Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 24. szám

1917. április 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 már a hercegprímási iroda igazgatá­sával bízatott meg. Gyorsan megismerkedett a nagy egyházmegye viszonyaival s kitűnő adminisztrátornak is bizonyult, aki alapos képzettségével, és éles elmé­jével a szellemi munka terén igen sok jelességet árult el. Óriási munkakörében is időt talált cikkek Írására, előadásokra, szentbe­szédek, konferenciák tartására. A fellendülő kath. irodalom lelkes támogatót, önzetlen tanácsadót és buzgó pártfogót talált benne s míg ő maga jeles tudományos dolgoza­tokkal gyarapította a kath. irodalmat, példája, buzdításai érdeklődése taná­csai nyomán a nemes irányú kath. szépirodalomnak nem egy új tehetsége bont szárnyat. Az újságírók szintén csak hálával gondolhatnak rá, mert ritka megértéssel áll rendelkezésükre mindenkor, ahányszor a közérdeklő­dés és a helyes információ szüksége azt megkívánja. Kanonoki kinevezé­sével az az irány halad előre dia­dalmas léptekkel, amely a kath. res­tauráció népszerűsítésének, megked- veltetésének és teljes megvalósításá­nak szolgálatába szegődött. Dr. Lépőid Antal 1880. január 22.-én Szentfülöpön (Bácsbodrog m.) született. 1904. június 29.-én szen­telték a kalocsai egyházmegye áldo- zárává. 1912.-ben szentszéki ülnök­ké lett. Dr. Csernoch János akkori érsek titkárává választotta ki és ma- ■ ' gával hozta hercegprímássá való ki- ~h-^evéztetésé'• Aatán■-•45szté1rgombá' iis. Azóta folyton- oldala mellett dolgo­zik és legteljesebb bizalmának él­vezője. Új méltóságában örvendező szív­vel köszöntjük- őt és kérjük, hogy Esztergom városának szeretetében, ügyei iránt való meleg érdeklődés­ben kövesse nagynevű Mesterének, a biboros-hercegprímásnak példáját. Legyen egyike azoknak, akiknek ne­vét e város lakossága szívében, sze­retettel fogja őrizni! ☆ A hercegprímás itthon. Dr. Cser­noch János bíboros-hercegprímás, aki e hét folyamán Budapesten tartózko­dott, pénteken délben visszautazott városunkba, ahol a húsvéti ünnepe­ket fogja tölteni. Gróf Széchenyi Emil összefér­hetetlenségi Ügyi. Gróf Széchényi Emil v. b. t. t. Esztergom sz. kir. város országgyűlési képviselője ösz- szeférhetetlensegi bejelentést tett ön­maga. mint a Nagytétényi sertéshiz- lalo r.-t. igazgatósági tagja ellen. A képviselőház csü'örtöki ülése sor­solta ki az eme összeférhetetlenségi ügyben ítélkező zsűrit. A zsűri nyom­ban összeült s elnökévé Justh Gyu­lát, jegyzőjévé Putnoky Móricot vá­lasztotta meg. A bizottság megálla­pította, hogy bár a részvénytársaság és a kormány között nincs szerző­déses viszony, azonban a törzsrész­vényesek között a földmivelésügyi minisztérium is szerepel. A megej­tett szavazás eredményeként az ösz- szeíérhetetlenségi ítélőbizottság 7 szóval 5 ellenében kimondotta, hogy az összeférhetetlenség esete fennfo­rogr, 10 szóval 2 ellen pedig azt álla­pította meg, hogy gróf Széchenyi Emil az igazgatósági tagság elfoga­dásánál jóhiszeműen járt el. Kitüntetés. Kottler László m. kir. adóhivatali főellenőr, tart. főhadna­gyot, társadalmunk közszeretetben álló tagját Őfelsége a király az el­lenség előtt teljesített kiváló szolgá­latainak elismeréséül a vitézségi érem szalagján viselendő koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A közigazgatási bizottság ülése. Szombaton d. e. 10 órakor Mesz- leny Pál főispán elnöklete alatt a vármegye közigazgatási bizottsága rendkívüli ülést tartott, melynek egyedüli tárgya a felfüggesztett Dr. Perényi Kálmán alispán fegyelmi ügye volt. A felfüggesztést és a fe­gyelmi vizsgálatot elrendelő, körül­belül 15 oldalra terjedő miniszteri leiratot dr, Szilárd Béla vm. II. fő­jegyző olvasta fel. A miniszteri le­irat ügycsoportok szerint sorolja fel a vádakat, amelyekre nézve a belügyminiszter a vizsgálatot meg- ejtetni kívánja s különösen hosszú lajstromot tartalmaz a közélelmezés dolgában felmerült szabálytalanságok sorozata. A miniszter mindezek mi­att a fegyelmi vizsgálatot az 1886. évi 23. t.-c. 2. §. c. pontja alapján dr. Perényi Kálmán alispán ellen el­rendeli, egyben ugyanezen t.-c. 4. §-a alapján őt állásától felfüggeszti s a vizsgálat megejtésére Győr vár­megye közigazgatási bizottságát ren­deli ki. A közigazgatási bizottság megszövegezett határozatát Pongrácz Kázmér vm. főjegyző olvasta fel, mely szerint a közig, bizottság a fel­függesztést, a fegyelmi vizsgálat megindítását tudomásul veszi es a helyettes betöltésének ügyét a legkö­zelebbi rendkívüli megyegyűlés elé vezérli. Az alispánt a vizsgálat tar­tama alatt fizetésének égy harmad része illeti' meg ; a természetbeni la kás továbbra használatában hagyandó. A határozatot némán fogadta a közigazgatási bizottság, egyedül dr. Feliér Gyula fejezte ki ama vélemény éta fegyelmi bizottság egyik tagsági he­lyének részére való felajánlásakor, hogy meggyőződése szerint itt oly dolog történik, amiben közreműködni egyáltalán nem kíván s a fegyelmi bizottsági tagságot nem is fogadta el. A ’ főispán előterjesztésére a közig, bizottság részéről igy Bleszl Ferenc és Mátéffy Viktor veáznek részt a fegyelmi bizottságban. Az ülés után Bleszl, Mátéffy, továbbá a vm. főügyész és Gaál László p. ü. számtanácsos nyomban megkezdték az alispáni hivatal átvételét. Adományok a katona-otthonok javára. A harctéri katonaotthonok bizottságához amely a társadalmi propagandát Csernoch János hereeg- prímás diszelnöksége alatt megkezdte, Zita királynő Őfelsége tudvalevőleg 120.000 koronát köldött a magyar katonaotthonok javára. A királynői példának csakhamar lelkes követői akadtak, legutóbb többek között Fes- tetich Tasziló herceg (Keszthely) 6000, Csekonich' Endre gróf 3000, Hunyady Károly gróf 3000, a magyarországi cisztercita rend 4000, Orosdy Fülöp 2000, Orosdy Fülöpné 2000, Apponyi Sándor gróf 1000, Fesztetich Pál gróf 1000, dr. Légrády Ottó (Képes Újság) 1000, Radnai Farkas püspök 1000, Luczenbacher Pálné 1000. Elek Pálné 1000, Károlyi László gróf (Főt) 1000, koronát küldtek közvet­lenül a Hadsegélyző Hivatalhoz ré­szint külön kikötéssel, részint anélkül. Rendkívüli megyegyűlés. F. hó IC.-én. d. e. 10 órakor az alispán fegyelmi ügyével és felfüggesztésé­vel kapcsolatban Esztergom várme­gye törvényhatósági bizottsága rend kívüli közgyűlést tart. Fémbeváltók Esztergomban. A fémbeváltás .még rövid határidejére való tekintettel a Fémközpont most hivatalosan közli velünk, hogy Esz­tergomban a következő fémbeváltó­helyek működnek : Kókay Kálmán, Láhny Mihály, Marosi József és Fia. Böjti konferenciák a Kath. Kör­ben. Az Esztergomi Kath. Kör szo­kásos böjti konferenciáit vasárnap, f. hó 1.-én este 6 órakor kezdi meg a kör nagytermében. A konferen­ciák 3 nap tartanak. Bevonulások. Lapunk legutóbbi számában már jeleztük, hogy a leg­utóbb sorozott népfelkelők behívása f. hó 16.-án lesz. Az erre vonatkozó bevonulási hirdetmény e hét folya­mán érkezett meg a városhoz és a főszolgabíróságokhoz. Eszerint „az 1872-évtől 1891-évig bezárólag ter­jedő időközökben született, továbbá a népfölkelésről, vagy hadiszolgál­tatásról szóló törvény alapján kiren­delt (igénybevett) de ezen szolgálat­ból időközben végleg elbocsájtott összes 1867—1899-évi születésű ma­gyar állampolgárok (munkások, ko­csisok, hajcsárok stb.) ha a megtar­tott népfölkelési bemutató pótszem­lén, népfölkelési felülvizsgálaton, vagy utószemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, 1917. évi április 16.-án legkésőbb délelőtt 11 óráig, amennyiben név- szerint felmentve nincsenek, a nép- rölkelési iga,zodványi lapon feltünte­tett m. kir. honvéd kiegészítő, ille­tőleg cs. és kir. kiegészítési kerület parancsnokság székhelyére népfölke­lési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. Nagyheti szertartások sorrend­je. Az esztergom szab. kir. városi plébánia templomban. Virágvasárnap reggel 9 órakor pálmaszentelés, után- na nagy mise passióval. Nagyszerda este 6 órakor Lamontátió. Nagycsü­törtök reggel 8 órakor nagymise, mely után az Oltáriszentség körme­netben áttétetik a főoltárról a Mária kápolnába. — Az oltárok leszerelé­se. — Este 6 órakor Lamentátió. Nagypéntek reggel 8 órakor kezdőik a szertartás, mely alatt az Oltári­szentség körmenetben átvitetik elő­ször a főoltárra, onnét pedig a szent sírba helyeztetik. A szertartás végén szent beszéd. Este 6 órakor Lamen­tátió. Nagyszombat reggel 6 órakor az Oltáriszentség a szentsirba kité­tetik utánna tűz, keresztkút szente­lés és nagymise. Este 7 órakor fel­támadási körmenet. Husvétvasárnap reggel 9 órakos nagymise. Délután fél 4 órakor szent beszéd és ünnepi vecsernye. A tisztviselők értekezlete. Csü­törtökön este 6 órakor Esztergom város állami, vármegyei, városi, tisztviselői, tanári és tanítói testüle­tének képviselői népes értekezletet tartottak a városház nagytermében, amelyen a mai nagy drágaság alkal­mából megélhetésük biztosítása vé­gett teendő egységes intézkedésről tanácskoztak. Az értekezletet dr. Antony Béla polgármester nyitotta meg, találó szavakkal ecsetelve a fix- fizetéses tisztviselők mai elviselhe­tetlen helyzetét. Vaniss Dezső kir. járásbíró volt az értekezlet első fel­szólalója, aki szegedi analog moz­galomra hivatkozva ajánlotta, hogy az értekezlet a kormánytól pénzbeli segítséget kérjen a tisztviselők sú­lyos helyzetének enyhítésére. Kör- mendy Károly kir. erdőmérnök vi­szont a minisztériumokban behozott azon eljárást ismertette, amely ter­mészetbeli ellátásban részesíti a tiszt viselői kart. Vaniss a tisztviselők kertgazdaságának újabban igen han­goztatott felkarolását ezidénre már nem a legjobb ötletnek tartja, mivel az előrehaladott idő, a munkaerő és a kellő mennyiségű terület hiánya miatt eme különben üdvös eszme megvalósítása kivihetetlen. Körmendy szavaira az a válasz, hogy a minisz­tériumok a készletek csekély voltára és a közigazgatás rendes menetére való tekintettel, mely így erősen komplikálódnék, az összes tisztvise­lők természetbeni ellátását nem vál­lalják és az ellátás így nem volna biztosítva. Fenntartja előbbi indít­ványát. Lipschitz József kir. járás­bíró, Fenyves Kálmán járási szám­vevő és Székely Henrik városi állat­orvos felszólalásai után az értekez­let kimondotta, hogy memorandu­mot intéz a kormányhoz, amelyben rangosztalyra való tekintet nélkül 100%-os háborús pótlék folyósítá­sát fogjak kérelmezni. A mai álla­potok azonban oly nyomasztók, hogy a segítség a lehető legsürgő­sebb. E memorandumban tehát erre való tekintettel kérik a kormányt, hogy a családos tisztviselőknek 1500 K, a nőtleneknek 1000 K beszer­zési előleget mielőbb folyósítson, amely a november hóban esedékes háborús pótlékból havi részletekben vonassék le. A kérvényező bizott­ságba dr. Antony Béla polgármester elnöklete alatt Gaál László számta­nácsos, Vaniss Dezső kir. járásbíró és O'sváth Andor városi főjegyző küldettek ki. Végül az elnöklő pol­gármester közölte az értekezlettel, hogy a város határában 15 holdnyi területen hatósági kertgazdaság léte­sült, melynek terményeiből elsősor­ban a tisztviselők szükséglete lesz kielégíthető. Az értekezlet a polgár- mester éltetésével ért véget. A csavargőzös-közlekedés meg­indulása. A „Magyar Királyi Fo­lyam- és Tengerhajózási Részvény- társaság" Esztergom—Párkány- és Kovácspatak („Esztergomi csavar­gőzös“ vasúti állomás) közötti hajó­járatait a mai napon megnyitotta. A csavargőzös az „Esztergomi csavar­gőzös“ vasúti állomásról induló, il­letve oda érkező vonatokhoz csatla­kozik. Állomása rendes vízállás ese­tén ezután is a Kisdunában lesz. A csavargőzösjárat egyidejűleg közzé­tett menetrendje a következő : Lefelé: Esztergomból ind. 6 o., 7 o. 30 p., 10 o. 30 p., 2 o., 3 o. 30 p., 6 o. és 8 o. 30 p. Párkányból ind. 6 o. 10 p., 7 o. 40 p., 10 o. 40 p., 2 o. 10 p., 3 o. 40 p., 6 o. 10 p. és 8 o. 40 p. Kovácspatakra érkezik 6 o. 25 p., 7 o. 55 p., 10 o. 55 p., 2 o. 25 p., 3 o. 55 p., 6 o. 25 p. és 8 o. 55 p. Felfelé : Kovácspatakról indul 6 o. 45 p., 8 o. 25 p., 11 o. 20 p., 2 o. 30 p., 4 o. 35 p., 6 o. 45 p. és 9 o. 20 p. Párkányból indul 7 o. 05 p., 8 o. 45 p., 11 o. 40 p., 2 o. 50 p., 4o. 55 p., 7 o. 05 p. és 9 o. 40 p. Esztergomba érkezik 7 o. 15 p., 8 o. 55 p., 11 o. 50 p., 3 o., 5 o. 05 p., 7 o. 15 és 9 o. 50 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom