Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 1. szám

1918. január 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 LAPUNK NÉGY évtizede. (Hírlapirodalomtörténeti vázlat.) Irta: Dr. Korösy László, az ..Esztergom és Vidéke“ megalapítója. 1884-ben szokatlan leletre bukkanta k várhegyünk parkozása közben: egy ős­régi, befalazott kutat fedeztek föl. A felső bolthajtás eltávolítása után óri­ási arányú, gondosan faragott kövek­kel kirakott régi kút került napvilág­ra. Az akkori hiteles fölmérések sze­rint az átmérő tizennégy láb, mély­sége a víz szintjéig tizenhat öl, a víz tartalma pedig fenekéig tizenhá­rom ölnyi volt. A tizennyolc fokit víz nem lehetett a Duna átszűrődése. Valószerű, hogy még a török ura­lom előtt keletkezett, mert a hódolt­ságban a vizet a várba vizemelő gép szállította Vízivárosból. A szakszemle után, az ősi kutat, nagy vörösréz lappal lefödve, ismét eltemették. Székesfehérvár meghívta városun­kat az ő tudós fia, Horvát István születése százados évfordulóján szü­lőházának emléktáblával megjelölő országos ünnepére. Kétszáz vendéget fogadott a pol­gármester. Ezek közé tartoztak a szomszédos szerkesztők is. A dísz­gyűlést a megyeházi teremben Pauer megyés püspök nyitotta meg. A nagyérdemű történettudós emlékét az ő derék életírója, Vass L. ciszter­cita tanár méltatta lelkesen. Az em­léktábla előtt Komócsy József szaval­ta el ünnepi ódáját. A lövőházban rendezett diszebéden pedig Rónay Jácint, a püspök helyettese szónokolt előkelő stílusban az ünnep jelentő­ségéről. Azután a daliás népszerű és- szépeszű Hayranek polgármester a vendégeket köszöntötte. Ekkor az akadémia nevében Pulszky Ferenc, a Kisfaludy Társaság részéről Gyulai Pál és a haza nevében a tüzes gróf Zichy Jenő szólalt meg. A nem hi­vatalos szónokok közül leggyujtóbb hatása volt Hollón Ernő szónoklatá­nak. Érdekes szomszédomnak, a nép­szerű Boross Mihály helybeli írónak már nem nyílt alkalma az újságírók üdvözlésére. Karnevál herceg igen jól érezte magát Esztergomban. Ritka farsangi sikert jelentett a Gasda-bál. A Fürdő vendéglő nagytermét kétszáz m. ró­zsaszínű és jamois satin-nak díszítet­ték a színes gazdasági jelvények közt. Tollée elnök és Büttner titkár első­rendű rendezőnek bizonyultak. Az im­pozáns rendezőség nemcsak a szom­szédos vármegyéket, hanem a fővá­rost is mozgósította. A katonai ze­nekaron kívül Jónás Pali szin tén kitett magáért. A bronzekével díszített atlasz táncrendeket Morzsányi teremtette. Blalia Károly pedig gaz­dasági allegóriával koronázta meg a külső fényt. A dalegyesületi-bálon Feigler Já-- nos és Borovicska Adolf mesteri he­gedűjátékában épen úgy gyönyörkö­dött a közönség, mint a vegyeskar előadásaiban, mikor Schubert-dalait vagy Magurdnyi átiratában magyar népdalokat énekeltek. A férfikar — melyben Feigler Károly és Dr. Helcz Antal képviselte a pompás tenort és Niedermann Pál a páratlan bassius- szekundot — Hubai és Zimay szer­zeményeivel remekeltek. A főgimnáziumi tanulóifjúság tánc­próbái szintén aranyos bálieseménye­ket jeleztek. De a kereskedő ifjúság tombolás báljai épen olyan jól sike­rültek, mint iparosifjúságunk galamb­postás mulatságai vagy a pürim- különlegességek. Uj fordulatot jelentett a Kovácsi­patak kisajátítása, mikor propellerünk ott nemcsak kedvező vasutiállomást, hanem pompás villákat és még pom- pásabb szórakozó területeket terem­tett. A Cserepest meg a Vaskaput tu­ristáink örökölték. Kaszinónk hagyományos Széchenyi- ünnepeinket a társadalom javára ülte meg. Az arénában B. Szabó Mihály allegorikus prológját adták elő, me­lyen Hungáriát ívanics Béláné, a Dicsőséget Meszéna Kálmánné és az Emlékezetet a harmadik gráciánk, Bárány Mariska jelentette meg. A Dal- és zeneegyesület gazdag mű­sora után Coppé A kincs c. egyfel- vonásu vigjátékában a herceget Szabó Gyula, az abbét B. Szabó Mihály és Veronkát Burián Rózsa alakította. Egy másik szellemes francia vígjá­tékban, Az elkényeztetett férj meg­tapsolt szereplői voltak, a férj: B. Szabó Mihály és neje: Kruplanicz Szeréna. A Zenei Kör-ben ugyancsak B. Szabó Mihály és Szabó Gyula ’ren­dezte a Szellemes hölgy és a .Dicső­ség bajjal jár c. vígjátékokat meg a Cox és Box c. jóízű bohózatot, me­lyekben rajtuk kívül Burány Mariska, Burián Rózsa. Palástliy Erzsi és Neszti Szecskay Sarolta, Szvobo da Irmike és Vándor Ödön arattak fé­nyes sikert. Kiváló műkedvelőink már kiváló műértő közönséget készítettek elő hazánk legelső vidéki színtársulatá­nak, mikor Krecsányi Ignác hatvan­négy tagjával és zenekarával hoz­zánk érkezett. Elsőrendű tehetségei voltak: Erdélyi Marietta operaéne­kesnő, Orley Flóra operetlénekesnő. Halmayné és Iványi Mariska énekes­nők, Kissné Hegyesi Mari drámai művésznő, Krecsányiné komika: Abonyi Gyula hősszerelmes, Kiss Mi­hály népszinműénekes, Németh Jó­zsef operett-buffó, Boránd szalónko- mikus, Nyilassy burlesz.kkomikus és az uj nemzedékből Pálfi György hősszerelmes. Huszonöt szépen láto­gatott előadást élvezett akkor váró sunk és vármegyénk szép közönsége. Legszebb bankettünkön búcsúztattuk el az előkelő társaságot, ahol gróf Vay Sándor, a mi zseniális uj mun­katársunk is pezsgőzött. A budapesti Összhang, a nyomdá­szok nagyszabású dalegyesülete Fáik Miksa vezérletével a legnagyobb gőz­hajón, katonai zenekarral ránduit vá­rosunkba. A sikeres rendezésért a fővárosi bizottság külön köszönő jegy­zőkönyvet küldött Laiszky János könyvnyomdatulajdonosunknak. Külön Bellovits-estélyt rendezett Ferenc-napján dal- és zenekedvelő­egyesületünk, ahová az ünnepeltet három királyi tanácsos hívta meg. A nagyérdemű karnagy arcképét Bla- ha festette. Hálás tisztelői pedig még ezer forintos Bösendor-zongorával ajándékozták meg, melyet Magurdnyi bravourja avatott föl. Nemsokára azonban borúra vált derűnk, mikor az ihletett művészlel­kű Bellovits igazi művész apósa hunyt el Seyler Károlyt valóban szinfóni- kus fájdalommal kisértük főszékes­egyházunk sírboltjába és nagy em­lékét megörökítettük a fővárosi és a helyi sajtóban. Mozgalmas életjelt adott ismét gaz dasági egyesületünk, midőn szaklap jában bejeletette az arató- és cséplő gépversenyt Párkány területén. Kedves emlékű maradt a kereske­delmi ifjúsági egyesület zászlószentelő ünnepe. Épen akkor foglaltam el a tevékeny Dr. Aldori Mór után az elnöki széket, mikor virágzó egye­sületünk tíz éves lett. Mindene meg­volt már, csak lobogója hiányzott. A ArHseLy-könyvnyomdából kikerült ünnepi füzetben számoltam be a fia­tal jubileum történelmi adatairól. Ek­kor derült ki, hogy az egyesület első elnöke Schönbeck Ignác, titkára Brut- sy János és első alapítótagja Majer István és Frey Vilmos volt. Oltósy Lajos elnök és Kiszlingstein Sándor titkár rendezte azután az első fölol­vasásokat ; Magurdnyi József zene­szerző Merkúr-polkával és Paczka Fe­renc a hercegprímási udvar festőmű­vésze Merkúr szénrajzával ajándékoz­ta meg az ifjú társaságot. Vámbéry Ármin világhíres ázsiai utazónk föl­olvasásakor már másfélszáz tag fo­gadta a közönséget. Frey Ferenc el­nök idejében négyszáz pesti keres­kedelmi ifjú ránduit Esztergomba. Dr. Áldori Mór megválasztásakor én lettem titkár. Akkor már ifjaink jogi és kereskedelmi ismeretekben is gya­korlottabbak voltak. A zászlószente­lést Meszlényi Gyula keresztapám végezte. Az aranyszögeket váro­sunk előkelői verték be. Zászlóanya volt Rudolf Mihaly né. Koszorús leány : Brunner Mariska, Heischmann Anna és Rudolf Irma. Az egyházi zenét a belvárosi templom karzatán a zene­kedvelő egyesület adta elő. Schubert Ave Mária szólóját pedig Erdélyi Marietta operaművésznő énekelte. Kül­döttség érkezett Budapestről, Pozsony­ból, Székesfehérvárról és Komárom­ból. A díszközgyűlést a zászlószen­telés, azután a díszebéd és az ün­nepi színi előadás követte. Vezércikkeink olyan vígadóról érte­keztek, mely a színházat, a hang­versenytermet, a nyilvános városi könyvtárt és modern vendéglőt fog­lalna magában. De azért napirendre került Esztergom és Párkány egyesí­tése, iparunk,'kereskedelmünk és né­pünk jobbléte és vasutunk tengeri kígyója is. Irodalomtörténeti értékű előfizetési fölhívást közöltünk. Cime: Szellemi Szalámi Szeletek. Egy porció humo- tos novella. Összeírta Don Vigole. A tucat dévajságot Gárdonyi Géza cselekedte, ki akkor a vasmegyei sárvári elemi iskolában nádpálcát forgatott. Szokatlanul bő irodalmi termésünk volt. Megjelent ugyanis Katona La­jos Völund kovács és rokonai az ár­ja világban c. filológiai értekezése, mely a Palkovics Károly család tu­dós ifjú házitanárának doktorátusi értekezése volt. Azután Szántó (Schei­ber) Zsigmond tanár hasonló célú műve, Bajza József élete jelent meg. Harmadikul pedig Lányi Adolár Köl­teményei szintén a Laiszky-könyv­nyomda termékei. \ ig ezt a három uj könyvet elismeréssel fogadta a fő­városi sajtó, addig a Buzárovits-nyom­dában megjelent, Kossevitz Dezső szedő Ilyen az élet c. elbeszélései kevesebb babért termeltek. Mar első szamainkat tekintélyesek­ké avatták Reviczky Gyula remekei vagy Sebök Zsigmond mesteri elbe­szélései. Minthogy Hevesi József ba­rátunk a Magyar Szalon c. havi il­lusztrált folyóiratot szerkesztette, a Fővárosi Leveleket esztergomiak foly­tatták. Peiner Ignác, a Pester Jour­nal mai szerkesztője Idegen szók a magyarban c. tanulságos tárcát irt nekünk; Rakodczay Pál színész, ki mint Somló Sándor, szintén meg fordult városunkban, dramaturgiai ér­tekezésekkel keresett föl. A reáliskolai értesítőben „Száza­dunk vallásos költészete“ c. érteke­zésem különlenyomatát Dr. Prém József kartársam a Koszorúban ro­konszenvesen és részletesen méltat­ta. A Magyar Helikon füzetei közt pedig megjelent Berzsenyi Ddniel-r6\ irt illusztrált tanulmányom. Bajnáról Gróf Sándor Móric híres bécsi esküvőjének magyar meghívó­ját közöltük, mely országos föltünést keltett. Görgei rehabilitációja igen erős hullámokat vert föl nálunk. Még Klapka György is nyílt levelet irt lapunkba Bátort Schulz Bódog baj­társához, hogy nyíltan nyilatkozzék. Közkinccse tettük végre Helischer József tudós szenátorunk 1827-ben irt Descriptio Strigoniensis, vagyis Esztergom leírását magyar fordítá­sunk közlésével. Sőt kiegészítésül még Gelsei Bíró Ferenc kirvai plé­bános, Katona István nagy történet­írónk és földink hasonló tárgyú la­tin kézirata másolatát szintén magyar fordításban közöltük Adalék Eszter­gom történetéhez címen. * * * Olyan jó vagy,.. Olyan jó vagy, hogy bántani Csak a bűnös tudna téged, Akinek már a szivében Nincsen igaz, tiszta érzet. Olyan jó vagy, hogy a hányszor Jóságodon elmerengek, Hálaképen, hogy enyém vagy Ajkaim imát rebegnek. Lithvay Viktória. * * * Dal a természethez. Fakadó ág, virágbimbó, Föltámadó kikelet, Zengő erdő, csergő patak, Magasztaló sziklafalak, Titkos teremtő kezek 1 Oh adjatok uj életet, hájó szívre balzsamot, Madárhimnuszt s uj vallásul Hitet a föltámadásrul: Mennyországot adjatok! Margit. * * * Uj országház. Ervelgetnek pro és kontra, Mellette és ellene 1 Cséplik szörnyen a tervet, hogy Uj országház kellene ! Dönt közöttük végre békés Garabonciás Diák S vitatkozó két feleknek Mond ilyen szentenciát: „Jó urak ! Egy közvetítő Véleményt mondni merek : Tán nem is uj országház kell, Hanem csak uj emberek !“ Szávay Gyula. * * * Vándordalok. Rejts el vadon erdő . .. Szivem itt már fájhat, Távol a világtól Nem szégyen a bánat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom