Esztergom és Vidéke, 1919

1919-09-05 / 49.szám

A ma már oly tekintélyes számban mű­ködnek városunkban, hogy szám­arányuknál fogva is kívánhatják a testületüket megillető elhelyezkedést társadalmunkban. Óhaj fásukat indo­kolja az a mélyreható átalakulás is, amelynek félreismerhetetlen jelei már a világháború előtti években feltűntek a társadalom physiognomiáján, amely az ötéves háború alatt excentrikus feszültségekben jelentkezett, a forra­dalmi éra után pedig valóságos pat­hologikus tünetekben verődik ki a társadalom testén. A mai társadalmi forrongás chao­tikus ködéből fölényes ésszerűséggel és természetes törvényszerűséggel kell kialakulnia annak a rendnek, amely a társadalmi osztályok jogos és természetes elhelyezkedését lehe­tővé teszi, az individumok boldogu­lásának útjait megnyitja és biztosítja. Míg a nő, tehetségeinek kifejlődé­sét, boldogulásának feltételeit a múlt­ban kizárólag a családi tűzhely ke­retében találta meg, működésének áldásait főleg ott éreztette, hivatásá­nak ambícióit legfőkép ott érvénye­sítette; addig a XX-ik század asz­szonya előtt a boldogulásnak egészen új távlatai nyíltak meg, érvényesü­lésének egészen új rónái lettek sza­baddá. A fejlődésnek törvényszerű szükségessége szinte észrevétlenül, majdnem öntudatlanul állította a fej­lődés áramlataiba a nőt, ahol jó ideig mintegy játéklabdája volt sorsának és a közvélemény meg nem értő kritikájának. Ma már tisztázódott a helyzet és senki nem kételkedik többé abban, hogy a nőnek a családi élet keretein kívül is lehet, sőt kell is érvényesülnie, részt kell kérnie a társadalom kulturmunkájában, szer­vezkednie kell gazdasági alapon, aktiv szerepet keli válalnia a politi­kában, hogy így öntudatos ügyvéd­je legyen a nők speciális érdekeinek és egyben hordozója legyen az egész vonalon annak a felelősségteljes és mindenek fölött fontos önzetlen mun­kának, amelytől várjuk a társadal­mak újjáépítését,.az egyének boldo­gulását és mi esztergomiak, saját városunk felvirágozását. Meg kell jelölnünk a nők társa­dalmi működésének főbb irányait és specifikálni kell a kulturális, a gaz­dasági és politikai szervezkedés ke­reteiben a munkát. Kezdeményezésem célja, városunk hivatalnŐínek tömörítése kulturális szempontból. Arról van szó, hogy a városban működő összes hivatalnok­nők egyesületet szervezzenek, mely­ben egy szívvel, egy lélekkel, egy húron pendülve keressék és találják meg azokat az értékeket, melyek az ő testületi tekintélyüket biztosítják, egyéni érvényesülésüknek karitativ és szociális téren utat nyitnak. Mint az esztergomi Munkásnő Egyesület elnöknője, szívesen aján­lom rendelkezésükre egyesületünk helyiségét, hogy a szervezkedéshez szükséges tárgyalásokat megkezd­hessék. A physikai munkásnők szí­vesen ajánlják fel otthonukat a szel­lemi munkásnőknek mindaddig,' míg ők megfelelő helyiségről gondoskod­hatnak maguknak. A felvetett eszmének szűkebb körben történt propagálása, a szives fogad­tatás és lelkesedés, amit a hivatal­noknők egyesületének gondolata ki­váltott, arra bátorít, hogy a városunk­ban működő összes hivatalok : vasút, posta, városi, megyei, pénzintézetek és egyéb köz és magánhivatalok hivatalnoknőit ezennel tisztelettel meghívjam megbeszélésre. Méltóz­tassanak szombaton f. hó 6.-án d. u. 6 órakor Német u. 22/a számú helyiségben megbeszélésre megjelenni. „Ki Örömet kivan, keresse azt sa­ját körében. Szép kilátást távolban is, de virágot csak közelünkben ta­lálhatunk s le kell hajolnunk, hogy azt leszakíthassuk." Szívbeli üdvözlettel az előkészítő bizottság nevében: Brenner Júlia. m Hivatalos rész. m Értesítés. F. hó 10.-én d. e. 9 órakor a vár­megye törvényhatósági bizottságának közgyűlését megelőzőleg az eszter­gom-belvárosi plébánia templomban ünnepi hálaadó istentisztelet lesz Magyarországnak a bolsevizmus rém­uralmától való szerencsés megsza­badulása alkalmából. Kérem a vármegye törvényható­sági bizottságának tagjait, valamint a hazafias közöséget, hogy eme ün­nepi istentiszteleten minél nagyobb számban résztvenni szíveskedjenek. Esztergom, 1919. szept. 4. Paikovics s. k. alispán. 2595/1919. szám. Magyar miniszterelnök rende­lete a bor forgalmáról és fo­gyasztásáról! A volt népgazdasági tanács által a bor forgalomba hozatala és fo­gyasztása tárgyában kiadott rendelet hatályát veszti. A bor belföldön való értékesítése forgalomba hozása és fogyasztása, a jelen rendeletben meg­állapított kivételektől eltekintve, nem esik korlátozás alá. Mindazok a sző­lőbirtokosok, akik a volt földmives­ügyi népbiztosságnak a volt pénzügyi népbiztossággal egyetértve kiadott rendelete alapján üzemi kiadásaik fedezésére előlegeket vettek föl, kö­telesek a felvett előleg biztosítására borkészletükből megfelelő mennyi­séget további intézkedésig visszatar­tani és azt szakszerűen kezelni. Az igy visszatartott mennyiség az emlí­tett előleg tartozások biztosítására a jelen rendelet erejénél fogva le van kötve. Nyilvános étkezőhelyeken, va­lamint nyilvános kimérési helyeken egy személynek egy alkalommal a helyszinen váló fogyasztás céljából legfeljebb fél liter bort szabad ki­szolgáltatni. ' A bor megadóztatása tekintetében a boritaladóra vonatkozó törvények és szabályok, valamint a bortermelési adóról szólo.1918. évi első törvénycikk és az annak végre­hajtása tárgyában kiadott utasítás irányadó. A rendelet azonnal életbe lép. A miniszterelnökségi sajtóosztály vidéki csoportja. RENDELET: Esztergom város polgármesterének és esztergomi járás főszolgabírójának. Tudom ás vétel és megfelelő intéz­kedések megtétele végett a minisz­terelnökségi sajtó irodától vett fent­olvasható miniszteri rendelkezéseket másolatban kiadom. Esztergom, 1919. évi szept. hó 1. Alispán helyett: Dr. Szilárd vm. főjegyző. Telefon. - Távirat. iá osztrákok Eún Béla ellen. Bécs, szept. 3. Az augusztus huszonkilencedikén Karlsteinben tar­tott tiltakozó ülésen a leghatározot­tabban állást foglaltak az ellen, hogy Kún Béla és kommunista társai a karlsieiui kastélyban vannak inter­nálva. Kommunista vezérek elfogása. Bécs, szept. 3. Grácból jelentik: Szigetvári István volt külügyi nép­biztos (?) aki a kommunista uralom idején sok embert végeztetett ki és társa Imre István a tanácskormány megbizásából Ausztriába jöttek, ahol álnéven való jelentkezés miatt 1 hó­napi fogházbüntetésre Ítélték őket. Augusztus 29-én a büntetés kitöl­tése után eltoloncolták a magyar ha­tárra s véletlenül annak a járőrnek ''adták át őket, melynek parancsnoka Ugyanaz a főhadnagy volt, akinek édésatyját Szigetvári megölette. — Bécsújhelyről is jelentik, hogy az ottani városi rendőrségnek sikerült Szamuelly Tibor segédjét, Grubits Gyula mészárossegédet letartóztatni. Kormánybiztosi kinevezések. Budapest, szept. 4. A kormány Vas, Sopron, Mosón, Zalamegyék, valamint Sopron város területére is kiterjedő hatáskörrel gróf Sigray Antalt, Baranya, Tolna, Somogy, Veszprém vármegyékbe őrgróf Palla­vicini Györgyöt, Borsod, Abauj-Torna, Zemplén vármegyék valamint Mis­kolcz város területére Gedeon Aladárt, Csongrád, Csanád, Békés vármegyék, valamint Hódmezővásárhely és Szeged városok területére Kelemen Béla nyugalmazott főispánt nevezte ki kor­mánybiztosokká. Hazug hirek a kormány állásáról. Budapest, szept. 4. A főváros napok óra válsághírektől hangos — irja a Reggeli Hírek — széltében­hosszában csak arról suttognak az emberek, hogy döntő helyen lehe­tetlenné akarják tenni a Friedrich­kormányt s igy akarván érvényt szerezni akaratának. Ezzel szemben valóság az, hogy a Friedrich-kormány ma is áll és helyzete sokkal szilár­dabb, mint valaha volt. A blokád elrendeléséről szóló hazugságok ter­jesztői azonban már is elértek egy eredményt, az alantas eszközökkel dolgozó üzérek konjunktúrára lesel­kedő lelkiismeretlen kufárok felemel­ték az importált áruknak árait. Fel­használva ezen hazug mese előnyeit, lelketlen kezekkel vájkálnak a kommu­nizmus alatt amúgy is kifosztott kö­zönség zsebeiben. Az ország nagy közvéleménye egységes. Sziklaszilár­dan áll a Friedrich-kormány mögött. A keresztény nemzeti párt nagy gyűlése. Budapest, szept. 3. A keresztény nemzeti párt tegnap este gróf Teleky Pál elnöklésével nagygyűlést tartott. Egyhangú lelkesedéssel kimondották, hogy kizárólag csak a Friedrich­kormányt támogatják, mert csak egyedül ez a kormány nyújt feltét­len garanciát arra nézve, hogy Ma­gyarországon nem kezdődik újra Károlyi-politika, vagyis nem kezdő­dik újra a bolsevizmus. A kabinet tagjai közül Bleyer Jakab, Csilléry András, Ereky Károly, Schintzer Fe­renc miniszterek, úgyszintén Pékár

Next

/
Oldalképek
Tartalom