Esztergom és Vidéke, 1919

1919-01-16 / 05. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. január 16. Halálozások. Gerley Dénes városi fogyasztási ellenőr hosszabb szenve­dés után 13-án elhalt, életének 59. évében. Temetése kedden ment végbe a belvárosi temető kápolnájából nagy részvét mellett. — Tarcsányi Kálmán oki. erdőmérnök, pilismaróthi erdő­gondnok f. hó 14-én, 35 éves korá­ban elhunyt. — Fray János tart. honvéd főhadnagy a harctéren és az orosz fogságban szerzett beteg­ség következtében f. hó 14-én éle­tének 34-ik évében elhunyt. Teme­tése f. hó 16-án d. u. 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnából. A Nemzeti Tanács ülése. Te­kintve a megjelentek kis számát, az érdeklődés csappanását kellene kon­statálnunk, ami bizonnyára annak tudható be, hogy eddig túlsók volt a beszéd és sok volt a szenvedély benne. Nos a keddi ülés már egész más volt. Csendes, méltóságos igazi tanács volt. Az elnök bejelentette, hogy a Kaufmann féle házak ren­delkezésre állanak a rokkantak ré­szére, de a már jelenkezők sem vet­ték még igénybe azokat. Bejelentette, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a statáriumot, de 9 órai zárórával, továbbá jelenti, hogy az alispánnak sikerült a túlsó járás megszálló pa­rancsnokságával a hetivásárok ügyét kedvezően megoldania. Jakus János sürgeti aszénkéneg kiosztását, amely­nek keresztül vitelével Tátus János, Horváth Mihály, Ispán István, Ku- majner Ferenc, Baják Mihály, Petes János, Győri János és Petrik Ignác polgártársakból álló bizottságot bízta meg. Szénkéneget csak a kötőt ta­laj szőlőtulajdonosok kaphatnak. Ugyancsak Jakus kéri a sertéspiac megnyitását. Tóth János a halastó ügyét kívánja a közgyűlés elé ve- zényeltetni. A jelen volt polgármester a múlt tanács ülésén felhozott ba­jok u. m. a kutak és utak rendbe­hozatalát, a fainség megszüntetését valamint más bajok orvoslását meg­ígérte azzal, hogy még e hét folya­mán közgyűlést hív egybe. Tanítók figyelmébe! A vallás- és közoktatási miniszter 231,303/918. VII/d sz. a. rendeletében megszün­teti azt, hogy a tanítói nyugtákat az iskolaszéki elnök és a tanfelügyelő lattamozza. Ezentúl a nyugtákat tehát csak a tanító írja alá. A karhatalmi századok. A vá­rosi közönség általános háláját tol­mácsolta dr. Katona Sándor a Nem­zeti Tanácsban, mikor köszönetét mondott dr. Frey Vilmos főparancs­nok és segítő társainak. Szósincs róla, hogy ezen teljesen megbízható férfiakból megalakult karhatalom nagy megnyugvására lehet a város polgár­ságának, mert nemcsak egész éjje­leken át erős őrjáratokkal biztosítja a közrendet, hanem szervezettség és fegyelmezettségénél fogva állandóan készen van az adott jelre azonnal gyülekezni a meghatározott helyeken és ha kell felhatalmazásánál fogva fegyverrel is szembeszáll minden rendzavarással. A karhatalomnak köszönhető, hogy a túlsó járás meg­szállásának hirere támadt általános zűrzavar alkalmával semmi rendza­varás a városban nem történt, de elismeréssel kell lennünk a város lakosságával szemben is, mert nyu- godságát példásan tudta megóvni és mintaszerű viselkedést tanúsít ezen válságos időben. Ezzel mutatta meg legjobban, hogy szereli városát és igazán hazafias magyar lélek lakozik benne. — Mint értesülünk a kar­hatalmi századok lényegesen meg­erősödtek. Adományok a polgárőrségnek. A polgárgárőrséghez újabban a kö­vetkező adományok érkeztek: Dr. Walter Gyula 500 K, dr. Huszár Gyula 30 K és Kiffer János 20 ko­ronát adományoztak. — Ez alkalom­mal dr. Walter Gyula címzetes püs­pök, prel. kanonok az alábbi leve­let intézte a főparancsnoksághoz: „Tekintetes dr. Frey Vilmos Urnák, a polgárőrség főparancsnokának. Helyben. — Tekintetes Főparancs­nok Ur! A mai lapokban megjelent lelkes toborzójában ja polgárőrség táborába szóllítja tekintetes Főpa­rancsnok Ur a lakosságot. — Tény­legesen a polgárőrséghez — legna­gyobb sajnálatomra — sem csatla­kozhatom. Nem vehetek részt abban a nemes, eléggé soha meg nem há­lálható munkában, amelyet az illető urak a mai igen súlyos viszonyok között, a város közbiztonsága érde­kében oly megértő készséggel, annyi odaadással és lángoló hévvel végezni szívesek. — Méltóztassék ennélfogva megengedni, hogy legalább a t. Polgárőrség kebelében felmerülő ki- sebb-nagyobb költségek fedezéséhez járulhassak hozzá a mellékelt 500 kor. ötszáz korona összeggel. Szív­ből kérve Isten áldását a t. Polgár­őrség minden lépésére mély tiszte­lettel maradok, Esztergomban, 1919. évi január hó 12.-én Tekintetes Fő- parancnok Ur a. szolgája. Dr. Wal­ter Gyula c. püspök, kanonok.“ Midőn a kegyes adományokért kö­szönetét mondunk, ez alkalommal örömmel állapítjuk meg, hogy a polgárőrség létszáma meghaladta az 1000 tagot, de éppen erre való te­kintettel felkérünk mindenkit, hogy a folyton szaporodó kiadások fede­zéséré adományaikat a polgárőrség parancsnokságához eljuttatni szíves­kedjenek. Polgárőrség Főparancs­noksága. A statárium jóváhagyása. A már kihirdetett és minisztertanácsi határozattal is jóváhagyott statárium tartamara a város közbiztonságának megóvása érdekében Beniczky Ödön kormánybiztos az alábbi rendelkezé­seket közli a város közönségével: A távbeszélőt magánszemélyek reg­geli 8 órától esti 8 óráig használhat­ják. A statárium tartama alatt a vá­ros területén polgári egyéneknek automobilon való közlekedéséhez rendőrhatósági engedély szükséges. Az egyesületi életet oly mértékig kor­látozom, hogy az egyesület helyisé­geiben csupán oly összejövetelek tart­hatók, melyeknek nincsen gyűlés jel­legük. Minden népgyűlés megtartása szigorúan tilos. A „Korona“ és „Köz­ponti“ kávéházak reggel 7 órától este fél 9 óráig, — a „Magyar Ki­rály“, „Fürdő“ és „Három Szere- csen szállodák, valamint a rituális vendéglő étkező helyiségei d. e. 11 órától d. u. 2 óráig és esti 6 órától fél 9 óráig tarthatók nyitva. Pálinka mérések, bor- és sörházak, tejcsar­nokok, kávémérések, feltétlenül zárva tartandók. A rendőrileg megtűrt he­lyek reggel 7 órától esti fél 8 óráig nyitva tarthatók. Mozgószinházak, színházak zárva tartandók, táncmu­latságok nem engedélyezhetők. Az utcán való csoportosulás tiltva van. Az uccán esti 9 óra után engedély nélkül tartózkodni tilos. E rendelke­zés ellen vétők a rendőrségre előal- littatnak és őrizetbe vétetnek. Kapuk reggel 7 órakor nyithatók és este 7 órakor bezárandók. Szesznek kiszol­gáltatása minden helyiségben, tehát katonai kantinokban és tiszti étkez­dében is tilos. Polgári egyének tá­madásra alkalmas bárminemű fegy­vert vagy eszközt csakis rendőrha­tóság írásbeli engedélyével tarthatnak birtokukban. Felhívom ehhez képest a város közönségét, hogy akinek birtokában fegyver, lő- és robbanó­szer van, azokat 48 óra alatt a ren- dőrkapitanyi hivatalnál okvetlenül szolgáltassa be, mert a rendelet el­len vétőkkel szemben a legszigorúbb eljárás fog alkalmaztatni. Aki ezen rendelkezéseket megszegi, vagy ki- játsza, súlyos vétséget követ el és ellene a statárium foganatosítása tár­gyában kiadott 1500—1919. B. M. számú rendelet értelmében a legeré­lyesebb megtorló intézkedés fog meg­tétetni. Felhívom a város közönsé­gét, hogy a nehéz időkhöz méltó komolysággal és önfegyelmezettség­gel tartsa be e rendelkezéseket, a melyek a közbiztonság megóvása ér­dekében, tehát közérdekből adattak ki.“ Ezen rendelkezések falragaszok útján lettek köztudomásra hozva. Drága a szénkéneg. A Nemzeti Tanács egyik tagja panaszolja, hogy a szénkéneg 1440 koronás ára oly magas, amit a kisszőlős gazdák nem bírnak meg. A szőlők egyrésze máris tönkre ment szénkéneg hiánya miatt. Ez a magas ár lehetetlenné teszi a szegényebb szőlőtulajdonosoknak a kéneg beszerzését. Vájjon nem volna-e mód, amely lehetővé tenné ezen magas ár leszállítását ? Kényszerszünet az iskolákban. A városi elemi iskolákban már egy hét óta az a szomorú állapot állott be, hogy a csatakos időben rossz lábbeli és fogyatékos öltözetben reg­gelenként bejött tanulósereget taní­tóik kénytelenek voltak hazaküldeni, mert nincs fűtőanyag. Végre is kény­telenek voltak a tanítók, mivel kilá­tás egyelőre fűtőre nincs, meghagyni az elemi iskolásoknak, hogy mind­addig ne jöjjenek amig dobszó útján iskolába nem szólittatnak. — Meg­kell jegyeznünk, hogy felelősség egyedül a körülményeket terheli, de mindent el kell köve» ni, ezen áldat­lan állapot megszüntetésére. Meddig lesznek utolsók? A városi és vármegyei tanítóság nagyon el van keseredve állami illetményei­nek késedelmeskedő kifizetése miatt. A 600 korona gyorssegélyt, az állami és közigazgatási tisztviselők már hetekkel ezelőtt vették fel, a tanító­ság még most sem kapta meg. Az uj családi pótlékot valamint a havi 300 korona segélyt a közalkalmazot­tak már e napokban veszik és vet­ték fel, de a tanítóságnak még kilá­tása sincs rá hosszú időn belül. A múltban örökösen kellett sürgetni mindent és hónapokba került amig eredményt értek el. Most is igy van. Ugyan mondja meg hát legalább a közoktatásügyi minisztérium, hogy mivel érdemelte meg a magyar taní­tóság ezt a mostoha bánásmódot ? Bizony, bizony kár a húrt túlfeszí­teni, mert hátha elpattan ! 500 métermázsa cukor. Mint már megírtuk a vármegye alispán­jának sikerült 500 q cukrot szereznie a vármegye lakossága részére. A kristálycukor kedden reggel érkezett meg és azonnal kiosztás alá kerül. Déli harangszó. Általános óhaj volt, hogy a deli harangszó enged­tessék meg. A kormánybiztos ezen óhajnak eleget téve a mai naptól kezdve megengedte a deli harang­szót. Minden más harangozás to­vábbra is tiltva marad. A kongatás, melyet egyik templom köteles a má­siktól átvenni — vészjelzés lesz és gyülekezésre hívja fel a rendfenntartó őrségeket. Kész gyermekcipők érkeztek. Az ipartestületre ruházott cipőhivatal vezetője részéről történt többszörös sürgetés és panasz után Esztergom város plébánosa, Mátéffy Viktor pá­pai kamarás készséggel volt szives a nép és főleg a gyermeksereg érde­kében fáradozni azon, hogy a lábbeli hiány városunkban némileg enyhit- tessék. E szives utánjárás kedvező ereményekép az első szállítmány — 200 pár gyermekcipő immár meg is érkezett és kapható a helybeli szövetkezetben számnagyság szerint 53'5o, 68 — 7050 kor. értékben. A cipők az új rendeletnek megfelelő­ig Jegy nélkül adatnak el, azonban minden pár után 1 kor. utalványdij fizetendő. Aki a múltban készcipőre előjegyzést tett, e számozott jegyzék átadása ellenében az 1 kor. utal­ványdijat nem fizeti. Az újabb cipők érkezése a lapban újólag jelezve lesz. Kedvezményes bőr kiutalásá­nak leszállítása, A rokkant és a hadból visszatért lábbeli iparosok értesittetnek, hogy a kedvezményes bőr kiutalás felényire szá|littatott s akik eddig az anyagot el nem hoz­ták, jelentkezzenek az ipartestület­ben a részükre kiutalandó 5 klg. talpbőr, 5 klg. zsíros felsőbőr, 3 klg. talpbélés és 3 klg. talphulladék el- hozatala iránt. Kint vagyunk a vízből! A ke­reskedelmi miniszter 109,100 számú rendeletével eltiltotta a ferfiruha és cipő elzálogosítását. Az uj miniszter ezen rendeletet 1146553/918. számú rendeletével hatályon kívül helyezi. Lehet tehát újból ferfiruhát es cipőt elzálogosítani. Szegény lerongyolt férfipoigártársak hívjatok össze egy ankétet és tanakodjatok rajta, hogy mit zálogosíthattok el? Yagy keres­setek pályázat útján olyan zálogost aki a ti rongyaitokra is ad kölcsönt. Egy veszedelmes ember, A közelmúlt napokban a rendőrség letartóztatott egy Ratkó nevű tarnovi embert, akinél betörőszerszámok vol­tak. Ez aligha jóban sántikaló alak azonban egy őrizetlen pillanatban megszökött és hiába volt minden hajsza, nem került elő. Valószínűleg valamelyik határba vezető utón szö­kött meg, mert a rendőrség a fő­utakat azonnal lezárta. Az egyforma kerekű óra. Egy értelmes földmives polgártárssal be­szélgetett lapunk egyik munkatársa és a többi között arra terelődött a beszélgetés, hogy most már mind­nyájan egyformák leszünk. A pol­gártárs fejét csavarva kételkedett a teljes egyenlőséget hirdetők igazában, ezt mondotta. „Mondj a meg az úr azok­nak, hogy csináljanak olyan órát amelynek minden kereke egyenlő nagy legyen és ha az jól fog járni s mutatni, akkor leszünk egyfor­mák.“ Ne vásárolj kincstári hol­mit, mert ingyen adod vissza 1 Esztergom város polgármesterétől. 11582/1918. sz. Hirdetmény. A bőrcserzési engedélyek kiadása tárgyában. Közlöm az érdekeltekkel, hogy a keresk. ügyi magyar minister ur bőr és textil ügyi meghatalmazottja 101462/B. t. 918. számú leiratával megengedte, hogy azon mezőgaz­dáknak, és álattulajdonosoknak, akik saját szükségletükre vágott, elhullott vagy kényszervágott állataik bőrének kicserzését kérik, azok részére az en­gedélyt a vármegye alispánja meg­adhassa. Akik tehát ily engedélyt óhajtanak, forduljanak a vármegye alispánjához. Esztergom, 1918. dec. 10. Dr. Antóny Béla polgármester. 76/919 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—ao. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom