Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 22. szám

--------------------­----------7* “ ny elvszokás és a háromszáza­dos gyakorlat a mágnás-címnek előretételétkivánja a magyarban. Miért nem a doctorét is ? — kérdezhetjük teljes joggal. Hi­szen ez is cím, nem pedig fog­lalkozás ! Usus dominatur in linguis (a szokás uralkodik a nyelvek­ben). Ez az ősidők óta elfo­gadott elv minden nyelvben, s ez marad alkalmasint a jövő századokban is. Mellette azonban szava van még a conventiónak, azaz a közös (többségi) meg­egyezésnek is. A doctor-cím ese­tében mindkettő az előretétel mellett dönt. Világos tehát, hogy helyesen, ehhez kell visszatér­nünk. Nem kétlem, hogy a Buda­pesti Hírlap felvilágosításom után Csapodi se életrevalónak, se ma­gyarosnak nem bizonyult újítá­sáról lemondva, jó példával fog előljárni a régiekhez* való visz- szatérésben. Dr. Réthei Prikkel Marián. Ez a cikkem a Budapesti Hírlapnak volt szánva, melynek tavalyi január 6.-i számában r jg is jelent. A lap szerkesztősége, illető­leg nyelvszakértője nyomban megadta rá a választ, azzal a végső, határozott kijelentéssel, hogy a Bp. H. a doctor-cim hátratételét nem fogja abban- hagyni, mert bizonyításom elle­nére is magyarosabbnak tartja az előretevésnél. A választ, melynek okosko­dása részben hamis analógiákra, részben a logikára — nyelv­helyességi kérdésekben a. leg­gyöngébb argumentumra! — tá­maszkodott, könnyen . megcá­folhattam volna ; de nem tettem, mivel elutasításom oly rideg volt, hogy a vitábaelegyedés teljesen céltalannak látszott. Mindamellett én a doctor-cím helyének kérdését, amelyben ép napjainkban szinte bosszantó zavar van mindenfelé, a Bp. H. érthetetlen fnakacssága miatt nem akarom levenni a napirend­ről. Eléggé sajnálatos, hogy a Bp. H., mely a zavart ha jó­hiszeműen is, de felidézte, most, amikor nyilván láthatja tette kevésbbé örvendetes következ­ményét, mégsem akar közre­működni a régi rendhez való visszatérésben és térítésben. A zavar nagyságának meg­világítására hosszú sorozatot idézhetnék itt folyóiratainkból és újságainkból; de rövidség oká­ért csupán kettőre hivatkozom : az ország egyik legtanulíabb tes­tületének folyóiratára, az Or­szágos Tanáregyesületi Közlöny­re, meg a Katholikus Szem­lére. Az előbbinek szerkesztője: Ady Lajos a hátul doctor-irásnak hive. Bizonyság 4reá, hogy a tartalomjegyzékben következete­4 ' • i, ;j i1 iii i;'? ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. március 31.---------------------------------------------------—-------------------------------------------------------------­s en hátul találjuk a dr.-t. Ám ha felnyitjuk teszem az löl7. évi februári füzetet, belül már ilyen neveket olvasunk: dr. Vasadi Balogh György, dr. Révay Jó­zsef, dr. Czirbusz Géza stb. Az egyik cikkíró (Erdélyi Alajos) cikkében hátra, de már a végén neve elé teszi doctori címét. Az egyesület pénztárosa a tagdíj- fizetésről való kimutatásában mindig a nevek elé Írja. A Kathoiikus Szemle szerkesztője, egyetemünk tavalyi rector mag- niticusa évek óta hű követője a Bp. H.-nak, de ha valaki be­letekint a Vasárnapi újság 1917. febr. 17.-Í (7.) számába s el­olvassa a Kisfaludy Társaság lakomájáról Lévay Józsefnekkül- dött üdvözletét, az aláírások közt ezt fogja találni (fénykepi hűséggel) : dr. Mihály fi Ákos. Szóval: következetlenség és bi­zonytalanság ! Ezen az összevisszaságon se­gíteni kell és lehet is, a leg­egyszerűbben úgy, hogy igyek­szünk felvilágosítani a doctoro- kat, mily céltalan (és magyar­talan !) kétkulacsosságba vitte bele őket a Bp. H. erőszakolt újítása. p. P. M. Boldog és kellemes hús­véti ünnepeket kíván elő­fizetőinek, munkatársainak és jóakaróinak az Esztergom és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala.-a a Lapunk legközelebbi száma április7-én,vasárnap jelenik meg. ☆ Husvét 1918-ban. Uj gépcsodáknak gyilkoló füzétől Megretteg Páris, a bűnéjszakás ; Kihull a könny a bízók bús szeméből : A Béke sírján ül tovább a Gyász, A Béke sírján zászlót még nem göngyöl S nem tör sziklát a szent Feltámadás 1 Vad vérfolyam hullámzik megdagadtan, Örvénylő, zúgó, vészes áradat. A legszilárdabb lélek inog gyakran A rátörő hullámcsapás alatt; A sajka megdől ily hosszú viharban És kormánylánca csaknem elszakad .. . Egy-két rövidke percre fel ha4 villan Az ég száguldó fellegén a kék . . . Melegség ömlik végig tagjainkban, Megpillantván a boldogság színét —>v. Z E boldog érzés gyorsan tovaillan És újra gyászban, vérben a vidék ! Ágyúk dörögnek . . . Több halált akartok ? Nagypénteket? Több rémes Golgotát? Ki kondit majdan új örömharangot, Ha elnémulnak a vad gépcsodák? Ki hallja meg majd azt a tiszta hangot. Amely betölti husvét hajnalát? Homor Imre. Nagyhét, A nagyheti szertartá­sok vasárnap kezdődtek meg tem­plomainkban, mindenütt nagy szám­ban egybesereglett hívők részvéte­lével. A főszékesegyház virágvasár­napi szertartásait dr. Csernoch János bíboros-hercegprimás végezte, mig az ünnepi szentmisét dr. Kohl Me- dárd püspök mondotta. A nagy­csütörtöki és nagypénteki szertartá­sok is a hercegprímás személyes közreműködésével folytak le. N A nagyszombati feltámadási szertartást valamint a husvétvasárnapi nagy istentiszteletet szintén a főpásztor végzi a szokott ünnepélyes keretek között. Egyéb templomainkban is hagyományos kegyelettel ülték meg a nagy napokat, melyeket különö­sen lelkesültté tettek az jtthonlevők részére a német-francia frontról ér­kező győzelmes hírek, amelyek je­gyében reménykedő szívvel köszönt- jük husvét ünnepet — a háborúnak remélhetőleg utolsó husvétjáét! Főispánunk — autonómiai kép­viselő. Beniczky Ödönt, Esztergom- és Bars-vármegyék főispánját a nyitrai autonómiai választókerületben kath. autonómiai képviselővé választották. A síentferencrendi székház gyásza. Tokay Pius Lajos szent- ferencrendi aldozár, kiérdemült kor­mánytanácsos és theologiai tanár életének 58-ik, szerzetesi hivatásá­nak 41-ik évében f. hó 24.-én va­sárnap meghalt az esztergomi rend­házban. Temetése kedden d, u. félő órakor folyt le a helybeli papság és hívek meleg részvételével a belvá­rosi temető kápolnájából. A temetést P. Scheírich Bonaventura, a buda­pesti szentferencrendi székház főnöke végezte a rendtársak segédletével. Gyermektanulmányi záróelő­adás, Vasarnap ért veget a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esz­tergomi Fiókköre rendezésében le­folyt nyilvános, ingyenes előadás­ciklus Fetter Kornelné — Farkas Irén fővárosi tanítónő előadásával. Az előadó az első és második gyer­mektanulmányi kongresszus azon főbb eredményeit ismertette a hall­gatósággal, amelyek az iskola sike­res munkáját biztosítják s különö­sen a jellemlapok tanulságait dom­borította ki igen szemléletesen. Az előadás végén dr. Walter Gyula c. püspök, a fiókkör elnöke mondott záróbeszédet, köszönetét mondva az előadóknak, valamint az előadáso­kat kitartóan látogató közönségnek í egyesület közérdekű vállalkozá- sanák megértő támogatásáért. Kath. autonómiai képviselő- választás. A belvárosi és vízivárosi plébánia hívei április 1.-én, húsvét­hétfőn választják meg autonómiai képviselőjüket. A belvárosi plébánia hívei a plébániahivatalban d. e. 10 órától d. u. 1 óráig, a vízivárosi hívek pedig (beleértve Szenttamást is) a Szentlamás-Yizivarosi Körben d. c. 9 órától kezdve szavazhatnak. Választó minden 24 éves, bűnvádi kereset alatt nem álló kath polgár. Képviselőjelöltek: dr. Gróh József ügyvéd, Hajdú István primási jószág igazgató és dr. Mike Lajos főkápta­lani ügyész. Backhaus-hangverseny. Az Esz­tergomi Zeneegylet Backhaus-hang- versenye, mint a vezetőségtől érte­sülünk, húsvéthétfőn este pont 8 órakor kezdődik a vármegyeháza nagytermében. Egy elismert eszter­gomi zenei kapacitás közzétett sorai szerint Esztergomban ily kiváló mű­vész még nem játszott. „Liszt Ferenc, az utolérhetetlen, az egyetlen, ki a múlt századi 80-as évek kezdetén' Si­mor János bibornok hercegprímás ven- dégekép, ennek palotájában válogatott kis társaság előtt játszott, de az itteni közönség őt nem hallhatta. Backhaus az első nagyszabású zongoraművész aki nálunk nyilvánosan fellép.“ Hosszú évtizedekre szólő nagy zenei esemény lesz tehát városunkban a húsvéthétfői hangverseny, melyre zeneértőink lázas kíváncsisággal ké­szülődnek. Backhaus műsorát, — hogy zenekedvelőink idején átlapoz­hassák a kottákat, — a következők­ben közöljük. Műsor: 1. Beethowen: a) Variációk c mohban, b) Szonáta op. 57. f-m.ollban. (Appaszionata). 11. Schumann, a) Aufschwung, b) Des Abends, c) Warum ? d) Trau­mes Wirren. III. Chopin: a) Etűd op. 25. 1. szám. As-dur. b) Etűd. op. 25. 6. szám. gis moll. c) Románc az e-mollos koncertből. (Backhaus át­irata). d) Etűd op. 10. 2. szám. a-moll. e) Etűd. op. 25. 11. szám. a-moll. IV. Liszt: a) Liebestraum. (\n bord d'une source.) b) Militär­marsch. Es-dur. (Backhaus átirata.) Ehelyütt említjük meg, hogy a hét folyamán már az összes ülőhelyekre szóló jegyek elfogytak s már csak állóhelyeket lehet kapni hétfőn este a pénztárnál. A hangverseny tiszta jövedelme ez alkalommal is a házi­ezred rokkant-alapjáé. Vallásos szinelőadás. Az „Esz­tergom Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör“ helyiségében f. hó 24. és 25.-én nagy érdeklődés mellett folyt le azon szinelőadás, melyet a szentgyörgymezői „Mária- gyermekek“ társulatának tagjai ren­deztek a kath. sajtó javára. Színre került a „A lurdi pásztorleány“ c. 5 félvonásos vallásos tárgyú színdarab. A nagyszámú szereplők közül külö­nösen kitűnt Molnár Erzsiké a hitet­len hercegasszony nehéz szerepében és Móczik Mariska, aki a vak lányka megszemélyesítője volt. Igen jelentős játéka volt Hübler Juliskának Berna­dett, Hübler Mariskának az édes anya, Molnár Teruskának a neve­lőnő, Móczik Erzsikének a vak leány testvére, Hübler Rózsikénak) a vár- majorosnő, Jónás Ilonkának a szom­szédasszony és Sveiczer Boriskának a polgármesterné hosszabb szerepé­ben. A „fehér asszony“ Molnár Máriska volt, Kisebb szerepekben Mánya Erzsiké, Molnár Anna, Mó­czik Juliska, Csányi Etel, Trexler Böske és Császár Erzsiké és mint angyalkák, az árvaház kicsi növen­dékei játszottak szép igyekezettel. A fogyasztási szövetkezet köz­gyűlése. Az Esztergomi Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet hétfőn d. e. 11 órakpr a tagok nagy érdek­lődése mellett tartotta meg évi közgyűlését a városháza nagytermé­ben. A közgyűlést Erős Rezső fő­káptalani jószágigazgató, a szövet­kezet elnöke nyitotta meg, lelkes szavakkal mutatva rá a szövetke­zésben rejlő erő hatalmára, amely Esztergomban nyilvánvalóan kitűnt: ama óriási eredmények révén „ melyekre a Szövetkezet máris jogost büszkeséggel hivatkozhatik. A tet­széssel fogadott megnyitó után Má- téfjy Viktor pápai kamarás, szövet­kezeti igazgató tette meg jelentését és előterjesztéseit. Bevezető beszé-: dében felemlítette azon óriási nehéz-: ségeket, melyekkel a szövetkezeti nek az árubeszerzés terén meg keli kezdenie. A gyakori áruhiánynak* vagy késedelemnek azonban csakis a háborús viszonyok az okai. A vezes tőség legjobb lelkiismerete szériái mindent elkövetett, hogy a folyton rosszabbodó viszonyok közt is híven szolgálja a közönség érdekeit éé eme lelkiismeretessége és buzgalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom