Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-10 / 52. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közleményeit továbbá előfizetéjj s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Kiadótulajdonos: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. PRIKKEL MARIÁN. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., égy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. hiven a régi nemzeti demokratikus elveinek teljes épségben tartása mellett szükségesnek tartja nemcsak hogy az ország nemzeti, forradalommal megszerzett teijes állami függetlensége és szuverenitása megőröztessék, hanem azt is ezen irányelveket egyesíteni akarja azzal a valódi keresztény evangéliumi irányzattal, melynek erkölcsi alapja a felebaráti szeretet tartalma és pedig gyöngéknek és gyámoltalanoknak védelme. A párt állást foglal minden rendbontó destruktív irányzattal szemben. Követeli a vallásoktatás helyreállítását s mindazon bűnök szigorú büntetését, amelyek a magyar nép anyagi jólétét, erkölcsi tisztaságát veszélyeztetik. Külpolitikájában az antanttal való teljes egyetértéshez rendületlenül ragaszkodik. Megállapítja hogy minden hatalom forrása a nemzetet illeti. Minden olyan kormányt, amely ezeket az irányelveket tartja szem előtt, támogatni fog. Teljes bizalommal ragaszkodik Lovászy Márton személyéhez s feltétlen bizalmából kifolyólag felkéri őt, hogy a magyar társadalom mindazon rétegeit a párt köré való csoportosulásra hivja fel. Határozati javaslat mellett jelenvolt 37 választmányi tagból 24, ellene pedig 8 szavazat esett. Az olasz nyomdásztrájk végei ért. Róma, szept. 8. Nyomdászok sztrájkja vége felé jár, öt napig szünetelt több lap ma újra megjelent. A nyomdászok alávetik magukat Nitti döntésének. Belga-holland konfliktus. St. Germain, szept. 8. A lapok komoly belga-holland konfliktusról irnak. A belgák a fegyverszünet megkötése után Belgiumból német hajót akartak visszavontatni Antwerpenbe. A németalföldi katonák azonban megakadályozták a hajónak holland területen való áthaladását. A belga kormány közölte németalföld kormányzójával hogy ha a hajót 48 óra alatt Belgiumnak nem adják ki, az összes belga vizeken vagy okkupált német területen tartózkodó holland hajókra nézve elrendeli a kikötő zárlatot. Nem vonják felelősségre a volt német császárt. Amszterdam, szept. 9. Lansig államtitkár a békekonferencia állásáról mondott beszédében kijelentette, hogy első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy az illetékes bizottság tagjai első sorban a volt császárt akará magyar kommün borzaimaiból. ín. Tovább hát — bevittek a földszinti parlamenti bizottságok traktusába. Megállok, vérnyom a mosdó előtt: „semrni, ezt nem mi csináltuk", mosolyog egy jóképű székely Leninfiú, „ezt egy buta burzsuj maga csinálta ; pár órával ezelőtt fel akarta vágni itt a nyakereit ..." Balra a Cserny vallatószobái (úgy mondják, itt vacsorált egyszer szólóban a híres halálmester, s midőn egyik detektivje jóétvágyat kivánt neki, ő kinyitotta a szomszéd ajtót s igy szólt: „köszönöm, van étvágy, mert ma húst kapok, és nézze csak, elég hust, hahaha" . . . s az ajtó homályából valóban öt hulla képe sáppadt elő !) — Balra Cserny, jobbra a bizottsági terem, mely börtön és laktanya egyszerre. Melanchólikus érzések, — hány kultusz javaslatot referáltam én itt, s most már név se vagyok többé, csak szám, a húsz nyomorult cselédágy közül a „8"-ik numerus. Ám hamar felvisznek. Kihallgatás 1 Elegáns, magas szőke Lenin-fiu vallat; „vádbiztos?" azt hiszem igen ; de honnan az ördögből ismerem én ezt a „kérem ássan"ozó alakot? Persze az Angol Parkból, — ez a „vádbiztos elvtárs" ott volt öröm — és hintás legény, illetőleg parkettfiú, ha úgy tetszik táncmester". „Vissza a rövid vallatás után, az az orosz, aki a vállamra tette volta kezét, megint elém áll: „Hát még se?" Fejét csóválja, én pedig leülök egy székre, mert megtiltották, nem szabad lefeküdnöm. Félórák, órák... lassan, bágyadtan virrad a kaszárnyateremben .. . Egy tizennégyéves csöpp zsidó gnóm kel fel s pillanat alatt csukaszürkébe búvik ; két óriás revolvert csúsztat a zsebébe, s kisiklik az ajtón, ez a híres Pacsi, a Cserny-csoport „házi viperája", a a legveszedelmesebb kém és nyomozó, ki ajtók, fügönyök mögül vagy autóülések alól lesi ki a burzsujok titkait s százszámra vitte már kés alá az áldozatokat. Viszik most is, fontos ügyben; látom az ajtó résén át, egy pakolóládába bujtatják be, rnár görgetik is kifelé azt a ládát... „Csend újra. Megfordulok. Ez a köhécselés? Valaki felül. Arca négerfekete, orra zúzott, ajka véres, rám néz, de nem szól, mert itt a földszinten nem szabad beszélgetni, csak bólogat, Jézusom, ez az agybaföbevert Kovácsics Dezső barátunk, miniszteri titkár, kit négy óráig gyötörtek kikötötten. Az orosz zsidó hóhérok kievi szokás szerint szíjjal csapták a meztelen hasát, gyomrát, ugy hogy két nap alatt öt kilót vesztett. Mellette hortyog a hóhérja a szomszéd ágyon. Baromkegyetlen arc, most felébred, ásít és oroszul szól ki. Bejön egy másik muszkazsidó, felel neki „podjomtye" (menjünk) s felolvassa az Okolicsányi, s Samassa s az én nevemet. Fellélegzünk indulunk ; visznek a paradicsomba, a büffébe. Megyünk a képviselőház néma folyosóin, s én a röhögve fesztelenül beszélő két oroszra figyelek. „ Te és az a fiatal burzsuj (Szörssey József) még se vall?" „Nem bizony, pedig már (— vig röhögés —) levágott ujjakat, orrokat, füléket, nyélveket s egyéb testrészeket raktunk garnirungnak köréje... No aztán vért hányt, hát le kellett akasztani s orvost kellett hivni. Most gyógyítjuk. Ha

r meggyógyul, folytatjuk ..." Én csak hallgatom. Közben töf-íöf alattunk, hopp, bizton ismét kínoznak valakit odalent. Megállok. A muszkazsidók összenéznek, s röhögve csörtetik a zsebükben dagadó tojásgránátokot.", Hivatalos rész. 464/1919. sz. A magyar vallás és közoktatásügyi miniszter 4508/1919. ein. számú rendelete a hitfelekezeti iskolai adok és egyéb járulékok fizetéséről. A volt tanácskormány idejében a hitfelekezeti iskolák céljaira szolgáló járulékok beszolgáltatása körül — jóllehet azoknak beszüntetésére nézve a tanácskormány részéről sem történt intézkedés — sok helyütt akadályok merültek föl, amelynek elhárítására közigazgatási hatóságok nem nyújtottak segédkezet. Ugyancsak nem jutottak sok helyütt a felekezeti iskolák tanítói a helyi forrásokból őket megillető törvényszerű járandóságok élvezetébe, Ipplott a volt tanácskormány intézkedései szerint is a tanítók részére az eddigi természetbeni járandóságok továbbra is pontosan kiszolgáltatandók voltak. Ugy az iskolafentartók, mint a tanítók érdekében tehát szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a jogerős határozatok alapján kivetett hitfelekezeti iskolai adók és egyéb, akár készpénzbeli, akár természetbeni járulékok fizetésének kötelezettsége változatlanul fennáll; ezek a járulé.kok a kötelezettektől esedékességük szerint a múltra nézve is követelhetők és a hátralékos tartozások behajtásához a közigazgatási jogsegély megadandó. — Budapest, 1919. évi aug. 15.-én. Olvashatatlan aláírás s. k. ügyvivő miniszter. RENDELET. A vm, állami és egyházi tanfélügyelőségeknék, valamint az l.fokú Hatóságoknak. A magyar vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak fentolvasható rendeletét alkalmazkodó tudomás és miheztartás végett másolatban közlöm. Esztergom, 1919. szept. 6-án. Palkovics s. k. alispán. Franciák a békeszerződésekről. Paris, szept. 8. A békeszerződés vitája során Barhou a szerződés ratifikálása mellett foglalt állást s azt hangoztatván, hogy a szerződés nyújtotta előnyök kétségkivüliek, kérik Clemencaut, nyilatkozzék arról, miképen értelmezi a népszövetségre vonatkozó rendelkezéseket és azt a szerződést amely szerint Nagybritania és az Egyesült Államok szükség esetén azonnali katonai segítséget nyújtanak , Franciaországnak. Bouillon francia hosszasan fejtegette azokat az okokat, amelyek miatt szerződés ellen szavaz és heves szavakkal támadta a kormányt a béketárgyalások módja miatt. Á fiumei önkéntes zászlóalj feloszlatása. Fiume, szept. 8. Kraziali tábornok a szövetségesek misszió parancsnoka már átadta a közigazgatást utódjának. Arra a hirre, hogy a szövetségesek legfőbb tanácsa elhatározta a Sursum Korda nevű fiumei önkéntes zlj. feloszlatását, a tömeg megtámadott két angol katonát, akik csak nehezen tudtak elmenekülni. Az angolok alarmirozták csapataikat, gépfegyvereket állítottak fel az uccákon. A függetlenségi és 48-as párt állásfoglalása. Budapest, szept. 8. A függetlenségi és 48-as párt tegnap este Ábrahám Dezső elnöklete alatt választmányi ülést tartott, hol egy határozati javaslatot fogadtak el, melynek rövid kivonata a következő : a párt kimondja, hogv az év elején megállapított programmjában foglaltakhoz