Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 25. szám

1917. április 8.

ESZTERGOM és VIDÉKÉ,

7

tetlenségi bizottsága március hó 29.- én hozott és melyben összeférhetetlennek ítélte a grófnak a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Részvény- társaságnál elfoglalt igazgatói és elnöki állását a képviselőséggel. A lemondást gróf Széchenyi a helybeli munkapárt helyettes elnökéhez, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarék- pénztári igazgatóhoz intézett levelében közli a párttal és e levelében kifejti azon okot is, mely őt a képviselőség letételére késztette. Ezt írja gróf Széchenyi: „Amint tudni

méltóztatik — hisz evégett ültem már egyszer 1910-ben az összeférhetetlenségi itélőbizottság előtt, — Somogy megyében fekvő lábodi birtokomat a cs. és kir. hadügyminisztérium bérli; a bérleti szerződés nemsokára lejár s akarva, nem akarva tárgyalásokba kell bocsájtkoznom a bérlővel. A hadügy minisztérium már 1913. őszén meg akarta indítani a tárgyalásokat, akkor én megtagadtam, hivatkozva az összeférhetetlenségi törvényre és biztatva őket, hogy 1915-ben úgy is megszűnik a mandátumom, akkor tárgyalhatunk. Közbejött a háború, annak következménye, hogy mandátumom meg lett hosszabítva. A hadügyminisztérium türelmetlenkedik, tárgyalni akar, viszont az én érdekem is megköveteli, hogy a kérdéssel tisztába jöjjek. Amennyire 1910-ben nem tartottam összeférhetetlennek, hogy 1902-ben tehát 8 évvel előbb örököltem a birtokkal oly szerződést, melyet boldogult édes atyám 1896-ban kötött, oly annyira tartanám összeférhetetlennek, ha most mint képviselő a szerződés meghosszabbítására vonatkozó tárgyalásokba bocsájtkoznék a hadügyminiszterrel. Ez lemondásom oka. Sajnálattal és fájdalmasan érintve válók meg kerületemtől, de a pártnak be kell látnia, hogy mint családapának, más választásom nincs.“ A lemondott képviselő a húsvéti ünnepek után jön Esztergomba, egy beszámoló keretén búcsúzik el választókerületétől. Ez alkalommal fogja a munkapárt új jelöltje, úgy tudjuk : dr. Hindy Zoltán programbeszédét is elmondani.

új címzetes kanonok. Robitsek Ferenc volt tb. kanonoknak prelátus- kanonokká történt kinevezése alkalmával megüresedett egy tiszteletbeli kanonokság, amelyre a király Dr. Csernoch János bíboros-hercegprimás előterjesztésére Dr. Pokorny Emánuel p. kamarást, a budapesti II. kér. érs. főgimnázium és a vele kapcsolatos Rákóczi-kollégium igazgatóját nevezte ki.

Esztergomi festő képe a tavaszi tárlaton. Az orsz. magyar képzőművészeti társulat ezidei tavaszi tárlatán, amely a szépművészeti múzeumban van elhelyezve, egy eszfer- gomi művész is szép sikerrel vett részt. Ez Szölgyémy Endre szatmári polg. iskolai rajztanár, akinek a téli tárlaton kiállított „Rebach“ c. kiválóan sikerült képéről annakidején mi is megemlékeztünk. A tavaszi tárla ton a „Diákok“ c. vízfestménye van kiállítva. E kép két diákot abrázol nyitott könyv mellett, arcukon az unalom kifejezésével. A tárlat zsánerképei közül kiválik eredeti felfogásával és az elmúlt diákélet édesbús emlékeit idézi vissza a szemlélőben. Örvendünk, hogy városunk szülötte művészetével a legszélesebb körben keltett figyelmet és helyet talált a magyar festészet legkiválóbb képviselőinek sorában.

Változás a főkáptalanban. Őfelsége a király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az esztergomi főszékesegyházi káptalanban Schiffer Ferenc legidősebb mesterkanonoknak a nyitrai főespe- rességre való fokozatos előléptetését jóváhagyva, az így megüresedő legifjabb mesterkanonokságot, — mint lapunk legutóbbi számában már megírtuk, — dr. Lépőid Antal her- cegprímási irodaigazgatónak adományozta.

Kitüntetés. Hoffmann József honvédhadnagyot, Hoffmann Ferenc nyugalmazott városi p. ü. tanácsos fiát zászlósi minőségben szerzett harctéri érdemeiért a II. oszt. ezüst vi- tézségi éremmel tüntették ki.

Halálozás. Lőrinczy József városi katonai nyilvántartó, a város hivatalnoki karának egyik legrégibb tagja pénteken este életenek 63.-ik évében hirtelen meghalt. Temetése husvét vasárnapján d. u. 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnából. Az elhunyt derék, munkás tisztviselő halála széles körökben kelt őszinte részvétet

Közélelmezési értekezlet. A

hétfői közélelmezési értekezleten a polgármester bejelentette, hogy intézkedett, miszerint a hatósági liszt ellátásban részesülőknek a húsvéti ünnepekre fejenkint 200 gramm finomliszt jusson. A lisztelosztás megkönnyítése és a sok ácsorgás megszüntetése céljából felmerült azon indítvány is az értekezlet folyamán, hogy a lisztárusítás az eddiginél több helyen történjék. Az értekezlet tekintettel arra, hogy amúgy is kevés liszt érkezik város lakossága részére, az árusító helyek szaporítását nem véleményezte. — A liszt egyenlőtlen érkezése lehetetlenné teszi azt is, hogy a hatósági liszt adagok egyenlőek legyenek hétről-hétre. Hogy emiatt sok kérdezősködésnek és zavarnak eleje vétessék, a hatóság elrendeli, hogy az elárusító üzletekben minden újabb lisztszállítmány kiosztásakor ki legyen függesztve könnyen szembetűnő helyen az arány, amely szerint a liszt az egyes jegyekre kiosztás alá kerül. A burgonyakiosztás ügye forgott még ezenkívül a szőnyegen. Végül bejelentette a polgármester, hogy e hét folyamán cukor is kerül kiosztásra.

Lollok prelátus adománya. Dr. Lollok Lénard prelátus kanonok alábbi levél kíséretében 1000 kor-t adó mányozott a közkórház céljaira. „Lugano 1917 márc. 26. Nagyságos dr. Gönczy Béla főorvos úr közkórházi igazgató Úrnak Esztergom. ^Mellékelve — tisztelettel küldök Nagyságodnak 1000 koronát, azon kéréssel, hogy ezen összeget — legjobb belátása szerint a „Kolos“ közkórház betegei azon szükségleteinek fedezésére fordítani szíveskedjék, — amelyeket legelőbb fedezendőknek vél. Kitűnő tisztelettel alázatos szolgája Lollok Lénárd kanonok.““A kórházigazgatósága a pénzt mig az igénybe nem vétetik a varos házi pénztárába lbtétben helyezte el, s a nagylelkű adományért ez utón mond addig is hálás köszönetét, a míg a kórházbizottság és kórháztulajdonos város is eleget tehetnek ebbeli kötelességüknek.

A vármegyei tisztviselők szervezkedése. Hétfőn d. u. 4 órakor a vármegyeháza tisztviselői kara Pongrácz Kázmér vm. főjegyző, alispánhelyettes elnökletével értekezletet tartott, amelyen a tisztviselők háborús drágasági pótléka ügyében foglaltak állást és elhatározták, hogy külön memorandumot terjesztenek be a kormányhoz, amely a nyíregyházai tisztviselők hasonló tárgyú emlékiratával lesz azonos szövegű.

Főgimnáziumunk múzeuma legújabban is értékes anyaggal gyarapszik. Az eddigi háborús nyomtatványokból egy-egy gyűjteményt Baits György, Gero János, Gottmann István és Magyar Endre urak maris voltak szívesek átadni. Gottmann István úr ezenkívül belgrádi háborús fényképfölvételeket, a belgrádi konak egy csillárjának részletét, valamint a a Kalimegdánon talált gránát töredékét ajándékozta. És különösen hálás köszönettel kell megemlékeznünk ismét Brühl József prelátus- kanonok ur gazdag adományáról, aki 6 drb. érmet, egy szabácsi ezüst mitra-díszt, orosz srapnel-fejet s a hadicélokra összetört sz. Adalbert- harang egy szilánkját küldve a múzeumnak egyúttal újra 100 korona adománnyal tett lehetővé újabb beszerzéseket. — Végül az éremtár háborús plaketteken kívül, dr. Molnár Szulpic igazgató útján Hadrianus arany dénárjához jutott.

Nagyhét. Esztergom népe ezidén is fokozottabb buzgósággal ülte meg a nagyhél áhitatos gondolat ikat ébresztő napjait. Vasárnap a barkaszentelést a főszékesegyházban maga dr. Csernoch János biboros-hercegpri- más tartotta. Nagycsütörtökön az olajszentelés és a lábmosás szertartásait valamint az ünnepi misét ugyancsak a főpásztor végezte fényes segédlettel nagyszámú hivő közönség részvétele mellett. E napon különösen sokan járultak a húsvéti szentáldozáshoz minden templomban. Nagypénteken, amely Esztergomban mindenkor nyilvános ünnepszámba ment, az összes templomok és Kálváriák állandó látogatottságnak örvendettek. Különösen kedvelt ájtatossági ténykedések voltak e napokban a belvárosi plébánia templomban tartott Lamentációk, melyben városunk legjobb szólóénekesei vettek részt. A feltámadási szertartások már lapunk zárta után folynak le s így azokról már nem emlékezhetünk meg részletesebben.

A nyári időszámítás jövő vasárnap, e hó 15.-én lép életbe, amely alkalommal, mint a múlt évben is történt, az összes nyilvános órák egy órával előbb fognak járni. Vasutaknál, műhelyekben és az összes hivatalokban a nyári időszámítás szerint kell az órákat betartani a kormányrendelet értelmében.

Feloldott sertészárlat. Az esztergomi piacot hosszú idő óta megbénító sertészárlatot e hét folyamán feloldották, minek következtében városunkba sertések vészmentes helyről akadálytalanul beszállíthatok. A sertésvész fellépését még múlt év május havában állapították meg és azóta folyton pusztított városunkban. A most feloldott zárlatot még múlt évi augusztus 25.-én rendelték el. Azóta nem volt rendes heti sertéspiac Esztergomban.

Vaj árusításra engedély kell. A kereskedőknek egy újabb rendelet szerint, mely e hét folyamán érkezett a városhoz, vajat csakis a Közélelmezési Hivatal engedélyével és kiutalásával szabad árusítaniok. Kiutalás végett a törvényhatóság első tisztviselőjéhez kell a kereslte' dőknek fordulniok.

Elismerő oklevél. A hadikölcsö- nök sikerének előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül a pénzügyminiszter a következő esztergomi lakosoknak állított ki elismerő oklevelet: Bártfay Géza, Einczin- ger Ferenc, Erős Rezső, dr. Gróh József, O’sváth Andor, Rolkó Béla, Rudolf István, dr. Sebők Ferenc, Varsányi Ignác, dr. Weisz Sándor.

Értekezlet a követválasztás tárgyában. A helybeli munkapárt pénteken este értekezletet tartott, amelyen Meszleny Pál főispán bejelentette, hogy dr. Hindy Zoltán a kormány hivatalos jelöltje Esztergomban.

Hatósági burgonya árusítás.

E hét folyamán került kiárusításra ama néhány vaggon burgonyameny- nyiség, amelyet a vármegye területén rekvirált burgonyából Esztergom város közönsége ellátására kiutaltak. A burgonyát kg.-kint 24 fillérjével árusították. Elsőbbségben részesültek azon családok, akiknek lisztjegyük van, hogy ilyképen a liszthiányból eredő nélkülözés némileg enyhittes- sék. A kisebb családok egyszerre 25 kg., a nagyobbak 50 kg. burgonyát vásárolhattak.

A szőlő titka. Szűcs Ferencné földművesasszony szerdán reggel Helcz József esztergomi lakos szőlőjében dolgozott. Kapálás közben alig egy deciméternyi mélyen egy csecsemő levágott fejét találta meg a földben. Rémülten jelentette az esetet a közeiben dolgozóknak, akik hirül adták azt Fuchs temetőkertésznek. Fuchs azonnal a rendőrségen jelentette a borzalmas leletet, ahonnét Csányi József alkapitány ment ki a helyszínére. A szőlő több helyén ásatott, hogy esetleg a törzset is megtalálják, de ez idáig még nem vezetett eredményre. A talált gyermekfejet dr. Berényi Zsigmond rendőrorvos vizsgálta meg és megállapította, hogy az pár napos gyermek feje, melyet minden valószínűség szerint késsel választottak el a törzstől. A leletről a komáromi kir. ügyészséget is értesítettek, amely táviratilag hívta fel a rendőrkapitányságot a törzs mielőbbi felkutatására, hogy a törvényszéki boncolás megejthető legyen. N3romozás közben egy másik érdekes ügy is napvilágra került. A rendőrség ugyanis megtudta, hogy Sliz Józsefné szül. Pap Anna tinnyei születésű 24 éves napszámosnő pár hetes fiú gyermeke, aki a Kolos-kórházban múlt hó 8.-án látott napvilágot, eltűnt. Mikor az anyát kérdőre vonták, bevallotta, hogy 22.-én gyermekét Budapestre vitte s ott a nyugati pályaudvar III. oszt. várótermében elhagyta. Az ott megtalált gyermekről annak idején a budapesti újságok meg is emlékeztek. Az esztergomi rendőrség az anyát egyelőre őrizetbe vette és értesítette a fővárosi rendőrséget is az elhagyott gyermek anyjának megkerüléséről, akit országszerte köröztettek. —- Lapunk zártakor értesülünk, hogy a talált gyermekfej ügyében fordulat állott be, amennyiben alapos a feltevés, miszerint a talált fej egy halvaszületett gyermeké, kinek holttestét a temetőből valamely állat kaparta ki. Az ügy teljes tisztázását a rendőrség ünnepek alatt reméli.

Meglőtt tolvaj. Múlt hó 26.-án éjjel Bagóczi Mihály annavölgyi bányász észrevette, hogy élelmiszerekkel megrakott padlásán valaki járkál. Fogta kézilámpását, fegyverét és felment a padlásra. Lámpája közben elaludt és így, hogy a hívatlan látogatót megriassza, belelőtt a sötétségbe. A golyó a tolvajt jobb lábán találta és egy ütőeret roncsolt szét, úgy hogy a tolvaj rövid idő múlva elvérzett. Ekkor állapították meg kilétét. Mihalek Staniszlav orosz fogolymunkás volt. Az esetről értesítették a komáromi kit. ügyészséget és a hadbíróságot. A vizsgálatot folytatják.

Háborúban elhaltak temetési költége. A honvédelmi miniszter értesítette az alispáni hivatalt, hogy a háború következtében elhalt legénységi állományú katonák temetési költsége fejében 30 K-át utalt ki az