Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 1. szám
1918. január 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 LAPUNK NÉGY évtizede. (Hírlapirodalomtörténeti vázlat.) Irta: Dr. Korösy László, az ..Esztergom és Vidéke“ megalapítója. 1884-ben szokatlan leletre bukkanta k várhegyünk parkozása közben: egy ősrégi, befalazott kutat fedeztek föl. A felső bolthajtás eltávolítása után óriási arányú, gondosan faragott kövekkel kirakott régi kút került napvilágra. Az akkori hiteles fölmérések szerint az átmérő tizennégy láb, mélysége a víz szintjéig tizenhat öl, a víz tartalma pedig fenekéig tizenhárom ölnyi volt. A tizennyolc fokit víz nem lehetett a Duna átszűrődése. Valószerű, hogy még a török uralom előtt keletkezett, mert a hódoltságban a vizet a várba vizemelő gép szállította Vízivárosból. A szakszemle után, az ősi kutat, nagy vörösréz lappal lefödve, ismét eltemették. Székesfehérvár meghívta városunkat az ő tudós fia, Horvát István születése százados évfordulóján szülőházának emléktáblával megjelölő országos ünnepére. Kétszáz vendéget fogadott a polgármester. Ezek közé tartoztak a szomszédos szerkesztők is. A díszgyűlést a megyeházi teremben Pauer megyés püspök nyitotta meg. A nagyérdemű történettudós emlékét az ő derék életírója, Vass L. cisztercita tanár méltatta lelkesen. Az emléktábla előtt Komócsy József szavalta el ünnepi ódáját. A lövőházban rendezett diszebéden pedig Rónay Jácint, a püspök helyettese szónokolt előkelő stílusban az ünnep jelentőségéről. Azután a daliás népszerű és- szépeszű Hayranek polgármester a vendégeket köszöntötte. Ekkor az akadémia nevében Pulszky Ferenc, a Kisfaludy Társaság részéről Gyulai Pál és a haza nevében a tüzes gróf Zichy Jenő szólalt meg. A nem hivatalos szónokok közül leggyujtóbb hatása volt Hollón Ernő szónoklatának. Érdekes szomszédomnak, a népszerű Boross Mihály helybeli írónak már nem nyílt alkalma az újságírók üdvözlésére. Karnevál herceg igen jól érezte magát Esztergomban. Ritka farsangi sikert jelentett a Gasda-bál. A Fürdő vendéglő nagytermét kétszáz m. rózsaszínű és jamois satin-nak díszítették a színes gazdasági jelvények közt. Tollée elnök és Büttner titkár elsőrendű rendezőnek bizonyultak. Az impozáns rendezőség nemcsak a szomszédos vármegyéket, hanem a fővárost is mozgósította. A katonai zenekaron kívül Jónás Pali szin tén kitett magáért. A bronzekével díszített atlasz táncrendeket Morzsányi teremtette. Blalia Károly pedig gazdasági allegóriával koronázta meg a külső fényt. A dalegyesületi-bálon Feigler Já-- nos és Borovicska Adolf mesteri hegedűjátékában épen úgy gyönyörködött a közönség, mint a vegyeskar előadásaiban, mikor Schubert-dalait vagy Magurdnyi átiratában magyar népdalokat énekeltek. A férfikar — melyben Feigler Károly és Dr. Helcz Antal képviselte a pompás tenort és Niedermann Pál a páratlan bassius- szekundot — Hubai és Zimay szerzeményeivel remekeltek. A főgimnáziumi tanulóifjúság táncpróbái szintén aranyos bálieseményeket jeleztek. De a kereskedő ifjúság tombolás báljai épen olyan jól sikerültek, mint iparosifjúságunk galambpostás mulatságai vagy a pürim- különlegességek. Uj fordulatot jelentett a Kovácsipatak kisajátítása, mikor propellerünk ott nemcsak kedvező vasutiállomást, hanem pompás villákat és még pom- pásabb szórakozó területeket teremtett. A Cserepest meg a Vaskaput turistáink örökölték. Kaszinónk hagyományos Széchenyi- ünnepeinket a társadalom javára ülte meg. Az arénában B. Szabó Mihály allegorikus prológját adták elő, melyen Hungáriát ívanics Béláné, a Dicsőséget Meszéna Kálmánné és az Emlékezetet a harmadik gráciánk, Bárány Mariska jelentette meg. A Dal- és zeneegyesület gazdag műsora után Coppé A kincs c. egyfel- vonásu vigjátékában a herceget Szabó Gyula, az abbét B. Szabó Mihály és Veronkát Burián Rózsa alakította. Egy másik szellemes francia vígjátékban, Az elkényeztetett férj megtapsolt szereplői voltak, a férj: B. Szabó Mihály és neje: Kruplanicz Szeréna. A Zenei Kör-ben ugyancsak B. Szabó Mihály és Szabó Gyula ’rendezte a Szellemes hölgy és a .Dicsőség bajjal jár c. vígjátékokat meg a Cox és Box c. jóízű bohózatot, melyekben rajtuk kívül Burány Mariska, Burián Rózsa. Palástliy Erzsi és Neszti Szecskay Sarolta, Szvobo da Irmike és Vándor Ödön arattak fényes sikert. Kiváló műkedvelőink már kiváló műértő közönséget készítettek elő hazánk legelső vidéki színtársulatának, mikor Krecsányi Ignác hatvannégy tagjával és zenekarával hozzánk érkezett. Elsőrendű tehetségei voltak: Erdélyi Marietta operaénekesnő, Orley Flóra operetlénekesnő. Halmayné és Iványi Mariska énekesnők, Kissné Hegyesi Mari drámai művésznő, Krecsányiné komika: Abonyi Gyula hősszerelmes, Kiss Mihály népszinműénekes, Németh József operett-buffó, Boránd szalónko- mikus, Nyilassy burlesz.kkomikus és az uj nemzedékből Pálfi György hősszerelmes. Huszonöt szépen látogatott előadást élvezett akkor váró sunk és vármegyénk szép közönsége. Legszebb bankettünkön búcsúztattuk el az előkelő társaságot, ahol gróf Vay Sándor, a mi zseniális uj munkatársunk is pezsgőzött. A budapesti Összhang, a nyomdászok nagyszabású dalegyesülete Fáik Miksa vezérletével a legnagyobb gőzhajón, katonai zenekarral ránduit városunkba. A sikeres rendezésért a fővárosi bizottság külön köszönő jegyzőkönyvet küldött Laiszky János könyvnyomdatulajdonosunknak. Külön Bellovits-estélyt rendezett Ferenc-napján dal- és zenekedvelőegyesületünk, ahová az ünnepeltet három királyi tanácsos hívta meg. A nagyérdemű karnagy arcképét Bla- ha festette. Hálás tisztelői pedig még ezer forintos Bösendor-zongorával ajándékozták meg, melyet Magurdnyi bravourja avatott föl. Nemsokára azonban borúra vált derűnk, mikor az ihletett művészlelkű Bellovits igazi művész apósa hunyt el Seyler Károlyt valóban szinfóni- kus fájdalommal kisértük főszékesegyházunk sírboltjába és nagy emlékét megörökítettük a fővárosi és a helyi sajtóban. Mozgalmas életjelt adott ismét gaz dasági egyesületünk, midőn szaklap jában bejeletette az arató- és cséplő gépversenyt Párkány területén. Kedves emlékű maradt a kereskedelmi ifjúsági egyesület zászlószentelő ünnepe. Épen akkor foglaltam el a tevékeny Dr. Aldori Mór után az elnöki széket, mikor virágzó egyesületünk tíz éves lett. Mindene megvolt már, csak lobogója hiányzott. A ArHseLy-könyvnyomdából kikerült ünnepi füzetben számoltam be a fiatal jubileum történelmi adatairól. Ekkor derült ki, hogy az egyesület első elnöke Schönbeck Ignác, titkára Brut- sy János és első alapítótagja Majer István és Frey Vilmos volt. Oltósy Lajos elnök és Kiszlingstein Sándor titkár rendezte azután az első fölolvasásokat ; Magurdnyi József zeneszerző Merkúr-polkával és Paczka Ferenc a hercegprímási udvar festőművésze Merkúr szénrajzával ajándékozta meg az ifjú társaságot. Vámbéry Ármin világhíres ázsiai utazónk fölolvasásakor már másfélszáz tag fogadta a közönséget. Frey Ferenc elnök idejében négyszáz pesti kereskedelmi ifjú ránduit Esztergomba. Dr. Áldori Mór megválasztásakor én lettem titkár. Akkor már ifjaink jogi és kereskedelmi ismeretekben is gyakorlottabbak voltak. A zászlószentelést Meszlényi Gyula keresztapám végezte. Az aranyszögeket városunk előkelői verték be. Zászlóanya volt Rudolf Mihaly né. Koszorús leány : Brunner Mariska, Heischmann Anna és Rudolf Irma. Az egyházi zenét a belvárosi templom karzatán a zenekedvelő egyesület adta elő. Schubert Ave Mária szólóját pedig Erdélyi Marietta operaművésznő énekelte. Küldöttség érkezett Budapestről, Pozsonyból, Székesfehérvárról és Komáromból. A díszközgyűlést a zászlószentelés, azután a díszebéd és az ünnepi színi előadás követte. Vezércikkeink olyan vígadóról értekeztek, mely a színházat, a hangversenytermet, a nyilvános városi könyvtárt és modern vendéglőt foglalna magában. De azért napirendre került Esztergom és Párkány egyesítése, iparunk,'kereskedelmünk és népünk jobbléte és vasutunk tengeri kígyója is. Irodalomtörténeti értékű előfizetési fölhívást közöltünk. Cime: Szellemi Szalámi Szeletek. Egy porció humo- tos novella. Összeírta Don Vigole. A tucat dévajságot Gárdonyi Géza cselekedte, ki akkor a vasmegyei sárvári elemi iskolában nádpálcát forgatott. Szokatlanul bő irodalmi termésünk volt. Megjelent ugyanis Katona Lajos Völund kovács és rokonai az árja világban c. filológiai értekezése, mely a Palkovics Károly család tudós ifjú házitanárának doktorátusi értekezése volt. Azután Szántó (Scheiber) Zsigmond tanár hasonló célú műve, Bajza József élete jelent meg. Harmadikul pedig Lányi Adolár Költeményei szintén a Laiszky-könyvnyomda termékei. \ ig ezt a három uj könyvet elismeréssel fogadta a fővárosi sajtó, addig a Buzárovits-nyomdában megjelent, Kossevitz Dezső szedő Ilyen az élet c. elbeszélései kevesebb babért termeltek. Mar első szamainkat tekintélyesekké avatták Reviczky Gyula remekei vagy Sebök Zsigmond mesteri elbeszélései. Minthogy Hevesi József barátunk a Magyar Szalon c. havi illusztrált folyóiratot szerkesztette, a Fővárosi Leveleket esztergomiak folytatták. Peiner Ignác, a Pester Journal mai szerkesztője Idegen szók a magyarban c. tanulságos tárcát irt nekünk; Rakodczay Pál színész, ki mint Somló Sándor, szintén meg fordult városunkban, dramaturgiai értekezésekkel keresett föl. A reáliskolai értesítőben „Századunk vallásos költészete“ c. értekezésem különlenyomatát Dr. Prém József kartársam a Koszorúban rokonszenvesen és részletesen méltatta. A Magyar Helikon füzetei közt pedig megjelent Berzsenyi Ddniel-r6\ irt illusztrált tanulmányom. Bajnáról Gróf Sándor Móric híres bécsi esküvőjének magyar meghívóját közöltük, mely országos föltünést keltett. Görgei rehabilitációja igen erős hullámokat vert föl nálunk. Még Klapka György is nyílt levelet irt lapunkba Bátort Schulz Bódog bajtársához, hogy nyíltan nyilatkozzék. Közkinccse tettük végre Helischer József tudós szenátorunk 1827-ben irt Descriptio Strigoniensis, vagyis Esztergom leírását magyar fordításunk közlésével. Sőt kiegészítésül még Gelsei Bíró Ferenc kirvai plébános, Katona István nagy történetírónk és földink hasonló tárgyú latin kézirata másolatát szintén magyar fordításban közöltük Adalék Esztergom történetéhez címen. * * * Olyan jó vagy,.. Olyan jó vagy, hogy bántani Csak a bűnös tudna téged, Akinek már a szivében Nincsen igaz, tiszta érzet. Olyan jó vagy, hogy a hányszor Jóságodon elmerengek, Hálaképen, hogy enyém vagy Ajkaim imát rebegnek. Lithvay Viktória. * * * Dal a természethez. Fakadó ág, virágbimbó, Föltámadó kikelet, Zengő erdő, csergő patak, Magasztaló sziklafalak, Titkos teremtő kezek 1 Oh adjatok uj életet, hájó szívre balzsamot, Madárhimnuszt s uj vallásul Hitet a föltámadásrul: Mennyországot adjatok! Margit. * * * Uj országház. Ervelgetnek pro és kontra, Mellette és ellene 1 Cséplik szörnyen a tervet, hogy Uj országház kellene ! Dönt közöttük végre békés Garabonciás Diák S vitatkozó két feleknek Mond ilyen szentenciát: „Jó urak ! Egy közvetítő Véleményt mondni merek : Tán nem is uj országház kell, Hanem csak uj emberek !“ Szávay Gyula. * * * Vándordalok. Rejts el vadon erdő . .. Szivem itt már fájhat, Távol a világtól Nem szégyen a bánat,
