Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 54. szám
XL. évfolyam 54. szám. Esztergom, 1918 Csütörtök, augusztus 15. PÜUTfh'Rf ésTRRSF)DF)L M/LfíP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATM SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT II 1>'TÓ közlemények továbbá előfizet esi S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ: ALAPÍTOTTA: D* RÉTHEI ERIKKEL MARIÁN. DR- KÖRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE 12 K FÉL ÉVRE . 6 K egyes Szám Ara 20 fillér. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYSZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 12.-én d. u. 4 órakor közgyűlést tartott, amelyen azonban a résztvevő városatyák száma alig haladta tűi a harmincat. Napirend előtt Tátus János kért szót a városi közkutak ügyében, amelyek a folytonos használatban egyre romlanak. Lelkiismeretes kijavításukat sürgeti. Ugyancsak napirend előtt jelentette be az elnöklő polgármester, hogy szabadságidejét e hét folyamán megkezdi. Távolléte alatt a közélelmezés ügyeit O’sváth Andor főjegyző intézi. Meleg szavakkal parentálta el a polgármester a városi képviselőtestületnek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt tagjait, nevezetesen Erős Rezsőt és Szabó Istvánt, kinek emlékét jegyzőkönyvben is megörökítették. Ezután a tárgysorozat egyes pontjai kerültek megvitatásra. A híd vámmentessége. A kereskedelmi miniszter leiratban közölte a várossal ama előfeltételeket, amelyek mellett a „Mária Valé- ria-hid“-on gyakorolt vámszedés jogáról az állam lemondana. Erre feltételek : a hid világításának ellvállalása és az úttest tisztántartása. Mátéffy Viktor szerint a híd vám- mentességétől ne várjuk a város forgalmának feltűnő fellendülését. Nem a hidvám miatt álltak meg Párkányban eddig is a falusi szekerek, hanem mivel Esztergomban nem volt megfelelő helyük. Itt könnyen kihá- gási eljárás volt a kocsival való ácsorgás következménye. A városnak megfelelő helyről kell gondoskodnia a hídon átjövő falusi szekerek részére. Szölgyémy Gyula ennek közelében illemhelyek felállítását is sürgeti. Dr. Antóny polgármester helyesli a felszólalók észrevételeit. Illemhely felállítására már van határozat, sőt pénz is, csak a háborús nehézségek miatt nem volt létesíthető. A hidvámmentesség ügyében ezután névszerinti szavazással egyhangúlag jóváhagyta a közgyűlés a miniszterrel kötendő szerződést. Csendőrségi kisegítés. Az esztergomi rendőrség 1914. év óta nyolc népfelkelő csendőrt kap a város közrendjének fenntartásához való segítségül. E kisegítő karhatalom fenntartása az államnak évi 16.028 koronájába kerül. A belügyminiszter leirt a városhoz, hogy ezen összeg 20 °/o-át a város közönsége viselje. A közgyűlés a rendőrség államosításáig, vagy ha ez nem következnék be, a rendőrségi békelétszám visszaállásáig terjedő időre elfogadja a 20 %-os hozzájárulást a város közbiztonságának érdekében, mind- azáltal feliratot intéz a belügy miniszterhez, hogy amenyiben lehetséges, e hozzájárulás kötelezettsége alól adjon felmentést. A bérkocsis-ügy. Hosszabban foglalkozott a közgyűlés a bérkocsi szabályrendeletnek a kereskedelemügyi miniszter által követelt módosításaival kapcsolatban a bérkocsitarifa újabb emelésével. A miniszter módosításai közül a legtöbb stilári* módosítás (pl. a szabályrendelet szövegében „kocsis“ helyett a „bérkocsis-segéd“ szót kell használni és hasonlók.) Egyhangúlag elfogadtattak a bérkocsitulajdonosoknak a tarifaemelésre vonatkozó kívánságai is. Eszerint a város belterületén 100, hosszabb viszonylatokban pedig 150 %-os emelés lesz az uj bérkocsitarifában. Kisebb ügyek. A város közönsége a „Vakokat Gyámolító orsz. Egyesület“-nek évi 100 K állandó adományt szavazott meg. — Az 1909—1918. évekre vonatkozó erdei ^gazdasági beszámoló munkálat és az 1919—1928 évekre szóló részletes erdei üzemterv elkészítésével megbízta a polgármester által felkért Kórmendy Károly m. kir. főerdőmérnököt méltányos díjazás megállapítása mellett. — De Sorgo Miksa cs. és kir. tart. őrnagyot felvette a város községi kötelékébe. — Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbankot üdvözli félszázados fennállása alkalmából és a közkórház céljaira felajánlott 5000 K-ért köszönetét nyilvánította. — A főreáliskola tandíját egységesen ^ 100 K-ban állapította meg. Módosította a közkórházi szabályrendeletet, miután a belügyminiszter az osztályos főorvosi és ellenőri munkakör megállapítását jóváhagyta. Tanárválasztás. A főreáliskolánál üresedésben lévő számtan-ábrázolómértani tanszékre egyhangúlag megválasztotta a közgyűlés Olajos János nagyenyedi fő- gimn. h. tanárt ideiglenes rendes tanárul. A természettan-számtani tanári állást továbbra is segéderőkkel helyettesítik. Hoher János és Dr. Róth János tanárok katonai szolgálat alóli felmentése kérelmeztetett. Ha ez netalán nem sikerülne, a város Háber helyettesítésére a pályázó tanárok egyikét hívja meg, Dr. Róth tanszékének ideiglenes betöltésére pedig lapunk kiváló munkatársa és volt szerkesztője, Dr. Nógrádi Jenő kéretik fel. A villamos telep ügyében Tiefenthal Gyula főmérnök tett több jelentést és előterjesztést. Ezek közül különösen kiemeljük, hogy a villamos áramszolgáltatási szabályzat módosítását, melyet annakidején az ipartestület alapos indokolására határozott el a közgyűlés, mindeddig nem lehetett keresztülvinni, mivel a Ganz-céggel kötött szerződés a szabályzat egyoldalú módosítását lehetetlenné teszi, azon panaszok pedig, amelyek a módosítást indokolnák, biróilag bizonyítva nem voltak. Az ügy felett napirendre is kell térni mindaddig, mig konkrét panasz nem teszi azt újból aktuálissá. Didi cigány házhelye. A közgyűlés, mint sokan megjegyezték, nagyon adakozó kedvében volt. Egyesét fordult csak elő, amikor kérelmet utasított vissza, jóllehet ennek elfogadása tisztán két felszólalón múlott. Horvát Didi esztergomi sá:oroscigány kért maga és családja részére házhelyet a város területén. A tanács ideiglenes telepe- dési hely gyanánt a gyepmesteri telep közelében jelölt ki részükre házhelyet, hol már Didiék meg is kezdték az építkezést. Jakus János e helyet másutt kéri megállapítani. Arra jár a városi csorda és konda. Drága állataink mindig ki lesznek téve a fertőzésnek a dögök révén, mit a cigányok szertehánynak. Jakus felszólalását Székely Henrik városi állatorvos is támogatja. Eddig messzebb laktak a cigányok, mégis mindig ki-kiásták az ellhuliott állatokat. Mi lesz ha egészen a dögtér közelében lesz a lakásuk ? így sem bir a város a folytonos állatjárványoktól szabadulni. A közgyűlés e felszólalásokat fontolóra véve a tanácsot uj javaslat hozatalára utasította. A tisztviselők háborús segélyezése. Dr. Antóny Béla polgármester előterjesztést tett a város közigazgatási és önkormányzati tisztviselőinek háborús segélye ügyében, amely részükre egész évi liszt, zsir, burgonya és faszükséglet beszerzésével a több háborús munka teljesítése fejében jutalom címén lenne biztosítandó. A jutalmazásra fedezetül a város rendkívüli háborús jövedelmei szolgálnának. A tüzifakedvezmény, mint a múlt esztendőben, ezidén is kijárna eszerint a közigazgatási tisztviselőknek, tanítóknak és főreáliskolai tanároknak, a többi természetbeni segélyre azonban a főreáliskolai tanárok nem tarthatnak igényt, mivel ők háborús különóráikért a várostól mi- niszterileg megállapított külön díjazásban is részesülnek. A természetbeni segély a tisztviselői minősítésben levő városi személyzetnél a törzsfizetés 30 %-nak értékéig menne, a feleség és gyermekek után fejenkint még 2—2 %- nak beszámításával. A családos díj- nokok 500 K értékű maximális segélyben, a magánosok és nők 200 K-ban részesülnek. A segélyzés értéke a h. főszámvevő által egybeállított kimutatás szerint 64 ezer K-t tenne ki. Mátéffy Viktor a javaslatot örömmel üdvözli már csak azért is, mert benne első Ízben nyilvánul meg az egyenlő elbírálás elve. Eddig a város közigazgatási tisztviselői mindig szigorúan megkülömböztették magukat a város tanügyi, kórházi tisztviselőitől és pl. a kereskedelmi alkalmazottakat, akik pedig a városnak jelentékeny jövedelmet szereznek lelkiismeretes ügybuzgóságukkal, még e közgyűlés egyik határozatában is élesen elhatárolják a többi városi alkalmazottól. Sőt még a mostani javaslatban is lát szépséghibákat. így pl. a város kegyúri kántorát, bár őt a közgyűlés választja, nyugdíj és egyéb elbírálás tekintetében is a város közigazgatási tisztviselői között van, most mégis a tanítók között említi fel a javaslat. Felhozza a városháza szolgái és a városi iskolák szolgái közti éles és az utóbbiakra nézve nagyban hátrányos megkülöm- böztetést pl. ruhasegély dolgában. Kéri tehát a közgyűlést, hogyha jutalmaz, egyenlőképen jutalmazzon mindenkit, aki arra a város iránti hűségével és munkásságával rászolgált. Mátéffy hévvel elmondott, nagy szociális érzékről tanúskodó beszédét a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Grúsz Ede az imént elhangzott beszéd hatása alatt indítványt nyújt be a közgyűléshez, hogy a főreáliskolai tanárokat se vonja ki a természetbeli jutalmazás alói. Dr. Antóny Béla polgármester hangsúlyozza, hogy e jutalmazás a háborús és semmiféle díjazásban nem részesülő többmunka címén adható meg a tisztviselőknek. A főreáliskolai tanárok pedig, amennyiben többmunkát végeznek, azért meg is kapják a megfelelő óradíjat. Tátus János a földmívesosztály nevében hozzájárul a polgármester indítványához. Beszédje azonban ké-
