Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 28. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. április 25. rónát, ami alapköve lesz a majdan építendő kereskedelmi iskolának. Ez és a takarékpénztár fejedelmi alapítványa olyan tett, ami semmi di­cséretre nem szorul, mert önmagát dicséri a legjobban 1 Az alapító és az intézet fentartója tehát az Esztergomi Kereskedelmi Társulat lenne. Ezt találja e sorok írója is a képzelhető legszerencsésebb megoldásnak, mivel — úgy látszik — Bleszl igazgató úr is irányelvnek te­kinti, hogy Esztergom szab. kir. vá­ros maga az intézet fentartasával meg ne terheltessék. Jól tudjuk mind­nyáján, hogy a város a legutolsó év­tizedekben évszázadok mulasztásait iparkodott pótolni s e nemes törek­vésében anyagi erején felül költeke­zett. Hogy csak az iskolák terén ma­radjunk, elég baja és költsége van a városnak az elemi iskolákkal és fő- reáliskolájával. A városnak azonban egy új kö­zépiskola létesítése nagy erkölcsi hasz­nára és anyagi előnyere is lesz, ezzel szemben tehát bizonyos minimális áldozatokat mégis csak kell hoznia. Ha a város felajánlja az Obermayer- féle házat és telket, az új épület eme­léséhez építőanyagokat ád és elvál­lalja egyszersmindenkorra, az intézet fűtését és világítását, ezzel nézetem szerint nagyjából lerótta az új iskola iránti kötelezettségeit. A világháború befejeztéig persze új épület emeléserői szó sem lehet, egye­lőre az iskola esetleg az Obermayer- féle házban is megnyitható volna, hisz az első évben csak az alsó osz­tály nyílnék meg, a másodikban a középső és csak a harmadik e-vben lenne az intézet teljessé és volna szükség az elavult Obermayer-ház helyén nem fényűzően, de a hygié- niai és paedagogiai követelmények­nek megfelelően emelendő épületre, amely egyúttal a Női Kereskedelmi Tanfolyamnak és a kereskedő tanonc­iskolának is hajlékot adna és első sorban magában foglalná a Kereske­delmi Társulat hivatalos helyiségeit. Az állam Esztergomban' új keres­kedelmi iskolát felállítani nem fog, ez majdnem bizonyos, hisz keresk. is­kolái pár kivétellel nemzetiségi vidé­keken létesültek magyarosítási szem­pontból. Esztergom pedig szinmagyar vidék. Ily helyeken mindenütt az or­szágban városi, vagy társulati keresk. iskolák tannak. így az illető városokbeli kereske­delmi társulatok fentartói a két ma­gyarországi keresk. főiskolának: a budapesti és a kolozsvári Keresk. Akadémiának. Továbbá keresk. tár­sulati iskolák a debreceni, nagyvá­radi, pozsonyi, szabadkai, székesfe­hérvári, szolnoki felső keresk. fiúis­kolák és a debreceni, nagyváradi és pozsonyi felső keresk. leányiskolák, tehát az ország legelső, legnépesebb enemű intézetei. így ha Esztergomban a Kereske­delmi Társulat létesít keresk. iskolát, ezzel csak a lehető legjobb példákat fogja követni. A legnehezebb természetesen. az új épület kérdése. Hogy ez a háború után mibe fog kerülni, megjósolni bajos. Annyit előre is meg lehet jö­vendölni, hogy mindenesetre többe, mint került volna a háború előtt. Az intézet fentartása nem fog sok­ba kerülni, mivel tetemes államse­gélyre lehet számítani és felső ke­resk. iskolákban a tandíj eiég sok: állami intézetekben 100 K, városi­akban 200 K. Csak 100 tanulót szá­mítva, ez évenként 20.000 K bevé­tel, De ezzel szemben a tanulók egy évvel hamarabb tesznek éretségit, mint a főgimnáziumban, vagy a főreális­kolában. ® Legyen szabad végül kitérnem Bleszl igazgató úrnak fényes gyakor­lati érzékéről tanúskodó azon nyo­matékos álláspontjára, hogy az új iskola mellett teljes egészében sértet­lenül fentartandónak véli az