Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 15. szám
TRRSRDfíLMlLfíP. POUTWm Esztergom, 1917 XXXIX. évfolyam 15. szám Csütörtök, március 1 FELELŐS SZERKESZTŐ: FŐMŰMKATÁRS: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOD : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERE ESZTÓSÉG ES KIaDOHiVA AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS' ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ DSNDÖK. A párkányi takarékpénztár közgyűlése. Nagy élénkség uralkodott február 24.-én d. u. a párkányi takarékpénztár falai között. Közgyűlését tartotta az intézet, amelyre a megye legtávolabbi pontjairól is berándultak a részvényesek. Az igen látogatott gyűlés pontban 4 órakor kezdődött. Dr. Walter Gyula c. püspök, elnök üdvözölvén a megjelenteket, tudatta, hogy a közgyűlés határozatképes és azt a következő beszéddel nyitotta meg : Melyen Tisztelt Közgyűlés! Borús gondolatok, emésztő aggó dások és fájdalmas érzések bilincsei szorongatják szüntelenül a lelkeket. A kegyetlen tömegmészárlás még folyton vérpatakokkal árasztja el a harctereket. Mérhetlen anyagi javakat pusztít a láva, amely a háború tűzhányójából omlik. A biztató sugarak, amelyek a múlt év vége felé a középponti hatalmak nemeslelkű békeajánlatában felcsillámlottak, elveszítették fényüket. A kőszívek, amelyek fékét nem ismerő szenvedélyei szolgáltatják a dühöngő világégés tápanyagát, nem akarnak meglágyulni. Az alacsony érdekek, ádáz gyűlölet és kielegíthetlen boszúvágy lángjai nem lohadnak a boszorkánykeblekben. II. Frigyes porosz király bizonyára megismételné róluk a kemény szavakat, amelyeket a hétéves háború kezdetén az oroszok és franciakra vonatkozólag hangoztatott : ,Jo.bb lenne tigrisek és párducok között élni, mint e képmutatók, rablók es eskűszegok korában.“ Ördögi üzelmeik valóban soha el nem tüntethető szégyenfoltjai maradnak az emberies go duiko- zásnak es jobb érzésnek. Meggya lázasai az igazi műveltségnek, a nemesebb erkölcsnek. Felsorolhatlanok a bajok, csapasok és borzalmak, amelyek hullamai elborítják az országokat es népeket. Felforgatta a háború egészen a közélet megszokott rendjét. Le- győzhetlen akadályokat gördített a nyugodt munka ele, amely áldásosán szolgálta a béke idején az emberiség szellemi és aynagiérdekeit. Felidézte a már-már elviselhetlen drágaságot. A különféle élet- szükségletek részint teljes, részint napról napra növekvő hiányát. A pénz vásárló erejének ijesztő csökkenését. Félelmetesen megrendítette a létfentartás alapjait. Száműzte az aranylagos jólétet és vidám megelégedést, amelyet a legszerényebb tűzhely is sajátjának vallhatott. Rányomta a társadalomra a lehangoltsag és izgalom, a bizonytalanság s búsongás, a zűrzavar és szenvedés bélyegét. A háborús állapot e leverő hatásainak felreísmerhetlen tünetei visszatükröződnek a pénzintézetek életének nevezetesebb mozzanatain is. A viszonyok kuszáltsága és sajátossága, a körülmények bizonytalansága miatt jelentékenyebb jövedelmeket csak két, dúsan csörgedező forrásból merthetnek ma a a pénzintézetek. Az egyik a hadviselés feladataival és szükségleteivel szorosabb összefüggésben álló üzletek felkarolása. A másik a közélelmezés tag mezején kifejtett tevékenység. Amely pénzintézet kizárja ez időleges kereseti módokat üzleti köréből és azok ágait működése faján felsarjadni és kivirulni nem engedi, annak természetesen a gyümölcsökről is le kell mondania. Intézetünk szigorúan ragaszkodott az alapszabályok rendelkezéseihez. Hajszálnyira sem tért el attól az ősvénytől, melyen céljai felé törvényszerűleg haladnia kell. Nem is dicsekedhetik ennélfogva különösen fényes, szemkápráztató eredményekkel. E jelenség miatt azonban, nem szükséges azt hiszem, mentő okok védelmét keresnem. Senki előtt sem titok, hogy a betétek országosan tapasztalt növekedésen, a pénzállomány rendkívüli felhalmozódásán kívül alig volt üzleti ág, amelynek körében nagyobb mereteket öltő forgalmat lehetett volna észrevenni. A jelzálog-ügyletek, valtó-köicsönöK igen szerény határok köpött mozogtak. Az értekp :pnok árfolyam-hu lamzasai csekély előnyöket nyújtottak. A kereskedelem szabad forgalmának korlátozása folytan a gabonabizo- manyi üzletág sem volt kepes fellendülni. A jövedelmek forrásainak ezen elapadása annal érezhetőbb lön az intézet eredményei körül, minél magasabbra emelkedtek egyrészt a tőkék, amelyek a pénztár gonddal őrizett szekrényeiben gyümölcsöző elhelyezést kerestek és minél jelentékenyebbek voltak másrészt a rendkívüli kiadások, amelyek a hadbavonult tisztviselők illetményei, továbbá az elkerülhet- len drágasági pótlékok címén hárultak az intézetre. A nehéz körülmények és nyomasztó viszonyok e találkozása elég súlyossá, küzdelmessé tette az intézetnek azt a törekvését, hogy oly eredményt legyen képes kivívni, amely a várakozásokat kielégítheti. Mint a haza gazdasági erejétfénye- sen bizonyító hadikölcsön jelentékeny sikerének biztosítása, úgy az intézet és a m. t. részvényesek érdekeinek megóvása és előmozdítása körül is fokozott buzgóság- gal és körültekintő gondossággal ügyekezett a m. t. igazgató úr a tisztikarral együtt mindent elkövetni, hogy a kép, amely az intézet munkásságát, üzleti vívmányait van hivatva visszatükrözted, ne tüntessen fel kedvezőtlenül ható sötét pontokat. Jóllehet hiányoztak az élenkebb forgalom és nagyobb jövedelem feltételei, lehetett volna m. t. közgyűlés, némi mértékben emelni az osztalékot. Talán kellett volna is. Hiszen mindenki érzi és tudja, minő terhesek ma a megélhetés gondjai és minő óvatosságot igényel a háztartási mérleg egyensúlyának megőrzése. Fontolóra kellett azonban venni azokat a viszonyokat és kötelezettségeket, amelyek terheitől a jövő alig fog megkímélhetni. Képének körvonalait ugyan még a bizonytalanság ködös homálya borítja. Sűrű fályolán alig szűrödnek át oly sugarak, amelyek a bekövetkező alakulatokra kielégítő világosságot lövetnének. A közfelfogás, közérzés, az általányos meggyőződés szerint mind- azaltal nemzeti lelünk és fennállásunk az a korszaka, amely a lázas epedéssel várt beke után fog felvirradni, komoly feladatok, súlyos köieleze tségek, sokoldalú szükségletek, nagy áldozatok zászlaja alá fog szólítani. Orvosolni kell majd a tátongó sebeket, amelyeket a háború nehéz agyúi és könnyebb fegyverei ütöttek. Pótolni az érzékeny vesztesegeket, amelyeket okoztak. Értékesíteni a tapasztalatokat és tanulságokat, amelyek hullámszerűen változó eseményeiben rejtőznek. A főbb teendők közé fog tartozni kétségkívül, hogy a népművelés minél szélesebb körű kiterjesztése, minél gondosabb mélyítése által a komoly életnézetek és szigorú irányelvek uralma biztosít- tassék. Hogy a magasabb értékek és erkölcsi javak, amelyek az ész ELŐFIZETÉSI ÁRA* : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA és szív gazdagítására szolgálnak, közkincsekké legyenek. A mezőgazdasági érdekek hathatós előmozdítása, az ipar kereteinek bő tágítása, a kereskedelem forgalmasságának messzebbre tekintő emelése által gondoskodni kell az alapokról, amelyeken a jólét, tekintély és nagyság megvív-- hatlan érődéi sziklaszilárdan felépülhetnek. Ha a megelégedés és nyugalom, az együttérzés és összetartás, a hazaszeretet és áldozatkészség lel- kületét óhajtja a társadalom rétegeiben meggyökereztetni: melegen kell a szociális eszméket felkarolnia és ügyekezetét azon szociális alkotások létesítésére, közjóléti intézmények felállítására öszponto- sítania, amelyek falai feledtetik a sors mostohaságait, csökkentik a nélkülözéseket, könnyítik a nyomort, megédesítik a keserűségeket, enyhítik a fájdalmakat, vigasztalják a bánatot. A nagy fontosságú és szinte ki- meríthetlen erőforrásokat kívánó munkában, amelynek szerencsés végrehajtása a nemzet haladásának, virágzásának, boldogulásának záloga lesz : nem utolsó tényezők gyanánt fognak a pénzintézetek szerepelni. Viselik a közterheket, amelyek a legújabb törvények értelmében nem könnyű súllyal nehezednek vállaikra. Résztvesznek a tekintélyes áldozatokban, amelyek a hazát a nevezetes átalakulás foganatosításához szükséges anyagi feltételek birtokába juttatják. Ezekkel a körülményekkel számolt az intézet, midőn a lefolyt év tiszta nyereségösszegét nem fordította egészen az osztalékokra, hanem annak csaknem 20%-át a jövő év jövedelmeinek számlájára vezette. Gondolt arra is, hogy a köteles és a haza jóléte érdekében szívesen vállalt adózások láncolatába be fognak még talán olynemű önkéntes szolgáltatások is kapcsolódni, aminők eszméje Vasmegyéből kelt a közelmúltban szárnyra. Oly alapról óhajtanak e megye pénzintézetei gondoskodni, amely a harcterekről visszatérő, esetleg rokkant, de munkaképes kisebb iparosokat, szatócsokat lenne hivatva üzemeik folytatására kamatmentes kölcsönökkel támogatni. A nemes eszme megérdemli, hogy minél szélesebb körökben keltsen lelkes viszhangot. A kör- vonalozott törekvés sikeres megvalósítása tekintetéből célszerűbbnek látszik mindazáltal az ország összes pénzintézeteit tömöríteni
