Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 19. szám

Esztergom, 1917

ff 'ff ** ww v* w ww

XXXIX. évfolyam 19. szám

Csütörtök, március 15

JZERKESZTŐSÉG ÉS KIaDOHIVA AL :

SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

HOVA ALAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS! «HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖ. D iNDŐK.

FÉLELŐS SZERKESZTŐ :

DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN.

FÖMU MKATÁRS :

DR KŐRÖSY LÁSZLÓ.

KIADÓ IULAJDONOSO C :

LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MY1LTÉR SORA 50 FILLÉR.

HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA

Nemzeti ünnepünkön.

Minden öntudattal bíró nemzetnek vannak emlékünnepei, melyek múltjának valamely dicsőséges mozzanatát örökítik meg. Ezeket nem országgyűlésen foglalják törvénybe, nem is miniszterek rendelik el, hanem a nemzet maga választja őket. Ezek honszerető szivekbe vannak írva s maradandóbbak minden törvénynél és hatósági rendeletnél.

Nekünk, magyaroknak voltaképpen csak egyetlen ily önkéntes nemzeti ünnepünk van : március tizenötödike, 1848 március idusának emléknapja. Több nem is igen lehet, mert hiszen igazában csak ettől kezdve élünk valódi öntudatos nemzeti életet.

Március tizenötödike tehát ön/

tudatra való ébredésünknek emlékünnepe. Hogy ez mennyit jelent, azt ép napjainkban nem szükség bővebben magyarázni.

Március tizenötödike azonban nekünk még ennél is több : vér nélküli felszabadulásunk és véres önvédelmi harcunk emlékeztetője, meg a modern Magyar- ország születésenapja. Ezeket a szent emlékeinket is mind március tizenötödikéhez kapcsoljuk, habár külömben tudva-tudjuk, hogy az 1848. év március tizenötödik napja valójában nem volt döntő nemzetünk életében. Ámde apáink mégis hozzája fűzték megújhodásuk emlékezetét, ami elegendő ok arra, hogy mi átvett örökségünkhöz rendületlenül ragaszkodjunk.

Bárhogy változzanak is a viszonyaink, évről-évre híven megüljük ezt a hagyományos napot, majd ünnepiesebben, majd egyszerűbben, legalább is azzal, hogy emelkedett hangulatban!

visszaidézzük emlékezetünkbe a hozzákapcsolt eseményeket és tiszta kegyelettel adózunk azoknak az elporladt nagy hazafiaknak, kik nemzeti megifjodásun- kat valóra váltották.

Ma sem teszünk mást, jóllehet ilyen szerényen még egyszer sem ünnepeltünk hosszú évtizedek óta. De most létünk és nem létünk legválságosabb harca így parancsolja reánk.

Ám amit külsőségekben mellőzni vagyunk kénytelenek, azt bensőnkben annál mélyebb át- érzéssel pótolhatjuk ; kell is pótolnunk ! Legyen a márciusi szent eszmék és érzések újra való lelki átélése legméltobb mai megülése 1848 március idusának.

A most folyó példátlan nagy életküzdelraünk bizonyítja legjobban, hogy ezek az eszmék és érzések nem holt emlékek, hanem élő, pezsdülve-pezsgő erők, amelyek bennünket a jelenben is fenntartanak és számunk feletti csodás erőkifejtésre képesítenek. Amelyek a szó szoros értelmében vért és, életet adnak hihetetlen próbára tett tagjainkba. Amelyekben élünk, mozgunk és vagyunk. Amelyekben elpusztíthatlanok, legyőzhetetlenek maradunk.

Feledjük tehát egy percre most a jelen véres gyötrelmeit s igyunk lelkileg abból a szent forrásból, mely apáinkat 48-ban mesében illően megifjíiotta és bámulatos erőre kapatta. így ünnepelve magunk is megifjú- hodunk és új erőt, új végezetet nyerünk életünk most folyó végleges biztosításához. Ily- képpen a jelent nem csupán legméltóbban, hanem egyszersmind leggyümölcsözőbben kapcsoljuk a múlt emlékezetéhez. Morc.

HÍREK

Mi lesz?

Joggal vetődik föl milliók ajkáról a kérdés : mi lesz ? Az Amerika és Németország közti diplomáciai viszony megszakítását fogja e hadüzenet követni ? És ha Amerika hadat üzen, miiven hatással lesz a többi semleges államra ? Amerikának lesznek-e követői Európában, avagy a többi neutrális hatalom továbbra is megelégszik a néző szerepével ?

Olyan kérdések ezek, amelyekre talán már a legközelebbi napok meghozzák a választ. Olyan kérdések, amelyekkel Németország bizonyosan számolt, amikor a legkíméletlenebb búvár hadjáratot megindította, amelyet most már azért sem hagyhat abba, mert ahhoz a német nép becsülete és sorsa fűződik.

Ámde előre is sejthetjük, hogy Amerika aligha fog tovább menni Németországgal szemben a szócsatánál a papíros háborúnál. Hiszen Amerikának annyi katonasága sincs, — amennyivel Mexikó fegyelmezetlen lázadó hordáit leverhette volna, amelyek az Unió területére törtek be s meggyaláztSk a csillagos lobogót. Amerikának még a tengeri hadereje se ér semmit, azért tűrt el Japan részről annyi megalázást. Hogy mivel jöhetne tehát ellenünk ?

Hiszen Angliának is majdnem két esztendőre volt szüksége, míg valamelyes hadsereget állíthatott elő. Addig pedig nem fog tartani a háború. 1917 : a béke éve. Legkésőbb a nyár meghozza a végleges döntést akár jobbra, akár balra. Ez holt bizonyos. Amit tehát Wilson úr művel, nem egyéb száj hősködésnél. A nemetek mar megmutatták, hogy nem felnek tőle.

☆

Kinevezés a hercegprímási iro dában. A bibornok-hercegprímás dr. Meszlenyi Zoltánt, akit nemrégiben rendelt be a főegyházmegyei irodába szolgálattételre, most érseki levéltárossá és ceremonáriussá nevezte ki.

Március 15. A szabadságharc és az 1848 márc. 15 i nagy események emléke egyidőre elhalványult a mostani rettenetes vérzivatar közeped. De jól esik ma is visszaemlékeznünk azokra a legendás időkre, amikor nekünk is voltak igazán nagy embereink és a magyar dicsőség glóriáját nem vonta be a mai idők rút visszaéléseinek sötét fatyola. Az emlékezések és összehasonlítások e nagy napján d. e. 9 órakor ünnepi szentmise lesz a város kegyúri templomában, amelyre a hatóságok és iskolák hivatalosak.’

Gazdasági előadás. Rudinai Molnár István miniszteri tanácsos, ny. kertészeti főfelügyelő, városunk országos nevű szülötte tegnap d. u. 5 órakor városháza nagytermében előadást tartott a kisgazdák és gazdálkodók részére. A nagy érdeklődéssel várt előadásról, mivel az lapunk zárta után kezdődött, jövő számunkban írunk részletesebben.

Közélelmezési értekezlet. A hétfői közélelmezési értekezleten a polgármester bejelentette, hogy a város ismét a régi lisztmennyiséget kapta meg. Tehát a féladag nem állandósult, ami a hatósági ellátásra szorulók között múltkoriban oly nagy ijedelmet okozott. Cukor is érkezett már kellő mennyiségben és a kiosztása e héten megkezdődik. A kereskedők közül négy most kimaradt a cukorárusításból, jobban beosztani azonban ez alkalommal nem lehetett. A következő kiosztásnál elsősorban ők jönnek majd tekintetbe. Az értekezleten bejelentette a szövetkezet képviseletében megjelent Mátéffy Viktor p. kamarás, plébános, hogy a közeli napokban 15 hordó petróleum érkezik a szövetkezetbe a város részére. A polgármester jelentette, hogy a szén és faellátás rendben folyt. Fát elegendő mennyiségben sikerült leszállítani az erdőből a városi faraktárba. A szállítás most az olvadás miatt megakadt ugyan, de egyidőre elég lesz a már beszállított készlet. A tavaszi munka biztosítására szükséges hadifoglyok kivezénylése ügyében a polgármester kedden járt a táborban. A levágott sertésekről és a felraktározni tervezett zsírról Mátéffy Viktor tett jelentést. A levágott 26 drb. sertés után aránylag nem nagy készlet zsírral rendelkezhetik a város. A kimérés az új ármegállapítás következtében eddig deficittel záródott. Az értekezlet hangsúlyozta, hogy a zsírt tartalékolni kell egy esetleges ínség idejére és akkor a meglevő, -látszólag csekély készlet is nagy segítsége lehet a lakosságnak.

Hősi halál. Dr. Osztoics István 314. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy, komáromi m. kir. pénzügyigazgatósági segédtitkár, Csupits Emil helybeli gör. kel. lelkész veje a román fronton hősi halált halt.

Lakbérleti bizottság Esztergomban. Az új lakbértörvény alapján az esztergomi kir. járásbíróság területére nézve a következők vétettek fel a lakbérleti bizottságba : Elnök Lipsitz József kir. járásbíró. Ta-