Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 28. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. április 25. rónát, ami alapköve lesz a majdan építendő kereskedelmi iskolának. Ez és a takarékpénztár fejedelmi alapítványa olyan tett, ami semmi dicséretre nem szorul, mert önmagát dicséri a legjobban 1 Az alapító és az intézet fentartója tehát az Esztergomi Kereskedelmi Társulat lenne. Ezt találja e sorok írója is a képzelhető legszerencsésebb megoldásnak, mivel — úgy látszik — Bleszl igazgató úr is irányelvnek tekinti, hogy Esztergom szab. kir. város maga az intézet fentartasával meg ne terheltessék. Jól tudjuk mindnyáján, hogy a város a legutolsó évtizedekben évszázadok mulasztásait iparkodott pótolni s e nemes törekvésében anyagi erején felül költekezett. Hogy csak az iskolák terén maradjunk, elég baja és költsége van a városnak az elemi iskolákkal és fő- reáliskolájával. A városnak azonban egy új középiskola létesítése nagy erkölcsi hasznára és anyagi előnyere is lesz, ezzel szemben tehát bizonyos minimális áldozatokat mégis csak kell hoznia. Ha a város felajánlja az Obermayer- féle házat és telket, az új épület emeléséhez építőanyagokat ád és elvállalja egyszersmindenkorra, az intézet fűtését és világítását, ezzel nézetem szerint nagyjából lerótta az új iskola iránti kötelezettségeit. A világháború befejeztéig persze új épület emeléserői szó sem lehet, egyelőre az iskola esetleg az Obermayer- féle házban is megnyitható volna, hisz az első évben csak az alsó osztály nyílnék meg, a másodikban a középső és csak a harmadik e-vben lenne az intézet teljessé és volna szükség az elavult Obermayer-ház helyén nem fényűzően, de a hygié- niai és paedagogiai követelményeknek megfelelően emelendő épületre, amely egyúttal a Női Kereskedelmi Tanfolyamnak és a kereskedő tanonciskolának is hajlékot adna és első sorban magában foglalná a Kereskedelmi Társulat hivatalos helyiségeit. Az állam Esztergomban' új kereskedelmi iskolát felállítani nem fog, ez majdnem bizonyos, hisz keresk. iskolái pár kivétellel nemzetiségi vidékeken létesültek magyarosítási szempontból. Esztergom pedig szinmagyar vidék. Ily helyeken mindenütt az országban városi, vagy társulati keresk. iskolák tannak. így az illető városokbeli kereskedelmi társulatok fentartói a két magyarországi keresk. főiskolának: a budapesti és a kolozsvári Keresk. Akadémiának. Továbbá keresk. társulati iskolák a debreceni, nagyváradi, pozsonyi, szabadkai, székesfehérvári, szolnoki felső keresk. fiúiskolák és a debreceni, nagyváradi és pozsonyi felső keresk. leányiskolák, tehát az ország legelső, legnépesebb enemű intézetei. így ha Esztergomban a Kereskedelmi Társulat létesít keresk. iskolát, ezzel csak a lehető legjobb példákat fogja követni. A legnehezebb természetesen. az új épület kérdése. Hogy ez a háború után mibe fog kerülni, megjósolni bajos. Annyit előre is meg lehet jövendölni, hogy mindenesetre többe, mint került volna a háború előtt. Az intézet fentartása nem fog sokba kerülni, mivel tetemes államsegélyre lehet számítani és felső keresk. iskolákban a tandíj eiég sok: állami intézetekben 100 K, városiakban 200 K. Csak 100 tanulót számítva, ez évenként 20.000 K bevétel, De ezzel szemben a tanulók egy évvel hamarabb tesznek éretségit, mint a főgimnáziumban, vagy a főreáliskolában. ® Legyen szabad végül kitérnem Bleszl igazgató úrnak fényes gyakorlati érzékéről tanúskodó azon nyomatékos álláspontjára, hogy az új iskola mellett teljes egészében sértetlenül fentartandónak véli az esztergomi városi nyolc osztályú főreáliskolát. Teljes őszinteséggel vagyok bátor megjósolni, hogy.a reáliskola visszafejlesztése négy osztályúvá úgy sem fog sikerülni. Ilyen abszurd tervbe a közoktatásügyi kormány belemenni nem fog. Uj iskolát létesíteni nagyön nehéz, de ha az iskola egyszer már aktív, akkor azt beszüntetni, vagy megcsonkítani lehetetlen. Áthelyezheti máshová az állam egy fennálló iskoláját, amint a székelyudvarhelyi főreáliskolát az idén áthelyezték Miskolcra, de egy működő iskola fen- ailásához annyi köz- és magánérdek fűződik, hogy mindezen roppant komplikáltan bogozott szálakat erőszakosan csak valami nagy katasztrófa, mondjuk az ellenség aúlása szakíthatja el. ■" Az esztergomi főreáliskola Esztergom szabad kir. város áldozatkészségének egyik nagyszerű dokumentuma, ezt megcsonkítani, levágni a fejét és a derekat és meghagyni a a lábát, nagy botorság volna, mikor tudtommal van elég tanulója és olyan szép kulturhivatást tölt be. Gondolják meg azok, akik a kereskedelmi érdekében a reáliskola megcsonkítását tervezik, hogy ezzel éppen az ellenkezőt érik el mert a kereskedelmi felállítását hátráltatják, előre ellenségeivé tevén az eszmének a reáliskolai érdekköröket és elérni a megcsonkítást mégsem fogják. Hanem igenis éljen és virágozzék a gimnázium, a reáliskola s a keres kedelmi egyaránt, egymást támogatva és kiegészítve. Amazok kiképezik a lateinereket és technikusokat, emez a kereskedői gyakorlatra áhítozó középiskolai ifjúságot. Azt fontolgassák inkább e kicsiny- hitnek, nem lehetne-e egy középiskolai internátust felállítani, ahova messze vidék tanulói összegyűlnének és olcsó ellátásban részesülnének a háború utáni nehéz megélhetési viszonyok közt, s amelynek növendékei szabadon választhatnák meg az iskolát egyéni hajlamaiknak megfelelően ? Nem célom és nincs terem e rö- rövid cikk keretében kifejteni, hogy a Duna könyökébe száműzött Esztergomnak iparát nagyarány lián kifejleszteni sisiphusi munka volna. A nagy Duna, ez a hatalmas európai folyam, a jobbpartján igénytelenül meghúzódó kis Esztergommal majd meg fogja tenni a magáét, mikor rajta a Hamburg-Konstanti- nápolyi forgalom megindul. Ipart és kereskedelmet nem lehet erőszakkal teremteni, ez magától repül oda, ahol a talaj rá nézve kedvező. Törekedjünk erre is, de most egyelőre tűzzünk ki magunknak közelebb fekvő és könnyebben elérhető célt, adjunk a magyaroszági katholikus-fővárosnak nagyobb kultúrát, létesítsünk új iskolákat, fejlesszük a meglevőket, csináljunk 'belőle iskolavárost! •, Nagybecskerek, 1918. április 16. Dr. Nógrády Jenő áll. felső keresk. isk. tanár. Zrínyi. (Születésének háromszázados évfordulója alkalmából.) Ki lép elő Pázmány bíbora mellől ? Tarsolyán a lantja, kard a kezében. Nagy szellemi harcok bús viharának Komor hegedőse áll ki sötéten. Nagy földi harcok rendíteilen hőse Áll ki sötéten s végigtekint. .. Mi van a magyarral? Nagy-e már ? Szép-e? Boldog-e? Jaj, nem! Harcol megint! Nincs nyugta csöndes. Ismét a régi. Ver szegi csurgón a pallosa szélét. Vér, nyomorúság, idegen járom . De nem ez veszti Hunnia népét. Ma is, mint akkor — idebenn támad Igazi veszte, igazi járma ! Jaj, de nehéz egy borzalmas álom Minden évszázlaan Zrínyinek álma 1 Micsoda nemzet menti meg újra ? v Halld, magyar, újra Zrínyi szavát! Bármi nagy bajban, bármi veszélyben Keresse a nemzet csak önmagát! Meg sohse bízzon más erejében, fámogató oszlop nem kell a tölgynek, Nem dönti azt meg az üvöltő orkán, Hadai rája hasztalan törnek/ Egy, ami vészes, amitől retteg A nemes törzsön minden levélke, Jaj, jni a harcok vad viharában Állt rendületlen, — megdönti a béke ! Még minden bajt, mi magyarra omlott, Nem a csaták hoztak járműi nyakára ; Magyar a csatákban megdönthetetlen, Hanem otthonában, — inog, mint a gálya! S most künn a harc dúl, benn belviszályok... Mi lesz veled ily nagy keresztút után? Háromszáz éve szól Zrínyi hozzád Es te, Magyar Nemzet, elpirulsz csupán ? „Akarat kell végre az elnyűtt tagokba Önmagaddal vívni szinte nagy csatát — Magad előtt is légy önmagadra büszke!“ Halld e harci zajban Zrínyinek szavát!-1 4 Honior Imre. V / Zita királyné névümiepe. Szombaton lesz őfelsége Zita királyné magas névünnepe, amely alkalommal a hű magyar nép kegyeletes szívvel fordul a Mindenhatóhoz, hogy1 őrizze meg fiatal királynénk életét, tartsa meg őt felséges családjavai együtt a legtisztább örömökben s azon boldog egyetértésben és szeretetben, amely IV. Károly király mindkét birodalmának lakosai előtt’ a legragyogóbb példakép gyanánt tündököl. A hercegprímási udvarból. Dr. Csarnoch János biboros-herceg- primas e héten a fővárosban tartózkodik, hol a főrendiház ülésein és a püspökkari konferencián vesz részt. Kitüntetések a vármegyénél. A hivatalos lap f. hó 21,-i száma közli, hogy Őfelsége a király a háborús időben teljesített buzgó szolgálataik elismeréséül a következő kitüntetéseket adományozta : II. oszt. polgári- hadi- érdemkeresztet: Palkovics László h. alispán, Reviczky Gábor II. főjegyző, dr. Seyler Emil tiszti főorvos, Reviczky Elemér h. főszolgabíró, dr. Huszár Gyula járásorvos, tb. főorvosnak; 111. oszt. polg. hadiérdemkeresztet: Fekete Rezső I. aljegyző, Gottmann István főlevéltáros, Maros Antal szolgabíró, Bencze József, Sprincz Robert, Méri Péter vármegyei irodatisztek, Meng Géza és Lacza Ferenc irodasegédtiszteknek ; IV. o. polg. hadiérdemkeresztet : Kelemen János megyeházi portás, Fazekas András, Radanovics József, Domin Janos, Pogány Mihály, Nagy Ferenc hivatal- szolgáknak. Ezredesi kinevezés. A király Klempa Kálmán 3. tábori vadász- zaszbaljbeli alezredest ezredessé nevezte ki. Klempa mint az esztergomi 26-os gyalogezred őrnagya vonult hadba s vitézségét egész sor kitüntetés tanúsítja. Rövid ideig orosz fogságban volt s hazaérkezte után kapta meg. ezredesi rangját. Kriegs-Au Emil előadása. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókkörének pedagógiai szakosztálya szombaton este 6 órakor ülést tart a főgimnázium dísztermében, melyre a tagok és az érdeklődő nagyközönség figyelmét ezúttal is felhívjuk. A pedagógiai szakosztály elnöke, dr. Mattyasovszky Kasszián bencés tanár eme ülésen való szereplésre megnyerte Kriegs-Au Emilt, a főváros kath. társadalmi mozgalmainak egyik leglelkesebb előharcosát, akit városunkban is igen jól ismernek, mert mint belvárosi káplán, az egész város osztatlan szeretetének volt részese. Az ülésre belépődíj nincsen. Hadnagyi kinevezések, őfelsége a király háziezredünk kötelékében tartalékos hadnagyokká nevezte ki a következő zászlósokat: Nagy László, Révész Nándor, Beimrohr Dezső, Ambrózy Sándor, Kiss Pál, Kerényi Rezső és Szűcs Jenő. Orgona-rekvirálás. Esztergom orgonával biró templomai után e héten a főszékesegyház nagy orgonájára is sor került, amelynek számos sípját szerelték le és szállítják el, mert a hadseregnek fémre van szüksége. Rekvirálják a bort, A kereskedelmi miniszter legközelebb rendeletet ad ki, mely szerint rekvirálják a hadsereg részére szükséges bort. Elsősorban a kereskedőknél lévő készleteket veszik igénybe. i.
