Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 47. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918, július 18. Nemcsak Esztergom közélete, hanem azegesz magyar gaz­datársadalom mély meghatottsággal veheti tudomásul Erős Rezsőnek, az esztergomi főkáptalani uradalmak jószágigazgatójának szerdán déle­lőtt köztudomássá vált halálhírét. Ki­magasló és értékes egyénisége volt ő Esztergom vármegye és város köz­életének és a magyar gazdatársa­dalom országos mozgalmainak egy­aránt, nem is szólva ama kivá­ló érdemekről, amelyeket legjob­ban az Esztergomi Főkáptalan ismert el és honorált, amidőn Erőst a nagy­váradi püspökség jószágigazgató­ságától az esztergomi jószágigazga­tói tisztségre meghívta s ezáltal óriási uradalmainak gondviselésével megbízta. Ha Erős munkássága egyébre ki nem terjedt volna szo­ros hivatali kötelességein túl, akkor is tekintélyes és súlyos pozíciót töl­tött volna be. De ő ezen felül tar­talmas, értékkel teljes egyéniségét bevetette az országos agrármozgal­mak harcaiba is, hol vezető szerep­lése közelismerést szerzett számára. A magyar földnek és népének nagy szeretete, fontosságának, európai hi­vatásának teljes átérzése párosulva munkabírással és akaraterővel vezé­relték őt ezen a téren. Eme eszmé- nyiségnek hódolt, midőn elfogadta az Esztergom-vármegyei Gazdasági Egyesület és az „Esztergomi Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet“ elnökségét is. Elnöki meg­nyitói mindenkor a széles látó­körű, hivatását szerető magyar gazdának gondolatokat ébresztő, melyértelmű, nagy igazságokkal terhes beszédei voltak. A vármegye és város közelete pedig egyik vezér- férfiát siratja benne. Mint külöm- böző bizottságok tagja, csaknem min­den ülésen felszólalt aktuális, főleg gazdasági és pénzügyi kérdésekben. A város kepviselőtestületeben kettős szavazattal birt. Legutóbb az alis- panvalasztáson jelent meg s tagja volt a kijelölő bizottságnak. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. A betegség már erősen megvi­selte akkor s az erőteljes, te­kintélyes megjelenésű, derea férfiú­nak megilletődéssel szemlélhettük: nagy megrokkanását. Azóta folyton az agyat őrizte, mig végre a halál szerdán reggel 3 órakor életének 65-ik, házasságának 40-ik éveben kiszólította soraink közül. Gazda­tiszti működését az esztergomi fő- kaptalan mikőfalvi uradalmában kez­dette, ahonnét a szepesi püs­pökséghez került. Szmrecsanyi püs­pök innét Nagyváradra hívta meg a püspöki uradalmak jószágigazga­tójává és 1912-ben tért vissza szülő­városába Esztergomba, mint a fő­káptalan teljes bizalmának letéte­ményese. Az esztergomi székes fő­káptalan uradalmain kívül jószág- igazgatója volt a budapesti és esz­tergomi papneveldéi uradalmaknak is, tagja Esztergom vármegye tör­vényhatóságának és a város képvi­selőtestületének, igazgatósági tagja több pénzintézetnek. Halálát város­szerte számos gyászlobogó hirdeti. Lelkiiüdveért pénteken d. e. 10 óra­kor gyászmise lesz a vízivárosi plé­bánia templomban, mely után d. e. 11 órakor temetik a szentgyörgy- mezői temető kápolnájából. Özvegye szül. Vajkay Molnár Ilona és kiter­jedt rokonság gyászolja. Júliusban megy az első ma­gyar gabonaszállítmány Német­országba. A Leipziger Ceueste Nach­richten szerint Magyarország július­ban fogja fölöslegeiből az első ga­bonaszállítmányt Németországba elin­dítani. A szövetségesek ugyanis ab­ban állapodtak meg, hogy az az or­szág adja át elsőnek a fölöslegeit, ahol legelőbb aratnak. így kerül el­sőnek Magyarországra a sor. Hadikölcsön jegyzés. A „Pár­kányjárási Iparosok, Kereskedők és Gazdák Hitelszövetkezetéinél esz­közölt VIII. hadikölcsönjegyzés vég­összege 862.700 koronát tesz ki az alábbi részletezés szerint: Az inté­zet jegyzése 150.000 K. Kereskedelmi r. t. ^ezelőtt Paunc Soma) Párkány 60.000 K. Klein Albert, Pauncz Só­ma, Leimdörfer Nándor, Dr. Frühauf Béla, Kurcz János (Párkánv-Nána), Schiller Jenő (Bény) 50.000—50.000 K. ifj. Schiller Lipót 45.000 K. Schlésinger Lajos (Esztergom) 25.000 K. Geyer Gyula 25.000 K. L. I. 21.000 K. Róth Ede (Béla), N. N., Hirschorn Benő, Dr. Sommer Mór, Salzer Miksa, Horváth Em­ma 20.000—20.000 K. Zlatt- nyánszky János (Muzsla), Szöllőssy Győző, S. L., Starkbauer Róbert, Weinberger Ignác, Franki Fiai, Vol- ner Ferenc, Gondos Vilmos 10.000— 10.000 K. Sörkereskedelmi r. t. Pár­kány Dr. W. I., Vázó Ferenc, Schil­ler Mihály 5.000—5.000 K. Kovács Ráfael (Muzsla) 4.400 K. Mészáros Lajos 3.400 K. Fried Miksa 3.200 K. Horváth A. Zsigmond, Dr. Wert- ner Mór, Párkányi Izr. Szent Egye­sület, Hoffmann István 1000 K. Markstein Ernő 500 K. Kecskeméty Jenő (Muzsla) 700 K. Dr. Gross Gyula 500 K. A nőtlen emberek halandósága. Hiaba prédikálták Franciaország ve­zető köreiben a házasságot és ajánl- ták azt a fajszaporítás legbiztosabb eszközéül — nem fogadták meg, csak annál kevesebben nősültek. Végre azután úgy kívántak az erő­sebb nemre hatni, hogy statisztikai adatokkal bizonyították, mennyivel magasabb a nőtlen emberek halálo­zási arányszáma — a szerencsés nős emberekének Békeidei adatok szerint 20 éves nőtlen ifjú halálozási szá­zaléka 6'6. Mig a 20 éves nős em­berekből csak 3 3 százalék pusztul el. Tehat a fele. 30—40 éves egyén­nél még nagyobb az aránvszám. Vagyis 13 százalék nőtlen, 6 szá­zalék nős. Így viszonylik körülbelül 60 eves korig. Innen túl ijesztő mó­don növekszik a pusztulási arány a nőtleneknél. Mert ezenfelüli korban 51 százalék esik áldozatul a nőtle­nek sorából — a nős 31 százalék ellenében. Tanulság: Szerezzetek fe­leséget. Az ő ápolása, gondozása, ki­tűnő rátermettsége folytán életetek meghosszabbodik, mert kedvéért ren­desebb életet is folytattok. Eddig a recitatum. Csakhogy az irónia is be­leszól. Lám — elménckedik, most már érthető, miért volt Mathuzsálem oly hosszú életű ? Mert nem csak egy felesége volt, hanem sokkal több. A vasutakon való szökés meg­akadályozása. A hadseregföparancs- nokság arról értesítette a főispáni hivatalt, hogy szabadságon levő ka­tonák polgári ruhaba bújnak s igy polgári utazási igazolványt szerezhet­nek a maguk részére. Ez a szökést megkönnyíti. Utasítja tehát a ható­ságokat a kereskedelmi miniszter, hogy ilyenek részére ne adjanak ki utazási igazolványokat. Az is beiga­zolódott, hogy a Magyarországon le­vő orosz hadifoglyok engedély nélkül polgári ruhát öltenek és a vasuta­kon hazafelé tartanak. A hadi köz­ponti szállításvezetőség megtiltotta, hogy a hadifoglyok kiséret nélkül utazzanak, tehát a vonatkísérők, jegy- ellenorök, kapusok őrködjenek, hogy az ilyen oroszfoglyokat a csendőr­ségnek adják vagy át, a vasúti pa­rancsnokságnak figyelmét hívják fel rájuk. A katonai rendőrség hatásköre ügyében a közélelmezési miniszter érdekes rendeletet küldött Eszter gom vármegye alispánjához. Gyak­ran megtörténik, — mondja a hiva­talos irat, — hogy a vasúti pálya­udvarokon működő katonai rendőr­ség nemcsak katonai egyének, ha­nem polgári utasok podgyászait is megvizsgálja és élelmiszert, köz­szükségleti cikkeket elkoboz, sőt egyes polgári egyénekkel szemben hivatalos eljárást alkalmaz. Minthogy a katonai rendőrség feladata csupán az, hogy a katonai egyének közt a közrend és fegyelem fenntartassék, a polgári kézipodgyászok ellenőrzé­sét pedig az államrendőrség, csendőrség, határrendőrség, pénz­ügyőrség és más megbízottak teljesítik, ennélfogva a közélelmezé­si miniszter a katonai rendőrség el­járását — a polgári podgy ászok szi­gorú ellenőrzésében — veszélyezte­tőnek találja a közellátásra nézve. Fel kérte is az alispánt, hogy az illetékes helyi hatóságok figyelmét hívja fel a katonai rendőrség ily irá­nyú figyelemmel kisérésére és ha il­letéktelen beavatkozásról vesz tu­domást, azonnal tegyen jelentést. A póstai repülőgépek és a ha­tóság. Esztergom vármegye alispáni hivatalához átirat érkezett a katonai hatóságtól, melyben felkéretnek a vármegye területén levő összes elöl­járóságok, hogy amennyiben póstai repülőgépek netalán leszállani kény­szerülnének, avagy szerencsétlenül járnának a vármegye területén, azon­nal táviratilag jelentsék ezt a Po­zsonyban, Sopronban, vagy Komá­romban állomásozó repülőhiradó ál­lomásoknak, nyújtsanak kellő védel­met a légi járművek sérülése ellen és tegyenek meg minden intézke­dést a postaküldemények biztosítása érdekében. A katonai nőalkalmazottak fo­gadalma. A katonai nőálkalmazot- tak, hivatalos nyelven „női segédő­rök“, az egész monarchiában most tették le a fogadalmat parancsnok­ságaik kezéhez. Fogadalomról lévén szó, mindegyik kézadással pecsétel­te meg azt. A szöveg, melyet el kel­lett mondaniok,'a következő: „Fo­gadom, hogy a rám háramló köte­lességeket a legjobb tudásom és lel­kiismeretem szerint fogom teljesíteni es hogy a hivatalos titkot híven meg fogom őrizni. Kijelenten,!, hogy sem­mifele titkos társasághoz sem tar­tozom.“ i A szabadságos katonák liszt- ellátásáról intézkedik a közélelme­zési miniszter 2000.403. számú ren­délete, amely szerint a szabadságra hazaérkező"katonák a polgári lakos­ság szamára megállapított fejadag mérveben a törvényhatóságok által látandók el. Ilyen egyének szabad­ságolási okmányaik felmutatása el­lenében szolgaltatandók ki az élel­miszer-jegyek, de csakis a szabad­ság tartamára; hogy a nevezettek meddig vannak a törvényhatóság ál­tal ellátva, a szabadságolási okmányra rávezetendő. Ellesett párbeszéd. Első néni: A fiam most irt levelet Bukovinából, hogy blombardéroztatta a fogait. Második néni: Az enyém is elron­totta a fogait. De az már itthon fek­szik a képzőidében. (Képezdét akart mondani.) A rendőrségi felszerelések lel­tározása. A belügyminiszter elren­delte, hogy a városi rendőrség fel­szerelését, használatban levő ingó­ságait lajstomba kell foglalni mert a rendőrség államosításakor ezen jegy­zék alapján történik meg az átszá­mítás. Bormonopólium? Nem régiben nagy csodálkozással és megdöbbe­néssel olvasták a magyar borke res- 'fcecRiík a rémhírt, hogy a kormány a bort maximálja 4 korona 60 fil­lérre. A hir valótlannak bizonyult és azóta a borárak legalább három­négy koronával emelkedtek. Most olvassuk, hogy magyarország bor­termését az állam monopolizálja. Eb­ből az alkalomból informálódtunk Budapesten illetékes faktoroknál s bár pozitívumot még tudni nem le­het, a terv minden valószínűség sze­rint csak az uj termésre fog vonat­kozni és távolról sem fogja érinteni a magánosok tulajdonában levő kész­leteket. A „Vasárnapi Újság“ julius 14-iki száma képekben és szövegben egyaránt érdekes közleményeket hoz. A Budapest és Bécs között e héten megindult légi postajárat első útjáról közölt képeken kívül közli a most elhunyt kiváló költő, Lévay József legutolsó arcképét, mely pár hóval ezelőtt készült a „Vasárnapi Újság“ részére. Budapest főváros női gazda­sági iskolájáról, a passió játékokból és a harctérről is több képet közöl e szám, mely Berkes Imre eredeti uj regényének és egy fordított re­génynek folytatása mellett Bállá Ig- náctól novellát, Lenkei Henriktől és Boda Józseftől költeményeket közöl, mig Schöpflin Aladár Lévay József­ről ir méltatást, Sztrokay Kálmán az „Üj csillagokról,“ Kardos Árpád pe­dig a női kertészekről ír. — A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 10 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor 40 fillér. KERESEK 1000-1500 holdas birtokot szeszgyár­ral azonnali meg­vételre. Ajánlatok „Kovács János“ címére Blocknerhez Sem- melweiss utca 4. sz. kérek. Tanulónak két középiskolát végzett jó inagaviseletü fiú felvétetik LA1SZKY JÁNOS könyvnyomdájában Esz­tergom, Simor János utca 18—20 szám. Bérbe adó Esztergommegyében egy 170 holdas birtok. A cim megtudható a kiadóhivatalban Erős Rezső f 585/992 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18__*o. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom