Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 33. szám

1918. május 19. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 bizonyítja, hogy azon törekvé­sünk, mellyel emlékét meg­őrizni kívánjuk, méltó minden nemes gondolkozású ember önzetlen támogatására. Esztergomot szereti az, aki Kőrösy emlékezetét megbecsüli! * A héten e célra kiadóhivatalunk­hoz beérkezett: Dr. Antóny Béla 20 K, Laiszky Jenő 20 K, Buzárovits Gusztáv 10 K, Szedmer József 10 K, Graeffel János 5 K, Schrott Amália 5 K, Brühl József 50 K, dr. Kohl Medárd 30 K, dr. Robitsek Ferenc 10 K, dr. Fehér Gyula 50 K, Dedek Crescen Lajos 50 K, Esztergomi Takarékpénztár 100 K, N. N. 20 K, Szölgyémy Gyula 5 K, Esztergomi Polgári Egyesület 20 K, Draxler Alajos 5 K, Weisz Mihály 1 K, Waldvogel József 1 K, Schenkengel Antal 1 K, Bartalos Vince 1 K, ifj. Magyary László 1 K, Meizler János 3 K, Draxler Ferenc 1 K, Farkas Elek 1 K, Varsányi Ignác 3 K. Összesen 423 K. Legutóbb kimutat­tunk 220 K-t. Eddigi összes gyűjté­sünk 643 K. ☆ ☆ A főispán városunkban. Beniczky Ödön főispán csütörtökön este Esz­tergomba érkezett hivatalos teendői intézésére. Megnyugvással értesülünk, hogy a legutóbb lefolyt politikai válság nem okozott újabb főispánváltozást vármegyénkben s igy a vármegyei közigazgatás e súlyos időkben za­vartalan mederben, szakavatott ellen­őrzés és irányítás mellett fog most már működni a haza és a közönség javára, boldogulására. Személyi hír. Dr. Hindy Zoltán, Esztergom sz. kir. város ország- gyűlési képviselője, mint értesülünk, a mai napon városunkba érkezik s d. u. 3 órakor a belvárosi kath. ol­vasókörben több aktuális kérdésről tájékozást nyújt az érdeklődő válasz­tóközönségnek. Katonai kitüntetés. A király az ellenséggel szemben vitéz magatar­tásáért és kitűnő szolgálatáért leg­felsőbb dicsérő elismeréssel és a kar­dokkal tüntette ki Fekete Győző 26. gy. ezredbeli tart. hadnagyot. Iskolai látogatások. Palkovics László h. alispán e hét folyamán lá­togatásokat tett vármegyénk több iskolájában, ahol a nem magyar ajkú növendékek magyar nyelvben tett előhaladásáról kívánt személyesen meggyőződést szerezni. Kinevezés. A vallás- és közok­tatásügyi m. kir. miniszter Borz Lajos Érsekújvár városi tanítót, vá­rosunk fiát, állami tanítóvá kine­vezte és szolgálattételre Esztergomba, a vármegyei kir. tanfelügyelőséghez rendelte ke. Katonai előléptetések. A király Kornhaber Sámuel és hagyárosiZa/^y Sándor 26. gy. ezredbeli századoso­kat őrnagyokká, Mátéffy István 26. gy. ezredbeli tart. hadnagyot pedig a hivatásos állományba főhadnaggyá nevezte ki. — Lenkei Emil tart. fő­hadnagy, a „Fonciere“ biztosító tit­kára 1917. november 1-től járó rang­gal kapitánnyá lépett elő. Halálozások. Bencxe József a III. oszt. polg. hadiérdemkereszt tulaj­donosa, vármegyei irodatiszt, a gaz­dasági egyesület Írnoka, vármegyei hordójelző és a Petheő-Bormasztini féle alapítvány gondnoka f. hó 13.-án d. e. fél 10 órakor tevékeny életének 54-ik, házasságának 30. évében el­hunyt. Temetése f. hó 15.-én d. u. •5 órakor ment végbe a belvárosi te­mető kápolnájából, a vármegye és város tisztikarának, valamint az el­hunyt nagyszámú tisztelőjének me­leg részvéte mellett. A vármegye tisz­tikara, élén Palkovics László h. alis­pánnal szép koszorút is helyezett szeretete és nagyrabecsülése jeléül a munkában kimerült derék tisztviselő koporsójára. Özvegyén, sz. Nemeth Erzsébeten kívül hat gyermeke és nagyszámú rokonság gyászolja. — Özv. Pisnth Istvánná szül. Paál Jo­zefa, néhai Pisuth István volt orszgy. képviselő, később esztergomi királyi közjegyző özvegye f. hó 16.-án este 8 órakor életének 68 ik évében el­hunyt. Temetése szombaton délután 3 órakor nagy részvét melett folyt le a belvárosi temető kápolnájából. Pisuth Kálmán főszolgabíró és Pisuth Aladár hercegprímási központi intéző az elhunytban édesanyjukat gyá­szolják. Dr. Perényi Kálmán nyugdíja­zása. Esztergom vármegye törvény- hatósági bizottságának április hó 17.-én tartott rendkívüli közgyűlése, — mint annakidején megírtuk — dr. Perényi Kálmán alispán nyugdí­jazás iránti kérvényét kedvezően intézte el. Eme határozatot a kitű­zött négy héten belül senki sem fellebbezte meg s így az jogerőssé vált. A határozatot most a belügy­miniszterhez terjesztették fel jóvá­hagyás végett, melynek leérkezte után a törvényhatóság valószínűleg már a legközelebbi alkalommal meg­tarthatja tisztújító közgyűlését. Károly király gyermeknyaral- tatása Esztergomban. Ő cs. és kir. apostoli kir. Felségének fenkölt kezdeményezéséből és az Ő legma­gasabb fővédnöksége alatt nagy­arányú gyermeknyaraltatási moz­galom létesült azzal a célzattal, hogy különösen a nagy városi szegényebb néposztályok gyermekei, akik az egész éven át el vannak zárva a friss levegő, arany napsütés, szabad mozgás és a természeti szépségek élvezetétől, ezekben a nehéz idők­ben ingyenesen hozzájuthassanak a nyaralás testet-lelket üdítő változa­tosságához. A nyaraltatás tervének alapgondolata a régi magyar életből kedvesen ismerős „cseregyermek1''' rendszer. Magyar 6—12 éves gyer­mekek tízezrei fognak az ausztriai tengerparton nyaralni, ausztriai gyer­mekek pedig magyar falvakban, kel­lemes fekvésű Duna-Tiszamenti vá­rosokban s így Esztergomban is. És míg ezzel a hely-, levegő- és kör­nyezetváltozással látókörük meg­bővül, szellemük felfrissül, alkalmaz­kodási képességük kifejlődik, egy­szersmind bizonyosra vehetjük, hogy hazájukba visszatérve, nem az áldat­lan ellentétek szítóinak, hanem a kölcsönös megértés és segítés elő­mozdítóinak táborát fogják szaporí­tani. Vármegyénkben, mint jeleztük, 1475 gyermek 6 heti nyaraltatását reményű Vadnay Tibor kormány- biztos, akik közül városunkban 850 nyerne elhelyezést. Ha ennyit ugyan nem is, de a mai viszonyok között ennek a számnak jelentékeny részét remélhetőleg elhelyezi a hatóság részben önként vállalkozó családok­nál, részben iskolák, körök helyisé­gében. E célból f. hó 12.-én érte­kezlet volt a megyeházán Palkovics László h. alispán elnökletével. Dr. Antóny Béla polgármester ismer­tette a szép számban egybegyűlt érdeklődők előtt az ügyet. Kanter Karoly prelátus-kanonok hozzászó­lása után határozatba ment, hogy előbb a cseregyermekeket elvállaló családokat írják össze, majd az el­helyezésre alkalmas helyiségeket s így tesz a hatóság jelentést a kor­mánybiztosnak az itt elhelyezhetők számáról. A gyermekek ellátására a hazafias közönség szives adomá­nyait is igénybe veszi majd a helyi rendezőség. A magunk részéről, hogy a humánus akció sikerét ezzel is előmozdítsuk, készséggel és díj­mentesen vállalkozunk a vendégfo­gadó családok névsorának leközlésére. Hajagos Imre meghalt. Hajagos Imre, a földmívelésügyi minisztérium osztálytanácsosa s a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa f. hó 17.-én életének 53. évében Budapesten el­hunyt. Hajagos mint műszaki taná­csos, az esztergomi árvédelmi kiren­deltségnek volt vezetője s nevéhez fűződnek a városi főgyűjtőcsatorna elkészítése, a Kisduna kotrása és partjának kiépítése, valamint a ha­tárbeli hegyivizek levezetésének mun­kálatai. Közvetlenül a háború előtt készültek el eme létesítmények, ame­lyek Esztergom fejlődésének történe­tétben nagyjelentőségűek. A hegyivíz­levezető munkálatok ellen ugyan már többször hangzott fel panasz, de azt a rendelkezésre álló összeggel meg­felelőbben megoldani, az elhunyt gyak­ran hangoztatott állítása szerint, nem volt lehetséges s különben is Eszter­gom csapadékviszonyai olyanok, hogy nagyobb összegű befektetés az okoz­ható kárral arányban nem állana. Hajagos Imrét ma d. u. 4 órakor temetik Budapesten a farkasréti te­mető halottas házából. A katholikus munkásnők or­szágos szövetségének I. kon­gresszusa Budapesten. Lelkes hangulatban folyt le f. hó 12.-én Budapesten a kath, munkásnők orsz. szövetségének kongresszusa, hol az ország minden részéből: így Po­zsony, Selmec, Szeged, Esztergom, Pápa, Eger és több város munkásnő- egyesületének vezetősége és kül­döttei szemlélői lehettek a központ lelkes és nagyarányú munkásságá­nak. Lelkes odaadással csatlakoztak ezen az első közgyűlésen az ország összes fiók-munkásnőegyesületei az irányító központhoz, hogy annál na­gyobb lendülettel gördüljön tovább az a hatalmas akció, amelyet a tár­sadalom a munkás- és gyermekvé­delem keretében kifejteni óhajt. A kongresszus napja felejthetetlen im­pressziókat, vonzó, meleg jelenete­ket rögzített a jelenlévők szivébe- lelkébe. A Szt.-István-Társulat dísz­termében összejött nagyszámú reszt­vevő reggel 8 órakor szentmisét hall­gatott, mit Giessvoein Sándor prelá- tus mondott a teremből nyíló kis kápolnában. Ugyancsak ő tartotta a kongresszus egyik érdekes előadását is, a házi munka szervezéséről, mely szerint a kenyérkereső anya sem lenne kénytelen családját és otthonát elhanyagolni. Kimagasló eseménye volt a kongresszusnak dr. Váradi L. Árpád kalocsai érsek megjelenése. Vallásosságra buzdító, apostoli szavai mély hatással voltak a munkásnők nagy tömegére. A jelenvolt munkásnők a kalocsai érsekkel szemben megható jelét is adták annak a megszívlelendő való­ságnak, mily hálásak tudnak lenni azok iránt, kik részvéttel, szeretettel vannak irántuk. Dr. Heller Farkas egyetemi tanár „A munkásnő és a szociálpolitika“ címmel tartott nagy­szabású .előadást. Beszélt még a központi elnöknő, Korányi Sarolta, Kriegs-Au Emil, a központi igaz­gató és többen. Sok szó esett a közgyűlésen a munkaprogrammról, amely immár ki van dolgozva s megvalósításra vár. A nagy munka­halmazzal szemben azonban ijesz­tően kevés a munkások száma. Nemzeti s társadalmi érdek a mun­kás, a nő, a gyermekvédelem. Mun­kába kell állnia tehát az egész tár­sadalomnak, hogy megvalósulhasson a minden téren reformot sürgető, segítségért kiáltó szociális programm. Az esztergomi munkásnők egyesü­lete ezúton is Kéri városunk intelli­gens közönségét, érdeklődjék, jöjjön, támogassa a nemes ügyet és segít­sen azoknak, akik már benn álla­nak a munkában. Kéri városunk munkásnöközönségét is, jöjjenek, lép­jenek be a munkdsnőegyesületbe, hol már a közel jövőben megalakulnak a szakosztályok is. Külön osztályba tömörülhetnek az üzleti alkalmazot­tak, külön szakosztályba a gyári, ipari munkásnők, külön szakosztály­ban találkozhatnak a háztartásbeli alkalmazottak. Jöjjenek csak minél többen és mielőbb ; az egyesület vezetősége szeretettel várja mind­nyájukat. Aglaia. A gyógyszertárak éjjeli szol­gálata. Az esztergomi gyógyszer- tárak tulajdonosai a háborús viszo­nyok miatt fennálló segédhiányra való tekintettel elhatározták, hogy az éjjeli szolgálatot felváltva eszközük s így éjszakánként csak egy gyógy­szertár áll a közönség rendelkezé­sére. Az orvosok, akik havonként előre pontos kimutatást kapnak az inspekció sorrendjéről, esetről-esetre megmondják a betegek hozzátarto­zóinak, hogy melyik gyógyszertárba lehet küldeni az orvosságért. Az inspekciót egyébként az illető gyógy­szertáron is jelzik. Madarak és Fák Napja. A csü­törtöki borús, esős időjárás nem igen kedvezett azon kedves lefolyású ünnepélynek, melyet az esztergomi közs. iskolák növendékei tartottak a Madarak és Fák megbecsülésének nyilvánítására. A prímáskert hűs lombjai helyett a vármegyeháza nagytermének fehér falai alatt hang­zottak el tehát a szép dalok, versi­kék és Neményi Károly tanítónak a gyermeki érdeklődést felkeltő szép és tartalmas előadása. Az ünnepé­lyen a szülők és tanügybarátok is résztvettek s mindnyájan elismerés­sel adóztak a tanítótestület tagjai­nak az ünnepség körül kifejtett si­keres tevékenységükért. Öngyilkossági kísérlet. Schind­ler Ferenc esztergomi földmíves amiatti elkeseredésében, hogy egész évre kivett lisztadagját már elfo­gyasztotta s ezért a város közélel­mezési hivatala őt és 3 tagú család­ját a közellátásban részesülők közé fel nem vehette, vasárnap délelőtt a Kisdunába ugrott, de a járókelők kimentették. Beszerzési Csoport ügyei. Az esztergomvármegyei közalkalmazottak beszerzési csoportjának tagjai részé­re kiosztásra kerül: 1) 60'5 kg. fi­nom baracklekvár kilogrammonként 15 K. 2) 5 kg. szárított gomba ki­logrammonként 55 K. 3) 48 kg. fi­nom őrölt szegedi paprika kilogram­monként 35 K. 4) 25000 doboz gyu­fa dobozonként 10 fillér egységár­ban. A hivatali főnökök és vidéki tagok erről azzal értesíttetnek, hogy a fenti cikkekről a szükségletnek megfelelő igényüket jelentsék be. Nem küldendő be a pénz előre, hanem az itt nyerendő utalványon a megjelölt helyen fizetendő ki a cikkek ára. Dr. Antóny Béla alelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom