Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 72. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. szeptember 27. Püspökszentelés. Dr..Rótt Nándor veszprémi püspök felszentelése vasárnap ment végbe a budapesti egyetemi templomban. A szertartást Dr. Kiinda Teofil prelátus-kanonok, főcerimoniárius rendezte. A felszentelést Dr. Csernoch János biboros hercegprímás, Gróf Mailáth Gusztáv erdélyi püspök és Kránitz Kálmán veszprémi segédpüspök végezték. A felemelő szertartáson városunkból is számosán vettek részt különösen a papság köréből. — Az uj püspök kedden városunkban időzött, ahol több látogatást tett, volt kanonoktársainál és ismerőseinél. A vasárnapi békegyűlés impozáns lefolyásáról a fővárosi lapok részletesen megemlékeztek. Jól esik megállapítanunk, hogy dr. Csernoch János biboros-hercegprímás elnökletével és tevékeny közreműködésével megtartott ezen gyűlés nemcsak az országban, hanem világszerte is érdeklődést keltett. Bárcsak mindenütt megértéssel találkoznának az ott elhangzott gyönyörű szavak, különösen Giesswein prelátus megragadó mondása: „Emberek, hát csak meghalva tudtok testvérek lenni?“ Memorandum a hadisegélyek fölemeléséről. B. Kobek Kornél, Esztergommegye főispánja, memorandumot intézett a pénzügyminiszterhez, melyben kifejtette, hogy a hadisegélyek fölemelése sürgős feladat a kormányra nézve. Adatai erejével sürgeti, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtson be ebben az irányban. Kobek főispán a memorandumot az összes főispánoknak megküldte. Függetlenségi pártülés. Az Esztergomi függetlenségi és 48-as pártkor f. évi október hó 2-án d. u. 6 órakor a Magyar Király szálloda kis termében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívja Az elnökség. A köztisztviselők beszerzési csoportja, amelynek egyik legutóbbi számunk veleszületett gyengeségben való kimúlását jósolta, a napokban mégis életjelt adott magáról. Szombaton este a városháza nagytermében a főispán és a h. alispán jelenléte mellett értekezlet volt ebben az ügyben.'"A rövid 10 perces ülésen alapszabálymódositásokat fogadtak el, amelyek végett a pénzügyminisztérium az összes írásokat visszaküldődé volt. Tekintve, hogy az alapszabályok és a megalakulás egyéb okmányai még júliusban felterjesztettek, alapos kilátás lehet arra nézve, hogy vagy három hónap ismét beletelik, amig a csoport alapszabá lyai jóváhagyólag tudomásul vétetnek és a „beszerzés“ kezdetét veheti. De akkorra már csakugyan nem lesz mit beszerezni! Halálozások. Szmatlik István főkáptalani uradalmi számvevő f. hó 22-én d. e. 9 órakor öl éves korában elhunyt. Temetése hétfőn d. e. 11 órakor volt a szentgyörgymezői temető kápolnájából. — Jávorka Mi- hályné szül. Otipka Emma dorogi- tanítónő f. hó 18.-án életének 37. évében Budapesten meghalt. Temetése f. hó 20.-án d. u. volt Dorogon nagy részvét mellett. Az elhunyt 10 évig tanított kiváló sikerrel a dorogi róm. kath. elemi iskolában. Tűzeset a Táti-úton. Kedden este 9 óra tájban kigyulladt Holop István esztergomi lakosnak Táti-úton lévő házában egy istálló, amelyet azonban az idején kivonult tűzoltóság hamarosan eloltott. Elfogtak egy szökött fegyencet. Vasárnap este a párkánynánai vasúti állomáson letartóztaták Puskán József 34 éves budási (Zólyom m) születésű szökött fegyencet, akit 1910- ben az aranyosmaróti törvényszék szándékos emberölés kísérlete, több rablás és 16 rendbeli lopás miatt 15 évi fegyházra ítélt. Puskár büntetését a váci fegyházban töltötte, ahonnét f hó 1.-én hajnalban megszökött. Azóta Hont és Zólyom megyékben több lopást és betörést követett el. Megmotozásakor feszítővasat, egy éles töltésű revolvert és 1282 K. készpénzt találtak nála. Rendőrségünk a Schweitzer-féle betörés gyanújával -is terhelten vallatóra fogta őt, miközben kitűnt, hogy Puskár Budapesten is gyakrabban megfordult, sőt nem minden ok nélkül gyanúsítható a rákoskeresztúri gyilkosság elkövetésével is. Erre nézve vallatásakor maga tett célzásokat. A veszedelmes egyént a fővárosi államrendőrség kérésére Budapestre szállították. Tűz Pilismaróton. Pilismaróiról jelentik, hogy a vallásalapítvány ottani uradalmához tartozó malomvölgyi molnár lakóháza f. hó ' 12.