Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-02 / 71.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. — Kéziratot nem adunk vissza. Szigorúbban! A magyar állam ellen amióta ez az ország fennáll, nem követett el a leghitványabb áruló sem olyan égbekiáltó hazaárulást, mint a bolseviki uralom vezetői és a rendszer végrehajtói. Künn* miniszter korában az ország integritása mellett emelt szót Genfben és rövid néhány hét leforgása alatt, már hivatalosan nem ismert országhatárt, hazát. A szociáldemokrata párt nemzetközinek vallotta magát, tehát a magyar állam eszme ellensége volt és mikor uralomra került egész nyíltan a kommunizmus karjaiba vetette magát. Igazán nem ezen a rablóbandán múlott, hogy maradt egy darabka Magyarország, mely véres cafatokban, tönkretett gazdasági helyzetével vergődik mostan. Az ő szociális termelésükkél mérhetetlen nyomort hoztak országunkra, gyász és romlásba döntöttek száz és száz családot és mi ezen veszett vadállatokkal szemben liberális törvényeinkkel hozakodunk elő. Ügyészségeink paragrafusokat keresnek, melyek alapján vádat emelhetnek irtózatos bűneikre, mintha egyáltalán hozhatott volna törvényhozásunk törvénycikkeket az elsemképzelhető gaztettükre. Németausztria szinte pártfogásába veszi az oda menekült népbiztosokat és diplomáciai tárgyalásokkal húzza, halasztja kiadásukat. Nálunk pedig enyhe internálással akarják büntetni a politikai bűnösöket, akik megtagadták hazájukat, fennálló törvényeinket lábbal taposták, alkotmányunk helyett egy őrült tákolmányt adtak és világszabadság hangzatos maszlagával megfojtották az egyéni szabadság legelemibb követelményét is. A kínzások sikoltása és halálhörgéstől visszhangzott az ország és mi ezekkel szemben is jogalapra helyezkedünk ? * Nem, ez nem jól van igy! Az elvetemült gyilkossal szemben csak a szigorú, kérlelhetetlen megtorlásnak van helye. Az országgyilkosokkal nem lehet keztyüskézzel bánni. A mérges kigyó méregfogait nem szokás bent hagyni és a veszett kutyát sem szokás gyógyítani. Ha nincsenek megfelelő törvényeink kivételes rendszabályt kell velők szemben életbeléptetni és ha másként nem megy, jogállam ide, jogállam oda — Ítélkezzék felettük az általuk feltalált laikus törvényszék. Kóstoljanak ők is bele a vádbiztosok munkájába, hisz ők mutatták meg ezt az utat nekünk. Magyar, agyonsanyargatott népünk méltán háborog, mert nem látja eléggé megbüntetve az ő megrontóit. Keserű lélekkel követeli, hogy nem csak a népbiztosok, hanem azok is vegyék el méltó büntetésüket, akik elősegítették szökésüket. Vád alá kell helyezni Peidlékat is, mert egyhúron pendültek a kommunizmus bestiáival. Es ha Németausztria kancellárjának oly kedvesek ezek a felforgatók, hiz lalják az ő kommunistáikat, de az ellenünk vétőket adják ki nekünk. Az entente pedig szintén ne játszón szembekötősdit. Ha a bolsevizmust, mint világot felforgató elem ellen csapatokat tudott küldeni Oroszországba és ezen cim alatt reánk szabadította szomszédjainkat, akkor kényszerítse az osztrák kancellárt is, hogy adja ki gaz árulóinkat. Mi pedig minden nyomorúságunkban is vagyunk még annyira gazdagok, hogy tudunk uj börtönöket építeni és van annyi munkánk, hogy kényszermunkával tudjuk foglalkoztatni ezt a romboló vad istentelen bandát. Itt a kímélet bün és kíméletlenség a megkínzott néppel szemben. Elégtételt követelünk a véresen sanyargatott magyar polgárságnak 1 Némó. Telefon. • Távirat. ^ Galíciának nyugati részét Lengyelországhoz csatolták. Morva-Osztrau, okt. 1. A leg felsőbb tanács tudvalevően elhatározta, hoogy Galícia nyugati részét véglegesen Lengyelországhoz csatolja. Lemberg és környékének sorsáról ellenben népszavazás fog dönteni. A lengyel delegáció követelte, hogy Kelet-Galiciát is csatolják Lengyelországhoz. A javaslat ellen főképen az angol delegátusok foglaltak állást, akiknek sikerült is álláspontjukat elfogadtatni. Olaszország és Jugoszlávia közös érdekei. Belgrád, okt. 1. A délszláv állam párisi követe következő nyilatkozatot tette : mi barátságos viszonyban akarunk lenni Olaszországgal és azt hisszük Olaszország ugyanúgy érez velünk szemben. Ha ezen feltevés alapos, akkor olyképen kell megoldani az adriai kérdést, hogy semmiféle vita, semmiféle múló félreértés ne legyen többé köztünk és Olaszország között. Hogy ilyen megoldást elérhessünk, Olaszországnak mint nagy tengeri hatalomnak és adriai tenger urának le kell mondani arról a szándékáról, hogy fenhatóságot, tengerpartunk főpontjára is kiter-1 jessze. Ha azonban makacsul ragaszkodik ehhez a kívánságához, annak olyan következményei lesznek, amelyet mindkét állam érdekeit sértik. Bécsi közúti vasút ismét üzemben van. Bécs, okt. 1. A bécsi közúti vasút ma ismét megkezdte formális forgalmát és ezzel véget ért az egyhetes szünet. Alapos ok van arra a reményre, hogy a legrövidebb időn belül beszüntetnek több takarékossági intézkedést is. Gróf Berchtold a bécsi leleplezésekről. Berlin, okt. 1. Gróf Berchtold, aki jelenleg Bernben tartózkodik egy genfi újság főszerkesztőjével beszélgetés folytatott a bécsi leleplezések kapcsán s kijelentetik, hogy a tulajdonképeni lökést nem Ausztria, hanem Németország adta meg a háborúra. Arra a kérdésre vájjon a mellett marad-e, hogy Németország kényszerítette Ausztriát energikus fellépésre, kijelentette, hogy Tscharsky annakidején célzást tett arra, hogy szövetségünk fennmaradása energiánktól függ. Németország nem akar tudni oly szövetségről, aki saját magát ítéli halálra. Gróf Berchtold elismeri, hogy Grey hozzá érkezett közvetítő inditványával súlyos hibát követett el. Végül kijelentette, hogy a volt monarchia népei a pillanatnyi szétválás ellenére á jövőben legalább is gazdasági szövetségekben fognak egyesülni. Gróf Tisza gyilkosait letartóztatták. Budapest, okt. 1. Gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásával az ügyészség Stranyovszky joghallgatót, Dob István vállalkozót, Heltai Viktor kereskedőt, Kéri Pál és Magyar Lajos hirlapirót vádolja. Kovács Lajos vizsgálóbíró kihirdette előttük a végzést, mely szerint ezen gyilkosság bűntettében való tettesség, illetve bűnrészesség cimén elrendeli a vizsgálatot s egyúttal vizsgálati fogságba helyezi őket. Jönnek már az olasz hadifoglyok. Bécs, okt. 1. Szept. 27-én jött létre a végleges megegyezés Ausztriával és a bécsi olasz misszióval. Az Olaszországban levő magyar hadifoglyok hazaszállításáról. Ezen megegyezés értelmében a szállítmányok október elején indultak meg, melyek Villoch és Szentgothárdon keresztül jönnek. Dfinaburgot megszállták a lengyelek. Varsó, okt. 1. Lengyel főparancsnokság jelenti, hogy szept. 29-én csapatai a litván és fehér orosz fronton két napig tartó harc után megszállták Dünaburg erődjeit. Steier tartomány gyűlés a népek önrendelkezési jogáért. Bécs, okt. 1. A steier tartománygyűlés indítványt fogadott el, amely követeli, hogy a nemzeteknek mindenütt adják meg az önrendelkezési jogát és a németeknek is engedjék meg, hogy maguk határozzanak sorsuk felől. Végül követeli, hogy Nyugat-Magyarország azon részén, melyet Német-Ausztriához csatoltak, német közigazgatást rendezzenek be. Az ántánt ellenőrzi Németország katonai létszámát. Paris, okt. 1. A legfelsőbb tanács elfogadott egy javaslatot, mely szerint minden negyedév végén katonai szakértők mennek Németországba, hogy a német hadsereg létszámát megállapítsák. Hamis hir Németország csődjéről. Bécs, okt. 1. Itteni lapok berlini jelentésben közölnek egy párisi táviratot, amely mondja, hogy bécsi hir szerint az ország élelmezési és szénhiánya vigasztalansága következtében azt tervezi, hogy bejelenti a csődöt és a kormányhatalmat a szövetséges missziók kezébe teszi le. A bécsi távirati iroda felhatalmazást kapott annak kijelentésére, hogy ilyen szándéka Németországnak sohasem volt s ez csak rosszakaratú és felelőtlen koholmány. á Hivatalos rész. 8 Esztergom vm. törvérvónyh. bizottságátél. 10872. ai./l918. sz. 57. kgy./1919. sz. A vármegyei közúti alap adósságainak rendezése. VÉGHATÁROZAT: Esztergom vármegye törvényhatósága elhatározza, hogy a vármegye közúti alapot terhelő s még 7 éven át 1926-ig törlesztendő adósságokat 1919. év folyamán kifizeti és pedig a katona beszállásolási alap javára fennálló 33.966 K 40 fii. (azaz harmincháromezer kilencszázhatvanhat K