Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 20. szám
1917. március 18. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 lettel felújítja. Legyen e két elhunyt kiváló iparosnak emléke áldott ! Az ipartestület irodai tevékenysége és ügyforgalmáról jelentésem a következő : Érkezett és beiktatva lett 368 ügy darab ; vidékre küldött 154, helyben kézbesítve lett 101 ügydarab. Tanszerződés köttetett 135, felszabaduló bizonyítvány kiadatott 56 ; munkakönyv kiállíttatott 62 ; a békéltető-bizottság dr. Prokopp Gyula iph. biztos elnöklete alatt 10 gyűlésen 18 panaszt tárgyalt, melyek közül határozatilag elintézést nyert 16; békés úton 2. Az önálló iparosok száma 461, kik közül nőiparos 39, a férfi iparosok száma 422, a segédek létszáma 269, tanulók száma pedig 297. Tagjaink közül katonai szolgálatot teljesít 180; a „Magyar Ipar" lap hozzávetőleges számítása szerint az ország területén bevonult önnálló kisiparosok száma összesen 40.000 ; az általuk foglalkoztatott segédmunkások száma 55.000-re tehető. Tartatott az év folyamán 1 közgyűlés és 11 elölj arósági gyűlés, melyeken 114 határozat hozatott. Jelentésem befejezéséül az iparügy- gyel foglalkozó hatóságok közül a győri kereskedelmi és ipar kamarát lehetek szerencsés különösen kiemelni. mint amelyhez testületünket a legbensőbb hálaérzet és köszönet fűzi. Ez a jeles intézmény volt egyedül az, amely fontos iparügyeink iránt a megszokott szíves támogatáson fölül — tekintettel a háború okozta súlyos helyzetre minden tekintetben nemcsak fokozottabb, de határozottan a legmesszebb menő jóindulatot volt szíves tanúsítani. Kell tehát, hogy az iparkamara minden iparosnak ajakéról csak tiszteletté;! legyen említve. ... De mély köszönet illeti dr. Pro kopp Gyulá iparhat. biztost is. ki állandó érdeklődés mellett az ipartestület békéltető bizottságához signált panaszos ügydarabokat a legnagyobb készséggel volt szíves minden alkalommal elintézni. Végeredményben pedig, hogy az ipartestület mint iparhatóság a nehéz viszonyok dacára is érdemlegesen volt képes működni, azt egyenesen kiváló vezetőjének, Magyary László elnök agilis szereplésének köszönheti, mert e kiváló férfiú úgy jeles tehetsége, mint rendkívüli ügybuzgalma tette lehetővé az elért sikereket. A közgyűlés e jelentést egész terjedelmében tudomásul vette és egyhangúlag elfogadottnak jelente ki. A tételenkint bemutatott és fölolvasott zárszámadást — amennyiben az a számvizsgáló bizottság által is fölülvizsgáltatott — a közgyűlés elfogadta s Kitzinger József pénztáros részére a íölmentvényt megadta Az 1917. évi költségvetést a közgyűlés 12.161 K bevétel és 11.146 K kiadásban állapította meg. A háborús helyzet óta szerény látogatottsággal biró iparos-otthon jelentésének tudomásvétele után következett az elnök és az elöljáróság választása. A közgyűlés legmélyebb köszönetének többszörös kifejezése mellett elnökké egyhangúlag és leplezetlen lelkesedéssel újból Magyary Lászlót választotta, kinek rendkívüli ügybuzgalma minden iparos előtt ismeretes. A további választás eredményeként számvizsgálókul Farkas Tivadar, Kleppek Alajos, Kósik Ferenc és Schen- kengel Antal, az elöljáróságba pedig a régi tagokon kívül Philipp Konrád, Dóczy Ferenc és Dukáth Kálmán választattak meg. Amennyiben indítvány be nem adatott s elnöki engedély alapján e joggal a megjelentek sem éltek, elnök a közgyűlés berekesztése előtt hálás köszönetét mondott dr. Prokopp Gyula iparhatóság]' biztosnak az iparügyek iránt tanúsított szíves érdeklődése, valamint a békéltető ügyek készséges elintézéséért ; s ezzel a közgyűlés Magyary László elnök lelkes éltetése közepett befejezést nyert. Tudósító. hírek Budinál Molnár István a közélelmezés biztosításáról. Rudinai Molnár István ny. min. tanácsos orsz. kertészeti főfelügyelő — mint már említettük — f. hó 14.- én látogatott előadást tartott a városháza nagytermében az élelmezés biztosításáról. Az érdeklődők között láttuk Meszlényi Pál főispánt, Erőss Rezső főkáptalani jószágkórmányzót, a megyei és városi tisztikart, a lel- készi,- tanári és tanítói testületet, a pénzintézetek- a megyei gazd. egyesület és a helybeli gazdaközönség képviselőit. Ezenkívül nagyszámú hölgyközönség élénkítette a figyelmes hallgatóság sorait. Molnár István előadása abból az igazságból indult ki, hogy az adott viszonyok között, létünk fentartása érdekében, összes szükségleteinkről lehetőleg magunknak kell gondoskod- nuk. A szükségletek ellátása közben, a társadalom minden tagjának ki jut rész a munkából, hiszen minden egyes itthon maradt munkaerőnek 2—3 távollevő helyett is dolgoznia kell, hogy a ránk zúdult világkatasztrófa össze ne roppantson bennünket. Maga az a tény, hogy a mai állam- kölcsönünk kamata sokkal nagyobb, mint békében az egész büdget volt, meggyőz arról, hogy hatványozott erővel kell folytatnunk a gazdasági harcot is. A tapasztalat megtanított minket arra is, hogy csak a produktív munkás boldogulhat. A régi üres de kényelmes politizálás nem lesz többé fényes existentiát nyújtó foglalkozás s letűnnek a Pató Pálok. Szóval megindult a nagy társadalmi szelectio, mely kiválasztódásban felszínre kerül a szellemi és anyagi alkotóképesség, míg az élősködő tere összemorzsolódik. Molnár István szerint legsürgősebb teendőnk a közélelmezésnek biztosítása a legközelebbi jövőt illetőleg. Élelmi szerek elnevezés alatt — úgymond — nem csak a kenyér és hús értendő, hanem mindazon tápanyagok, melyek magunkhoz véve épségünket és egészségünket föntarta- ni képesek. A hús nem nélkülözhetetlen tápszer. Bizonyságot szolgáltatnak erre igavonó állataink, melyek nem élnek hússal s mégis igen nagy izomerő kifejtésére képesek. A hús pótlása szempontjából első helyen a főzelék növények jönnek tekintetbe. Ezután az illusztris előadó nemeik szerint csoportosítva felsorolja a kerti tápnövényeket s megjelöli a tápérteküket. Legbecsesebbnek tartja a hüvelyeseket és a kukoricát, melyeknek tápláléka vetekszik a búzával. Mint tömegélelmezési cikket emeli ki a burgonyát, káposzta és répaféléket, továbbá a sütőtök, görög és sárgadinnyét. Bár tápláló anyagokban szegényebbnek találja a paradicsomot, salátát, hagymát, uborkát és paprikát, de mivel az étlapot válto- zatossabbá s az ételeket fűszeresebbé, jobbizűvé teszik, ezek termelését is ajánlja. Helyet kér még a kertben a Német és Franciaországban jól bevált pozdor vagy feketerépa részére is, amely megfelelően elkészítve szintén ízletes eledel s amellett különösebb gondozást sem kivan. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a konyhakerti növények anyagilag hasonlíthatatlanul több jövedelmet nyújtanak, mint a kenyérmagvak. Észtergom város határa inkább a gyümölcs, szőlő és konyhakertészet céljaira alkalmas s ezert főkent az ezek körébe tartozó növények termelését kellene nagy mértékben felölelni. A termésnek busás áron való elhelyezése gondot senkinek ne okozzon, mert fogyasztónak, a város lakóságán kívül, itt van szomszédságunkban a főváros, melynek gyomra sok százezer métermázsa zöldségfélét igényel. Ezenkívül a fővárosban működik a „Herba“ nevű kertészeti termékek fogyasztási és értékesítő szövetkezete, mely a külföldre is szállít s egyik célja, hogy az export révén valutánkat is megjavítsa... A „Herba“ szívesen ád útbaigazítást minden hozzáfordulónak, sőt ha kertszövetkezetet alakítandó, többen összeállnak vállalja a helyi fiók megalakítását is. Az előadás nemcsak tanulságos és meggyőző, hanem rendkívül élvezetes is volt, s a közönség hálás elismeréssel adózott a város anyagi boldogulását előmozdítani óhajtó kivaló előadónak, ki tekintélyes pozíciójában is szeretettel gondol még ma is szülővárosára. B. I. ☆ A király a hercegprímáshoz. A katonaotthonokat létesítő magyar országos bizottság csütörtöki alakuló üléséből hódoló táviratot intézett a királyhoz. Erre a táviratra Károly király a hercegprímáshoz, az alakuló ülés elnökéhez a következő táviratot intézte : Csernoch János bíboros-hercegprímás urnák Budapest. Szívből a legmelegebben köszönöm Önnek és a katoni otthonokat létesítő magyar országos bizottság minden tagjának alakuló gyűlésükből küldött hazafias hódulalukat. Önökkel együttérezve és munkálkodva kívánom, hogy Isten áldása kisérje nemeslelkű törekvéseiket. Laxen- burgi kastély. Károly. Orszgy. képviselőnk köszöneté. Gróf Szeehenyi Emilt, városunk or- szágyűlési képviselőjét Őfelsége tudvalevőleg valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a koronázás alkalmából. Ezen legmagasabb kitüntetés örömére a helybeli, munkapárt vezetősége díszelnökének, Bogisich Mihály v. püspöknek aláírásával üdvözlő iratot intézett képviselőnkhöz. Az üdvözletre Gróf Széchényi Emil a következő levelet intézte a párt vezetőségéhez : Bndapest, 1917. március 10. Méltóságos Püspök Ur! Szeretve tisztelt Díszelnök ! A Méltóságod, mint az Esztergom városi és vármegyei munkapárt diszelnöke által, valamint nevezett párt nevében a nagyérdemű pártvezetőség által aláirt s enge- met, a koronázás fényes ünnepén szereplő zászlósurat s utóbb mint Őfelsége Apostoli Királyunk által kitüntetettet oly meleg hangú szívélyes üdvözlő levelet kézhez véve, fogadja úgy Méltóságos Püspök Ur, mint a pártvezetőség e megemlékezésükért hálás köszöne- temet azon kérésem kapcsán, lennének kegyesek azt a párt tagjainak is tolmácsolni. A koronázás valóban örömünnepe volt Magyarországnak, mer- méhében rejtette az Apostoli Király és Magyarország egyetértését és együttérzését, melynek gyümölcse más nem lehet, mint Magyart ország teljes függetlensége és ön- nállósága a Monarchia nagyhatalmú positiójának keretében és a teljes paritás a monarchia test- vérállammával szemben. Erre törekedett a múltban és erre törekszik jelenleg is csendes, de ernyedetlen munkássággal az a párt, melynek . programja alapján voltak Önök szívesek engemet bizalmukkal megtisztelni. Adja a Mindenható, álvezhesse pártunk e múnkásságának teljes diadalát i Hazafias üdvözlettel Méltóságos Püspük, Díszelnök Urnák és a Nagyérdemű pártvezetőségnek készséges híve gróf Széchenyi Emil s. k., Adomány. A társadalom ma a legérzőbb szívvel a háború szerencsétlenjeinek a megdicsőült hősök özvegyei és árváinak tartozik. E nemescélra érkezett szerkesztőségünkbe 25 K, amelyet az esztergomi főreáliskola leánytanulói küldöttek, igazgatójuk Grusz Ede úrnak névnapi megváltásául a helybeli hadiárvák segélyezésére. Midőn ez összeget Bleszl Ferenc úrhoz juttattuk kívánjuk, hogy vajha minél több ily nemesen érző honleányokkal büszkélkedhetnék városunk ! A gyermektanulmányozók szervezkedése Esztergomban. Az a nagy siker, amely múlt év májusában a városunk iskolái által rendezett gyermektanulmányi és pedagógiai kiállítás rendezőinek munkáját kisérte, alapos reménységgel biztat, hogy a gyermektanulmányozás ügye városunkban jó talajra talált. A kiállítás rendezői, élükön Obermüller Ferenc főreáliskolai tanárral, most mozgalmat indítottak a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Helyi Csopoitjának megalakítása ügyében. E célból hétfőn, f. hó 19.-én este 6 órakor a főgimnázium fizikai előadó termében értekezlet lesz. A megalakítandó helyi csoport tagjai egyszersmind a budapesti anyaegyesületnek is tagjai és évi 4 K tagdíj fejében díjtalanul kapják „A Gyermek“ c. tudományos folyóiratot, amelynek legújabb száma 144 oldal terjedelemmel most jelent meg Ezen alakuló értekezletre mindazok hivatalosak, akik gyermekkel foglalkoznak, tehát nemcsak a tanárok, tanítók, hanem a szülők, lelkészek, orvosok, bírák, ügyvédek, szociológusok is. Március 15. Esztergom város közönsége háborús hangulatban bár, de a kegyeletes visszaemlékezések minden külső jelével ünnepelte meg a magyar szabadság emléknapját. A
