Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 26. szám
Esztergom, 1918. XL. évfolyam 26. szám. Csütörtök, április 18. FOUnmés TRRSFiDRLMÍLfíP. SZERKESZTŐSÉG ES KIADOH'.VA ' AL r SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖi DZNDÖK. 1 4 t t FÉLELŐS SZäRKÉSZT DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FŐMŰ V KATÁRS: DK KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LA1SZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. i ! f i ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NY1LTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Javító intézetünk. Nemrégiben egy visszaeső kiskorú bűnöst a bíróság kénytelen volt fogsággal büntetni. Ez az elhanyagolt vásott, neveletlen siheder már többszörös tolvajlást és betörést követett el. Szomorú példája tehát a mai végzetes züllés erkölcstanának. A romlott fiú atyja már négy év óta a harctéren küzd, anyja azon közben szorgalmas napszámot végez, hogy gyermekeit elláthassa. A leg- serdültebb elsőszülött a legveszedelmesebb csirkefogók társaságában mé- telyeződött meg. Ez a tizenhárom éves suhanc mar évek óta éjjel a zúgkocsmákban cigarettázott bandita cimboráival. A háború előtt a komáromi törvényszék kiskorúak bírósaga a romlásnak indult falusi gyerkőceinket megbízható helyi partfogóra bízta. Ez az üdvös patronazs, ha lelkiismeretes vállakra szállt, eleg szép sikerrel bevált. Mert a kiszemelt pártfogó a bűnbe esett ifjakat havonként ellenőrizte, mikor rendes napi- munkájukat és társaságukat szemmel tartotta. A javulás útját természetesen a szü lök és rokonok közreműködésével lehetett csak bizto-útani. A kitűzött egy év múlva azután a pártfogó lelkiismeretesen beszámolhatott a törvényszék előtt megbízása eredményéről. A megjavult kiskorú bűnösökből azóta derek katonák lettek. Hanem a négy évig dúló világháború jövő nemzedékünk sok sarjadékát is tönkretette. Megszaporodott a« kiskorú bűnösök száma és megfogyatkozott a javítás rendszere. • A romlásnak indult gyerekek veszte végzetes veszedelmet jelentene, ha meg nem gátoljuk. Több ízben megemlékeztünk mar Pestvarmegye üd vös intézkedéseiről a züllött fiúk megmentése érdekében. A mi bajunkra bizony magunknak kell orvosságról gondoskodnunk Külön javítóintézetet alapítunk mielőbb. Hiszen Esztergomban keletkezett az országos érdekű keresztény gyermekek patronázsa. Közérdekű mozgalom a Magyar Gyermektanulmányi Társulat Esztergomi Fiókköre is. Ahol ilyen kedvező alapkövek vannak, ott nem lehetetlenség ilyen szükséges intézmény fölépítése. A város kiskorú bűnöseit mentse meg mielőbb városunk nemes szive. Aki az aszódi országos javítóintézetet ismeri, az örvendetes vívmányok- ! ról szólhat. Sok száz derék iparos került ki onnan évtizedek óta. Mert a tisztes ipar tisztesseges embert nevel, a dologkerülő naplopót tehát csakis neki való foglalkozással lehet megmenteni. Megfelelne egyelőre a mi javítóintézetünk számara egy egyesületi bérelt ház is, a hová szívesen belátogatnának derék iparosaink az inasok oktatására. Mentsük meg tehát mielőbb a jövő nemzedékből azokat, akik még megmenthetők ! Dr. Körösy László. Tanuljuk meg az adótörvényeket. Mig a háború óriási terhei ránk nem köszöntöttek, addig az adófize tők legnagyobb része úgy gondolko zott, hogy igazán fölösleges az adó törvényekkel foglalkozni. Azt a kis adót majd csak előteremtjük, és a kincstár is el lesz intézve. így volt ez régen. De ma, amikor az adó' szerényebb viszonyok közt élő egyéneknél is ezrekben szabatik ki, ez szöget kell, hogy üssön, az adózók fejebe, és eszükbe kell jutnia az adótörvényeik megismerésének. S ez valóban kívánatos is. A pénzügvi kapacitások egyre újabb és uiabb adónemeken töriK a fejüket, mert a háború terheit — törik sza kad —valahonnan eió kell teremteni És e sok adó között az e.igazo das csak úgy lenetseges, ha azo-iai az ember alaposan ismeri. Mert bizony sokszor még a név is tévedesoe ejt. Hányán jöttek azzal az adótar- gyaiasra, hogv hadinyereségről ők vallomást nem adhattak, mert hiszen ők nem hadiszállítók, nekik hadinyereségük nem volt. S mi lett a következménye ? Nem adtak vallomást, törvény szerint 10—25 százalék adópótiekkal rovattak meg. Nem elég a magas adó, még azt is tetézik. Ugy-e jó lett volna ismerni a törvényt?! Megta nultak volna, hogy hadinyereseget fizet az akinek a háborús években jövedelme elerte legalább a 13u00 koronát és 1913 ban az utolsó beke évben kevesebb volt a jövedelme, mint a háborús evekben. Ezt a kü lönbséget teszi meg a kincstár adóalapnak Hányán nem adtak vallomást azért, mert igy könnyebben vélték kijátszhatni a kincstárt! S itt megint a kincstár járt jól. Ha nem adott vallomást — igy mondja a törvény — ! nem szabad levonni a tartozásokat és a fizetet adókat; tehat maga az adózó hozta magát tudatlanságával rosszabb helyzetbe. Rendre, szorgalomra is szoktat az* adótörvények ismerete. Mikor vallomást kell tennem, számvetést is csinálok magammal: mennyi is az én vagyonom és jövedelmem ?! Talán másképen eszembe sem jutna, hogy anyagi helyzetemről egy kis mérleget készítsek. És mikor látom, hogy még csak az év első negyede végén járok és a jövedelmemnek már több mind a negyede elfogyott, ez bizonyára meggondolásra, megállásra, sőt a költekezésben visszafordulásra int. De az adótörvények becsületre is megtanítanak. Különösen a hadiadók voltak egy kicsit csapdaszerűen megcsinálva ; és aki nem vallott becsületesen, elég gyakran beleesett a csapdába. Messzire vinne ezeknek felsorolása és a keretem sem engedi meg- hogy ezekkel bővebben foglalkozzam, de leszögezem, hogy bizony voltak esetek. Aki ismeri az adótörvényeket, az sok munkától, idővesztéstől es költségtől is szabadul. Az fogja tudni, hogy kell az adókivetés, az adórárgyalás iránt érdeklődnie, nem fog szaladni Pontiustól-Pilátusig. Az fogja tudni, hogy mikor felebbezhet az adókivetés- ellen, nem fog alaptalan fellebbezésekkel élni ; magának is, a hatóságnak is, költséget, időt takarít meg. Fogja tudni, hogy sok esetben a kivetett adót a feiebbezes dacara is meg ’-ell fizetni ; és csak ha a fellebbezésnek helyt adtak, Kérni vissza ri kincstartói a m ír befizetett adót. Elkerüli tudásával a végrehajtás költségéit. A kö/igazgatasi szervek működésében való megnyugvást is előmozdítja-az, aki az adótörvényekben jártás,. Az látni fogja a lajstromok közszemlére tetele alkalmával,' hogy az egük túlságosán súlyosan, a másik tu.sagosan enynén van megadóztatva; sőt konstatálni fogja, hogy egyesek föl sincsenek véve adő- ala; Mit c-i- nal, aki ezt latja és ismeri az adótörvényeket ? Anélkül, hogv a de- nunciació bűnébe esnek — mert hiszen azt a törvérfvek biztosítják, tehát ez nem lehet bűn, — jelentest tesz erről a perrzügyigazgatóságnak, amely a jelentest a felszólamlási tárgyaláson szőnyegre hozza es határozatot provokál. így volna aztán ietre hozható a sokszor elhangzott kívánság : az aranyos közteherviselés. Ha az adózók igy a közigazgatással karöltve dolgoznának, a szervek helyes munkájába vetett bizalom óriási ' értékben megnövekednék, amivel javulna közszeüem is. Dr. Török József, Megyegyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága szerdán d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen tekintettel arra, hogy Beniczky Ödön főispánnak a közgyűlés napján felsőbb kívánságra Budapesten kelett ■ tartózkodnia, Polkovics László h. alispán elnökölt. Az elnöklő h. alispán napirend előtt beszámolt a törvényhatósági bizottságnak a katonai rekvirálás ügyé- rrnk jelenlegi állásáról. Örömmel jelentette, hogy fáradozásának, amely a vármegyének a katonai rekvirálás alól való mentesítésére irányult, meglett a a kívánt eredménye, mert a vát megyére kirótt kontingens nagyon csekély kivétellel önkéntes felajánlás útján egybegyűlt s minden reménye megvan arra nézve, hogy a még hiányzó mennyiség is rövidesen együtt lesz. Sajnálatát fejezte ki ez alkalommal afelett, hogy oly községek, amelyekben pedig biztos tudomása szerint kell gabonafölöslegnek lenni, nem tekintve sem saját jól felfogott érdeküket, sem az ország súlyos helyzetét, mindeddig elzárkóztak az önKéntes' felajánlás erkölcsi köte- lezettsegetől. Tekintettel arra, hogy egyesek.ezzel szemben szinte erejükön felül ajánlodaK fel készleteik egy tekintélyes részét, bejelenti, hogy eme községek területén szigorú rekvirálást Kivan foganatosítani, amihez a megyegyűlés készséggé! hozzájárul. Ugyancsak a napirend előtt bejelentette az elnöklő h. alispán azon örvendetes tényt is, hogy Őfelsége, a király Baranyavári Ullmann Adolfot, a törvényhatósági bizottság oszlopos tagját bárói rangra emelte. A megyegyűlés éljenzéssel vette tudomásul a bejelentést. Ezután a rendes tárgysorozat következett. Őfelségéik, a király és királyné művészi arcképeinek megfestésere egy régebbi határozatból kifolyólag 4000 K-t szavazott meg a közgyűlés a vármegyei építési alap terhére. Majd éljenzéssel (vette tudomásul Beniczky Ödön főispán köszönő iratát a törvényhatóság üdvözléséért. Jóváhagyólag tudomásul vétetett azon bejelentés is, hogy a város és községfejlesztési rt. Palkovics László h. alispánt igazgatósági tagjává választotta meg. A közgyűlés legfontosabb tárgya Dr. Perényi Kálmán felfüggesztett alispán nyugdíjaztatás iránti kérvényének elintézése volt.