eszter­gomi városi nyolc osztályú főreális­kolát. Teljes őszinteséggel vagyok bátor megjósolni, hogy.a reáliskola vissza­fejlesztése négy osztályúvá úgy sem fog sikerülni. Ilyen abszurd tervbe a közoktatásügyi kormány belemenni nem fog. Uj iskolát létesíteni nagyön nehéz, de ha az iskola egyszer már aktív, akkor azt beszüntetni, vagy megcsonkítani lehetetlen. Áthelyez­heti máshová az állam egy fennálló iskoláját, amint a székelyudvarhelyi főreáliskolát az idén áthelyezték Mis­kolcra, de egy működő iskola fen- ailásához annyi köz- és magánérdek fűződik, hogy mindezen roppant kom­plikáltan bogozott szálakat erőszako­san csak valami nagy katasztrófa, mondjuk az ellenség aúlása szakít­hatja el. ■" Az esztergomi főreáliskola Eszter­gom szabad kir. város áldozatkész­ségének egyik nagyszerű dokumen­tuma, ezt megcsonkítani, levágni a fejét és a derekat és meghagyni a a lábát, nagy botorság volna, mikor tudtommal van elég tanulója és olyan szép kulturhivatást tölt be. Gondol­ják meg azok, akik a kereskedelmi érdekében a reáliskola megcsonkítá­sát tervezik, hogy ezzel éppen az ellenkezőt érik el mert a kereskedel­mi felállítását hátráltatják, előre el­lenségeivé tevén az eszmének a re­áliskolai érdekköröket és elérni a meg­csonkítást mégsem fogják. Hanem igenis éljen és virágozzék a gimnázium, a reáliskola s a keres kedelmi egyaránt, egymást támogatva és kiegészítve. Amazok kiképezik a lateinereket és technikusokat, emez a kereskedői gyakorlatra áhítozó kö­zépiskolai ifjúságot. Azt fontolgassák inkább e kicsiny- hitnek, nem lehetne-e egy középis­kolai internátust felállítani, ahova messze vidék tanulói összegyűlnének és olcsó ellátásban részesülnének a háború utáni nehéz megélhetési vi­szonyok közt, s amelynek növendé­kei szabadon választhatnák meg az iskolát egyéni hajlamaiknak megfe­lelően ? Nem célom és nincs terem e rö- rövid cikk keretében kifejteni, hogy a Duna könyökébe száműzött Esztergomnak iparát nagyarány li­án kifejleszteni sisiphusi mun­ka volna. A nagy Duna, ez a ha­talmas európai folyam, a jobbpartján igénytelenül meghúzódó kis Eszter­gommal majd meg fogja tenni a ma­gáét, mikor rajta a Hamburg-Konstanti- nápolyi forgalom megindul. Ipart és kereskedelmet nem lehet erőszakkal teremteni, ez magától repül oda, ahol a talaj rá nézve kedvező. Töreked­jünk erre is, de most egyelőre tűz­zünk ki magunknak közelebb fekvő és könnyebben elérhető célt, adjunk a magyaroszági katholikus-fővárosnak nagyobb kultúrát, létesítsünk új is­kolákat, fejlesszük a meglevőket, csi­náljunk 'belőle iskolavárost! •, Nagybecskerek, 1918. április 16. Dr. Nógrády Jenő áll. felső keresk. isk. tanár. Zrínyi. (Születésének háromszázados évfordulója alkalmából.) Ki lép elő Pázmány bíbora mellől ? Tarsolyán a lantja, kard a kezében. Nagy szellemi harcok bús viharának Komor hegedőse áll ki sötéten. Nagy földi harcok rendíteilen hőse Áll ki sötéten s végigtekint. .. Mi van a magyarral? Nagy-e már ? Szép-e? Boldog-e? Jaj, nem! Harcol megint! Nincs nyugta csöndes. Ismét a régi. Ver szegi csurgón a pallosa szélét. Vér, nyomorúság, idegen járom . De nem ez veszti Hunnia népét. Ma is, mint akkor — idebenn támad Igazi veszte, igazi járma ! Jaj, de nehéz egy borzalmas álom Minden évszázlaan Zrínyinek álma 1 Micsoda nemzet menti meg újra ? v Halld, magyar, újra Zrínyi szavát! Bármi nagy bajban, bármi veszélyben Keresse a nemzet csak önmagát! Meg sohse bízzon más erejében, fámogató oszlop nem kell a tölgynek, Nem dönti azt meg az üvöltő orkán, Hadai rája hasztalan törnek/ Egy, ami vészes, amitől retteg A nemes törzsön minden levélke, Jaj, jni a harcok vad viharában Állt rendületlen, — megdönti a béke ! Még minden bajt, mi magyarra omlott, Nem a csaták hoztak járműi nyakára ; Magyar a csatákban megdönthetetlen, Hanem otthonában, — inog, mint a gálya! S most künn a harc dúl, benn belviszályok... Mi lesz veled ily nagy keresztút után? Háromszáz éve szól Zrínyi hozzád Es te, Magyar Nemzet, elpirulsz csupán ? „Akarat kell végre az elnyűtt tagokba Önmagaddal vívni szinte nagy csatát — Magad előtt is légy önmagadra büszke!“ Halld e harci zajban Zrínyinek szavát!-1 4 Honior Imre. V / Zita királyné névümiepe. Szom­baton lesz őfelsége Zita királyné magas névünnepe, amely alkalom­mal a hű magyar nép kegyeletes szívvel fordul a Mindenhatóhoz, hogy1 őrizze meg fiatal királynénk életét, tartsa meg őt felséges csa­ládjavai együtt a legtisztább örömök­ben s azon boldog egyetértésben és szeretetben, amely IV. Károly király mindkét birodalmának lakosai előtt’ a legragyogóbb példakép gya­nánt tündököl. A hercegprímási udvarból. Dr. Csarnoch János biboros-herceg- primas e héten a fővárosban tartóz­kodik, hol a főrendiház ülésein és a püspökkari konferencián vesz részt. Kitüntetések a vármegyénél. A hivatalos lap f. hó 21,-i száma közli, hogy Őfelsége a király a háborús idő­ben teljesített buzgó szolgálataik elis­meréséül a következő kitüntetéseket adományozta : II. oszt. polgári- hadi- érdemkeresztet: Palkovics László h. alispán, Reviczky Gábor II. főjegyző, dr. Seyler Emil tiszti főorvos, Revicz­ky Elemér h. főszolgabíró, dr. Huszár Gyula járásorvos, tb. főorvosnak; 111. oszt. polg. hadiérdemkeresztet: Fekete Rezső I. aljegyző, Gottmann István főlevéltáros, Maros Antal szolgabíró, Bencze József, Sprincz Robert, Méri Péter vármegyei iroda­tisztek, Meng Géza és Lacza Ferenc irodasegédtiszteknek ; IV. o. polg. ha­diérdemkeresztet : Kelemen János me­gyeházi portás, Fazekas András, Radanovics József, Domin Janos, Pogány Mihály, Nagy Ferenc hivatal- szolgáknak. Ezredesi kinevezés. A király Klempa Kálmán 3. tábori vadász- zaszbaljbeli alezredest ezredessé ne­vezte ki. Klempa mint az eszter­gomi 26-os gyalogezred őrnagya vonult hadba s vitézségét egész sor kitüntetés tanúsítja. Rövid ideig orosz fogságban volt s hazaérkezte után kapta meg. ezredesi rangját. Kriegs-Au Emil előadása. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókkörének pedagógiai szakosztálya szombaton este 6 óra­kor ülést tart a főgimnázium dísz­termében, melyre a tagok és az ér­deklődő nagyközönség figyelmét ez­úttal is felhívjuk. A pedagógiai szak­osztály elnöke, dr. Mattyasovszky Kasszián bencés tanár eme ülésen való szereplésre megnyerte Kriegs-Au Emilt, a főváros kath. társadalmi mozgalmainak egyik leglelkesebb előharcosát, akit városunkban is igen jól ismernek, mert mint belvárosi káplán, az egész város osztatlan szeretetének volt részese. Az ülésre belépődíj nincsen. Hadnagyi kinevezések, őfelsége a király háziezredünk kötelékében tartalékos hadnagyokká nevezte ki a következő zászlósokat: Nagy László, Révész Nándor, Beimrohr Dezső, Ambrózy Sándor, Kiss Pál, Kerényi Rezső és Szűcs Jenő. Orgona-rekvirálás. Esztergom orgonával biró templomai után e hé­ten a főszékesegyház nagy orgoná­jára is sor került, amelynek számos sípját szerelték le és szállítják el, mert a hadseregnek fémre van szük­sége. Rekvirálják a bort, A kereske­delmi miniszter legközelebb rendele­tet ad ki, mely szerint rekvirálják a hadsereg részére szükséges bort. Elsősorban a kereskedőknél lévő készleteket veszik igénybe. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom