Esztergom és Vidéke, 1919

1919-08-26 / 40. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. agusztus 26. Hivatalos rész Értesítés. „Esztergom vármegye Hivatalos Lapjáénak régi alakjaban való kü lön kiadása a jelenlegi átmeneti vi­szonyok között, nevezetesen a pár­kányi járás községeinek ezidőszerint még cseh-szlovák imperium alatt való közigazgatása, továbbá a papír­hiány, s a nyomdaköltségek abnor- mis nagysága miatt külpolitikai és gazdasági akadályokba ütközvén, a vármegye vezetősége gondos előre­látásból és a leküzdhetetlen akadá­lyok kellő mérlegelésével az „ Esz­tergom és Vidéke11 című és napon­kint megjelenő társadalmi és politi­kai lapot a Vármegye Hivatalos Lap­jának declarálván, annak tulajdono­sával olyan ideiglenes és átmeneti megállapodást létesített, hogy a Hi­vatalos Lapba szánt közlemények, továbbra is az Esztergom és Vidéké cimű lapnak hivatalos részében kö­zöltéinek. A vármegye alispánjának megbí­zása folytán közlöm tehát valameny- nyi közigazgatási hatósággal, hivatal­lal és közigazgatási alkalmazottal, hogy az Esztergom és Vidéke cimű lap hivatalos részében foglalt közle­mények, hivatalos kiadványoknak te­kintendők, melynek minden rendel­kezése a címzésben megjelölt hivatalt, vagy tisztviselőt külön rendelkezés nélkül is ép úgy kötelezi, mint az írásban kiadott külön rendelet. Megjegyzem továbbá, hogy a vár­megye vezetőségének rendelkezése folytán, Esztergom város és az eszter­gomi járás valamennyi községe az Esztergom és Vidéke cimű laprá előfizetni köteles. Az előfizetés és hirdetési dijak köz­vetlenül a lap kiadóhivatalába kül­dendők. Felkérem végül a polgármester, rendőrkapitány és főszolgabiró ura­kat, valamint a többi közigazgatási hatóságok és hivatalok vezetőségeit, hogy a hivatalos lapba szánt fontos közérdekű s lehetőleg rövidre vont közlemények kéziratait, naponként délután 2 óráig hozzám jutatni szí­veskedjenek. Esztergom, 1919. aug. 25. Fekete Rezső a lap hivatalos részének szerkesztője. HÍREK. Takarodjanak! (V. J.) Köztudomású dolog, hogy a diktatúra alatt, mily óriási súlyt fektettek a minden nemzeti érzést kiölni akarók az iskolákra. A tantigy személyeit óriási fizetéssel akarták a nemzetietlen eszméknek megnyerni és átképző tanfolyamok rendezésével iparkodtak kiölni a tanítóságból mind­azt ami nemzeti, ami fai és erköl­csös. Hála a tanítóság magyarságá­nak, ez nem sikerült, de azért mint mindennél ami forr, itt is a szemét, a piszok felszínre vetődött. Akadtak erkölcsi alap nélküli emberek, akik­ről most bizonyosodott be, hogy nem valók a magyar ifjúság neve­lésének szánt termekbe. Eldobták maguktól nemzetiességüket, reájuk nézve nincs magyar történelem, ők a nemzetköziség őrületének uszály- hordozói. Évezredes erkölcsi világ reájuk nézve nem létező haszontalan holmi, sőt csalásnak deklarált buti tásnak minősítették a vallást és an­nak erkölcsét. Sajnos akadtak ilye­nek a magyar tanügy emberei között. Kérdés tehát az, hogy ezeket a tévelygőket megtürjük-e az isko­lákban ? Minden magyar családnak a fel­vetett kérdésre csak ez a rövid fele­lete lehet — nem ! Elképzelhetetlen­nek tartom, mint magyar ember, hogy az egyetemtől le az óvodáig csak egyetlen egy nevelő faktor is működjék, aki nincs áthatva a ma­gyar nemzet öntudatos és nemzeti irányban való kiépítés munkájának magasztosságától. Lehetetlennek tar­tom, hogy ifjúságunkat erkölcsileg züllött, vallását csereberélő, meggyő­ződésükben ingatag emberek vezes­sék. Nem kívánom az ifjúságot olyan kezekre bízni, akinek az egész világ a hazája. Ezek az emberek a ma­gyar tanügy mezejéről tűnjenek el, pusztuljanak. Magának a magyar tanár és tanítóságnak kell tömören sorakoznia, egész tekintélyét súlyba vetni és tiltakozni az ellen, hogy a magyar kultúra műhelyeiben mind­azok, akik a nemzetköziség vörös lobogója alá szegődtek megmarad­janak. Ennyivel tartozik a magyar tanár és tanítóság önmagának és hazájának. Dobja ki kebeléből a vö­rös hóbort bolondjait és testületen- kint forduljon nem kérő, hanem kö­vetelő szóval a közoktatásügyi kor­mányhoz, hangosan követelje ezen hazafiatlan emberek eltávolítását. So­rakozzék fel a közönség is és akár népgyüléseken, akár hivatalos testü­letenként tiltakozzék az iskoláknak ily módon való megfertőzése ellen. Hazafiui érzés és erkölcs nélkül ne tűrjenek meg senkit iskoláikban, hisz láthattuk már, hogy működésük gyászt, szégyent hozott országunkra. A nemzetközi tankalózók takarod­janak ki az iskolákból! Vármegyénk katonai parancs­nokává Waldvogel József alezredest nevezte ki a hadügyminiszter. Wald­vogel ma elfoglalta hivatalát. A törvényhatósági bizottság közgyűlését, mint értesülünk, legkö­zelebb összehívják, amelyen a vár­megye vezetősége bejelenti a legu tóbbi közgyűlés óta történteket s egyben a jövő teendői felől tanács­kozik a törvényhatósági bizottság tagjaival. Hivatalátadás. Hétfőn vette át Reviczky Elemér volt párkányi főszol­gabiró az esztergomjárási főszolga- biróság ideiglenes vezetését a sza­badságra menő Pisuth Kálmán fő­szolgabírótól. Keresztényszociális gyűlés. Va sárnap d. e. 11 órakor a Katholikus Körben nagyszámú közönség jelen­létében folyt le az esztergomi keresz­tényszociális párt új zászlóbontása. Dr. Gróh József elnök lendületes megnyitója után dr. Antony Béla polgármester és Mátéffv Viktor plé­bános szóltak meggyőző szavakkal az egybegyűltekhez, mire az intéző- bizottság külön tanácskozásra gyűlt össze. Itt kimondották, hogy József főherceget, Friedrich miniszterelnö­köt, valamint a kormány keresztény­szocialista minisztereit Bleyer Jakabot, Haller Istvánt és Huszár Károlyt táviratilag üdvözlik. Lelkes ünnep­lésben részesítették Mátéffy Viktor p. kamarás plébánost is, akit a pro­letárdiktatúra alatt alaptalan börtön- büntetés ért. A pártadót évi 4 koro­nában állapítottak meg, majd a f. hó 31.-i népgyűlés módozatait be­szélték meg nagy érdeklődés mellett. Megindult hajójárat. Hétfőn in­dult Budapestről az angol bérlet alatt álló MFTR első hajója Becs felé. Úgy értesülünk, hogy ezentúl he­tenkint kétszer lesz hajójárat, mely a mi időszámításunk szerint este 10 órakor van Párkányban. Itt egyórai várakozási idő van, mely alatt a hajó vámvizsgálat alá keiül. Hir sze­rint az esztergomi felső kikötőt is átadják a forgalomnak. Ipartestületi gyűlés. A kedé­lyek még mindig forrnak, nem tud­nak még nyugodtan elhelyezkedni és ki-ki törnek egyes alkalmakkor, mi­kor a közelmúlttal némi kapcsolatot találnak. Szombaton d. u. 6 órakor rendkívüli közgyűlést hivott össze az ipartestület, melyen Bartalos Vince ipartestületi elnök, aki néhány nap előtt választatott meg és Neményi Károly titkár állásukról lemondtak. A közgyűlés a lemondást egyhangú­lag tudomásul vette és az ügyek vezetésével Sztahovics Jenő alelnököt bízta meg. Kovácspatak hajó állomást kap. Rendelkezés érkezett, mely szerint a kovácspataki hajóállomást ismét fel kell állítani. A dunai hajózás meg- indultával Kovácspatak tehát ismét szerephez jut Vajha városunk is látná valami előnyét! Öngyilkosság. Vasárnap éjjel bor­zalmas módon vetett véget életének eddig ki nem derített okból Nádai Gusztáv. A szerencsétlen ember két karján és nyakán elvágta ereit, de előzőleg szublimát oldatot is ivott. A telefonon értesített rendőrség és orvos már halva találta a szeren­csétlen embert. Az első gyorsvonat Budapesről Prágába csütörtökön, f. hó 28 án ha­ladt át a párkánynánai állomáson. Pám itthon. A közönség legna­gyobb meglepetésére az elfogott és elszállított Pám tanár ős nteken visz- szajött városunkba. Nem akarunk az ügyészség dolgába beleavatkozni, de leközöljük, hogy a pe-^rság mód­felett fel van háborodva és ha kell erőszakkal is meg fogjr akadályozni Pámot tanári működéseden. Úgy ér­tesülünk azonban, hogy Pám hétfőn hajnalban elishagyta már városunkat. Nagy veszteség. Köztudomású dolog, hogy a szövetkezet látja el a várost hússal. A vágómarha azonban oly rettenetes magas, hogy már a vásárlásnál nyilvánvaló volta veszteség, mert 50 koronánál maga­sabb ári a közönségtől kérni teljes lehetetlenség. Hogy a közönség mé­gis húshoz jusson vasárnap, a szö­vetkezet belement a kész veszteségbe. A leszámolásnál kiderült, hogy va­sárnapra kimert húsra a szövetkezet 37281 korona 70 fillért fizetett rá, illetve vesztett el. Ily óriási áldozatra a szövetkezet nem képes, feltétlenül módot kell találni tehát a húskérdés más megoldására, mert az még sem kívánható, hogy egy társsság ezre­ket dobjon ki azért, hogy a közön­ség némi húshoz jusson. 38 koronás hús. A szombathelyi „Vasvármegye“-ben olvassuk, hogy augusztus 14.-én a marhahús kilóját 38 koronáért adták. Ugyanakkor nálunk már 50 korona volta hús ára. Miért volt „minden“ a kom­munizmus alatt? Egyes, orruknál tovább nem látó alakok ajkán gyak­ran felhangzik ez a kijelentés : Hiába, a kommunizmus alatt mégis csak lehetett kapni valamit! De most?“ Elfelejtik ezek, hogy a kommuniz­mus ala't a másét osztogatták, — rablott dolgokat; vagy pedig a tele- raktárakat ürítgették ki minden be­osztás, előrelátás nélkül. Mindez az utolsó heteken már a részükre sem teremtette a bőséget s mire az intéz­kedés jogát ismét átvették azok, akiket megillet, a márciusban még televolt raktárak kiürültek, más jó­szágához pedig ma már senki sem kíván nyúlni. Hozzájárult a blokád, a hamis pénz és a direktóriumi tagok zsebeire való „munka.“ Bizony, most mindenről újra kell gondoskodni, mindent újra beszerezni: ezért nincs most ezidőszerint „minden“, ami volt a kommunizmus alatt. De legalább kommunizmus sincsen ! Végrehajtás a színházban. Va­sárnap este komikus eset történt a színházban, mely azonban könnyen komoly következményekkel is járha­tott volna. A színtársulat 13236 K előleget vett fel annak idején a vá­rostól, mely összeget fehér pénzben vissza is fizetett, de a város ezen összeget már 80 °/o veszteséggel vette csak át és mert a társulat más pénzzel nem rendelkezett, nem fizet­hette vissza a teljes értéket. A vá­ros tanácsa, de a színtársulat sem akarta vállalni a kárt és szombati ülésén a tanács közigazgatási végre­hajtást rendelt el a társulat ellen. Alig kezdődött meg vasárnap az előadás, dr. Prokop városi ügyész megjelent a színház pénztárában és lefoglalta a befolyt összeget. Szalóki a társulat egyik tagja azonban úgy fogta fel a dolgot, hogy amig a da­rab lejátszva nincs, a befolyt pénz nem a társulaté, hanem a közönsé­gé. Felment tehát a szinpadra és kihirdette, hogy mivel a jövedelem lefoglaltatott, a társulat nem élhet a levegőből, tehát az előadást beszün­teti. Erre nagy kavarodás támadt, a közönség vissza követelte pénzét, amit viszont Prokopnak nem állott módjában visszaadni, már-már ve­szedelmessé vált a helyzet és csak Csányi rendőrkapitány tapintatos fel­lépésének köszönhető, hogy súlyos- sabb következményekkel nem járt a végrehajtás. Csányi ugyanis meg­nyugtatta a közönséget, jelentést tett Palkovics alispánnak, aki a lefoglalt összeget feloldotta és igy a közön­ség megnyugodva végig élvezte az előadást. Hirdetések jutányosán felvétet­nek a kiadóhivatal­ban: Simor János utca 18—20. szám. Egy gyermek kocsi megvételre kerestetik. Czim a kiadóhivatalban megtudható. Fehérneműk javítása elfogadtatik. Cime megtud­ható a kiadó­hivatalban. — MT Hordók kénezéséhez kénszeletek kaphatók MAYER SÁNDOR kádárnál Esztergomban, Német-utca 49. szám. Több munkás ember fűrészgéphez hasogatásra azon­nal alkalmazást nyerhet. Jelent­kezhetnek Schönwalder Sándor­nál, Szentgyörgymező, Hunyady út 13. sz. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom