Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 51. szám
Esztergom, 1918. XL. évfolyam 51. szám. Vasárnap, augu sztus 4. POUTimr ésTBSSfíDFlLMILfíP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZÉT&SI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. ALAPÍTOTTA : KŐRÖSY LÁSZLÓ. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Reáliskolánk államosításáról. II. A főreáliskola bérépülete a szt. ferencrendi zárdában tudvalevőleg a háború kitörése óta katonai, kórházi célokra van lefoglalva s a főreáliskola a háború első két évében két egymástól távoleső elemi iskolában volt elhelyezve. Két év óta a főgimnázium épületében talált menedéket, úgy hogy a tanítás a délutáni órákban folyik, ami természetesen rendkívül sok nehézséggel jár és káros befolyással van a háborús eredményre. — A mostani kultuszminiszter úr Egerben azon Ígéretet tette, hogy lehetőleg az összes, még katonai szolgálatokra lefoglalt iskolákat visz- sza fogja adni rendeltetésüknek. Az iskolafenntartó város tegye meg tehát a kellő lépéseket (akár a főispán úr, akár országgyűlési képviselőnk utján, vagy egy kérő deputació utján) az Esztergomban lefoglalt iskolák felszabadítása érdekében. A tandíj újabb rendezésére vonatkozólag a tanügyi bizottság tekintettel arra, hogy a tandíj az állami s valószínűleg a többi iskolákban is föl lesz emelve, a tandíj felemelését, illetőleg már elvi határozatot hozott. A tandíj felemelése a reáliskolában azonban nagy óvatosságot és körültekintést igényel, nehogy tilalomfává váljék, mely odakiáltja a szülőknek, hogy ebbe az iskolákba be ne adják a gyereküket, mert *itt sokkal magasabb a tandíj mint a másik középiskolában. — Első irányító szempont a tandíj felemelésében tehát az legyen, hogy a főreáliskolában a tandíj semmi esetre se legyen magasabb, mint a főgimnáziumban, sőt lehetőleg alacsonyabb, mert anomália és pedig a szülőket joggal elijesztő anomália volna, hogy a kisebb jogosí- tású középiskolában nagyobb tandíjat szedjenek, mint az egyetemes jo- gosííású középiskolákban. A másik szempont pedig a tandíj rendezésében az legyen, hogy a tandíj egységes legyen, olyképen, hogy a vidékről jött tánuló, vagy a párkányi tanuló épen annyi tandíjat fizessen, mint az esztergomi tanuló, mert evvel csak nem lehet a vidékről a tanulót az intézetbe csalogatni, ha azt tudja, hogy ebben az intézetben csak azért, mert vidékről jön, nagyobb tandíjat kell fizetnie. Ilyen iskolapolitikával nem lehet a vidéki tanulókat idecsalogatni, már pedig nemcsak az iskolának, hanem az iskolafenntartó város polgárságának is eminens érdeke, hogy minél több tanulója legyen az intézetnek. A tanulólétszám emelésének hathatós eszköze és pedig az idegenből, a vidékről jött tanulók létszámemelésének legsikeresebb eszköze: internátus létesítése. Hogy Esztergomot kedvező lokális viszonyai, egészséges gyönyörű vidéke, fürdői stb. internátus létesítésére úgyszólván praedestinálják, azt nem is akarom bővebben fejtegetni, inkább arra akarnék rámutatni, hogy aránylag milyen könnyen lehetne azt létesíteni. Van ugyanis először megfelelő épület hozzá. A főreáliskola uj épülete számára vett telken ott ,van az Ivanovits-féle hatalmas ház és a Rudolf-féle terjedelr$*es ház; csak csekély átalakításokkal az internátus céljaira könnyen át lehetne alakítani, a hosszú hatalmas kert pedig ugyancsak alkalmassá teszi e célra. De honnan az átalakításhoz és berendezéshez szükséges pénz ? Talán ez is meglesz 1 Hiszen volt a reáliskolának szép alapja, ha jól tudom, húszezer koronája, amelyet a városi közgyűlés azon elvből kiindulva, hogy az államosítandó reáliskolának nincs többé szüksége ezen alapra, az esztergomi kereskedelmi tesületnek engedett át kereskedelmi iskola létesítésére. Azt hiszem, hogy az esztergomi nobilis kereskedelmi testület, — amely a főreáliskolának mindig őszinte, jó % barátja volt, — hajlandó lesz ezen összeget internátus létesítése céljára átengedni, miután a létesítendő kereskedelmi iskola is csak úgy fog valóra válni, ha van megfelelő előkészítő iskola, amely neki növendékeket szolgáltat; már pedig ilyen iskola első sorban a reáliskola. — A létesítendő inter- nátuskülönben későbben, mikor szükség lesz rá, kereskedelmi iskolai tanulók befogadására is fog szolgálhatni. — Ezen alapon kívül, amely most már bizonyára huszonötezer koronára felemelkedett, számíthatunk, még az intézet volt növendékeinek, kik közül nem egy ma előkelő állást foglal el és jótevőinek adományára is. Hála Istennek, ilyenek is vannak, akik belátják, hogy Esztergomot, ha már gyárvárossá tenni nem sikerült, iskolavárossá kell tennünk, ehhez pedig okvetlenül szükséges, hogy virágzó főgimnáziuma és főreáliskolája legyen a városnak, mert a virágzó, népes két középiskola maga után fogja vonni a polgáriiskolát, továbbá a kereskedelmi iskolát és a szőlőszeti és faipari szakiskolát, amelyekre Esztergom város joggal igényt tart. Hátra van még, hogy szemügyre vegyük a miniszteri átirat második részét is, amelyben azon esetre, ha az iskolafenntartó város a főreáliskolát fokozatosan megszüntetné, a miniszter úr a város terheinek csökkentésére Ígéreteket tesz, első sorban, hogy a főreáliskola jelenlegi tanszemélyzetét állami alkalmazásba átveszi. Ezen ígéret azt dokumentálja, hogy az esztergomi főreáliskola megszüntetéséből az iskola tanári kara sem jogi, sem anyagi kárt nem szenvedne, amiből aztán természetesen következik, hogy nem a tanári kar érdeke, hogy az esztergomi főreáliskola fennálljon s éppenséggel nem elsősorban érdeke, vagy valami kizárólagos érdeke a tanári karnak, mint ezt oly sokan a városban hangoztatni szeretik, hanem igenis főérdeke és kizárólagos érdeke az iskolafenntartó városnak, illetve polgárságának, amint ez a miniszter úrnak második ígéretéből még világosabbá lesz, amellyel megígéri, hogy hajlandó lesz Esztergomban polgári fiúiskolát is szervezni, ha a tőle részletesen felsorolt feltételeknek megfelel az iskolafentartó város. Ezen félté telek: a polgári iskolának a város költségén való fejlesztése, a vásárolt telken új épület emelése, felszerelése és dologi szükségletéről való gondoskodása, azonban sokkal nagyobb terhet rónak az iskolafenntartó városra, mint régi főreáliskolájának fenntartása és fejlesztése. — És mit kapna érte cserébe a város polgársága ? Alacsonyabb fokú és sokkal kisebb jogosítással bíró iskolát! Igaz, kilátásba helyezi a miniszter úr, hogy hasonló, tehát csaknem teljesíthetetlen, súlyos feltételek mellett hajlandó egy felső kereskedelmi iskola szervezését is megfontolás tárgyává tenni. És hátha a viszonyok addig is megint megváltoznak ? Ezek után azt hiszem, nem lesz senki, aki be nem látja, hogy az iskolafenntartó városra sokkal kisebb áldozatokkal jár régi főreáliskolájának fenntartása és fejlesztése, mint a kisebb jogosításéi, új polgáriiskola szervezése és fenntartása, de azt is hiszem, hogy nem lesz senki, aki el ne ismerné, hogy a város polgárainak eminens érdeke a főreáliskola fennállása és további fejlesztése, ha azt akarjuk, hogy Esztergom iskolavárossá fejlődjék és vele polgárainak jóléte emelkedjék. Ehhez nyújtson segédkezet a főreáliskola minden barátja és a város jólétét szivén viselő minden polgára ! (Vége.) Grúsz Ede. Minden esztergominak szent kötelessége a buszon- hatos rokkantak támogatása ! — Ragasszuk leveleinkre háziezredünk levélzáró bélyegét! A közbiztonság megrendülése. Bizonyos, hogy a háborús eldurvulás, az erkölcsök elvadulása minden téren mutatkozik, de ez már velejárója a hosszantartó háborúnak, elejét ennek semmi kormány nem veheti, mert semmiféle kormány nem ura a lelkeknek és a sziveknek. Csakhogy az eldurvult erkölcsök tettekben csapnak ki a mindennapi életbe, szülik, tenyésztik a bűnöket. Mindenekelőtt megrendítik a személy- és vagyonbiztonságot, a tulajdon tiszteletben tartását kivételek közé kell sorozni, elvvé válik a törvények kíméletlen átgázolása. Nagy az értéke mindennek s ebben az értékemelkedésben épen az ellentállási erő csökkent meg, amely az embereket a bűntől visszatartotta. Miután ma már nem szórványos esetekről van szó, hanem az a helyzet, hogy a személy- és vagyonbiztonság nemcsak némely kis területen, hanem az egész országban siralmas állapotba jutott: a kormánynak kötelességévé vált, hogy elsősorban a törvények szigorú alkalmazásával s ha kell, kivételes intézkedésekkel is a rendet, a biztonságot állítsa helyre. Ma nem lehet a legenyhébb büntetőjogi elméleteket a gyakorlatban alkalmazni, ma kérlelhetetlen erélyre van szükség, mert voltaképen lejárta magát a javítási elmélet, ma már az elrettenési elmélet gyakorlati megvalósítására van szükség, mert egyébként csakis a bűnösök számát emeljük, szülve mindennap ezerszámra a bűnt és bűnöst. Ez a sorozat naponta óriási arányban növekszik. A rendőrség és az igazságszolgáltatás nagy és súlyos feladatok elé van állítva ezekkel a fejleményekkel, de ennek a két faktornak együtt meg van a hatalma arra, hogy rendet teremtsen. ☆ Előléptetés. A főkáptalan legutóbbi tanácsülésében Szabó Géza központi számvevőt főtiszti rangban elsőosztályú számvevőnek nevezte ki. Áthelyezés. Fischer László máv. főmérnök 20 évi esztergomi szolgálat után a budapesti központi üzletvezetőséghez helyeztetett át. Esküvő. Palkovich Miklós t. főhadnagy, az esztergomi katonai rendőrség vezetője, m. kir. határrendőrségi s. fogalmazó szombaton déle-
