Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-10 / 52. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közleményeit továbbá előfizetéjj s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Kiadótulajdonos: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. PRIKKEL MARIÁN. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., égy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. hiven a régi nemzeti demokratikus elveinek teljes épségben tartása mel­lett szükségesnek tartja nemcsak hogy az ország nemzeti, forradalom­mal megszerzett teijes állami függet­lensége és szuverenitása megőröz­tessék, hanem azt is ezen irányel­veket egyesíteni akarja azzal a va­lódi keresztény evangéliumi irány­zattal, melynek erkölcsi alapja a fe­lebaráti szeretet tartalma és pedig gyöngéknek és gyámoltalanoknak védelme. A párt állást foglal minden rendbontó destruktív irányzattal szem­ben. Követeli a vallásoktatás helyre­állítását s mindazon bűnök szigorú büntetését, amelyek a magyar nép anyagi jólétét, erkölcsi tisztaságát veszélyeztetik. Külpolitikájában az antanttal való teljes egyetértéshez rendületlenül ragaszkodik. Megálla­pítja hogy minden hatalom forrása a nemzetet illeti. Minden olyan kor­mányt, amely ezeket az irányelveket tartja szem előtt, támogatni fog. Tel­jes bizalommal ragaszkodik Lovászy Márton személyéhez s feltétlen bi­zalmából kifolyólag felkéri őt, hogy a magyar társadalom mindazon réte­geit a párt köré való csoportosulásra hivja fel. Határozati javaslat mellett jelenvolt 37 választmányi tagból 24, ellene pedig 8 szavazat esett. Az olasz nyomdásztrájk végei ért. Róma, szept. 8. Nyomdászok sztrájkja vége felé jár, öt napig szü­netelt több lap ma újra megjelent. A nyomdászok alávetik magukat Nitti döntésének. Belga-holland konfliktus. St. Germain, szept. 8. A lapok komoly belga-holland konfliktusról irnak. A belgák a fegyverszünet megkötése után Belgiumból német hajót akartak visszavontatni Antwer­penbe. A németalföldi katonák azon­ban megakadályozták a hajónak holland területen való áthaladását. A belga kormány közölte németalföld kormányzójával hogy ha a hajót 48 óra alatt Belgiumnak nem adják ki, az összes belga vizeken vagy okku­pált német területen tartózkodó hol­land hajókra nézve elrendeli a kikötő zárlatot. Nem vonják felelősségre a volt német császárt. Amszterdam, szept. 9. Lansig ál­lamtitkár a békekonferencia állásáról mondott beszédében kijelentette, hogy első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy az illetékes bizottság tag­jai első sorban a volt császárt akar­á magyar kommün borzaimaiból. ín. Tovább hát — bevittek a föld­szinti parlamenti bizottságok trak­tusába. Megállok, vérnyom a mosdó előtt: „semrni, ezt nem mi csináltuk", mosolyog egy jóképű székely Lenin­fiú, „ezt egy buta burzsuj maga csi­nálta ; pár órával ezelőtt fel akarta vágni itt a nyakereit ..." Balra a Cserny vallatószobái (úgy mondják, itt vacsorált egyszer szólóban a hí­res halálmester, s midőn egyik de­tektivje jóétvágyat kivánt neki, ő kinyitotta a szomszéd ajtót s igy szólt: „köszönöm, van étvágy, mert ma húst kapok, és nézze csak, elég hust, hahaha" . . . s az ajtó homá­lyából valóban öt hulla képe sáppadt elő !) — Balra Cserny, jobbra a bi­zottsági terem, mely börtön és lak­tanya egyszerre. Melanchólikus érzé­sek, — hány kultusz javaslatot refe­ráltam én itt, s most már név se vagyok többé, csak szám, a húsz nyomorult cselédágy közül a „8"-ik numerus. Ám hamar felvisznek. Ki­hallgatás 1 Elegáns, magas szőke Lenin-fiu vallat; „vádbiztos?" azt hiszem igen ; de honnan az ördög­ből ismerem én ezt a „kérem ássan"­ozó alakot? Persze az Angol Park­ból, — ez a „vádbiztos elvtárs" ott volt öröm — és hintás legény, ille­tőleg parkettfiú, ha úgy tetszik tánc­mester". „Vissza a rövid vallatás után, az az orosz, aki a vállamra tette volta kezét, megint elém áll: „Hát még se?" Fejét csóválja, én pedig leülök egy székre, mert megtiltották, nem szabad lefeküdnöm. Félórák, órák... lassan, bágyadtan virrad a kaszár­nyateremben .. . Egy tizennégyéves csöpp zsidó gnóm kel fel s pillanat alatt csukaszürkébe búvik ; két óriás revolvert csúsztat a zsebébe, s ki­siklik az ajtón, ez a híres Pacsi, a Cserny-csoport „házi viperája", a a legveszedelmesebb kém és nyo­mozó, ki ajtók, fügönyök mögül vagy autóülések alól lesi ki a bur­zsujok titkait s százszámra vitte már kés alá az áldozatokat. Viszik most is, fontos ügyben; látom az ajtó ré­sén át, egy pakolóládába bujtatják be, rnár görgetik is kifelé azt a ládát... „Csend újra. Megfordulok. Ez a kö­hécselés? Valaki felül. Arca néger­fekete, orra zúzott, ajka véres, rám néz, de nem szól, mert itt a föld­szinten nem szabad beszélgetni, csak bólogat, Jézusom, ez az agybaföbe­vert Kovácsics Dezső barátunk, miniszteri titkár, kit négy óráig gyötörtek kikötötten. Az orosz zsidó hóhérok kievi szokás szerint szíjjal csapták a meztelen hasát, gyomrát, ugy hogy két nap alatt öt kilót vesz­tett. Mellette hortyog a hóhérja a szomszéd ágyon. Baromkegyetlen arc, most felébred, ásít és oroszul szól ki. Bejön egy másik muszkazsidó, felel neki „podjomtye" (menjünk) s felolvassa az Okolicsányi, s Samassa s az én nevemet. Fellélegzünk indu­lunk ; visznek a paradicsomba, a büffébe. Megyünk a képviselőház né­ma folyosóin, s én a röhögve fesz­telenül beszélő két oroszra figyelek. „ Te és az a fiatal burzsuj (Szörssey József) még se vall?" „Nem bizony, pedig már (— vig röhögés —) levá­gott ujjakat, orrokat, füléket, nyél­veket s egyéb testrészeket raktunk garnirungnak köréje... No aztán vért hányt, hát le kellett akasztani s orvost kellett hivni. Most gyógyítjuk. Ha r meggyógyul, folytatjuk ..." Én csak hallgatom. Közben töf-íöf alattunk, hopp, bizton ismét kínoznak valakit odalent. Megállok. A musz­kazsidók összenéznek, s röhögve csörtetik a zsebükben dagadó tojás­gránátokot.", Hivatalos rész. 464/1919. sz. A magyar vallás és közoktatás­ügyi miniszter 4508/1919. ein. számú rendelete a hitfelekezeti iskolai adok és egyéb járulékok fizetéséről. A volt tanácskormány idejében a hitfelekezeti iskolák céljaira szolgáló járulékok beszolgáltatása körül — jóllehet azoknak beszüntetésére nézve a tanácskormány részéről sem tör­tént intézkedés — sok helyütt aka­dályok merültek föl, amelynek elhá­rítására közigazgatási hatóságok nem nyújtottak segédkezet. Ugyancsak nem jutottak sok helyütt a feleke­zeti iskolák tanítói a helyi forrá­sokból őket megillető törvényszerű járandóságok élvezetébe, Ipplott a volt tanácskormány intézkedései sze­rint is a tanítók részére az eddigi természetbeni járandóságok továbbra is pontosan kiszolgáltatandók voltak. Ugy az iskolafentartók, mint a taní­tók érdekében tehát szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a jogerős határozatok alapján kivetett hitfele­kezeti iskolai adók és egyéb, akár készpénzbeli, akár természetbeni já­rulékok fizetésének kötelezettsége változatlanul fennáll; ezek a járulé­.kok a kötelezettektől esedékességük szerint a múltra nézve is követelhe­tők és a hátralékos tartozások be­hajtásához a közigazgatási jogsegély megadandó. — Budapest, 1919. évi aug. 15.-én. Olvashatatlan aláírás s. k. ügyvivő miniszter. RENDELET. A vm, állami és egyházi tanfél­ügyelőségeknék, valamint az l.fokú Hatóságoknak. A magyar vallás és közoktatás­ügyi miniszter úrnak fentolvasható rendeletét alkalmazkodó tudomás és miheztartás végett másolatban köz­löm. Esztergom, 1919. szept. 6-án. Palkovics s. k. alispán. Franciák a békeszerződésekről. Paris, szept. 8. A békeszerződés vitája során Barhou a szerződés ra­tifikálása mellett foglalt állást s azt hangoztatván, hogy a szerződés nyúj­totta előnyök kétségkivüliek, kérik Clemencaut, nyilatkozzék arról, mi­képen értelmezi a népszövetségre vonatkozó rendelkezéseket és azt a szerződést amely szerint Nagybritania és az Egyesült Államok szükség ese­tén azonnali katonai segítséget nyúj­tanak , Franciaországnak. Bouillon francia hosszasan fejtegette azokat az okokat, amelyek miatt szerződés ellen szavaz és heves szavakkal tá­madta a kormányt a béketárgyalások módja miatt. Á fiumei önkéntes zászlóalj feloszlatása. Fiume, szept. 8. Kraziali tábornok a szövetségesek misszió parancsnoka már átadta a közigazgatást utódjának. Arra a hirre, hogy a szövetségesek legfőbb tanácsa elhatározta a Sursum Korda nevű fiumei önkéntes zlj. fel­oszlatását, a tömeg megtámadott két angol katonát, akik csak nehezen tudtak elmenekülni. Az angolok alar­mirozták csapataikat, gépfegyvereket állítottak fel az uccákon. A függetlenségi és 48-as párt állásfoglalása. Budapest, szept. 8. A független­ségi és 48-as párt tegnap este Áb­rahám Dezső elnöklete alatt választ­mányi ülést tartott, hol egy határo­zati javaslatot fogadtak el, melynek rövid kivonata a következő : a párt kimondja, hogv az év elején meg­állapított programmjában foglaltakhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom