Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 82. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. december 5. vű szülöttje fogja a párt programul ját részletesen körvonalazni. E köz­gyűlésre dr. Jászt Oszkár nemzeti­ségi miniszter is kilátásba helyzte eljövetelét. A párt országos prog- rammja mellett súlyt helyez a helyi érdekek szolgálatra is és ebben az irányban felsőbb támogatásra alapos kilátása van. Ez a polgári párt a mérsékeltebb elemeket gyűjti zászló­ja alá és közérdekű országos célo­kat igyekszik liberális alapon meg­valósulás felé vinni. Tanítók Tanácsa. A szervező- bizottság ismét kénytelen volt az alakuló ülés idejét elhalasztani és f. hó 7-én d. e. 11 órára tűzte ki az ülés idejét a vármegyeház nagyter­mébe. A posta szavatossága., A posta- és távirda-vezérigazgatóság 20.669. számú közleménye szerint az ország egyes részeiben, különösen a határ­széleken a forgalom veszélyeztetve van és igy a posta vis major esetén ajánlott levelekért, értéklevelekért, értékdobozokért és csomagokért nem szavatol. A vörös gárda. A katonaság sapkáján látható vörös szallag, mint azt a katonák kijelentették, nem vö­rösgárdát, hanem a forradalom szí­nét jelentik. Néhány katona tréfájá­ból kapott szárnyra á vörös gárda hire és maguk a katonák nevetnek legjobban az egyesek rémlátásain. Közélelmezési bizottsági ülés. Az esztergomi Nemzeti Tanács köz- élelmezési bizottsága f. hó 5-én csü­törtökön d. u. 5 órakor ülést tart, amelyre a tagokat ezúton hívja meg a Nemzeti Tanács elnöksége. Ruharendelet. A kormány ruha- rendelete, mely a magánháztartá­sokban levő ruha-, fehérnemű- és cipőkészletek részleges beszolgálta­tását mondja ki, már valamennyi napilapban részletesen ismertetve volt. Most pedig mint halljuk, a ruha- és fehérneműkereskedők üzleteiben levő készletek igénybevétele várható. Mire jó a természetrajz? A háború alatt történt meg, egy köz­ségbe nem messze Esztergomtól, katonaság érkezett. Egy fess hadnagy szállása a ottani úri háznál jelölte­tett ki. vacsora alatt barátságos be­szélgetés közben a házikisasszony a következő kérdéssel fordult a had­nagyhoz : Mondja hadnagy úr! Az osztrákokkal is háborúban állunk ? A hadnagy persze felvilágosította a házikisasszonyt tévedése felől, de a mama szörnyen restelte lánya tájé­kozatlanságát és szemrehányó han­gon fordult leányához igy. De Man­cikám, hát nem tanultál te termé­szetrajzot. Megnyílta tisztviselők étkezője. Egyízben már említést tettünk a tisztviselők étkezdéjéről. Mint most értesítik lapunkat, már életbe lépett ezen intézmény ahol minden néven nevezendő tisztviselő napi 9 koro­náért ebéd és vacsorát kap, melyet akár ott költhet el, vagy hazahor- dathat. Az ebéd áll húsleves, főzelék feltéttel és tésztából, a vacsora min­dig friss. Magától értetődik, hogy ha a tagok száma gyarapodik a napi­költség kevesebb lesz. Borárak szabályozása Az ár­vizsgáló bizottság következőképen állapította meg a borárakat: I. oszt. vendéglőben újbor 8, óbor 10 K. II. oszt. vendéglőkben új bor 7, óbor 9 K. III. oszt. vendéglőkben újbor 6, óbor 8 K. literenkint. Dohánytermelést engedélyez a pénzügyminiszter. A magyar Gaz­daszövetség nagyarányú mozgalma sikerre vezetett. A pénzügyminiszter legközelebb javaslatot terjeszt a mi- i nisztertanács elé, amely szerint a kisgazdáknak saját szükségletre meg engedik a dohánytermesztést. Egy- egy kisgazda 200 palántát ültethet s ezenkívül minden 16 éven felüli férfi családtag részére külön 100 palántát. A kisüstök újból főzhetnek... A magyar Gazdaszövetség kitartóan harcol már hosszú idő óta a zár alá helyezett kisüstök fel­oldása érdekében Ez a törhetetlen küzdelem most ugylátszik eredmény­hez vezetett, mert a közelnapokban kormányrendelet fog megjelenni, mely a kisüstök üzembehelyezését ismét engedélyezi. Szőllősgazdáinkra óriási előnyt jelent a kormánynak ez a rég várt elhatározása; de az állam- háztartás is újabb jelentős jövedel­mekhez jut ezáltal. A közérdek meg épen nyer vele, mert az a rengeteg nyersanyag, amit eddig a gazdák nagy része — szállítási nehézségek miatt és egyéb okokból — a serté­seivel etetett fel, vagy a legtöbbször a szemétdombra öntött, a jövőben a közfogyasztás céljait fogja szol­gálni. Rendelet az 5 legfiatalabb kor­osztály bevonultatása tárgyában, A győri kereskedelmi és iparkamara a magyar hadügyminiszter ur meg­bízásából a következő a kereskedelmi és hadügyminiszter urak által közö­sen kiadott rendeletről értesíti az összes ipari és kereskedelmi mun­kaadókat és közgazdasági vállaltokat és pénzintézeteket. A népköztársa­ság akaratából az öt legfiatalabb kor­osztálynak (azoknak, akik 1896 tói 1900-ig születtek) a népköztársaság rendjének és biztonságának fenntar­tására be kel vonulnia. Gyárban, műhelyben, üzletben, irodában nem szabad alkalmazni senkit, aki e ka­tonai kötelezettség alá tartozik, s a Népköztársaság a legszigorúbban fogja büntetni azt a munkaadót, aki e rendelkezést megszegi. Minden gyáros, iparos, kereskedő, pénzinté­zet, vállalkozó szóval minden mun­káltató 24 órán belül levélben beje­lenteni köteles a Hadügyminiszté­riumnak, hogy alkalmazottai közül kiket utasított a katonai szolgálat azonnali megkezdésére a hogy az illetők — névszerint felsorolva — hova vonulnak be. Ezt a bejelen­tést a posta díjmentesen továbbítja. Nem vonulnak be a testileg alkal­matlanok és egyelőre azok akiknek fölmentése még érvényben van. Fel­kéri a kamara az ipari és kereske­delmi érdekeltséget valamint a köz- gazdasági vállalatokat és pénzinté­zeteket, hogy ezen rendelet határoz- mányainak úgy a haza, mint saját jól felfogott érdekükben sürgősen és a legpontosabban tegyenek eleget. A dohánybeváltóár fölemelése. A pénzügyminisztérium rendeletet adott ki amellyel a dohánybeváltás árát kétszáz százalékkal fölemelte. Az áremelés olyképpen történt, hogy a beváltási alapárhoz kétszáz százalé­kos háborús pótlékot engedelrnezett. Itt említjük meg azt az értesülésün­ket, hogy a legközelebbi időben ja­vulás várható a közönség dohány­ellátásában, mert eddig Magyarország dohánytermelésének negyvenöt szá­zalékát Ausztriába kellett szállítanunk, amely ezért vállalta a volt közös hadsereg cigaretta-, szivar- és do­hányszükségletének kielégítését. A közös hadsereg megszűnt és ilyen­formán a teljes dohánytermelés a belső szükséglet ellátására áll ren­delkezésre. Tilalom az értékkivitelre. A kormány kiadott rendeletével úgy rendelkezett, hogy Magyarország te- I rületéről kötvényt, részvényt, taka­rékkönyvet, csekket vagy más érték­papírt, pénzt, ékszert más országba vagy Magyarország területén tilos olyan helyre vinni vagy küldeni, amelyre nézve azt a pénzügyminisz­ter rendelettel megtiltotta. E tilalom alól csak a postatakarékpénztár en- gedelmezhet kivételt. Az erre vonat­kozó kérelmet a postatakarékpénztár nemzetközi osztályának kell előter­jeszteni. Tolvaj cseléd. Ipolyságról értesí­tik rendőrségünket, hogy egy ottani módos család mindenes cselédje meg­szökött, de több negyértékű tárgyat is magával vitt. Mivel alapos gyanú merült fel, hogy a hűtlen cseléd Esz­tergomnak vette útját, a rendőrség erősen nyomoz a megszökött cseléd után. A póruljárt árdrágító. Bizony kevesen voltak azok a múltban, sőt a jelenben is, akik respektálták a maximált árakat. Egy ilyen árdrágí­tóval a közelmúlt napokban nagyon furcsa dolog történt városunkban. A harctérről hazatért egy családnak hozzátartozója akinek az édes vi­szontlátás örömét erősen megkeserí­tette a család panasza, hogy mily méregdrágán tudott valami kevés fá­hoz jutni. A hazatérő harcost ezen panasz annyira méregbe hozta, hogy elrohant az illető eladóhoz, aki épen nyugodtan vacsoráit a családjával és ott különböző válogatott szitkok között kést ragadva a gazda szeme felé szúrt. Szerencsére nem talált a szúrás, de az annyira megrémítette az eladót, hogy 30 koronát rögtön visszafizetett a felbőszült harcosnak. Most jön a dolog komikuma. A mé­regben levő ember két fülénél fogva felkapta a gazda fekete kutyáját és nem épen díszes jelzők kiséretében a gazda fejéhez vagta. így került a házőrző búndás as árdrágítási ügybe és közelebbi érintkezésbe a gazda fejével. Mi történt Pilisszentléleken ? Az alig 30 házból álló Huta község is életjelt adott magáról a szabadság napjaiban. Persze most mindenki a saját guslusa szerint magyarázza a szabadsagot. így a hutaiak is. A községbe ugyanis visszatért Szarka Gábor kántortanitó, aki a 26. gy. ezrednél mint hadnagy szolgált. A kupaktanáes rögtön összeült és ki­mondották a véghatározatot, mely szerint a kántortanitó keressen ma­gának más állást, mert nekik bizony magyar tanító nem kell. Hogy na­gyobb nyomatéka legyen a dolog­nak, erről írást is állítottak ki ékes fogalmazással, de még magyarul és aláírta a községi elöljáróság valamint az iskolaszék is. A tanító ezen elbo- csájtót az alispáni hivatalnak adta át további intézkedés céljából. Még meg­érjük, hogy Esztergommegyében ala­kul meg a világ legkisebb köztársasága. Földet kapnak a katonák. Azok a katonák, akiknek öt holdnál ke­vesebb földjük van, zavargásokban részt nem vesznek s nem foszto­gatnak és belépnek a nemzetőrségbe, földet fognak kapni. Az erre vonat­kozó összeírást a földmívelésügyi miniszter már elrendelte. Magyar Hadügyminiszter 28193. sz. ein. 4.'a. 1918.' Körrendelet a munkaalkalmak tudtál adána és a leszere­léssel kapcsolatos munkaközvetítés tárgyában Magyarország valamennyi katonai és polgári hatóságának. Hogy a harc­térről visszatért katonákat mielőbb kereső munkához juthassunk elren­delem, hogy az összes érdekelt ha­tóságok munkaadó és munkásszer­vezetek azonnal a legszélesebb kör­ben hozzák nyilvánosságra a követ­kezőket : 1. a. munkakereső szakmunkások jelentkezzenek a lakóhelyükön levő, vagy ahhoz legközelebb eső és szak­májuknak megfelelő szakszervezeti munkaközvetítőnél, ha ilyen a kö­zeibe nincs, a lakóhelyre nézve illeté­kes hatósági munkaközvetítőnél ille­tőleg ennek gyűjtő helyénél. 2. Oly szakmunkások kik nem tartoznak az első pontban megemlí­tett szakszervezeti munkaközvetítők­höz pl. bányászok továbbá az ösz- szes nem szakmabeli munkások (téglagyári munkások erdei munká­sok napszámosok stb.) pedig fordul­janak a tartózkodási helyükre nézve illetékes hatósági munkaközvetítők­höz illetve ezeknek gyűjtőhelyeihez. A munkaközvetítő intézeteket fel­hívom, hogy a szakma és foglalkozás­szerinti munkás és munka alkalom kereset adatait a helyi és szaklapok, valamint falragaszok utján közöljék a nyilvánossággal. Azonfelül a na- gyobbszámú munkaalkalmakat külön föltűnő a pályaudvarokon, továbbá a leszerelést végző kaszárnyákban, valamint a katonai munkásotthonok­ban kiragasztandó falragaszokon kell kihirdetni. Ilyen hatósági munkaközvetítők a kereskedelmi és iparkamarák szék­helyein vannak szervezve, gyűjtő­helyek pedig minden leszerelő állo­máson minden törvényhatósági és rendezett tanácsú városban, minden járási székhelyen továbbá iparbá- bányászati kereskedelmi és közleke- kedési szempontból jelentős helye­ken vannak. 3. Az összes munkakereső egyé­nek addig is, míg a 1 és 2 pontban megemlített munkaközvetítő szervek utján munkaalkalomhoz nem juthat­nak, a minden póttestnél munkás­gyűjtő keretnél, bányamunkásgyűjtő keretnél továbbá őr és segédszolgá­latos pódszázadnál felállított mun­kásotthonokban találhatnak ingyen elhelyezést és élelmezést, mely mun­kásotthonok szintén kötelesek a f. é. 28644 ein. 4. a. 1918. rendele- tem szerint a munkaközvetítést saját hatáskörben is előmozdítani. 4. A munkaközvetítés gyors lebo­nyolításához szükséges az is, hogy a munkaadók igényeiket és feltéte­leiket szintén tudtul adják azon he­lyeken ahol a munkások közvetítése történik. Ennélfogva a munkadók is felhivatnak, hogy a fenti pontokban megjelölt munkaközvetítő helyek va­lamelyikével haladéktalanul érintke­zést keressenek és oda jelentsék be rendszeresen munkaerőszükség­letüket. 5. Minden munkaközvetítő hely világosítsa fel a munkásokat a köz­vetítés módjáról és a segélyezések tárgyában kiadott kormányrendeletről. 6. Ezen körrendeletben foglaltak lényegéről a leszerelés alkalmával a legénység a nekik kézbe adandó felvilágosító iratokból is tudomást szerez, lásd 28315 ein. 1. a. 1918 rendelet 2 és 3 melléklet) emellett azonban a gyors munkaközvetítés ér­dekében szükséges hogy az illetékes hatóság a városokban pályaudvaro­kon leszerelőhelyeken és általában a forgalmasabb pontokon hirdetmény utján is a jelen rendeletemben fog­laltakat azonnal közzétegyék. Budapest, 1818. nov. 11. Böhm Vilmos s. k. hadügyminiszteri államtitkár. TI* J L'-í í lapnnk rénért HlFQßfcßgßk felvétetnek. 1010/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—ío. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom