Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 63. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 63. szám i Vasárnap, augusztus 26. POLinmés TRRSRDRLMfLFIR ZERKES2TÓSÉG?| fÉS KIADÓHIVATAL : HMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., 10VA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ ŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI , HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUNKATÁRS: DK RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Új tájékozódás Esztergomban. ■ (Folytatás.) A város kultúrájára a háború ugyancsak rányomta a maga sorvasztó bélyegét. Nemcsak a tanintézetekre gondolok itt, hanem a kultúra többi intézményeire is: múzeumunk hozzáférhetetlen, a népakadémia nem valósíthatja meg programmsze- rű működését, a gazdatársadalom köri élete és önművelődése pang, aminthogy egyáltalán helyiség hiánya egyik legfőbb kerékötője a művelődési intézmények nagy jelentőségű akciójának. Emiatt sínylődnek a tanintézetek is. A háború megakasztotta a tanítóképző és a reáliskola helyiségkérdésének megoldását. Az első rajtunk kívül áll, bár természetesen éppen nem közömbös, vájjon nagyszerű dunaparti palota emeli a város szépségét, vagy régi, got nem tantermeknek készült helyiségekben tanulnak a jövő nemzedékek mesterei s a Cser- noch-út elején a régi tűzoltószertár szomorú romjai éktelenkednek a hajóról leszálló idegen gyönyörködtetésére. A reáliskola kérdése 'azonban legközelebbről s legérzékenyebben érinti a várost, t. i. a zsebénél. Egy tanintézet fentartása nagy luxus. A modern követelményeknek megfelelő szertárakkal való fölszerelés, ezeknek nívós állandó fejlesztése, nem is említve a személyi járandóságokat, kétségtelenül nagy megterhelés. Számszerűsítve békés időben legalább 40—50.000, háború alatt 60—70.000 korona évenkinti kiadást jelent a kellő színvonalon álló — nem fővárosi mértékkel mért — középfokú iskola fönntartása a tandíjakból és államsegélyekből befolyó összegeken felül. Ekkora tehertől való szabadulás, amihez nálunk a telekbe fektetett' összegek járulnak, természetszerűen kívánatos. Ámde. az államosítással, ami jelen esetben egyedüli orvosságnak látszik, nagyon köny- nyen velejárhat a reáliskola átalakítása polgárivá, hiszen ismeretes a kultuszminisztérium újabb programja, mely a csekély népességű középiskolát — pl. legutóbb az esztergomival egyidős ungvári reált — vagy egyszerűen átthelyezi más városba, vagy átszervezi. — Azon vitatkozni lehet: mi kívánatos inkább, reál vagy polgári? De talán nem kellene eieve a vagy- vagy merev álláspontjára sem helyezkedni. Utoljára a mostani képesítési törvény, mely egyik legfontosabb tényezője reáliskolák föl nem karolásának, aligha él örökké s akkor már számottevő dolog lesz : van-e helyben reál ? A felsőbb osztályok ; de egyáltalán az intézet látogatottságát pedig addig is lehet előmozdítani, sőt biztosítani jutányos állami internátus vagy legalább a reáliskola diákasztalának létesítésével. Ami különösen az internátust illeti, a mostani gazdasági bajokkal küzködő vidéki szülőkre nézve ilyennek létesítése szinte életkérdés; az állam — rendelkezvén kellő kockáztatható tőkével és alkalmas személyzettel — valóban rendszeresen mind többet állít és tart fönn ; Esztergom geográfiái viszonyai pedig mindenképen javallják. Úgy hogy semmi ok sincs e tekintetben pesszimizmusra, ha mindjárt az elhelyezés kérdése pillanatnyilag szinte megoldhatatlan probléma elé állítja magát az iskolát is. Ez legfeljebb új épület emelését teszi elengedhetetlen köteleséggé, esetleg a kaszárnya egy részének föl- használását. Annyival is inkább, mert főgimnáziumunk szintén helyiség hiánnyal küzködik. Modern intézetjellegéhez bővítésre, terjeszkedésre máris szükség van. Zsúfoltságtól ugyan ma még nem igen kell beszélnünk, de az ideális állapot elérésére levezető intézmény mindenképen ajánlatos, sőt szükséges. Népiskoláink állapota minden, csak nem rózsás. Helyiség-kérdés szerepel itt is, úgy hogy nagyarányú beruházó programm itt is előveti árnyékát. De hozzájárul a nemtörődömség számos szülő részéről, aki többre becsüli az iskolás gyermek napszámát, mint a kultúra elemeinek megszerzését. Előhozhatnók ismét a mozit s a látogatására vonatkozó szabályrendelet szükségességét. Magasztalhatnók a gyermektanulmányi társulat kitartó munkásságának föladatait. Vázolbatnók az intézményes, nagyarányú jótékonyság kívánatos áldásait és hatásait iskolákra és városra egyaránt. De azt hiszem, egyelőre legfontosabb feladat fölkelteni és általánosé tenni azt a meggyőződést, hogy a kultúra, a tanintézetek ügye nemcsak a pedagógia és pedagógusok ügye, hanem az egész köznek eminenter elsőrangú érdeke, a sorsát irányító tényezők egyik legfontosabbika s egyben a haladottságának bizonyítványa. *T* A győzelmet minden humanizmusból kivetkőzött kiéhez- tetéssel ambicionáló kölcsönös törekvés legjobban bizonyítja : mit jelent az élelmezés kérdése. S ami a háborúban ennyire nyilvánvalóan előtérbe nyomult, nem mellőzhető általában s főként gazdasági jelentőségű, vagy vonatkozású kérdéseknél, amilyenek a most fölvetettek is. Ámde az is kétségtelen, hogy mindennemű élelemmel Esztergom nem bírja ellátni magát. Igaz, hogy ez nem is szükséges, Rámutathatunk azonban arra, hogy a kerti vetemények, zöldség- és gyümölcsfélék fontossága és jövedelmezősége éppen nem alárendelt s hozzá mi- nálunk — már az előbbi fejtegetettek folyományaképen is — nagyon is aktuális. A szigeten ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA az öntözés kérdése sem okoz nehézséget, a magasabban fekvő helyeken pedig akár nagyobb méretű, esetleg villamos erőre járó „bolgárkerekek" gondoskodhatnának a kertgazdaságban elkerülhetetlen öntözésről s járulnának hozzá a vele foglalkozók vagyonosodásához. (L. Nagykőrös, Kecskemét.) Igaz, hogy a termékek védelmére az enyém- tied erkölcsi maximáin szigorúan őrködő rendre, mezőrendőri szervekre, de méginkább megfelelő nevelést juttató profilaxisra van szükség. A termények megfelelő értékesítéséről és esetleges feldolgozásáról már a szövetkezés megfelelő szervei voldának hivatva gondoskodni; az élelmiszergyártással foglalkozó esetleges ipartelepek és malmok pedig ideirányíthatják a vidék termését s igy járulhatnak a gyomorkérdések oly nagy jelentőségű megoldásához. * E sorok írója nem barátja a a nagyképű fontoskodásnak s legjobban az bántaná, ha egyszerű, bár jószándékú kis írását valaki ennek venné. Csak azt szerette volna ha az Esztergom és Vidéke a háború ellenére is napirenden tartva a saját ügyeinket, állandó érdeklődést keltene ezek iránt s így konkrét esetekkel, praktikus gondolatokkal megvitatva a szükségleteket, az itt tárgyaltaknál még jobb eszméket, terveket vetne föl s így előmozdítaná a közös célt: az új tájékozódást Esztergomban. — ß. — Roda Roda írásaiból.' 1. Háborús utazás. 1914 okt. 9.-ikén a haditudósítók egy óriási gépkocsin Przemysl-be iparkodtak. Ez a rettenetes szörnyeteg legalább is húszezer tonna vizet szorított volna ki az óceánon. 1 Du■ Dame c. illusztrált berlini szépirodalmi folyóirat 1917 júniusi füzetéből.
