Esztergom és Vidéke, 1919
1919-01-12 / 04. szám
Vasárnap, január 12. Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 4. szám. SZERKESZTŐSIG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM ^ TELEFON 21., i HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ i KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZET SSI T S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. t FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰNKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. VITÁL ISTVÁN. KIADÓTULAJDONOS : LAISZKY KÁZMÉR. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. T ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 16 K FÉL ÉVRE . 8 K egyes szAm Ara 20 fillér. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERI NT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Gyanakvások közepette. Vert nemzetek siralmas sorsát rendesen tetézni szokta a „sanda gyanú“ kártevése is. Nincs szánandóbb valami, mint mikor legyőzött nép osztályai és egyedei egymást hívják tetemre a szenvedett gyalázatért. Mikor mindenki gyanússá lesz, ki épen maradt a mérkőzésben. Mikor mindenfelé suttogva beszélnek és rosszat szimatolnak. Minek eltagadni, hogy mi, szegény vert magyarok ma ebben a szánandó végveszedelemben vonaglunk: egymást kaján, ferde szemekkel nézve, piszkolva s iegázolni akarva ! „Nem elég, hogy mint fa, kivagatánk. A kidőlt fában őrlő szú lakik: a honfi honfira vádaskodik.“ Földig való megalázottsá- gunkban nem tudván mit tenni, mint akik eszüket vesztették, egymásnak esünk. Pedig igazság szerint ha nem is teljesen egyformán, de minden hibásak vagyunk. Hiszen a háború utolsó évét leszámítva, soha sem emelkedett komolyabb hang küzdelmünknek győzelem nélkül való befejezése mellett! Valljuk meg, hogy nemzetünk egész egyeteme hevült, ha nem is többért, legalább annyiért, hogy a legnagyobb világmérkőzésből becsülettel kell kikerülnünk. Ennyit legtitkosabb pacifistáink is majdnem biztosnak tartottak, ma annyira hangos szociáldemokratáinkat sem véve ki. Összes újságaink s az országgyűlés hivatalos naplója ékes tanúbizonyságok lehetnek reá, hogy többé-kevésbbé minden párt és néposztály részes benne, ha inkább saját hibáinkból, mint balszerencse miatt kerültünk e rettentő katasztrófába. Tehát nincsen igazi ok és alap arra, hogy bűnbakokat keressünk pártokban és osztályokban egyaránt, mikor mindhez tapad valami. Most persze egyszerre majd mindenki pacifista lett, amikor késő és hiába. Most mindenki bölcsen tudja, hogy kellett volna, mint kellett volna eljárni, hogy ne ide jussunk. Most mindenki éleselméjűen jön rá, mikben és kikben volt a hiba. Mindenki erősiti hévvel és meggyőződéssel, hogy ő előrelátta ezt a gyászos véget. Igazán nem csoda, ha ilyen, nemzethez nem méltó kicsinyes és dőre gondolkodás mellett a belső meghasonlás egyre nagyobbodik közöttünk, s maholnap oda jutunk, hogy a Szerencseden egymástvadolásban vízzé válik a vér: vad idegenekké leszünk egymásra nézve. És mi lesz ennek a vége ? Ha egyszer a gyanú hatalmába ejtett bennünket, akkor a nélkülözhetetlen egység soha többé vissza nem tér hozzánk. Jól mondja Petőfi: i „A gyanú furcsa gyermek — Mihelyst a. világra születik, Mindjárt éhes, mindjárt enni vágyik; S ha jól lakott, szörnyeteggé válik.“ Priscus. Ne vásárolj kincstári holmit, mert ingyen adod vissza! „Károlyi-párt.“ Többen fordultak hozzánk felvilágosításért azzal a kérdéssel, hogy mikor a helybeli régi 48-as függetlenségi párt „Köztársasági-párt“ névvel újjáalakult, miért vette fel címébe „Károlyi“ nevét is, holott Károlyi Mihály—mint a tények: mutatják — napról-napra jobban közeledik a szélsőséges irányzat felé. Feleletünk a kérdezősködöknek ez: Károlyi neve két okból került bele a párt címébe, mert 1. a helyi függetlenségi párt vezető embereinek többsége a forradalom előtt a Károlyiféle frakcióval tartott; és mert 2. a párt újjászervezésekor az volt az általános vélemény, hogy Károlyi egyénisége annyira összeforrott a forradalommal és a köztársasági kormányformával, hogy ebbeli érdemeinek elismeréséül nevét helytelen volna a párt címéből kihagyni. 1 Azonban már az első szervező értekezleten s azóta is többször hangoztattak a párt illetékes vezetői, hogy a Károlyi név megokolt felvétele ebenere sem kötik magukat és a pártot feltétlenül Károlyi személyéhez és politikájához. Nem fogják őt követni tüskön-bokron keresztül. Sőt mihelyt be talál állani az az eset, hogy Károlyi M. a magántulajdon .dolgában s egyebekben a szolid nemzeti és polgári talajról lesiklik a szociáldemokratákhoz, az esztergomi Köztársasági-párt útja nyomban el fog válni tőle. Akiket tehát a „Károlyi“-név tartana vissza a pártba való belépéstől, azokat tökéletesen megnyugtathatjuk, hogy nincs semmi okuk az aggodalomra, bátran csatlakozhatnak hozzánk. Katonapuska a hazát védi, add azonnal vissza a legközelebbi katonai hatóságnak, vagy csendőrségnek. Bántódásod igy nem lesz! Esztergom iparosaihoz! A mostani súlyos idők hatása alatt nap-nap után egyre fokozottabban válik szükségessé, hogy Esztergom' önálló iparossága, hasonlóan más szervezetekhez, saját védelmére és biztosítására ne csak szakcsoporton- kint tömörüljön, hanem egy valóban tökéletes, egységes szervezetté legyen. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az Önálló iprosok mindegyike közös megértéssel minden szempontból egy táborba csoportosul. Ha ezt a tömörülést az illetékesek átérzik és megértik, úgy erős vasoszlopként fogunk állani minden más áramlattal szemben, akár gazdasági, akár politikai téren és zászlónk nyíltan fogja hirdetni a jövő boldogulást, melynek alapfeltételei közt a következők foglaltatnak. 1. A törvényhozásban és kormányzásban az iparos osztály képviselve legyen. 2: Az iparosság hitelügye szövet- kezéti alapon rendeztessék. 3. Az iparosok kötelező nyugdíj biztosítása törvénybe foglaltassák. 4. Az iparosképző tanfolyamok száma szaporíttassék. Esztergom iparosai! A választások küszöbén szólunk hozzátok, kitűzött céljaink megvalósítását, a Köztársasági Károlyi párt felvette programm- jába; tömörüljünk tehát e zászló köré, hogy jogos kívánságaink mihamarább ^kielégítést nyerjenek. Izgalmas napok Esztergomban. A csehek váratlanul érkeztek meg egy páncélvonattal szerdán délután Parkánynánára, miután Érsekújvárt megszállották. A hir villámgyorsan terjedt el a városba és érthető izgalmat okozott. A helybeli katonaság és nemzetőrség azonnal megszállotta a hidat, hogy az esetleges betörést megakadályozza, mivel a demarka- cionális vonalat a Duna képezi. A tartalékos tisztek akciója. Dr. Frey Vilmos a polgárőrség főparancsnoka azonnal összehívta a tartalékos tiszteket a városház tanácstermébe, ahol mintegy 150-en jelentek meg hivószóra fegyveresen. A tartalékos tisztek azonnal elhatározták, hogy a várost minden irre- guláris csapat ellen teljes erejükkel védik és fegyverrel akadályoznak meg minden zavargást. A kormánybiztos kihirdette a statáriumot. A tisztek között megjelent Beniczky kormánybiztos és tájékoztatta őket afelől, hogy Párkánynánára érkezett cseh katonák regulárisak, tehát ezek ellen akcióra szükség nincs, de annál nagyobb szükség van ezen teljesen megbízható seregre a belső rend fenntartására és nyomban kihirdette a statáriumot, mely , azonnal dobszó által közöltetett a város lakosságával, ami már reggelre a következő tartalmú falragaszokon is közhírré tétetett. Hirdetmény. Esztergom vármegye területére a statáriumot ezennel kihirdetem. Utasítom a rend fenntartására hivatott karhatalmat, hogy mindennemű fosztogatást, rablást, kíméletlenül fegyverhasználattal akadályozzon meg. Megnyugtatom a k 'osságo; hogy Esztergom város no :ne- feltétlen biztosítására Jege; cl erő áll rendelkezésre. A fegyveres erőt teljes erejéből és minden eszközzel támogatni mindenki köteles. Minden kézrekerült rabló és fosztogató halállal bűnhődik. Esztergom, 1919. január 8. Beniczky, kormánybiztos. A tiszti szervezet meglepő gyorsasággal lépett akcióba és már azon este mintegy 180 taggal sűrű patro- lirozással őrködött a városban és
