Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-01 / 70.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. — Kéziratot nem adunk vissza. A magyar tanítóság. (V. L) A magyar kultúrának letéteményesei, a magyar tanítók, nyomorúságos viszonyok között, lenézve mindenkitől végezték becsületes munkájukat. Dolgoztak évtizedeken át arcpirító éhbérért, lelkes hivei voltak a magyar állameszmének. Minden kultúrát megszégyenítő, de nálunk iskolának nevezett odúkban ernyedetlen lelkesedéssel dolgoztak hazájuk érdekében és most mikor egy áldatlan áramlat romboló munkája után sziklaszilárdan kell felépíteni az új Magyarországot, pellengére állítják hivatott és hivatástalan emberek. Talán azért érdemli meg ez a tanítóság a megbélyegzést, hogy a négyéves háború alatt mint katona is becsületet hozott nevére és ennek a tanítóságnak érdekében semmit sem tettek, hisz 1868. óta évtizedeknek kellett elmulniok anélkül, hogy a magyar tanítóság anyagi és erkölcsi ügyében csak valami is történt volna. Még nagyon élénk emlékében van a tanítóságnak, mikor az egyik vallás és közoktatásügyi grófi miniszter tárcáját kötötte a 300 forintos minimumhoz. Azt sem hajlandó elfelejteni, hogy a nemrégiben is a felekezetek képviselői akasztották meg az állami és nem állami tanítók egyenlő fizetését. Ezek dacára a tanítóság ha keserűeket nyelt is, de dolgozott és nem feledkezett meg sem önmagáról, sem hivatásáról sem pedig hazája iránti kötelességéről, mikor a tanácsköztársaság hiénái egész súlyukkal nehezedtek reája, de egyben Eldorádót is helyeztek kilátásba a szolgai fizetésű intelligens embereknek. Ha számba vesszük azt a nagyon csekély percentet, amely behódolt a megtévesztő eszméknek, lehetetlen megrugdosni az egész testületet úgy országszerte mint megyénkint. Mert vájjon mi történt a magyar tanítóság érdekében hosszú időn át ? Az, hogy a fizetés rendezés dolgában messze mögötte kullogott a többi tisztviselőnek, az hogy évtizedek kellettek hozzá, hogy köztisztviselőnek ismerje el a törvény, melyet sokan még most sem respektálnak és az, hogy a forradalmi állam még most sem hajtja végre a VIII. néptörvény intézkedéseit. A proletár diktatúra átkos vezetői tudták nagyon jól, ha megbírják nyerni pokoli terveiknek a magyar tanítóságot, ügyük biztos révbe jut, de úgy látszik nem tudják felérteni a magyar tanítóság értékét azok, akik egyesek megtévelyedéséért vezeklésre kárhoztatják az egész testületet és igy önérzetükben sértik őket. Mondják meg őszintén, hová lett volna az ország és vele a tanítóságot gáncsolok is, ha az a testület szívvel-lélekkel behódol a bolsevizmusnak? Mit lehetett volna tenni az ország megmentésére, ha minden faluban 3-4 intelligens agitátort kap ez az átkos, romboló rendszer? Ha gondolkoznak efelett, megkapják a választ lelkűktől, mely egyszersmint kell, hogy megsúgja nekik: ha nem adsz a magyar tanítóságnak semmit, legalább ne bántsd! II Telefon.-Távirat. D'Annunzió nem enged a fiumei kérdésben. Zürich, szept. 30. D'Annunzió üzenetet intézett a királyhoz, hogy a fiumei helyzetről számoljon be, és a királyt rávegye arra, hogy Olaszországnak Fiumére vonatkozó jogairól le ne mondjon. Cagnai tengernagy Fiumében tanácskozott D' Annunzióval, aki kijelentette, hogy a jelenlegi olasz kormánnyal nem tárgyal. Linder lőtte agyon Aner bajor minisztert Bécs, szept. 30. Müncheni jelentés szerint Linder bevallotta, hogy ő volt, aki Auer minisztert és Gareis vezérőrnagyot a bajor országgyűlés emlékezetes ülésén agyonlőtte. Délszlávok képviselői Parisban. Belgrád, szept. 30. Délszláv sajtóiroda jelenti, hogy egy megszállt területek képviselőiből álló parlamenti bizottság Parisba készül, hogy ott a délszlávok nemzeti jogait képviselje. Lusitaniát tévedésből tették el. sülyeszParis, szept. 30. Newyork Tribune berlini munkatársa meginterjuválta Bernsdorf gróf volt washingtoni német követet, s azt mondotta, hogy a Lusitania elsülyesztése nem is volt tervbevéve és a tengeralattjáró hajók parancsnoka nem is tudta, hogy ki ellen adja le a végzetes lövést. Nagy vasúti szerencsétlenség az istvánteleki főműhely mellett. Budapest, szept. 30. Zsúfoltan jövő menő vonatok csaknem naponta áldozatot követelnek. Ilyen utasokkal telt vonat vasárnap este tömeges áldozatot követelt. Alagról vasárnap d. 1 u. 7*6 órakor elindult különvonat, mikor a Rákospalota-Üjpest állomást elhagyta, áthaladt a Rákosrendező pályaudvaron, épen az államvasutak istvánteleki főműhelyéhez ért, mikor bekövetkezett a katasztrófa. A pályatesten ócska kocsikból álló szerelvény vesztegelt, a szomszédos sinpá-' ron pedig pajkos gyermekek játszottak és egy tejhűtő kocsi ajtaját neki lódították az alagi különvonatnak. Rémült kiáltozás hangzott el ekkor. Bálint mozdonyvezető gyorsan fékezett, de már vagy három tucat ember fentrengett vérben a kocsik között. Szerencsére a vonat egy pillanat alatt megállott és igy a húsz vagonból álló vonat valamennyi kocsiját nem érte baj. A vonat személyzet és az utasok mentéshez láttak s két embert roncsokban szedtek el&V"az egyik 30 év körüli munkásnak látszó, a másik jól öltözött fiatal nő volt. A sebesülteket bekötözték, azután más vonat behozta őket a nyugati pályaudvarra s ott 4 autóval várták a vonatot. A mentők 11 súlyos sebesültet nyomban a Rókus kórházba vittek. Ezek közül többnek az állapota életveszélyes. Ezeken kivül még húsz könnyű sebesültet kötöztek be a mentők. A főkapitányság részéről Schmolnig Béla rendőrkapitány vezetésével megindították á vizsgálatot. É Hivatalos rész. m Esztergom vm. törvh. bizottságától. 638 ai. -/1919. szám. 60 kgy. Farkas Gyula, vm. irodatiszt özvegyének nyugdíj, illetve gyermekeinek neveltetési ellátása. VÉGHATÁROZAT. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, tekintettel arra, hogy a, jogosultság fennáll, a 9271/8281113 szbr. 45. § a alapján özv. Farkas Gyuláné, sz. Árendás Mária, esztergomi lakos részére 1918. évi december 1-től számítva 1800 kor. (egyezernyolcszáz kor.) özvegyi nyugdijat, a szbr. 53. és 60. §-ai alapján pedig gyermekei részére neveltetési idejükig egyenkint évi 347 kor. 14 fill, (háromszáznegyvenhét kor. 14 fill.) járulékot állapit meg. Erről a törvényhatóság az özvegyet és a vm. közönségét értesiti, az előbbit azzal, hogy az átvételtől számított 15 napon belül, mig a közönség tagja a közhírré tétel kezdetét követő 8 nap után számított 15 napon belül a vm. alispánjánál felebbezést jelenthet be. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1918. évi szeptember 10. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: Dr. Szilárd vm. főjegyző. Esztergom vm. törvh. bizottságától. 542 ai. -/1919. szám. 59 kgy. Özv. Horvát Gézáné helybeli (lakik Deák Ferenc-utca 48. sz.) lakosnak kérelme segély iránt. HATÁROZAT: Esztergom vármegye törvényhatósága a kérelmező részére a szegény alapból 300 kor. (háromszáz kor.) segélyt szavaz meg. Erről a törvényhatóság a hiv. lap utján a közönséget értesiti azzal, hogy a megjelenést követő 8 nap után számított 15 napon belül bárkinek jogában áll az alispáni hivatalban felebbezést bejelenteni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi szeptember 10. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta; Dr. Szilárd vm. főjegyző. Esztergom vm. törvényű, bizottságától. 1752. ai. -/1919. sz. 65. kgy. A „Nyomorék Gyermekek Országos Otthona" vezetőségének megkeresése anyagi támogatás iránt. HATÁROZAT: Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a „Nyomorék Gyermekek Országos otthona" által a nyomorék gyermekek felnevelése és kiképzése körül kifejtett üdvös és emberbaráti tevékenységet a maga részéről is elősegítendő elhatározza, hogy a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonába, a rendelkezési alap terhére a belügyminiszter ur jóváhagyásától feltételezetten ezennel megszavazott, s egyszer és mindenkorra fizetendő 200 kor. tagdíj mellett alapító tagként belép. Miről értesíttetnek: 1. A vármegye alispánja, 2. A „Nyomorék Gyermekek Országos Otthona" Budapest VII. Mexikói-út 63/64. 3. Végül a jelen határozat mint közérdekű a Vármegyei Hivatalos Lapban is közzéteendő azzal, hogy ellene bárki a megjelenést követő 8 naptól számított 15 napon belül, a