Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 30. szám
Esztergom, 1918, XL. évfolyam 30. szám Vasárnap, május 5 FOUTim és TftRSfl SZERKESZTŐSÉG ES KUDOHIVA AL: SÍMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ. DENDŐK. FELELŐS SZiRKESZTÓ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. ALAPÍTÓ : DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRÁK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. NYILTTER SORA 50 FILLER. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Síremléket Kőrösy Lászlónak! Ha voltak Esztergom városnak és megyének fiai, kjik szülötte földükhöz utolsó lehelle- tükig rendületlenül ragaszkodtak; kik a maguk kis hazájáért bármikor készek voltak tűzbe- vízbe menni; kik szülőhelyük előhaladását és boldogulását nem csupán kívántak, de minden erejükkel munkáltak : akkor ilyenek között kétségkívül a legelső helyek egeiké illeti meg az Esztergom és Vidéke megalapítóját s halálig fáradhatatlan főmunkatársát: dr. Kőrösy Lászlót. Ha elhunyta után díszítő jelzőt akarnánk neki adni, olyat, melyet nem a nagyító üres ho- dolat, hanem a tettek bírói értékelése nyújt: minden bizonynyal Esztergom leghívebb fiának s városunk és megyénk kultúrája leggondosabb magvetőjének mérnök őt nevezni. Az érdem — szokták mondani — ott kezdődik, ahol a kötelesség végződik. Ez a szokásmondás kevésre illik annyira, mint Kőrösyre, ki állásbeli kötelességeinek hű teljesítésén felül szentelte istenadta írói tehetségét, eszményien lobogó lelkesedését s páratlan termékenyítő munkabírását Esztergom városnak és vármegyének. Jelszava volt önmagával szemben : munkálni, tenni és nem kérni bért; semmit magunkért, mindent a közért! S szülőhelyével szemben: Fejlődni, tenni ahol csak lehet! Egy ilyen embernek élete nem lehet hiábavaló. Még akkor sem, ha az eredmény nem felelne meg annak a hévnek és erőnek, melyet a nagy célnak szentelt. Egy ilyen ember nem halhat meg egészen, mert lehetetlen, hogy nemesebo része túl ne élje őt. Kőrösy László nevének a jövendő nagyobb, szebb s műveltebb Esztergom halhatatlanjai között kell lennie! De ez nem elegendő. * Bár nagyon igaz a költő mondása, hogy „nem hal meg az, ki milliókra költé dús élte kincsét, ámbár napja múl,“ mégis Esztergom varosra és vármegyére, úgy gondolnők, nagyobb erkölcsi kötelesség is háramlik, mint csupán megőrizni leghívebb fiának emléket: tudatára keli jutnia, hogy háladatlanság lenne tőle, ha jeltelenül hagyna az egyszerű dömösi sírt, melynek csendes lakója, míg eh. Esztergomnak eletösztöne volt. Mar- ványemiéknek is kell hirdetnie, hogy aki ott lent pihen, igazi esztergomikent eit es halt vala meg. Mi tisztelettel és bizalommal felkérjük tehat Esztergom varos és megye művelt közönséget: adakozzék tehetsége szerint dr. Kőrösy László felállítandó síremlékére. Az adományokat lapunk szerkesztőségének címére kérjük. Minden küldeményről nyilvánosan be fogunk számolni. Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége. * Máris beszámolhatunk a következő adományokról: Dr. Walter Gyula püspök 100 K, dr. Réthei Prikkel Marián 20 K, özv. Laiszky Jánosné 20 K, H. I. 10 K. Eddigi összes gyűjtésünk 150 K. IW hírek lul Lapunk alapítása Dr. Kőrösy László nevéhez fűződik, ki egy röpirataban adta meg hozzá az alapítás eszméjét és a szerkesztés irányát. Akkor meg nem lakván Esztergomban, lapunkat Mellinger Rezső kiadasaban Sarkady István kezdte szerkeszteni több helyi erő közreműködésével. Sarkady rövid uralmát -csakhamar felváltotta Kőrösy állandó irányítása és lapunknak az alapításkor hangoztatott életrevaló eszmék szolgálatába állítása. Kőrösyt nemcsak a halálakor irt nekrológok, hanem többek közt Esztergom varmegye monográfiája (146. es 170.1.) is e lap alapítójának vallják. Önmaga e tárgyról irt dolgozataiban, igy a közelmúltban megjelent „Lapunk négy évtizede“ c. utolsó nagyobb- szabasú munkájában szintén hasonló értelemben nyilatkozik. Mindezek alapján kegyeletünk jeleül neve igy marad fenn lapunk homlokán, hirdetve, hogy eszméi és lelkes példája lebegnek előttünk e lap további vezetéseben. V A hercegprímási udvarból. Dr. Csernoch Janos biboros-hercegprímás kedden érkezett haza Budapestről, hol több napot töltött Hazautazása alkalmából néhány budapesti újság azt irta, hogy vonatját éretlen gyerekek kövei megdobálták, miközben az egyházfejedelem arca meg is serült. Mindebből, — mint azt illetékes helyről közük, — egy szó sem igaz. A pannonhalmi főapát Esztergomban. Dr. Hajdú Tibor, pannonhalmi főapát e hét folyamán hétfőtől szerdáig városunkban időzött a bences székház hivatalos látogatása céljából. A főp^p ugyanez alkalomból látogatást tett a város egyházi és világi e.őkelőségeinél. Távozásakor a főgimnázium tanulóinak egy napi szünetet engedélyezett. Dr. -Kőrösy László temetése. Április 28.-an temették Dömösön Dr. Kőrösy Lászlót. A község apraja- nagyja jelen volt, hogy résztvegyen utolsó útján és búcsút hintsen sírjánál a gyorsan elköltözöttnek. A szép Kőrösy-RÚria nagytermében volt az egyszerű ravatal, dúsan elhalmozva a tavasz virágaival. A halottas teremben, a tornácon, az udvaron és a ház előtt a gyászoló dömösi nép állt csendben, látható meghatottsággal. Röviddel a temetés előtt érkezett Dr. Antóny Béla polgármester a szülőváros vörösfehér szalagú szép koszorújával. A szalagokon „Hűséges fiának — Esztergom sz. kir. város“ felirat diszlett. Az elhunyt esztergomi baratait Oltósy Lajos, lapunkat Homor Imre képviselte. A kedvezőtlen közlekedési viszonyok sokakat visszatartottak az eljöveteltől, akik a szomorú végtisztességen lélekben lenettek csak jelen. A temetést szertartást Lábay Gyula dömösi plébános vegezte a ház széles ve- rándajan, ahol egy szép lurdi Mária- szobor terjesztette ki áldó kezeit Kőrösy koporsója fölé. A szertartás vegeztevel megindult a menet a dömösi temetőbe. Elől az iskolásgyermekek haladtak szép rendben, a koporsót és a fáklyákat Dömös tekintélyes polgárai vitték. Koporsó után az elhunytnak lesújtott árvái es gyászoló rokonsága, valamint az összes jelenvoltak haladtak. A sirhoz érve amely a dömösi temető egyik legszebb pontján van Kőrösy nemrég elhunyt feleségének sírja mellett, Lábay plébános mindenkit könnyekig megindító szép beszéddel vett búcsút a község nevében Dr. Kőrösy Lászlótól. Követendő például állította a hallgatóság elé különösen emberszerete- tet, mely őt a dömösiek oly hathatós pártfogójává tette, meggyőződéses vallásosságát és Isten akaratán való hősies megnyugvását. Kerte Dömös népét, hogy fogadja szeretetébe az elhunyt árváit es nekik fizesse visz- sza azt a sok jót, amit Kőrösy tett érettük. A koporsót ezután lebocsáj- tottáK a sírba az Egyház imáival. Az elhunyt árváihoz a hét folyamán igen sok részvetirat érkezett s az országszerte megnyilvánult rokon- erzes enyhítheti csak nemileg ama súlyos veszteséget, mely őket a lég- szeretőbb edesatya halálával érte. Gyermektanulmányi előadás. Múlt nó 28.-an, mint jeleztük, Kricgs- Au Emil, a széles körben ismert lelkes emberbarát tartott előadást a főgimnázium nagytermében egybegyűlt szépszámú közönségnek a proletár gyermek ügyéről. A hallgatód ságát teljesen magával ragadó, megindító részletekben bővelkedő előadást közben is megtapsolták Az esztergomi gyermektanulmányi fiókkör pedagógiai szakosztálya nevében Dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés tanár mondott köszönetét az előadónak, ki megígérte, hogy ősz folyamán vetített kepekkel illusztrált előadásban fogja a proletár gyermekek megmentésének ügyét szolgáló, üdvös propagandáját városunkban tovább népszerűsíteni. Halálozás. Radó Antal érsekkétyi jegyző, vármegyénk jegyzői karának egyik köztiszteletben álló tagja április 27.-én este 6 órakor hosszas szenvedés után életének 51-ik, tevékeny jegyzői működésének 30 ik évében elhunyt. Temetése, április 30.-án d. u. 2 órakor folyt le nagy részvét mellett Ersekkétyen. Özvegye, szül. Payer Teréz, József fia és nevelt,leánya M. Antella irgalmas nővér, továbbá kiterjedt rokonság gyászolják. Hivatalos tornafelügyelő főgimnáziumunkban. A múlt hét elején dr. Ottó József, tankerületi kir. főigazgató s országos középisk. tornafelügyelő a tornatanítás felülvizsgálása végett meglátogatta a helybeli bencés főgimnáziumot s két napon at figyelte a Krizsán István tornatanártól vezetett testgyakorlás menetét. Mint értesülünk, a tapasztalatokkal teljesen meg volt elégedve. Erdőtűz. Hétfőn délben a vaskapui erdőrészen ismeretlen okokból tűz ütött ki, mely mintegy felholdnyi területet elpusztított. A tüzet katonai erővel lokalizálták.
