Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 25. szám

1917. április 8. ESZTERGOM és VIDÉKÉ, 7 tetlenségi bizottsága március hó 29.- én hozott és melyben összeférhetet­lennek ítélte a grófnak a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Részvény- társaságnál elfoglalt igazgatói és el­nöki állását a képviselőséggel. A le­mondást gróf Széchenyi a helybeli munkapárt helyettes elnökéhez, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarék- pénztári igazgatóhoz intézett levelé­ben közli a párttal és e levelében kifejti azon okot is, mely őt a kép­viselőség letételére késztette. Ezt írja gróf Széchenyi: „Amint tudni méltóztatik — hisz evégett ültem már egyszer 1910-ben az összefér­hetetlenségi itélőbizottság előtt, — Somogy megyében fekvő lábodi bir­tokomat a cs. és kir. hadügyminisz­térium bérli; a bérleti szerződés nemsokára lejár s akarva, nem akar­va tárgyalásokba kell bocsájtkoznom a bérlővel. A hadügy minisztérium már 1913. őszén meg akarta indíta­ni a tárgyalásokat, akkor én meg­tagadtam, hivatkozva az összeférhe­tetlenségi törvényre és biztatva őket, hogy 1915-ben úgy is megszűnik a mandátumom, akkor tárgyalhatunk. Közbejött a háború, annak következ­ménye, hogy mandátumom meg lett hosszabítva. A hadügyminisztérium türelmetlenkedik, tárgyalni akar, vi­szont az én érdekem is megköveteli, hogy a kérdéssel tisztába jöjjek. Amennyire 1910-ben nem tartottam összeférhetetlennek, hogy 1902-ben tehát 8 évvel előbb örököltem a bir­tokkal oly szerződést, melyet boldo­gult édes atyám 1896-ban kötött, oly annyira tartanám összeférhetet­lennek, ha most mint képviselő a szerződés meghosszabbítására vonat­kozó tárgyalásokba bocsájtkoznék a hadügyminiszterrel. Ez lemondá­som oka. Sajnálattal és fájdalmasan érintve válók meg kerületemtől, de a pártnak be kell látnia, hogy mint családapának, más választásom nincs.“ A lemondott képviselő a húsvéti ün­nepek után jön Esztergomba, egy beszámoló keretén búcsúzik el vá­lasztókerületétől. Ez alkalommal fog­ja a munkapárt új jelöltje, úgy tud­juk : dr. Hindy Zoltán programbe­szédét is elmondani. új címzetes kanonok. Robitsek Ferenc volt tb. kanonoknak prelátus- kanonokká történt kinevezése alkal­mával megüresedett egy tiszteletbeli kanonokság, amelyre a király Dr. Csernoch János bíboros-hercegprimás előterjesztésére Dr. Pokorny Emánuel p. kamarást, a budapesti II. kér. érs. főgimnázium és a vele kapcso­latos Rákóczi-kollégium igazgatóját nevezte ki. Esztergomi festő képe a tava­szi tárlaton. Az orsz. magyar kép­zőművészeti társulat ezidei tavaszi tárlatán, amely a szépművészeti mú­zeumban van elhelyezve, egy eszfer- gomi művész is szép sikerrel vett részt. Ez Szölgyémy Endre szatmári polg. iskolai rajztanár, akinek a téli tárlaton kiállított „Rebach“ c. kivá­lóan sikerült képéről annakidején mi is megemlékeztünk. A tavaszi tárla ton a „Diákok“ c. vízfestménye van kiállítva. E kép két diákot abrázol nyitott könyv mellett, arcukon az unalom kifejezésével. A tárlat zsá­nerképei közül kiválik eredeti felfo­gásával és az elmúlt diákélet édes­bús emlékeit idézi vissza a szemlé­lőben. Örvendünk, hogy városunk szülötte művészetével a legszélesebb körben keltett figyelmet és helyet ta­lált a magyar festészet legkiválóbb képviselőinek sorában. Változás a főkáptalanban. Őfel­sége a király a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére az esztergomi főszékesegyházi kápta­lanban Schiffer Ferenc legidősebb mesterkanonoknak a nyitrai főespe- rességre való fokozatos előléptetését jóváhagyva, az így megüresedő leg­ifjabb mesterkanonokságot, — mint lapunk legutóbbi számában már megírtuk, — dr. Lépőid Antal her- cegprímási irodaigazgatónak adomá­nyozta. Kitüntetés. Hoffmann József hon­védhadnagyot, Hoffmann Ferenc nyu­galmazott városi p. ü. tanácsos fiát zászlósi minőségben szerzett harc­téri érdemeiért a II. oszt. ezüst vi- tézségi éremmel tüntették ki. Halálozás. Lőrinczy József városi katonai nyilvántartó, a város hiva­talnoki karának egyik legrégibb tagja pénteken este életenek 63.-ik évében hirtelen meghalt. Temetése husvét vasárnapján d. u. 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnából. Az el­hunyt derék, munkás tisztviselő ha­lála széles körökben kelt őszinte rész­vétet Közélelmezési értekezlet. A hétfői közélelmezési értekezleten a polgármester bejelentette, hogy intéz­kedett, miszerint a hatósági liszt el­látásban részesülőknek a húsvéti ün­nepekre fejenkint 200 gramm finom­liszt jusson. A lisztelosztás meg­könnyítése és a sok ácsorgás meg­szüntetése céljából felmerült azon indítvány is az értekezlet folyamán, hogy a lisztárusítás az eddiginél több helyen történjék. Az értekezlet tekintettel arra, hogy amúgy is ke­vés liszt érkezik város lakossága ré­szére, az árusító helyek szaporítását nem véleményezte. — A liszt egyen­lőtlen érkezése lehetetlenné teszi azt is, hogy a hatósági liszt adagok egyenlőek legyenek hétről-hétre. Hogy emiatt sok kérdezősködésnek és zavarnak eleje vétessék, a ható­ság elrendeli, hogy az elárusító üz­letekben minden újabb lisztszállít­mány kiosztásakor ki legyen füg­gesztve könnyen szembetűnő helyen az arány, amely szerint a liszt az egyes jegyekre kiosztás alá kerül. A burgonyakiosztás ügye forgott még ezenkívül a szőnyegen. Végül beje­lentette a polgármester, hogy e hét folyamán cukor is kerül kiosztásra. Lollok prelátus adománya. Dr. Lollok Lénard prelátus kanonok aláb­bi levél kíséretében 1000 kor-t adó mányozott a közkórház céljaira. „Lugano 1917 márc. 26. Nagyságos dr. Gönczy Béla főorvos úr közkór­házi igazgató Úrnak Esztergom. ^Mel­lékelve — tisztelettel küldök Nagy­ságodnak 1000 koronát, azon kérés­sel, hogy ezen összeget — legjobb belátása szerint a „Kolos“ közkór­ház betegei azon szükségleteinek fedezésére fordítani szíveskedjék, — amelyeket legelőbb fedezendőknek vél. Kitűnő tisztelettel alázatos szolgája Lollok Lénárd kanonok.““A kórház­igazgatósága a pénzt mig az igénybe nem vétetik a varos házi pénztárába lbtétben helyezte el, s a nagylelkű adományért ez utón mond addig is hálás köszönetét, a míg a kórház­bizottság és kórháztulajdonos város is eleget tehetnek ebbeli kötelessé­güknek. A vármegyei tisztviselők szer­vezkedése. Hétfőn d. u. 4 órakor a vármegyeháza tisztviselői kara Pongrácz Kázmér vm. főjegyző, alis­pánhelyettes elnökletével értekezletet tartott, amelyen a tisztviselők hábo­rús drágasági pótléka ügyében fog­laltak állást és elhatározták, hogy kü­lön memorandumot terjesztenek be a kormányhoz, amely a nyíregyházai tisztviselők hasonló tárgyú emlékira­tával lesz azonos szövegű. Főgimnáziumunk múzeuma leg­újabban is értékes anyaggal gyarap­szik. Az eddigi háborús nyomtatvá­nyokból egy-egy gyűjteményt Baits György, Gero János, Gottmann Ist­ván és Magyar Endre urak maris voltak szívesek átadni. Gottmann István úr ezenkívül belgrádi háborús fényképfölvételeket, a belgrádi konak egy csillárjának részletét, valamint a a Kalimegdánon talált gránát töre­dékét ajándékozta. És különösen há­lás köszönettel kell megemlékez­nünk ismét Brühl József prelátus- kanonok ur gazdag adományáról, aki 6 drb. érmet, egy szabácsi ezüst mitra-díszt, orosz srapnel-fejet s a hadicélokra összetört sz. Adalbert- harang egy szilánkját küldve a mú­zeumnak egyúttal újra 100 korona adománnyal tett lehetővé újabb be­szerzéseket. — Végül az éremtár háborús plaketteken kívül, dr. Molnár Szulpic igazgató útján Hadrianus arany dénárjához jutott. Nagyhét. Esztergom népe ezidén is fokozottabb buzgósággal ülte meg a nagyhél áhitatos gondolat ikat éb­resztő napjait. Vasárnap a barkaszen­telést a főszékesegyházban maga dr. Csernoch János biboros-hercegpri- más tartotta. Nagycsütörtökön az olajszentelés és a lábmosás szer­tartásait valamint az ünnepi misét ugyancsak a főpásztor végezte fé­nyes segédlettel nagyszámú hivő kö­zönség részvétele mellett. E napon különösen sokan járultak a húsvéti szentáldozáshoz minden templomban. Nagypénteken, amely Esztergomban mindenkor nyilvános ünnepszámba ment, az összes templomok és Kál­váriák állandó látogatottságnak örven­dettek. Különösen kedvelt ájtatossági ténykedések voltak e napokban a belvárosi plébánia templomban tar­tott Lamentációk, melyben városunk legjobb szólóénekesei vettek részt. A feltámadási szertartások már lapunk zárta után folynak le s így azokról már nem emlékezhetünk meg rész­letesebben. A nyári időszámítás jövő vasár­nap, e hó 15.-én lép életbe, amely alkalommal, mint a múlt évben is tör­tént, az összes nyilvános órák egy órával előbb fognak járni. Vasutak­nál, műhelyekben és az összes hiva­talokban a nyári időszámítás szerint kell az órákat betartani a kormány­rendelet értelmében. Feloldott sertészárlat. Az esz­tergomi piacot hosszú idő óta meg­bénító sertészárlatot e hét folyamán feloldották, minek következtében vá­rosunkba sertések vészmentes hely­ről akadálytalanul beszállíthatok. A sertésvész fellépését még múlt év május havában állapították meg és azóta folyton pusztított városunkban. A most feloldott zárlatot még múlt évi augusztus 25.-én rendelték el. Azóta nem volt rendes heti sertés­piac Esztergomban. Vaj árusításra engedély kell. A kereskedőknek egy újabb rende­let szerint, mely e hét folyamán ér­kezett a városhoz, vajat csakis a Közélelmezési Hivatal engedélyével és kiutalásával szabad árusítaniok. Kiutalás végett a törvényhatóság első tisztviselőjéhez kell a kereslte' dőknek fordulniok. Elismerő oklevél. A hadikölcsö- nök sikerének előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül a pénzügyminiszter a következő esz­tergomi lakosoknak állított ki elisme­rő oklevelet: Bártfay Géza, Einczin- ger Ferenc, Erős Rezső, dr. Gróh József, O’sváth Andor, Rolkó Béla, Rudolf István, dr. Sebők Ferenc, Var­sányi Ignác, dr. Weisz Sándor. Értekezlet a követválasztás tár­gyában. A helybeli munkapárt pén­teken este értekezletet tartott, ame­lyen Meszleny Pál főispán bejelen­tette, hogy dr. Hindy Zoltán a kor­mány hivatalos jelöltje Esztergomban. Hatósági burgonya árusítás. E hét folyamán került kiárusításra ama néhány vaggon burgonyameny- nyiség, amelyet a vármegye terüle­tén rekvirált burgonyából Esztergom város közönsége ellátására kiutaltak. A burgonyát kg.-kint 24 fillérjével árusították. Elsőbbségben részesültek azon családok, akiknek lisztjegyük van, hogy ilyképen a liszthiányból eredő nélkülözés némileg enyhittes- sék. A kisebb családok egyszerre 25 kg., a nagyobbak 50 kg. burgo­nyát vásárolhattak. A szőlő titka. Szűcs Ferencné földművesasszony szerdán reggel Helcz József esztergomi lakos sző­lőjében dolgozott. Kapálás közben alig egy deciméternyi mélyen egy csecsemő levágott fejét találta meg a földben. Rémülten jelentette az esetet a közeiben dolgozóknak, akik hirül adták azt Fuchs temetőkertész­nek. Fuchs azonnal a rendőrségen jelentette a borzalmas leletet, ahon­nét Csányi József alkapitány ment ki a helyszínére. A szőlő több he­lyén ásatott, hogy esetleg a törzset is megtalálják, de ez idáig még nem vezetett eredményre. A talált gyer­mekfejet dr. Berényi Zsigmond ren­dőrorvos vizsgálta meg és megálla­pította, hogy az pár napos gyermek feje, melyet minden valószínűség szerint késsel választottak el a törzs­től. A leletről a komáromi kir. ügyész­séget is értesítettek, amely távirati­lag hívta fel a rendőrkapitányságot a törzs mielőbbi felkutatására, hogy a törvényszéki boncolás megejthető legyen. N3romozás közben egy má­sik érdekes ügy is napvilágra került. A rendőrség ugyanis megtudta, hogy Sliz Józsefné szül. Pap Anna tinnyei születésű 24 éves napszá­mosnő pár hetes fiú gyermeke, aki a Kolos-kórházban múlt hó 8.-án látott napvilágot, eltűnt. Mikor az anyát kérdőre vonták, bevallotta, hogy 22.-én gyermekét Budapestre vitte s ott a nyugati pályaudvar III. oszt. várótermében elhagyta. Az ott megtalált gyermekről annak idején a budapesti újságok meg is emlé­keztek. Az esztergomi rendőrség az anyát egyelőre őrizetbe vette és ér­tesítette a fővárosi rendőrséget is az elhagyott gyermek anyjának megke­rüléséről, akit országszerte köröz­tettek. —- Lapunk zártakor értesü­lünk, hogy a talált gyermekfej ügyé­ben fordulat állott be, amennyiben alapos a feltevés, miszerint a talált fej egy halvaszületett gyermeké, ki­nek holttestét a temetőből valamely állat kaparta ki. Az ügy teljes tisz­tázását a rendőrség ünnepek alatt reméli. Meglőtt tolvaj. Múlt hó 26.-án éjjel Bagóczi Mihály annavölgyi bá­nyász észrevette, hogy élelmiszerek­kel megrakott padlásán valaki járkál. Fogta kézilámpását, fegyverét és fel­ment a padlásra. Lámpája közben elaludt és így, hogy a hívatlan láto­gatót megriassza, belelőtt a sötétség­be. A golyó a tolvajt jobb lábán ta­lálta és egy ütőeret roncsolt szét, úgy hogy a tolvaj rövid idő múlva el­vérzett. Ekkor állapították meg kilé­tét. Mihalek Staniszlav orosz fogoly­munkás volt. Az esetről értesítették a komáromi kit. ügyészséget és a hadbíróságot. A vizsgálatot folytatják. Háborúban elhaltak temetési költége. A honvédelmi miniszter ér­tesítette az alispáni hivatalt, hogy a háború következtében elhalt legény­ségi állományú katonák temetési költsége fejében 30 K-át utalt ki az

Next

/
Oldalképek
Tartalom