Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 9. szám

Esztergom, 1917 XXXIX. évfolyam 9. szám Csütörtök, február POUTmiés TF)R5R SZERKESZTÓSEG ES KlADOHlVA AL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS: ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK­á népszerűségről. Költészetünkből ismeretes a gyermek és a szivárvány pom­pás allegóriája. A naiv gyerek a szivárvány hídján szeretne az égbe hatolni. Közéletünkben pedig a leg­több szereplő legyen az bár politikus, világi vagy egyházi férfiú, iró vagy művész, költő vagy katona délibábja a nép­szerűség. A népszerűség azonban sa­ját természetrajza szerint nem egyéb, mint földi dicsőségünk ideiglenes maza.Nem szinarany, mint a kiváló tehetség vagy ritka jellem. Minden nagy emberünk egyéb­ként, bármely vonalon, saját természeténél fogva már ön­ként népszerű. Ez a népszerű­ség már nem a szivárvány vagy délibáb múló motívumából ke­letkezik. A közélet szolgálatában min­denki népszerűségre szorul. A népszerűség piedesztálján emel­kedik valamennyi ambiciózus és érdemes köztisztviselőnk. A ki azonban sóvár an keresi a népszerűséget, az csalódást talál; de a kihez szívesen csat­lakozik, az már méltó az ő társaságához. A népszerűség te­hát közéletünk egyik elsőrendű tényezője, mely tekintélyt, bi­zalmat és szeretetet biztosít Sokan azonban inkább ra­gaszkodnak a népszerűség tü­nékeny verőíényéhez, mint az igazság örök napjához. Ezek­hez sem marad sokáig hű a népszerűség. Néhány önérzetes jellemű, ki­fogástalan tehetségű és példás tevékenysegű tisztviselőnk azon­ban nem kacérkodik a népsze­i \ * ♦ FELELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰ V KATÁRS : I DR RÉTHEI ERIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. j KIADÓ ULAJDONOSOX : 4 LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. $ MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. $ rűség csalfa csillogásával, sőt inkább szembeszáll vele, sem­hogy a közérdek érdekei ellen vétsen. Az ilyen gerincű közéleti fér­fiú előtt már szívesen kalapot emelünk, mert a ki inkább le tud mondani a népszerűségről, mint a közérdek javáról, az már lélekemelő példa előttünk. A népszerűség sohasem hagy­ja el azt, a ki őt csak azért akarja elhagyni, hogy ne tűn­jék föl a világ előtt, mintha egyedül csak cimborájának vagy pártfogójának tássék. Az önálló gondolkodású fér­fiú tehát sohasem törődik az­zal, ha meggyőződését többre becsülheti, mint népszerűségét. A népszerűség ennélfogva önmagában nem lehet senki értékének mérlege. Gyakran népszerűtlen volt hazánkban a legüdvösebb találmány vagy uralkodásra született koreszme valamint városunkban a hala­dás sok hiányzó vívmánya. A siker azonban már nem ideig­lenes népszerűséggel, hanem állandó nimbusszal jutalmazza az érdemeseket. Az állandó népszerűség már maga a dicsőség. Halhatatlan nagyszellemeink panteonjának lakója. Az ideig-óráig élősködő népszerűség pedig csak a tüné­keny sikerek gyászos árnyéka szokott maradni. Őszintén megbecsüljük azt, aki valóban megérdemli nép­szerűségét, de meginkább azt, ki a közérdekért inkább népsze­rűségét, mint férfias meggyőző­dését áldozza föl. Dr. Kőrösy László. Ha boldog akarsz lenni — végy cipőt egy hadiárvának! Be keli sorozni az árdrágítókat. Brassó város tanácsa a következő közlést adta ki : Az uzsora ellen megindult harc kapcsán dr. Schnell K. E. polgár­mester utasította a rendőrkapitány­ságot, hogy minden férfiszemély ne­vét, akit uzsoráért jogérvényesen el­itéltek, a polgármesteri hivatallal azonnal közözlje. Ha azután a ka­tonai ügyosztály nyilvántartása alap­ján megállapítást nyerne, hogy az illető egyén tulajdonképeni hadköte­les és közérdekből, vagy jogos ma­gánérdekből hosszabb vagy rövidebb időre a szolgálat alól felmentetett, akkor a város hivatalból megkeresi az illetékes' katonái parancsnokságot, hogy az uzsora miatt elitéltet szol­gálattételre azonnal hívja be, mert az ilyen egyén nyilvánvalóan elvesz­tette azt a jogosultságát, hogy mint „nélkülözhetetlen“ polgári foglalko­zásában meghagy assék. Brassó olyan példát ad, amelyet nemcsak követni keli, hanem még szélesebb terjedelemben, országosan meg kell valósítani. Kik kezdték az árdrágítást Magyar- országon ? Azok a gaiiciai menekül­tek, akik idejöttek minden nélkül és egyik fővárosi lap szerint csak Budapestről 30 millió koronával ál­lottak odébb. Legnagyobb részük erős, egészséges ember volt a mos­tani pótszemléken feltétlenül megüt­nék a mértéket; ha akkor ezeket összeszedik és a legelső árdrágítás­nál elszállítják a galíciai frontra : több lett volna a katonánk és keve­sebb az uzsorás. Mi pedig ehelyett megtűrtük az uzsora felburjánzását, engedtük az árakat a végtelenségig felhajtani, felhizlaltunk minden pi­ócát ; s még mindig azt hisszük, hogy ankétekkel, hivatalok szerve­zésével, hírlapi vitákkal, és néhány koronás pénzbüntetésekkel le tudjuk törni az uzsorát. Beszéljünk már egyszer őszintén, mint Brassó varosa. Nincs uzsora uzsorás nélkül. Az uzsora elleni el­méleti harc csak üres levegőverde- sés ; fogjuk nyakon az uzsorásokat. Az uzsorás a legnehezebben meg­fog ’.ató gonosztevő ; száz eset kö­zül egyszer csípik rajta az ipsét, a többiben a kiuzsoHzottak kényelem­szeretete vagy restelkedése réven megszabadul. Ha egyszer egy uzso­rást sikerül fülönfogni, nyugodtak lehetünk, hogy annak a lelkét — ha van lelke a kétlábú piócának — nem az az egy eset terheli. Uzso- ráskodott előbb is ; és ha lefizette vagy leülte a büntetést, megint csak ELŐFIZETÉSI ÁRA* : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA nyúzni fogja embertársait. Még a pénzbüntetést is behajtja későbbi ál­dozatain. Az ilyen közveszélyes bün- tettetesekkel szemben csak egy vé­dekezés van: lehetetlenné tenni ne­kik gyalázatos mesterségük folyta­tását egyszer s mindenkorra. Be kell sorozni az árdrágítókat katonának. Brassó város kedvezményezése szép, de nem elég. Hogy a „nélkü­lözhetetlen“ fölmentett árdrágítókat behívják katonai szolgálatra, ez az ötlet Kolumbus tojása : csodálatos, hogy eddig senkinek eszébe nem ju­tott. Most azután tessék sürgősen követni a jo példát mindenütt. Esz­tergomban is. Találtunk itt is nem egy nelkülözhetetlen alakot, aki ócs­ka lim-lomot hallatlan magas áron sóz a közönség nyakába ; ezeket a legelső ardrágítási esetnél tessék a fronton nélkülözhetetlenné tenni. Vannak olyan árdrágítók is, akik fegyveres szolgálatra nem alkalma­sak ; nagyszerűen beválnának ezek például munkás osztagokban, sáncot ásni vagy lőszert, élelmiszert hor­dani a lővészárokba, itthon kaszár­nyákat takarítani, katonai raktárakat esős éjszakán át őrizni s más efféle hasznos „segédszolgálatra.“ Még az árdrágító kofákat, szatócsnékat is le­hetne kórházsurolásra s hasonló közmunkákra kötelezni, még pedig nem 15 napra, hanem a háború egész tartamára. Ne „az uzsora“ miatt kesereg­jünk, hanem járjúnk el a legnagyobb könyörtelenséggel az uzsorások ellen. K. H. HÍREK Egy éjszaka megemberelte magát az idő. Leesett a hó. Csend­ben, puhán hulltak a fehér hópely- hek. Bársonyos lett az ucca, fehé­rek a fák, lomhán befödi a háztető­ket és úgy-e milyen furcsák, impo­zánsak most a hóval fedett magas, fenyőfás hegytetők. Mondom, a hó leesett és oly jó volt elbolyongani az éjszakában, egy pillanatra békét képzelni, egy pilla­natra elfeledni a nyomorúságos vilá­got, a kiáltó, a fájó és siró nyomor idejét. Tel van és tél volt a mi leg. szebb mulatságaink ideje. Farsang . . . zene .. . bál. . . minden, ami ifjúsá­got és szépet jelent. Ami mulatság és jókedv, ami örömet ad az élet­nek, amiért erdemes, jó volt élni. Farsang . . . zene . . . bál. Most a haláltáncot járják, fiatalok kezdették.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom