Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 44. szám
Esztergom, 1918. XL. évfolyam 44. szám. Csütörtök, július 4. POLFTim ésTBRSmfiLMlífiR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZÉT ' Sl S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : ALAPÍTOTTA : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATO T NEM ADUNK VISSZA Pénzügyeink és a hadikölcsön. Óriási hadiköltség nehezedett ránk, mely havonkint 700 millió koronára tehető. Hitelszükségletünk igy szertelenné nőtt; a külföld hitelforrásait pedig a hadiállapot elzárta előlünk s a honi tőke pénzpiacunk legjobb iindulatú támogatása mellett — sem ■teremthette elő a hadviselés költségeinek fedezetét, mely eddig 26 mil- íliárd koronát tesz ki, csupán Ma- igyarország terhére! A monarchia tmásik államának a világháború 57 imilliárd koronájába került; s igy »Magyarország Ausztriával 'együtt 83 imilliárd korona haditerhet visel a kvó- Jtaarány szerint megosztva. Ez óriási összeghez a fizető esz- ,közöket az Ösztrák-Magyar-Bank bo- :csátta rendelkezésre : Magyarország -26, Ausztria 57 milliárd értékű bankijegyet vett át a banktól, ennyivel adóssá most a két állam a közös pénzintézetnek. Példátlan méretű hitel- rművelet ez. S a roppant pénzérték, rmellyel igy a háborút viseltük, nem ^szivárgott ki a külföldre: itthon történt a hadiáruk éríékcseréje, s a papírpénz megoszlott a belföldi árusítók közt ; igy a milliók itt forognak milliók kezén. Soha nem volt akkora bősége a törvényes fizető eszközöknek, mint e nehéz hadi éveken iát; de visszahatás gyanánt fellépett aiz áruhiány, a fogyasztó cikkek íjjesztő drágasága, s a forgalomválságot a bank jegyáradat nemhogy .enyhítette volna; inkább^ulyosbo úiott e baj a bankjegyek vásárló képességének fokozatos hanyatlása által. A nyilvános aláírásra bocsátott ha- madikölcsönökkel kormányunk' eddig ss azt a célt tűzte ki, hogy az aláíróktól bevont bankjegyekkel a for- bgó papírpénz tömege csökkentessék, saz állam függő bankadóssága pedig -konszolidált járadékadóssággá változtassák át, az aláíró kötvénytulajdonos savára. Az eddigi hét hadikölcsön Magyarországon 147 milliárd koronással redukálta a háború alatt 26 mil- iiárd erejéig megnőtt bankadósságun- s;cat. Ez által a magyar banktartozás icnintegy felerészben konszolidálódott. Most aztán legfőbb pénzügyi érde- ü:ünk, hogy a bank irányában fenn- srnaradt 11*3 milliárdnyi függő tarozást is a bankjegyek bevonásával rendezzük, illetve kamatozó állam- kötvényekre konvertáljuk. Pénzünk értékének emelése s a kegybank konszolidálása szempontjából igen fontos ezidőszerint, hogy i jegybanknál fennálló milliárdnyi osztrák és milliárdnyi magyar áilam- adóság a VIII. hadikölcsön alkalmával egyidejűleg legyen átalakítható járadékossággá, s kívánatos lesz a jegybank h'etijelentéseinek rendszeres publikálása is, hogy a közönség állandóan ellenőrizhesse, vájjon a magyar és az osztrák kormány a hadikölcsönből befolyó pénzeket valóban a jegybankot illető tartozás törlesztésére fordítják-e, ami a bankóforgalom szertelen méreteit, a papírpénz értéksüllyedését s a drágaságot is csökkenteni fogná. Neveljünk egyszerűségre! A jelen nehéz idők igazolják, menynyire fontos, hogy a gyermekeket az egyszerűségre neveljük. Mert bármennyire reméljük is, hogy a béke bekövetkeztével az állapotok javulni fognak, azzal még is meg kell barátkoznunk, hogy a béke létrejötte után is évek fognak elmúlni, mig mindpn a régi kerékvágásba visszatér. Ép ezért még hosszabb időn keresztül az lesz a jelmondat; „Takarékosság.“ Mindannyiunknak össze kell magunkat húznunk és a meglevő készletekkel óvatosan és beosztással kell bánnunk. Ezért szükséges, hogy gyermekeinké is arra szoktassuk, hogy megelégedjenek az egyszerűbb ételekkel, szerény ruházattal és az olcsóbb, de nem káros szórakozással. Azt hinné az ember, mintha már a jelen idő magával hozná, hogy a gyermekeket az egyszerűségre kell nevelni, s hogy erre figyelmeztetetni az embereket felesleges is. A dolog azonban nem igy áll. Mert igaz ugyan, hogy a mai időkben igen számos család kénytelen összehuzódottabban élni, mint ezelőtt, vagyis a szükség az erény okozója lett. De viszont, ha azt látjuk, hogy a háborús viszonyok parancsolta szűkösség és takarékosság elviselése nagyon nehezére válik azoknak, hogy a háború előtti időkben a jóléthez szokott egyének mennyire nem szívesen mondanak le a fényűző életmódról, hogy menynyit panaszkodnak a jelen megpróbáltatások terhe miatt s elégedetlenségüket gyermekeik előtt is hangoztatják, az ily szülők ezzel bizony nem sokat használnak gyermekeiknek. A gyermek a takarékosságot ne tekintse a kellemetlen szűkösség következményének, hanem tartsa kötelességének, hogy szülőivel vállvetve igényeit a közjó javára tőle telhetőleg mérsékelje. S ha az egyszerű és szerény életmódot megkedvelték, az egyszerűséghez hozzászoktak, hovatovább megelégedettek lesznek és a a legszerényebb szórakozásokban is örömöt találnak. Hány szülő van ma is, kik gyermekeik jelenlétében a megváltozott viszonyok felett sopánkodnak s panaszkodnak, hogy mi mindent kell nélkülözniök. S annak ellenére, hogy vagyoni helyzetük nem engedi meg, mégis fényűző életmódot folytatnak, mert nem tudják bele találni magukat a megváltozott viszonyokba. Ennek a következménye aztán, hogy a gyermekeik is elégedetlenek. Ezeknek is nehezére fog esni, hogy most sok mindenféle örömökről le keü mondaniok. Mert hogy is juthatnának annak a beismeréséhez, hogy a boldogság nem a jóléttől, a külső javak bírásától függ, ha napnap után azt látják és hallják szüleiktől, hogy mennyire szenvednek ezek a szerényebb élet súlya alatt ? Tény, hogy igen nehéz a megszokottat nélkülözni. Különösen nehéz ez az idősebb emberekre nézve, ha ezeknek a korábbi fényűző életmódról le kell mondaniok s a szerényebb viszonyokkal be kell érniök. De óp gyermekeik boldogsága miatt legyenek erősek a szülők és fojtsák magukba panaszaikat! Szoktasák a szülök gyermekeiket az egyszerű, de tápláló ételhez. Hagyjanak fel a nyalánkságokkal. Adjanak a gyermekekre egyszerű, praktikus ruházatot és kerüljenek minden cicomát és felesleges díszt a ruházkodásnál. Szoktassák a gyermekeket az egyszerű, egészséges szórakozásokhoz, melyeket a természetben oly bőségesen feltalálhatunk. D. V. Bj hírek |ü| Aratáskor... Négy év óta ma először Hallottam víg nótát, Hulló kalász szedés közben, hányok dalolgatták. Vájjon mit érez a szivük, Kinek szól a nóta; Uj kenyérnek, vagy annak kit V árnak négy év óta ? Valahány van, mind dalolgat. ^szivük tán még vérzik; Hol az érett hulló kalászt, ¥ol az eget nézik, Istenem a lány szivének, Jó sejtelmet adtál; Sejtelmének reményének Boldog jövőt adjál. Tylivc lehull dús áldásod, Jöjjön el a hívük; Annyi bánat sóhaj után Örüljön a szivük. Tudom pedig, lesz akárhány, Ki hiába várja. Új kenyérre, boldogságra, Nem jön meg a párja. De még az is boldog lesz, ha Összetört szívével; Megosztozik lánytársai Édes örömével. Hegedűs Gyula, ☆ Lapunk vasárnapi száma elháríthatatlan nyomda-technikai okok miatt elmarad. Esküvő. Hegedűs Gizella oki. tanítónő, Hegedűs Sándor m. kir. állatorvos és neje szül. Sebők Gizella leánya június 29.-én esküdött örök hűséget Hilbert Rezső cs. és kir. tart. főhadnagynak. A házasságkötés tanúi Seitz Jenő tart. tüzérfőhadnagy, budapesti gyáros és Unger Hugó rendőrkapitány voltak. Értékes ajándék. A nemrég elhunyt Zahradka Ignác csolnoki plébános, mint annakidején említettük, szenvedélyes lepkegyűjtő volt, aki a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberekkel állott állandó érintkezésben, hogy gyűjteményét minél tökéletesebbé tehesse. Halála után a 2700 lepkefajt magában foglaló és szakszerűen rendezett gyűjteményt, Dr. Csernoch János biboros-hercegprímás vette meg 1200 K-ért és a nagy- szombati érseki főgimnáziumnak adományozta. Szombat reggelre gyászlobogokat lengetett a szél Esztergom több középületén, amelyek városszerte hirdették a szomorú hírt: Szecs- kay Kornél ügyvédnek, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank ügyészének elhunytét. Budapesten érte őt életének vége június 28.-án reggel 7 órakor hosszas betegeskedés után életének 77. évében. Az esztergomi ügyvédi kar egyik legtiszteletreméltóbb és kartársaitól is nagy szeretettel körülvett tagja dőlt ki személyében az élők 'sorából, aki társadalmi életünkben is maradandó nyomokat hagyott maga után minden szép és nemes mozgalomnak megértő támogatásával. Háború alatt a had- bavonultak gyermekeinek napközi otthona vezetésében vett részt elis- merésreméltó buzgósággal. A múlt év folyamán az egész város őszinte szerencsekivánatai közt ünnepelte házasságának félszázados évfordulóját, amidőn jótékony célra több adományt is tett. Temetése hétfőn nagy részvét mellett folyj le az esztergom- belvárosi temető halottas kápolnáSzecskay Kornél f