-én éjjel kigyulladt. A ház padlásán 2157 K értékű termény és háztartási cikk pusztult el a tűz következtében biztosítatlanul. A csendőrség megejtvén a vizsgálatot, megállapította, hogy a tűz a kéménybe beépített sárgerendától eredt. A kéménybe vezető lyukak a gerendába voltak bevésve. A gerendákban már hetekkel előbb lappanghatott a tűz, mígnem a padlás letapasztásán levő egérlyukon át a szénával telt padlásra ki nem tört. A csendőrjárőr két napra a tűzeset után tartotta meg vizsgálatát, s midőn a sárgerendát két pilismaród lakos jelenlétében felbontatta, az még akkor is égett. A borjúhús árának megváltoztatása. Az alispáni hivatal a borjúhús árát újabban a következőképen állapította meg : A borjúhús eleje kgr.-kint 7'20 K. „ hátulja „ 7'60 „ Az árváltoztatást falragaszok útján közölték a közönséggel. Az adóhivatal uj helyisége. Az esztergomi m. kir. adóhivatal, továbbá a számvevői kirendeltség és a m. kir. pénzügyi biztosság, mint jeleztük, eddigi helyéről a Kereskedelmi és Iparbank emeleti helyiségeibe költözött. Költözködés alatt az adóhivatal hivatalos órákat nem tartott. Az uj berendezkedés a napokban befejeződvén, a nevezett hivatalok ismét megkezdték működésüket. A Vöröskereszt-Egyesület választmányi ülése. Szombaton d. u. a Vöröskereszt Egyesület választmánya B. Kobek Kornél főispán elnökletével újabb ülést tartott a városháza nagytermében, melyen a Vöröskereszt- kórház és az egyesület közötti vitás kérdéseket tárgyalták. Amint halljuk, ez ügyben a biboros-hercegprímás is nyilatkozott, amely után a már- már szenvedélyessé vált eszmecserék bizonyára a rendes mederbe térnek ismét vissza. A kihágási ügyek elhalasztása. A belügyminiszter rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a munkások, kisgazdák, iparosok stb. kihágási ügyeinek tárgyalását az elévülési időn belül olyan időre halasszák, amikor a munka szünetel, hogy kénytelenek ne legyenek munkaidőt mulasztani. A rendelet nem vonatkozik a háborúval kapcsolatos kihágási ügyekre. Megengedi a rendelet azt is, hogy az olyan egyének elzárási büntetésének végrehajtását az illetékes bíróság elhalássza. Betörés egy szaböüzletbe. Vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek betörtek Schweitzer Vilmos helybeli jónevű férfiszabó üzletébe, mely az Esztergomi Takarékpénztár épületének Kossuth Lajos uccai oldalán, a földszinten van és onnét 5000 K értékű szövetneműt és kész ruhákat elvittek. A betörést a reggeli üzletnyitáskor maga a tulajdonos vette észre. Nyomban jelentést tett a rendőrségen. A nyomozás megindult. Kifogott holttest. Nyergesújfalun f. hó 16.-án egy 26—30 évesnek látszó középtermetű, barna hajú női holttestet fogtak ki a Duna habjaiból. Fülében 3 opálkővel diszitett arany fülbevalókat, ujján A. R. betűkkel ellátott acélgyűrűt találtak. Külerő- szak nyomai nem voltak a hullán észlelhetők. Az esetről értesítették a komáromi kir. ügyészséget. A holttestet a nyergesúj falusi temetőben hántolták el. Bor-nyilvántartó hivatal. A kereskedelmi minisztériumban a bor- értékesítés ügyében tartott ankéten abban történt megállapodás, hogy nyilvántartó hivatalt fognak szervezni, amely minden üzleti vonatkozástól menten kizárólag a valutáris szempontból fontos borkivitel irányítását és a borkészletek ellenőrzését fogja gyakorolni. Ez a hivatal nem fog semmiféle üzletet kötni, nem lesz központ, hanem kizárólagos célja és rendeltetése csak az lesz, hogy a kormány befolyást gyakorolhasson a kivitel alakulására, meghatározhassa, hogy milyen fajta bor maradjon itthon és milyen menjen a külföldre, továbbá, hogy a hivatal állandóan tájékoztathassa arról, hogy milyenek a készletek. Az erre vonatkozó összes megállapodásokat a kereskedelmi minisztérium már áttette a földmívelés- ügyi minisztériumhoz, amely magáévá tette azokat. Téli ruhanemüek. A szeptemberi hűvös -és erők napok ugylátszik komoly fordulatot jeleníentenek az időben. Itt lesz az ősz, ami az idén alighanem nagyon lucskos-sáros lesz előkerülnek a melegebb ruhák, cipők, természetesen akiknek tavalyról van, mert az idén óriási ennek az ára. Hadseregszállítók naponta vasalt nadrágot, uj cipőket öltenek, de mit vesz rá az alsóbb, a fixfizetéses, s változó keresetű polgártársunk ? A szegénység ma sokkal relativebb fogalom, mint háború előtt s ma szegény az is, aki háború előtt tán semmiben sem szűkölködött. Mi lesz ezekkel ? Hon- nét vesznek ezek 150 K-ás cipőt, 3—400 K-ás ruhát? Hát még az élelmezés, a lakás, a fűtés? Szomorú feleletet adnak a nélkülözők, igy hát az államnak, a kormánynak, a hatóságoknak lenne elengedhetetlen kötelessége ezekről okvetlenül gondos kodni. Akinek van, az nem érzi ennek hiányát, hiába is is próbálja, de az a szegény halandó aki mezítiább, rongyos lábbeliben, szakadozott, foltozott ruhában várja a telet, milyen gondolatokkal hajtja le fejét lapos párnájára, s ki tudja mit hoz neki a holnap ? Szabad árpát vásárolni. Városunk sertéstartó gazdái sertésenkint 2 métermázsa árpa beszerzésére jogosultak a városi közélelmezési hivatal által kiállított vásárlási igazolvány ellenében. A beszerzés az egész vármegye területén eszközölhető. A gazdák nagyon zokon veszik, hogy az árpavásárlást csak most engedélyezték, amikor a megyebeli falvakban már egy szem eladó árpa sem kapható. Vasárnap a vármegyének csaknem összes gabonatermő községében jártak esztergomiak árpavásárlás céljából, de mindnyájan üres kézzel jöttek vissza. Most nagyon kiváncsiak, vájjon a kukoricavásárlás hasonlóan jól fogé sikerülni? Ha avval is igy lesznek sertéstartó gazdáink, — a zsírinséget Esztergom el nem kerülheti. Nincs. Mi nincs ? Semmi sincs, vagyis minden nincs. Annyira nincs, hogy soha sem volt annyira, mint amennyire most nincs. Némely dolog azért nincs, mert csakugyan nincs. Némely dolog pedig azért nincs, — mert van, tudniillik makszi- málva. Az egyszeri bölcs abba a kérdésbe őszült bele, hogy a tojás a tyúktól ered e, vagy a tyúk a tojásból ? Szegény bölcs! Ha ma élne, nem kellene megőszülnie, mert se tyuk, se tojás. De miért nincs ? Ebbe a kérdésbe is bele lehetne őszülni, ha nem volna olyan nyilvánvaló, hogy miképen támadt az a nyavalya, amelynek neve: „nincs.“ A háború atmoszférája megtermetté a kapzsiság miazmáit, a telhetetlenség bacillusait, ezektől beteg lett az egész szervezet. A sok felcser, akik a beteget körül- állják, megállapította a diagnózist, tisztába jött a kór terápiájával, de orvosság e betegségre megint csak — nincs. A „Vasárnapi Újság“ szeptember 23-íki száma egész sereg érdekes képet közöl a margitszigeti hadikiál- litásról. az elhunyt bolgár királynéról, a Nemzeti Színház uj darabjáról, Trieszt bombázásáról, a németek által elfoglalt Rigáról, az aegei tenger mellékéről, a Monte San Gábrieléről, Amerika hadikészülődéséről stb. — A harctéri képek is újak, frissek, érdekesek. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Szederkényi Anna novellája, Schöpflin Aladár színházi cikke, Szőllősi Zsigmond tárcája, cikk a szlávokról stb. Egyéb közlemények : Verdun erődítményeinek térszinrajza s a rendes heti rovatok stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre hat korona, — „Világkrónikáival együtt hét korona. Megrendelhető a „ Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor 40 fillér. Katonai szakmunkások átengedése magán ipari üzemekhez. A mezei munkálatok befejezéshez közeledvén, a honvédelmi miniszter intézkedett, hogy a honvédelmi pót- testparancsnokságok katonai — szakmunkás — gyűjtőtelepeikből, egyes kézmű iparosok üzemeihez is vezényelhetnek szakmunkásokat, ha ily irányú megkeresések intézteinek hozzájuk. E szakmunkások csak ideiglenesen engedtetnek át az iparosok műhelyei számára s a keretparancs- nokság intézkedésére azonnal visz- szaküldendők a gyűjtőtelepekre. Az összes útiköltségeket a mester viseli; egy-egy munkás legkisebb munkabére 6 K lehet, ezenfelül a mester tartozik gondoskodni, hogy a katonai munkás megfelelően el is szállásol- tassék. 789/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.
