyi kormányra lépése után el­értük s akkor meglehetősen heves harcok után elértük az első demar­kációs vonal megállapítását. Kijelen­tették, hogy a Tótföld intengráns része a cseh-szlovák köztársaságnak és erről a békekonferencián tárgyalni sem lehet. Magyarországhoz való viszonyról ezeket mondotta: a ma­gyarok teljesen szomszédaiktól fog­nak függeni és szövetségeseket ke­résnek, hogy nemzeti létüket vala­hogyan megoldhassák. Ha velünk szemben loyális politikát fognak kö­vetni, nekünk is érdekünk lesz bizo­nyos mértékben közeledni hozzájuk. A koridorra vonatkozólag kijelen­tette, minthogy koridort nem kap­tuk meg, legalább jogunk van hozzá, hogy Pozsonyból Nagykanizsára vivő másodrangú vasutat kiépítsük s ezzel a délszláv államhoz, esetleg Trieszt­hez is közvetlen vasutösszeköttetést kapunk. 3036/1919. sz. Pályázati hirdetmény. A kerületi kormánybiztostól nyert felhatalmazás folytán ezennel pályá­zatot hirdetek az állami szolgálatba történt kinevezés folytán megürese­dett Esztergom városi rendőrkapitányi állásra, amely kinevezés utján fog betöltetni. A kinevezendő rendőrkapitány illet­ményei 1912: 58. t. c. C/táblázata szerint a VIII-ik fizetési osztályra nézve megállapított illetmények sze­rint igazodnak. Pályázhatnak mindazok akik az 1912: 58. t. c-ben előirt és az 1883. évi I. t. c. 3. és 5. §-ai szerint megkívántató elméleti feltételekkel rendelkeznek és velük szemben az 1886: 22. t. c-ben meghatározott ki­zárási adatok fenn nem forognak. Pályázati határidő Iftl 9. évi ok­tóber hó 18-ik napjának d. e. 12 órája. A szabályszerűen felsze­rel pályázati kérvények a vármegye kormánybiztosához címezve az alis­páni iktatóba adandók be. Később érkező kérvények figye­lembe vétetni nem fognak. Esztergom, 1919. okt. 2. Ker. kormánybiztos h. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város polgármestere. 4202/1919. pm. szám. Hirdetmény. Minthogy Esztergom város Szent­tamás és Víziváros kerületeiben szór­ványosan vérhas megbetegedés lépett fel, minthogy továbbá ezen fertőző betegség járvány szerű fellépte kellő óvintézkedések nélkül könnyen bekö­vetkezhet, a betegség járványszerű elfojtása érdekében a legszigorúbban Telefon. - Távirat. Hivatalos rész. Esztergom vármegve alisnániától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom