Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 61. szám

Vasárnap, augusztus 19. Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 61. szám V POUmfííés TRRSRDFILMIWR SZERKESZTŐSÉG?] rÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖiDENDŐK. Nőink választójogáról. A kormányválság ezt a kér­dést szintén napirendünkre so­dorta. Legújabban a Sándor- uccai régi képviselőház termé­ben tanácskoztak erről dr. Glück- Heh Vilma elnöklete alatt. Érdekessé avatta ezt a gyű­lést dr. Prohászka Ottokár szé­kesfehérvári megyés püspök föl- szólalkozasa. — Lehetnek tengerek a lel­kek és az emberek között — szólott — de a tengerek fölött vezércsillagok ragyognak és a tengeren járók küzkodve bár, de elérik céljukat. Több jog, igazság és szere­tet kell a világban. Ezt a női szív, a női kedély forrásából me­ríthetik és az újvilágnak már eze­ken az alapokon kell íölépülnie. A mai allam már nem jogi, hanem népjóléti állam, a szen­vedések és küzdelmek megér­tésének állama. Ezért kell a nőnek a vezetésben is jogot adni. Nálunk ma még a női választójog a íalusiak s a vá­rosiak előtt idegenszerűnek, sőt nevetségesnek tűnik föl; de ennek az az oka, hogy a ma­gyar paraszt a választást nem vette komolyan. Mulatságnak, majálisnak tekinti, a hol ingyen önthet a garatra. Türelem, igyekezet, becsüle­tes kötelességteljesítés és küz­dellem azonban meg lógja hoz­ni a nők jogát is. Mint a vallás szolgája hir­deti, hogy Istenországát építjük, mikor a haladás utján dolgo­zunk és az emberiség színvo­nalát emeljük. A nők választójogával több érkölcsiseget vihetnénk a köz­életbe és a törvényhozásba. E kérdés elbírálásánál nincsenek világnézeti külömbségek. Tengereken át bajtársi kezet nyújtunk egymásnak, hogy együt­tes erővel haladhassunk előre, hogy a kötelességünket híven teljesítő nőknek a választójogot kik űzdj ük. FELELŐS SZERKESZTŐ : FÖMIJMKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI Ál AK: EGY ÉVRE ., 12 K FÉL VRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 ILLER. MYILTÉR SORA 50 { jLLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Dr. Prohászka Ottokár a sajtó ’ képviselője előtt még a követke-j ző kiegészítő észrevételeket kö-! zölte : Háborús termés. (Főgimnáziumunk aratása 1916—17-ben.) — Sajnálnám, ha ezt a kér-: dést is a társadalmi és politikai j ellentétek a radikálizmusz szem­pontjából néznék. Nálunk bizony nagy baj hogy minden gondo­latot a radiKálizmusz vagy a konzervativizmusz harcába von­nak bele. A választójog az ál­lami élet része, ámde az állam nemcsak maszkulin, hanem fe­minin is, azaz jóság és jólét is kell, hogy legyen. Az állami életbe több erkölcs kell és több, szeretet! Honnan vehetjük mi- ezt férfiak, ha nem a nőtől, nem a nő szivétől, leikétől, a- melynek ez a legfőbb tartalma es ereje? A nők választójoga mellett két főérvünk van. Az egyik, hogy a nő tfpusza a mo­dern életben elváltozott, mássá fejlődött, mint azelőtt volt. Eb­ből ered a másik érv, hogy a nőben a társadalommal szemben egy Uj felelőségérzet támadt. Hogy kikre terjesszük ki a választójogot a nők közt? Kez­detben csak nagyon óvatosan és mérsékelten szabad eljárnunk. Egyelőre csak az akadémiai kép­zettségi valamint a teljesen ön- nálló keresetű nőknek kellene választójogot adni; de ezek közt is csak az egyedülállóknak. Arra nagyon kell vigyáznunk, hogy ezzel a reformmal be ne vigyük a politikát és a társadalmi har­cot a családba, a széthúzást, az ellentétet a társadalom és az állam alkotó eleven sejtjeibe. Valószínű, hogy a magyarasz- szonyok, anyák és feleségek még nem vágyakoznak az uj jog után. A választhatóság kérdése végre is azelső kérdés megoldásától függ- c. Figyelő. Ne feledkezzünk meg azokról, akik a haza védeU A Laiszky János könyvnyomdájá­ban megjelent 10S lapnyi értesítő tartalma és kiállítása elsőrendű. Dr. Molnár Szulpic igazgató gon­dos szerkesztésében közölte Ferenc József- megdicsőült királyunk réznyo- mású, mésteri kivitelű arcképét Kar- bély Vince tanár In memóriám c. magasra szárnyaló ódája előtt, me­lyet főgimnáziumunk és főreálisko­lánk közös gyász ünnepén szavaltak. Kiegészíti a kegyelet kultuszát Dombay Nárcisz tanár a főgimnázium koro­názási . emlékünnepén, IV.* Károly királyunkról mondott tartalmas elő­adása. Történeti értékű kis közle­mény Ferenc József király látoga­tása az esztergomi főgimnáziumban. Dr. Anióny Béla polgármesterünk ünnepi vszónoklata melyet főgimná­ziumunk Máriakongregációjának dec. 8. nevezetes ünnepén mondott, szin­tén gazdagítja a változatos értesítőt. A 13 bencéstanáron kívül 3 vilá­gi tanár és 3 hitoktató serénykedett a háborús aratás munkájában. A tanári-kar szellemi arzenálisa közel 7000 művel, 10.000 kötetben és 7000-nél töb füzettel rendelkezett. Szépen gyarapodott az ifjúsági-könyv­tár, de az érem- és régiségtár is. Külön vagyont jelent a természetraj­zi gyűjtemény 12.000 koronánál több értéke, a 6700 koronás kémiai szertár és a 26.000 koronánál na­gyobb értékű természettani szertár. A Mária-kongregációt (több szak­osztályával) dr. Mattyasóvszky Kasz- szián prézes-tanár vezette lelkesen. Emlékezetes ünnepe volt dec. 8.-án. Magyarország Nagyasszonyának tisz­telete. A novemberi Szt. Imre ünnep műsora épen olyan változatos, mint a dec. 8.-i melyekről lapunk annak idején részletes méltatást küzlött. Az ifjúsági Önképzőkört dr. Ret­kei Príkkel Marián irányította szak­értelemmel. 134 tagja több gyűlést és ünnepséget rendezett. Az elsőt az irodalmi egyesület védőszelleme, Cu- cor Gergely halála félszázados évfor­dulóján, a másikat a szabadságharc méhen nyomorékká lettek !\ születésnapján, műre. 75.-én és a harmadikat Arany János cente- riumán. A gyorsíró kört Parcsami Henrik vezetőtanár gondozta. Gyümölcsözően serkentette a ta- mári-kar kitűzött pályadíjaival és ju­talmaival az ifjúság szakirodalmi te­vékenységét. Napirendre került val- lástani, magyar irodalmi és történeti, latin és görög klasszikusok fordítása, téma a világtörténeti, föld és termé­szetrajzi valamint természettani és mennyiségtani térisse. Érdekes föld­rajzi pályatétel volt Esztergom város határából két négyzetköbméternyi te­rületnek leírása és térképezése. A diákság hasznos szünidei kirán­dulásokkal szórakozott; de háborús tevékenységet is fejtett ki cukor- és petróleum jegyek szétosztásával. A cserkészek Buda környékén, a Do­bogókőn és Visegrádon edződtek ta­náraik vezetése alatt. Az ifjúsági segítő-egyesület tekin­télyes vagyona 43.607 koronára gya­rapodott. A Diákasztal 52.301 koro­nával rendelkezett. A pályadíjak és egyéb alapok a jótétemények, ösz­töndíjak és adományok hathatósan gyámolították a szegényebb sorsú, de tehetséges ifjakat, a kik 20'955 k. segítségben részesültek. A múlt tanévben főgimnáziumunk középülete ismét saját hivatásának szolgálhatott. A hontalan főreáliskola a délutáni órákat szintén a főgimná­ziumban tölthette. A háború kezde­tétől 118 tanúlónk került a harctérre. Fölvettek 361 nyilvános tanulót és 64 fiú és öt leány magántanulót. Az erdélyi menekültekkel az első osz­tály, túlságosan sok diákja 74-re emelkedett. Az osztály vizsgálatot végzet 415 tanuló közül esztergom-városi vagy megyei volt 247, honti 27, nyitrai 20, barsi 19, pest megyei 12, ko­máromi 12, nógrádi ll,trencséni 10; a többi egyéb vármegyéből eredt. Főgimnáziumunk hagyományos von­zóereje tehát nem csökkent a nehéz időkben sem. Kedvező a háborús termés is. Je­lesül tanult 33, jól 119, elégségesen’ 192 ; egy tárgyból elégtelen 31, kető- ből 23, és háromból 17, ami elég szigorú rostára vall. A gondosan szerkesztett értesítő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom