Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-21 / 62.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és Ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K„ félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Telefon. - Távirat. II Az esztek és oroszok békéről tárgyalnak. Paris, szept. 20. Helsingforsi és stockholmi hirek megerősítik, hogy az eszt köztársaság és Oroszország között, e hó 14.-ike óta béketárgya­lások vannak folyamatban. Az osztrákok szenet kérnek az antanttól. Bécs, szept. 20. Renner kancellár sürgönyt intézett Clemenceauhoz és az osztrák békedelegációhoz Saint Germainban visszamaradt tagjaihoz, amelyben behatóan ismerteti a szén­inség által teremtett katasztrofális helyzetet és sürgős segítséget kér.] megtalálták Erődy holttestét az Akadémiában. Budapest, szept. 20. E hónap 16-án borzalmas leletre bukkantak a Ludovika Akadémia kertjében. Az akadémia kertjének kutjában egy férfi hullát találtak. A holttestet az akadémia három növendéke fedezte fel, mely már hosszabb idő óta he­verhetett a kút aknájában, mert tel­jesen összeszáradt, összeaszott álla­potban volt. Valósággal múmia be­nyomását keltette. A rémes leletről azonnal jelentést tettek a rendőrség­nek s Peregrin Géza dr. kerületi kapitány azonnal hozzálátott a nyo­mozáshoz és sikerült megállapítani, hogy a holttest senki másé, mint Erődy Ödön budapesti polgári isko­lai igazgatóé, aki mint tart. főhad­nagy jún. 24.-én ellenforradalomban tevékeny részt vett és előljárt a Lu­dovika Akadémia védelmében. A nyomozás megállapította, hogy a szerencsétlen Erődy, mikor a terro­risták az Akadémia épületét elfog­lalták, polgári ruhái szerzett s abban próbált menekülni. A menekülés azonban nem sikerült, s elfogták. Már most a vörösök Erődy igazga­tónak megállapították a kilétét és így végeztek vele, vagy a meneküés lehetetlensége hajszolta az öngyilkos­ságába. Erre a kérdésre ma megfelelni nem lehet. A nyomozás most abban az irányban folyik, hogy öngyilkos­ság, vagy bűncselekmény esete forog e fenn, mire elsősorban a boncolás deríthet világosságot. Az egész eset külső körülményei azonban arra en­gednek következtetni, hogy Erődy a terroristák bosszújának esett áldoza­tul. Erődy egyike volt a proletárdik­tatúra legkérlelhetetlenebb ellenségei­nek. Valamennyi ellenforradalmat végig küzdötte. A június 24-iki el­lenforradalomban több tanár társával együtt fegyverre! a kezében harcolt a vörösök ellen. Június 24.-én elő ször az Engels-laktanyába próbált társaival együtt behatolni ez azon­ban nem sikerült s ekkor a Ludovi­kába mentek, melynek védelmében Erődy is résztvett. Erődy az épület­ben maradt s másnap polgári ruhába öltözve kisérelte meg a menekülést. Utoljára június 21.-én reggel 6 óra­kor látták. Erődy 41 éves családos ember volt felesége és gyermeke gyászolják. Ausztriában nem lesz köztár­sasági elnök. Bécs, szept. 20. Renner kancellár nyilatkozott a sajtó képviselői előtt a kormánynak legközelebbi jövőre tervezett munkáiról és elmondta, hogy ezidőszerint a minisztériumok a békeszerződés parlamenti tárgyalá­sára tesznek előkészületeket. A szer­ződés és tárgyalások anyaga két nagy kötetet tesz ki. Ezeknek sajtó alá rendezése még körülbelül két hétig fog tartani. A kancellár a par­lamenti pártokkal folytatott tárgya­lások folyamán kijelentette, hogy igazi kormányválság, vagy parla­menti válság nincs, mindössze egyik vagy másik tárca fog gazdát cse­rélni. A pártok mostani hangulatából ítélve, Ausztriában aligha szervezik a köztársasági elnöki tisztséget, ha­nem valószínűen meghagyják a mostani állapotot. Végül kijelentette, hogy Ausztriának nyugat felé kell irá­nyítani tekintetét, mert keleten befe­jezte küldetését. Francia és Olaszország mun­kás egyezményt köt. Lyon, szept. 20. Francia és olasz kormány között tárgyalások kezdőt­tek, melyeknek célja, hogy a két ország között munkás egyezmény jöjjön létre. Hamis hir Kiew elfoglalásáról. Mährisch-Osztrau, szept. 20. A lengyel távirati ügynökség megcáfolja azt a hírt, hogy a bolsevikiek újra elfoglalták Kiewet. Ellenkezőleg De­nikin hadserege nemcsak Kiewet tartja birtokában, hanem megszállotta Enamienke—Bilacojek—Fasztov vo­nalat is. A békekonferencia átalakul. Paris, szept. 20. A békekonferen­cia jövőben szövetségközi közben­járó konferenciává alakul át, mely, Londonban fog ülésezni. Kész a bolgár békeszerződés. Paris, szept. 20. A szövetségesek legfelsőbb tanácsa a bolgár békeszer ződés végleges szövegét megállapí totta, mely szerint Trácia Görögor­szágé lesz, Bulgária pedig szabad kijáratot kap az égei tengerhez. En nek feltételeit azonban később fog­ják megállapítani. A balti államokban frank lesz a pénzegység. Paris, szept. 20. A balti államok ban Oroszországgal kötendő béke ügyében ülésező konferentia elhatá­rozta, hogy a vámegyét egységesiti s pénzegységül a frankot fogadja el. Hazug hirek nagy pogromról. Budapest, szept. 20. Egy uccai lap tegnapi számában „nagy pogro­mot terveznek a budapesti karha­talmi tisztek" cimen szenzátió haj­hászó cikket közöl arról, hogy a fő­városi karhatalom tisztjei a román csapatok távozása után zsidómé­szárlást akarnak rendezni. Ezzel szemben az az igazság, hogy Buda­pesten karhatalom egyáltalán nincs, s a katonatisztek nemcsak' ellene vannak minden pogrom-mozgalom­nak, hanem elhatározott szándékuk, hogyha ennek szüksége mutatkoznék, minden mozgalmat még csírájában elfognak fojtani. Srobár miniszter a tótok elé­gedetlenségéről Prága, szept. 20. A nemzetgyű­lés mai ülésén Derrer delegátus és társai következő interpellációt ter­jesztették be: Hlinka és hi vei cse­hek ellen izgatnak tótföld nemzeti autonómiájának jelszavával és arra hivatkoznak, hogy erre nézve meg­állapodtak az amerikai csehekkel és tótokkal. Minthogy ezen agitáció a tótok egységes cseh-szlovák állam­nak kreálására adhat alkalmat, kér­dezik az interpellálok, mit tud Srobár miniszter Massaryk elnöknek az amerikai tótokkal kötött egyezségé­ről és mi a véleménye ezen egyez­ségnek jelentőségéről. Srobár minisz­ter az interpellációkra kijelentette a következőket: közoktatási miniszté­rium az elnök intenciói szerint dol­gozik és őrködik fölötte, hogy a tót földön ne jusson ellentétbe a nem­zetiségi kérdés kezelése az emberiség elveivel. Mi sem a magyaroktól sem a németektől nem veszünk el egyet­len iskolát sem. Az emberi és törté­nelmi jogainál fogva megilleti őket és tiszteletben tartják, s a zsidó iskolákkal sem teszünk kivételt. A pozsonyi egyetem átszervezésénél bárminő túlkapás vagy hiba elköve­tése valótlan. Ami a második kér­dést a Tótföld autonómiáját illeti, ezen programm nem a Tótföldön született, hanem a magyarok ter­jesztették a tótok részére. Idegen földön a Tótföld visszaszerzésére a magyarok mindent elkövetnek. A ma­gyar felfordulás után proklamálták a keleti tót köztársaságot, melynek már élére egy Dvorzek nevű tót embert állítottak. Károlyi bukása után Kún Béla kormánya fenntartotta -program­műi a Tótföld autonómiáját. Kún Béla kormánya hadat üzent nekünk s átmenetileg megszállta a Tótföld csaknem háromnegyed részét. Habs­burg József kormánynak hivatalba lépése után észrevették, hogy a Tót­föld autonómiájáról szóló programm végrehajtásában, Tótföldön is sok elé­gedetlen ember van és erre elegendő a gazdasági ok. A miniszter ezután a Tótföldet érhető veszedelemről be­szél ha autonómiát kapna, mert ezen esetben kiszolgáltatva lenne Magyar­országnak. Tótföldön ugyanis Hlinka és számos híve az úgynevezett pitt­sburgi egyezményre hivatkozik. Hlinka által követelt autonómia régóta meg van. A Tótföldnek az antanttal való tárgyalásra ott vannak párisi megha­talmazottai, ha tehát Hlinka merészel az antanttal tárgyalást kezdeni úgy kivül helyezi magát államunkon és túllépi hatáskörét. A Tótföldnek kü­lön autonómiája van köztársasági és demokratikus alapon. Ezt kell kiépí­teni az egységes cseh-szlovák köz­társaság érdekében. Kolcsak hadseregének győzelme Paris, szept. 20. Pekingből jelen­tik Kolcsak hadserege megsemmisített nyolc vörös ezredet, azonkívül nagy­számú bolsevikista katonát ejtett foglyul. HIREK. Sivár kép. (V. I.) A tatárjárás pusztításáról olvashattunk borzalmas leírásokat. Az utakat benőtte a fű, a rét virá­gai között, a csalitok zöldjéből ki­fehérlettek az emberi csontvázak. Boldog volt, aki lóhúshoz jutott és főúri lakomát csapott a korpakenye­ret szerzett család. — Elmúlt, régi borzalmak visszajöttek. \ Nincs család, amelynek ne volna gyásza, vasutjainkat felveri a gaz, nem telik már lóhúsra sem és a té­len még korpakenyerünk sem lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom