Esztergom és Vidéke, 1919

1919-08-24 / 39. szám

Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 39. szám. Vasárnap, augusztus 24. Vármegyei hivatalos lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Felelős szerkesztő : Főmunkatárs : Dr. RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. VITÁL ISTVÁN. Kiadótulajdonos : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap, j Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. — Hirdetések árszabály szerint. — Kéziratot nem adunk vissza. Merre megyünk ? Lapunk, mely elsőnek indult meg a proletárdiktatúra letörése után, mint a szabad lélekzet- vétel, szabad szó, »zabad gon­dolat hangos hirdetője, rövid ideig tartott szükségszerű né­maság után ma ismét megjele­nik az olvasóközönség kezében. Reméljük, hogy megjelené­sünk most már tartós lesz és megtaláljuk utunkat a közön­ség szivéhez. Igaz, bátor, őszinte szavú emberek, igaz, bátor, őszinte szavú újságok kellenek az új, szenvedésektől megtisz­tult Magyarországon. Elég volt a narkózisból, mellyel bolse­vista újságok altatgatták a haza- szeretet elgyöngült érzését; elég volt a sötétségből, mely a sajtó kialudt világossága mellett nem engedett tájékozódni igaz helyzetünk felől. Szavunk hangoztatása első­sorban egy halálos betegség krízisén szerencsésen átesett, de még mindig gyönge és a végső veszély rémétől teljesen nem mentesített szerencsétlen ma­gyar hazánk érdekében történik. Ennek a java, ennek az ér­deke lesz íőtémája közleménye­inknek. Vajha minden magyar ember szivében fel tudnánk gyullasztani a lobogó lelkese­dés lángját magyar hazánk iránt, hogy hasznos munkában, iga­zán értékes tettekben nyilvá­nulna meg minden magyarban a valódi hazaszeretet! Másodsorban Esztergom vár­megye és városnak, a mi sző­kébb hazánknak érdekében bon­tunk zászlót. Ebben lapunk ez­után is régi hagyományaihoz lesz méltó. Esztergom és Vidéke ötödik évtizedét élvén, viszon­tagságos múltjában is mindvé­gig következetesen megőrizte a vármegye és varos jól felfogott érdekében még alapitója, bol­dogult dr. Kőrösy László által kijelölt állásfoglalását. Esztergom ősi múltját a jelen emlékezeté­ben folyton ébren tartani s vá­rosunkat, vármegyénket a régi névhez, fényhez méltó magas színvonalra segíteni mind szel­lemi, mind anyagi tekintetben : ez a mi lokálpatriotizmusunk! A közigazgatásban e célból szeretnénk látni következetes és céltudatos munkát, mely nem néz rokoni, baráti összekötteté­seket, hanem mindenkit, aki arra érdemes, a maga megfe­lelő helyére állítva, lelkiisme­retességet, flSSSCSCgC. CS igen sok szakértelmet árulna el a város és vármegye ügyeinek vitelében. Ezt azonban csak helyzete magaslatán álló kép­viselőtestület, illetve törvényha­tósági bizottság képes megte­remteni s ha megvan, meg­őrizni. Lapunk mindent elkö­vet, hogy amikor arra kerül a sor, városunk és vármegyénk minden egyes választójával megértesse a magasztos köte­lességet, mely az említett tes­tületek megválasztásánál mind­nyájunkra háramlik. Ugyanezen elvek vezérelje­nek az országos politikában is. Szociális igazságokat megértő, ezen alapuló keresztény Ma­gyarország az ideálunk. Az átélt keserves idők sztikségsze- rűleg beláttatták minden hazája sorsát szivén viselő magyarral, hogy minden más ut a ma­gyarság leromlására, tönkreté­telére vezet. Esztergomban, Szent István szülőhelyén, ahon­nét ezredéve kiindult a keresz­tény Magyarországnak eszméje, kell aratnia most ennek legszebb diadalait! ^ Telefon.- Távirat. ^ Nyugaimagyarország sorsa. Bécs, aug. 22. Bécsi lapokat még mindig Nyugatmagyarország kérdése foglalkoztatja. Mind általánosabb lesz az a felfogás, hogy Nyugatmagyaror­szágnak Német-Ausztriához való csa­tolása még nem befejezett dolog. Nyugatmagyarország hova tartozá­sának kérdését csakis népszavazás által lehet eldönteni. Csehek és délszlávok megállása. Bécs, aug. 22. Abend jelenti Pá- risból, hogy a békeértekezlet tagjai körében az a hir terjedt el, hogy a csehek és délszlávok utasítást kaptak az ántántól arra, hogy Magyarország elleni előnyomulásukat azonnal szün­tessék be. Vöröshadsereg élelme a fővárosnak. Budapest, aug 22. Holbán tábor- ~ok utasítására Erbeau román tá­bornok a rekviráló bizottság vezetője, a vörös hadsereg élelmezési raktá­raiban talált nagymennyiségű kész­leteket csaknem teljes mennyiségben átengedte a főváros élelmezésének javítására. Katonai illetékek rendezése. Budapest, aug. 22. A hadügy­miniszter utasította a megfelelő ügy­osztályt, hogy tegyen sürgős előter­jesztést a hadsereg illeték rendezése tárgyában. A hadügyminisztérium­ban az felfogás, hogy a szegedi kor­mány által Horti fővezér hadügymi- nisztersége alatt kibocsájtott illeték rendezés vétessék az illeték kérdés végleges elintézésénél alapul. Az ille­ték rendezés igazságos szociális vol­tánál fogva nagy megnyugvást kel­tett a hadseregben. Szerb hadsereg leszerelése. St. Germain. aug. 22. Le Ouvre jelenti Belgrádból: Az új miniszté­rium első tanácsán elhatározta, hogy a szárazföldi hadsereg 3 évfolyamát leszerelteti. A kormány reméli, hogy 3 héten belül egész szárazföldi had­seregét le tudja szerelni. Lemberkovics századost is meggyilkolták. Budapest, aug. 22. A június 24-i ellenforradalom egyik áldozata Lem­berkovics százados, mint ezt a bol- sevikiek hiresztelték, hogy éjszakai harcokban elesett, nem felel meg a valóságnak. Lemberkovicsot is meg­gyilkolták. A Lenin-fiúk kihallgatása. Budapest, aug. 22. Tegnap és ma megkezdett kihallgatásaik során a Lenin-fiúk és vezérük Cserni Jó­zsef vallották, hogy a Szovjet házban meggyilkolt két ukrán tisztet Kun Béla parancsára ölték meg. Cserni ezenkívül vallotta hogy a proletár­diktatúra kitörése előtt három nappal Kun Bélától parancsot kapott Kunfi Zsigmond megöletésére. Cserni ekkor nem találta Kunfit, a proletárdikta­túra kitörése után pedig Kun Béla visszavonta a parancsot. Német-Ausztria békeszerződé­sének megváltoztatása. St. Germain, aug. 22. A legfőbb tanács keddi ülésén a Német-Ausztri- ával kötendő béke szerződésének megváltoztatása érdekében mozga­lom indult meg. Az angol meghatal­mazott kijelentette, hogy Német- Ausztriát tulajdonképen már egyál­talán nem kellene ellenségnek tekin­teni. E felfogás ellen az olaszok hir szerint élénken tiltakoztak és felfo­gásukhoz a franciák is csatlakoztak. Kiképzési ügyek kérdései. Budapest, aug. 22. A hadügy­miniszter Horty Miklós fővezérrel egyetértőleg rendeletet adott ki mely szerint a szervezendő magyar hadi­erőben azösszeskiképzési ügyek veze­tésével egy külön szerv, a katonai kiképzési vezetősége lesz megbizva. A csapat-tiszt és altiszt képzés összes kérdéséi tehát egy kézben lesznek minden bürokratizmustól menten. Román oííenziva. Páris, aug. 23. A Románok egye­sülni készülnek Demkin hadseregé­vel és együttes offenzívát akarnak inditani az oroszok ellen. A határzár megszüntetése. Belgrád, aug. 23. A magyaror­szági helyzet megváltozása és határ­zár okainak megszűnése következ­tében megtették a rendelkezéseket, hogy a telefon, távirati és vasúti összeköttetést Jugoszlávia és Ma­gyarország között mielőbb helyre­állítsák. A magyar békeszerződés. St. Germain, aug. 23. Lapok jelentik, hogy a legfőbb tanács teg­nap foglalkozott először a Magyar- országgal kötendő .szerződés első feltételeivel, nevezetesen a katonai, hajózási és légközlekedési feltételeket beszélték meg. A Chicago Tribün arról értesül hogy magyarországnak tizen­ötezer főnyi hadsereget szándékoz­nak engedélyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom