Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-06 / 50.szám

A magyar kommün borzalmaiból. ii. „Ott történt — folytatja Pékár — a börtönné lett parlamentben. Ott voltam együtt a Hollánok s Návay Lajos gyilkosaival. Elmondom, amit elmondhatok. Engem az elfogatás után zöld tolvajautón a hajnali derengésben a Parlament miniszteri feljárata elé vittek. Nyilt az ajtó: tíz zsákmány­leső, ugrásra kész, borzalmas alak áll a lépcső sárosra taposott bíbor­szőnyegén, — részint klasszikus fekete bőrkabátos és bőrnadrágos Lenin-fiúk (egy kézigránát elől a mellszíjba fűzve, két másik oldalt a csipő fölé), részint rongyos, álig fegyveres civil csirkefogók. Mily gyorsak a késvillanású szemek! Né­zik, latolják az érkező „árut", a „feldolgozandó anyagot" ; egyik rö­högve teszi vállamra a kezét, — no most! levisznek a pincébe? Jól tu­dom, ott vannak a mennyezetig vér­rel frecskelt kinzókamrák, ott nyúz­nak, csonkítanak, akasztanak, ott kö­tik ki melegítő csövön átvett kötélre nyolc óra hosszat a vallatandókat s ütik a vértelen arcát, testét bika­csökkel, bottal, vizes kötéllel (ez a legfájdalmasabb) és kaucsukbuzo­gánnyal. De vannak ott aztán apró szögecskék is, melyeket Borisék, Ozse­rovicsék és Iczigovicsék fortélyos ügyességgél tudnak a „vizsgálatifog­lyok" körme alá verni, ott van tán az a Szamuelly-pátenssel jelzett két acélcsápn buzogány is, mellyel egy­szerre lehet kiszúrni a makacs bur­zsujnak mind a két szemét... Persze fáj az ilyesmi, s a „gyáva burzsuj" esetleg ordit, no de kifognak rajta Bonyhády és Radványi nyomozóek: a kínzópincék szelelőablakaí előtt állan­dóan egy automobil áll az ország­háznak hatalmas sötét falánál; s ha a kínzottak ordítása nagyon felhal­latszik, a röhögő soff őr menten töffogni kezd s teljes erővel berreg­tett gépét... Vállamon volt már az egyik orosz hóhér keze, de aztán csalódottan eresztett el: „Etotnyet?" (Ez nem ?) Szóval nem vittek le. Fellélegzettem, íme máris nyerek egy stációt! A földszint ugyanis enyhülés a pincé­hez képest, a harmadik fokozat pe­dig, a képviselőházi büffétömlöc, ez már valóságos menyország. Itt de reng a kínzástól való szabadulás, sőt egyáltalán a szabadulás sugara ; innen már rövidesen forradalmi tör­vényszék elé kerül az ember, s akit a büfféig el nem tesznek láb alól, az remélheti, hogy a törvényszéktől is hamarosan megmenekül. Kap ugyan valami tréfás „életfogytiglani", de ezt még zord gazdánk, a Balzac­hoz méltó regényhős, a szép Cserny se veszi komolyan ... • Hivatalos rész. a Záréra meghosszabbítás. Esztergom város területén a zár­óra f. hó 5-től kezdődőleg esti 11 órában állapíttatik meg. Rendőrkapitányság. Ad 1018. 1919. k. é. Hirdetmény. Értesíttetik a város közönsége, hogy a mai nappal a következő piaci árak lépnek életbe. nagyban kicsinyben kgr,-ja kgr.-ja Zöldség .... 4— . . 5-— Fejes káposzta . . 4"— . . 5*— Kelkáposzta . . . 4*— . . 5*— Paradicsom . . . 5"— . . 6*— Burgonya .... 6"— . . V— Tök 80 fii. . . 1--— Kalarábé .... 4'— . •. 5­— Paprika . . .9.— , 10-— Paprika darabja . . 10 fii. . 30 fii. Hagyma .... 8'— . . 9­— Tojás darabja . . 2*50 . . 3*— Marhahús kgrja 45-— Borjúhús „ 50-— Esztergom, 1919. szeptember 5. Közélelmezési hivatal. Esztergom vármegye katonai parancsnokság. Hirdetmény. Dacára annak, hogy a magyar kormány a pénz értéke és forgalma tekintetében rendeletileg intézkedett, azt tapasztalom, hogy a közönségnek az a része, mely eladásokat bonyo­lít le, bizonyos pénznemekkel szem­ben tartózkodólag viseltetik és egye­sek, felhasználva az ebből származó konjunktúrákat, ugy a pénzzel, mint az árukkal üzérkednek. Nehogy a súlyos helyzet még sú­ly ossabbá váljék, egyrészt tájékoz­tatásul, másrészt pedig figyelmezte­tésképen a következőkről értesítem á közönséget: A postatakarékpénztár által kibo­csájtott 5, 10 és 20 koronás pénz­jegyek, valamint a 2000 sorszámnál alacsonyabb számjeggyel megjelölt 200 koronás és a 3000 sorszámnál kisebb sorszámú 25 koronás fehér bankjegyek az Osztrák Magyar Bank által kibocsájtotthasonnévértékű bank­jegyekkel (kékpénz) teljesen egyen­értékűek. Az itt megjelölt pénzeszközöket min­denki fizetésként teljes értékben el­fogadni köteles. Mindazokat, kik ezen kötelezettségnek nem felelnek meg, azonnal letartóztatásba veszem és ellenük a büntető eljárást megindit­tatom. Hasonlóképen fogok azokkal szem­ben is eljárni, kik pénzzel, vagy árukkal üzérkedést folytatnak. Figyelmeztetem végül a közönsé­get, hogy a tanácsköztársaság által kiadott 200 és 25 koronás pénzjegyek, a.magyar kormány által devalvált 40, illetve 5 korona értékben állami­lag garantált és érvényes fizetési eszk|^t képeznek és azokat a köz­pénztárak is (állam, város és községi pénztárak) fizetésként elfogadni kö­telesek. Esztergom, 1919. szept. 5. Waldvogel s. k. alezredes, vármegyei katonai parancsnok. 3684/1919. pm. szám. Hirdetmény. A vármegye alispánjának 2678/919. számú rendeletére, felhívom a város területén levő összes fuvarosokat, hogy az erdei fatermés behordása, illetve a szentiéleki úti ideiglenes fa­raktárába leendő befuvaroztatasa cél­jából fogataikkal f. é. szeptember hó ő.án a városi nagy vágásban Tátus erdővédnél annál inkább is jelentkez­zenek, mert ellenesetben mindazok ellen, kik e közérdekű hatósági fel­hívásomnak eleget tenni vonakodnak, a vonatkozó miniszteri rendeleten alapuló kihágási eljáráson kivül a rendelkezésemre álló karhatalmat is igénybe fogom venni. Esztergom, 1919. szept. 4. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Körözvények. 2643/919. szám. Libái Vilmos st. Pölteni lakos f. évi július hó 20.-án Bádennál a Du­nába fult. Nevezett 1892. évben született, magas fekete hajú, fekete nyírott bajusszu, fogai épek, fekete trikót fürdőnadrág volt rajta. Karján arany karperecet hordott. 2644/919. szám. Cserni István 22 éves lakatos segéd f. évi július hó 28.-án Wienben a Dunába fult. Nevezett középmagas, bajusztalan, szőkehajú, ép fogú, utoljára szürke katonai bluseban és szürke civil nad­rágban volt. 2645/919. szám. Hans Herfert 29 éves berni szü­letésű és illetőségű wieni VIII. ker. Staud Gasse 61 szám alatti lakos f. évi július 14.-én öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott és el­tűnt. Személy leírása: Magas, szemei barnák, haja és bajusza barna, fo­gai hibásak. Utoljára katonai egyen­ruhában (csukaszürke) volt. Körözendők, feltalálás esetén je­lentés teendő. Esztergom, 1919. szept. 2. Alispán h. Dr. Szilárd s. k. vm. főjegyző. A polgárőrség szolgálati be­osztása szeptember hora: 6 án II. század 3. és 4. szakasza, 7- én a köztisztv. karhatalmi százada, 8- án „i „ „ 9- én III. század 1. és 2. szakasza, 10- én III. „ 3. „ 4. 11- én I. „ 1. „ 2. 12- én I. „ 3. „ 4. „ 13- án II. „ 1. „ 2. 14- én II. „ 3. „ 4. 15- én a köztisztv. karhatalmi százada, 16- án „ „ „ 17- én III. század 1. és 2. szakasza, 18- án III. „ 3. „ 4. 19- én I. „ 1. * 2. 20- án I. „ 3. „ 4. 21- én II. „ 1. „ 2. „ 22- én II. „ 3. „ 4. 23- án a köztisztv. karhatalmi százada, 24- én 25- én III. század 1. és 2. szakasza, 26- án III. „ 3. „ 4. 27- én I. „ 1. „ 2. 28- án I. „ 3. „ 4. 29- én II. „ 1. „2. 30- án II. „ 3. „ 4. Esztergom, 1919. szept. 5-én. Palliardí s. k. alezredes. [ ( j Telefon. • Távirat. ^ Friedrich miniszterelnök agitátios körútja. Budapest, szept. 5. Szeptember 7. és 8.-i kettős ünnep alkalmából Friedrich miniszterelnök bejárja Du­nántúlt. Meglátogatja Székesfehér­várt, Pápát, Veszprémet, Szombat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom