Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 12. szám

1917. február 18.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

lyem, a gondüző francia pezsgő és a náboboknak készült párizsi ékszer.

Az ellenünk szövetkezett hadak mai tábornokai hajdan Hollandiából szállíttatták a legfölségesebb tulipán- hagymákat parvenű palotáik díszére. Mai haditervük az összes magyarországi foghagyma korszerű eltüntetése lett, hogy mi a korszerű tröszttől huszonötször drágábban vásároljunk egy-kettőt sivár konyhánk számára.

Az orosz erőszak, a szerb alattomosság, az olasz hitszegés, a francia léhaság és az angol haszonlesés bádogsisakjait viselik ma ellenségeink. Mi pedig kopott kalappal vagy züllött sapkával különbözünk tőlük külső látszat szerint.

Valamikor a hazánkba vándorolt sáskák ellen is harcoltak sokoldalú de becsületes dédapáink, akik azokat azután alaposan kiirtották zónáikról.

Mi is kiírtjuk végre valahára ádáz belső ellenségeinket türelmünk tömjénével, erényeink szenteltvizével és megvetésünk parázsával bitorolt zónáinkról.

Semmi gazság sem zsarnokoskos- hatik sokáig. Lejár tehát az ő hamis váltóiknak kizsarolt korszaka is és a szebb jövő bankjában a mi rendületlen hitünk, valamint tüzpró- bát kiállott hazafias és polgári erényeink lesznek jutalmunkra a minden poklokon diadalmaskodó hazánk valódi értékpapírjai. Figyeiő.

HÍREK

A kukoricaliszt.

Megjelent ismét, itt van ismét a kellemetlenül látott vendég, a kuko rica liszt. A gazdasszonyok tagadhatatlanul félnek tőle, — a gyomor fölfordul a gondolatára is, mert nem feledtük még a harmadévi kukoricakenyeret, amely keserű volt, nehéz volt s a reményt ölte ki az emberekből.

A pesszimisták hangosan kiabáltak, hogy ime, máris kukoricalisztre fanyalodtunk, máris győzedelmeskedett az angolok kiéheztetési politikája. És ime még a harmadik esztendőre se éheztünk ki. Sőt közben egészen jól táplálkoztunk.

A tavalyi termésből ezideig fehérkenyeret ettünk. S hogy most kukoricával kell kevernünk az acélos búzalisztet, annak szintén bölcs előre látás az oka. így teljes bizonysággal kihúzzuk aratásig, amikor saját földjeinken kívül különösen megművelt francia, belga, orosz, szerb, román területek lógják részünkre az életet ontani. A kukoricaliszt a garancia arra, hogy az új termést mindenesetre megérjük s hogy az angolok kiéheztetési politikájának ezúttal is fittyet hányhatunk.

Fogadjuk tehát szeretettel a sárga kukoricalisztet, mint végső győzelmünk kivívásának egyik legfontosabb eszközét.

A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta havi ülését, Meszleny Pál főispán elnökletével. Az ülésen a törvényhatósági élet köréből bejelentették, hogy a vármegyei és városi tisztikar január 8.-án tisztelgett a biboros-hercegpri- másnál s üdvözölte őt a koronázáson kifejtett fontos közjogi ténykedése alkalmából. Bejelentették továbbá, hogy január 18.-a óta Ilos- vay Bálint min. tanácsos két miniszteri főtisztviselő segítségével a vár- megyeházán vizsgálatot folytat. A vizsgálat a vármegye ügyvitelére terjed ki, [de ezidőszerint befejezést még nem nyert. E jelentés után Brutsy János bizottsági tag szóvá- tette ezen vizsgálatot. A miniszteri kiküldöttek vizsgálatának eredményéről, úgymond, városszerte ellenőrizhetetlen pletykák és oly híresztelések keringenek, amelyek, ha valódiaknak bizonyulnának, joggal keltenének meglepetést. Brutsy szavaira Meszleny Pál főispán válaszolt. A miniszteri vizsgálat adatai még nem kerültek nyilvánosságra és így érdemben nem is nyilatkozhatik. Ilyen vizsgálatot a miniszter bármikor elrendelhet, a mostani vizsgálat azonban konkrét feljelentésre történt. Kéri a bizottságot, hogy érje be egyelőre ennyi felvilágosítással. Re- menyli, hogy a legközelebbi ülésen már részletesen közölhető lesz a döntés eredménye. A választ a bizottság tudomásul vette. Ugyancsak szóbakerült azon általánosan tapasztalt jelensgé, hogy az esztergomi gyermekek felette eldurvultak. Trágár beszédeik, illetlen .viseletűk, korai szabad életük és a kiskorúak bűntetteinek óriási száma mind szomorú jövőre nyújtanak kilátást. B'Utsy János a tanítói kar nevelési rendszerében véli a baj egyik fő okát feltalálni és a kir. tanfelügyelőnél érdeklődik a teendő intézkedések felől. Dr. Pacséry Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő kijelenti, hogy a varos és a vármegye tanítói kara teljesen hivatásának magaslatán áll és más vidékek tanítótestületeinek nívójával bátran kiállja a versenyt. Az ifjúság erkölcsi eldurvulásának oka az iskolán kívül a családi nevelés hibáiban rejlik. Hiába jó az iskola, ha otthon lerontják, amit az iskola felépített. Az iskolába nem járók viselkedése pedig már kívül is esik a tanítói kar hatáskörén. Má- téffy Viktor p. kamarás, plébános, az eldurvultság egyik okát a mozik hatásában látja. Kéri a bizottságot, hogy rendelje el azon szabályrendelet végrehajtását, amely 15 éven aluli gyermekek részére csakis a kimondottan gyermekelőadások látó gatását engedi meg. Dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok a baj egy másik okát a városi közéletet teljesen megmételyező, gyanuskodó, vádaskodó rosszakaratban találja meg, amely senkit sem kiméi. Innen van, hogy tekintélye már a gyermekek előtt is leomlik olyanoknak, akik a köz javára munkálkodnak. Seyler Emil dr. vm. tiszti főorvos magvas hozzászólás után azt indítványozta, hogy a bizottság kérje fel a kir. tanfelügye löt, hogy az egész jövő nemzedéket fenyegető állapot orvoslásáról készítsen egy javaslatot, ámelyet a törvényhatóság elé terjesztenek. A kir. tanfelügyelő készséggel vállalta a javaslat elkészítését. A bizottság azonkívül a rendes havi ügyeket tárgyalta.

f Fikó Sándor. Csütörtök délután táviratot kaptunk, mely Váczról lakonikusan tudatta velünk, hogy „Fikó Sándor meghalt, temetése pén~ teken 3 órakor.“ Igaz megilletődés- sel olvastuk el a szomorú gyászesetet, mely egy szép reményű s becsületes törekvésű fiatal munkatársunktól fosztott meg bennünket, rokonait s mindazokat, kik benne egy ideális lelkű irót ismertünk meg és szerettünk. Több közvetlen hangú verse s élénk tollal írt társadalmi s irodalmi cikke jelent meg lapunk hasábjain. Tudjuk, hogy közönségünk szívesen olvasta őket. Sajnos, neki is a végső sors jutott, ami most annyi ezer meg ezer magyar ifjúnak: a háború áldozata lett. A haza hivó szavára katonának állott. Mint akkor írta nekünk: „a legnagyobb lelkesedéssel teljesítette honfiúi kötelességét.“ Ám gyönge szervezete nem sokáig bírta a katonáskodás viszontagságait: beléjük betegedett, tűdővészt kapott, amely lassú sorvasztással halálba vitte őt. Legutóbbi levele már nem jót sejtetett velünk ; azt írta, hogy napról napra gyengébbnek érzi magát, folytonosan köhög. Most azután bekövetkezett, amitől tartottunk : a halál diadalmaskodott derék munkatársunkon. Emlékét sokáig fogjuk őrizni szívünkben. Nyugodjék békében 1

Böjti népakadémiák. Az „Esz- tergom-Szenttamás s Vízivárosi Kath. polgári Kör“ választmánya elhatározta, hogy a nagyböjt folyamán ismét ingyenes népakadémiákat rendez. Az első népakadémia f. hó 25.-én lesz a kör nagytermében a tagok és azok felnőtt családtagjai részére.

Halálozás. Esztergom iparostársa- dalmanak egy régi és szorgalmas tagja dőlt ki folyó hó 15-én Roz- rnann Lajos rézműves személyében. Az agglegény életet élő öreg iparos kedves embere volt a műgyűjtőknek; az értékes egyházi szerek használat közben keletkezett hibáit is igen gyakran ő hozta helyre nagy szakértelemmel. Műhelye a régi alchymis- ták laboratóriumának emlékét idézte fel a látogatókban. Számos előkelőség is megfordult szobájának füstös falai között, hogy valamely kedves műkincsének baját megorvosoltassa. Az utóbbi években már hosszan betegeskedett: egyszer már háláiénak hírét is közölték Hozzátartozói csütörtökön halva találták lakásán kedves szerszámai között. Temetése szombaton délután volt a belvárosi temetőben.

Engesztelő szentségimádás. A

vízivárosi plébánia templomban hagyományos szokás szetint farsang három utolsó napján engesztelő szentségi mádást tartanak, amely az esztergomi hivek előtt e napokat szinte ünneppé avatja. Ezidén az ájtatos- ságok a következő rendben tartatnak meg : Szentségkitétel mind a három nap reggel 6 órakor, betétei este 6 órakor. Szent misék óránként reggel 6 órától d. e. 11 óráig. Szent beszéd mind a három nap d. u. 5 órakor, melyet litánia követ. Vasárnap dr. Robitsek Ferenc prel. kanonok, hétfőn dr. Martin Aurél egyetemi tanár, közp. papnevelőintézeti tanulmányi felügyelő (Budapest), kedden pedig Keményfy Kálmán szentszéki tanácsos, plébános mondják az ünnepi szentbeszédeket. A litániákat vasárnap dr. Machovits Gyula, hétfőn dr. Robitsek Ferenc, kedden Schiffer Ferenc prel. kanonokok tartják. A? óránkénti szentségimádást a vízivárosi és szenttamási polgárság a hagyományos szokáshoz híven fogja az idén is végezni. Azonkívül testületileg vesz részt az ájtatosság- ban az Oltáregylet, a zárdái és a tanítóképző intézeti Mária-Kongre- gáció.

A budai dalárda hangversenyét elhalasztották. Múlt vasárnapi számunkban megírtuk, hogy az országos hírű budai dalárda városunkban hangve rsenyt készült ren dezni a „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ hadíárvái javára. A nagy esztétikai műélvezetnek ígérkező hangverseny azonban sokak igaz sajnálatára elhalasztatott, mert az esti fél 8 órai vonat szünetel és így a dalárda tagjai aznap már nem juthattak volna haza. így a február 25.-re tervezett hangversenyt akkor tartják meg, amikor a vonatközlekedés ismét rendes lesz.

Egyelőre nem fog szünetelni a villamvilágítás. A város vezetőségének szorgos utánjárással sikerült kivinnie, hogy a városi villamosüzem, amely legutóbb nagy szénin- séggel küzdött, egyelőre nem szünteti be működését. Az utóbbi napokban már ellenőrizhetetlen rémhírek keltek szárnyra arról, hogy a villamostelep hosszabb időre felmondja a szolgálatot. Világítás dolgában a mai teljes petróleumhiány korszaka alatt nagyobb csapás alig érhetné a várost, amely így is nagy világítási mizériákkal küzd. Az uccai világítás, igen helyesen, továbbra is korlátozva marad és a közönség is saját érdekeben cselekszik, ha a vil- lamvilágítással a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodik.

Bezárták a városi iskolákat.

Esztergom város elemi iskoláit a tüzelőanyagok megtakarítása céljából az iskolaszék beleegyezésével egy hétre bezárták, a tanítókat és tanítónőket pedig a városházára rendelték be a rekvirálás adatainak feldolgozása céljából.

Ha boldog akarsz lenni — végy cipőt egy hadiárvának f