Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 31. szám

Esztergom, 1918. XL. évfolyam 31. szám. Csütörtök, május 9. POUT!más TRRSFIDRLMIIRR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADOHlVA ’ AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. ALAPÍTOTTA : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MiNDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A haladás törvénye. Már a XX. sz. küszöbén azt mon­dottuk fiainknak, hogy legyenek kü­lönbek atyjuknál. -Ugyanezt hajto­gatták a csaladok jószellemei, a gon­dos anyák hajadon leányaiknak. Ezt pedig a haladás törvénye kö­veteli, mely nélkül sem fejlődés, sem boldogulás nem virulhatna városunk és varmegyénk virányain. Ma már a legegyszerűbb földmű­ves fia a haladás törvényé szerint azt hirdeti, hogy gyümölcsözőbben akar dolgozni, mint az édesatyja. A jelen épen nem neheztelhet emiatt a jövőre. Hiszen ez a mi nemzeti létünk és családi jólétünk napikér­dése. A néhai magyar nemzeti nemtö­rődést már csak Petőfi Sándorunk „Pató Pal“ vagy pedig „A magyar ne­mes“ szatírája örökítette meg az uj nemzedékek okulására. Alkalmazzuk azonban mai elmél­kedésünk alapeszméjét a mi szülő­városunkra. Esztergom rendkívül ked­vező helyzete az ország ősi útja, a Duna partján mar a történet előtti korszakban a fejlődés számára kínál­kozott. Nem puszta véletlenségből vált tehát városunk az első Árpadok idején hazánk fővárosává. Ekkor Esz­tergom haladása meggátolta a meg régibb kuiturajú Ó- Buda fejlődését, mely a római világbirodalom Pannó­nia tartó l ányának mar számottevő városa volt. A hunn ős-mondakból tudjuk, miképen keletkezett Aquin­cum szomszédságában, a Duna pari­ján Buda. A római légionáriusok csa­ládi hazaikat a langyosvizű lankáson építették a császárság kezdetén. Esztergom elsőrendű sztrategiai elő­nyeit pedig mar a lángeszű Nagy Károly frank császár is észrevette, mikor a IX. sz. elején az avar ura­lom megdöntésére a frank nevű Oszter-Ringen-t vagyis az esztergo­mi keleti gyűrűt epítette hatalmas földvár gyanánt. Az avar uralom csakugyan megszűnt. De a haladás törvénye tovább élt. Tudjuk, hogy maga Nagy Károly császár nem rostéit meghívott tudó­sai áhítatos hallgatói közé letelepedni. De nem tudják ezt még a XX. szá­zad csodabogarai: az analfabéták. A parasztosztalyból tömérdek de­réé tehetségünk emelkedett ki szabad­ságharcunk óta. Ez a tétel is igazol­ja, hogy az igazi kőműves a jövő­ben a tudás lesz, mely népünk ela­vult ócska lakásrendszerét egészsé­gessé és világossá modernizálja. «A mai iparos már műiparost óhajt nevelni sarjadékaból, a szegény sza­tócs életrevaló kereskedőt födöz fel fiaban, a kereskedő pedig nagyke­reskedőnek képzeli utódát. A haladas törvényé a többtermelés paragrafusaiból keletkezik. A földnek többet kell teremnie, iparosainknak serényebben dolgozniuk,' Kereskedő­ink kedvezőbb forgalomra és gyára­inknak több termelésre van kilátásuk, mint a háború előtt. Iparkodjék tehát mindenki a hala­das törvényé szerint sajat hatáskö­rében is többet alkotni, mert akkor a háború után föllendülő haladás a fejlődés útját egyengetheti mindnyá­junk boldogulására. Figyelő. [831 hírek |Ej Adakozzunk Dr. Kőrösy László síremlékére! Lapunk vasárnapi számában felkértük Esztergom sz-. kir. vá­ros és vármegye művelt kö­zönségét, hogy adakozzék te­hetsége szerint Esztergom leg­hívebb fianak S városunk és megyénk kultúrája leggondo­sabb magvetőjének, Dr. Kőrösy Lászlónak síremlékére. A gyűjtést a hatósági enge­dély kieszközlése után nyom­ban megindítottuk s egy hét leforgása alatt 220 K-t helyez­tünk el a takarékpénztárban e nemes célra. A további adományokat bi­zalommal várjuk. Hisszük, hogy nem fogunk csalódni az „Esz­tergom és Vidéke“ intelligens olvasóközönségében, akik Dr. Kőrösy László fenkölt szellemé­nek közvetlen ismerősei és él­vezői voltak s nem csalódha­tunk a város és vámegye egv fiában sem, aki át van hatva a fejlődés szükségességének tu­datától s midőn a további mun-' kát szolgálja, elősegíti, irányítja vagy .csak szemléli is, kell, hogy méltánylással legyen a farad­hatatlan úttörő emléke iránt. A síremlék fogja hirdetni, hogy Dr. Kőrösy Lasziót meg­értettük s a jövendő szebb, na­gyobb s műveltebb Esztergo­mot az ő példája és útmutatása szerint munkáljuk. A gyűjtéstől nem várunk meg­lepő összégeket. Gazdag ado­mányokat, íényes neveket vi­déki író méltánylása aligha moz­gat meg, különösen eme szo­morú időben, amikor a jó szivek várait vezerfelől ostromolják — és nem eredménytelenül. Mi mégis kopogtatunk. Dr. Kőrösy László barátai, ismerő­sei, tisztelői erős reményünk szerint meg fogják hallgatni.ké­rő szavunkat és lassankint meg- gyarapítják indított gyűjtésünk összegét. Esztergomot szereti az, aki Kőrösy emlékezetét megbecsüli! * Újabb adományok: Dr, Áldori Mór kir. tanácsos 50 K, Osváth An­dor 10 K, Rothnagel Ferenc 10 K. Összesen 70 K Legutóbb kimutat­tunk 150 K-t. Eddigi összes gyűj­tésünk 220 K. $ ☆ Orgonasípok. Elvándorolnak ők is a harangok után. Az orgonasípok ónból vannak. És az ón vagy cin (latinul : stán- num) ama fémek közé tartozik, ame­lyekre szüksége van a hadseregnek A több mint nyolc regiszteres orgo­nák cinborítását szintén igénybe ve­szik a hadsereg számára. A falu és a kisváros régi leikéből megint letörik egy darabka. A ha­rangszó, amely az élőket hívja és a holiakat elsiratja, már régebben át­alakult ercesebb és zordonabb hang­gá, amely az élőket siratja el. Az orgonasípok, amelyek oly ka­tonásan sorakoznak egymás mellé, de békés himnuszokat visznek ég fe­lé, most szintén összeverik sarkan­tyújukat, glédába állnak és mind el a harctérre.1 Mi is lesz belőlük ? Ágyúötvözet alighanem. Méltóztattak már látni az uj agyúkat, amelyek csaknem ezüst­fehéren és mégis valami szalmasárga reflex-szel csillognak a napfényben. A cinnek itt alighanem szerepe lesz. Es cinből készülnék azok az edé­nyek és ivópoharak, amiket a poros baka cipel az országúin, a bizony­talanság nagy orszagutján. Cinnel forrasztják meg a konzervdobozokat is, amik a hadsereg ellátásában je­lentősek. A cin még sok mindenre kell. Nem nemes fém, de jó. Olyan, mint a dolgos, hű cseléd. A társa­dalom egyik oszlopa. És az orgonasipok, amelyek oly kedvesek a maguk vidéki Coelestin- jükkel együtt, nemsokára ott fognak kocogni, kattogni a szürke gyalogos hátán. És aztán mi lesz ? Eh, lesz, ami lesz. Apák gondterhelten, nagy sze­retettel simogatják fiaik baglyaskodó fejét... „Mit bánom én az orgo^- sípokat 1 Csak az én orgonasípjaim meg ne nőjjenek addig, amig a há­ború tart.“ És végigmutat a maga eleven orgonasípjain, akik közül az első számút, ha minden jól megy, jövőben már sorozhatják. & A királyné születésnapja. Ma van Zita királyné Őfelségének szü­letésnapja, melyet a vall. és közok­tatásügyi miniszter rendelete folytán ünnepélyekkel és az Erdélyi Pártfo­gó Egylet javára indított gyűjtések­kel tartanak meg az iskolákban. A községi élet köréből. (Az alis- páni havi jelentésből.) A párkányi járásban Radó Antal érsekkétyi jegy­ző elhunyt, helyettesévé Body László volt barti h. jegyző neveztetett ki. Muzslai jegyzővé Pór Sándor bé- nyi jegyző választatott meg. Az esz­tergomi járásban Dr. Péter Imre or­vos h. körorvossá neveztetett ki. A népszámlálás eredménye Esz­tergomban. Esztergom város terü­leten a múlt hó közepén megtartott nép- és állatszáinlalás alkalmával összeiratott 6558 férfi, 9983 nő, te­hát 16541 egyén. Összeiratott ugyan­ekkor 303 ló, 1395 szarvasmarha, 172 juh és 2573 sertés. Halálozás. Özv. Fehér Tamásné szül. Szamborszky Angela f. hó 3 -án életének 75-ik évében elhunyt. Te­metése f. hó 5.-én délután fel 5 óra­kor volt a belvárosi temetőkápolná­ból nagy részvét mellett. Az elhunyt­ban Zemplényi Gyula, az esztergomi posta és távirdahivatal főnöke anyó­sát gyászolja. A közigazgatási bizottság ülése. Esztergom varmegye közigazgatasi bizottságának szerdai ülésén az el­nöklő Palkovics László h. alispán havi jelentésében többek között a párkánynánai vasúti tűzről is meg­emlékezett és rámutatott ama hát­rányra, hogy Esztergom az éjjeli táv­iró és telefon forgalomból ki van kapcsolva. Indítványára a közigaz­gatasi bizottság felirattal fordul a kereskedelmi miniszterhez,' kerve az éjjeli távíró es távbeszélő forgalom visszaállítását. Az alispán bejelen­tette továbbá, hogy a kóborló hadi­foglyok és szökött katonák garáz­dálkodásának véget vetendő, 60 tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom