Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 58. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. agusztus 9. Odafenn, úgylátszik, nagy gyö­nyörűsége telik abban a közélelme­zési uraknak, hogy minél több mun­ka legyen a városok tisztviselőinek a nyakában. Először megvadítják őket zavaros, értelmetlen, ezerféle­képen módosított rendeletekkel, ame­lyekben nyoma sincs az élet isme­retének, majd rájuk bízzák húszez­rek élelmezési ellátását, ahelyett, hogy okos intézkedések által leszállítanák a hatósági ellátottak számát olyan kevésre, amilyenre csak lehet. De ebben is csak a szervezetlen­ség átkát nyögjük! Ha a városok polgármesterei, vezetői, orszgy. kép­viselői együttesen lépnének fel ebben az égetően sürgős és fontos kérdés­ben, bizonyára kevesebb kapodás és több eredmény lenne ! ☆ & légy az öszes állatok között az emberek egészségére nézve a legveszedelme­sebb ! A forró földöv vadonjainak összes bestiái, tigrisek, oroszlánok, párducok, kígyók és krokodilusok megközelítőleg sem pusztítanak el évente annyi emberéletet, mint a le­gyek. Nem is akarom itt ecsetelni a légyrajok tömeggyilkosságait a világ­háború óriás csataterein, ők ellepik a szabadban heverő hullákat, trágya és ürüléktömegeket és onnan átolt­ják a közelben lévő emberekbe a leg­veszedelmesebb betegségek milliónyi kórcsíráit. Az összes hazug közmon­dások között talán a leghazugabb : ártatlan mint a légy. Sokkal jobban közelíti meg az igazságot az a köz­mondás, szemtelen mint a légy. Csak­hogy tényleg ez sem valószínű, mivel Istennek egyetlen más teremtése sem közelíti meg a légynek tömeggyilko- lási működését. Mindebből az a ta­nulság, hogy a legyeket környeze­tünkben minden utonmódon pusztí­tanunk, kiváltképen a mostani nyári hőségben, közegészségikötelességünk. Főképen ne tűrjünk környezetünk­ben semiféle piszkot, szennyes tár­gyakat, ételmaradékokat befödetlen trágyát vagy más ürüléket, mert a legyek közvetítik az összes fertőző betegségeket, tífuszt, vérhast, kolerát, lépfenét, tüdővészt, himlőt és sok­sok más egyéb életveszélyes ragadós bántalmat, nem is említve a majd­nem kizárólag általuk továbbított vér­mérgezési esetek ezreit. Tehát halál a legyekre mint testi épségünk leg­nagyobb ellenségeire ! Ludwig Ferenc dr. A közigazgatási bizottság ülése. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága szerdán d. e. 10 órakor ülést tartott a vármegyeháza nagy­termében. Ez volt az első nyilvános ülés, amelyen B. Kobek Kornél fő­ispán elnökölt. Az új főispán szép szavakkal nyitotta meg az ülést és kérte maga részére a bizottsági ta­gok támogatását a közügy érdeké­ben. Az alispáni havi jelentés után, melyet dr. Szilárd Béla vm. főjegyző olvasott fel, ispán a vármegye közélelmezésének ügyében tett jelentést. Személyesen is járt az Orsz. Közélelmezési Hiva­talnál, megnyugtató híreket azonban nem tud mondani. Mátéffy Viktor bizottsági tag azon lehetetlen hely­zetre mutat rá, amely a városra és a vármegye közönségére aug. 15.-e után vár részben a hatóság részére kiutalt liszt elégtelensége, részint a malmokra vonatkozó rendelkezések miatt. Dr. Hulényi Győző, dr. Seyler Emil és Palkovics László hozzászó­lásai után a közig, bizottság elhatá­rozta, hogy feliratban kéri az Orsz. Közelelmezési Hivatalt e nehézségek idejekorán való elhárítására. A fel­iratot a főispán személyesen fogja átadni illetékes helyen. A rendes havi jelentések során dr. Pacséri Károly kir. tan. tanfelügyelő az iskolák szeptember l.-ére elrendelt megnyi­tásáról referált. Némethy József kir. műszaki tanácsos az esztergomi vasúti hozzájáró út újabb bajait tárta fel s értesítette a bizottságot a MÁV azon határozatáról, hogy a gyorsvonat Kovácspataknál nem ál- líthaió meg. A kir. alügyész a Koksa- ügy befejezéséről tudatta a jelenlevő­ket. A Kúria ugyanis a hozzá fel­terjesztett semmiségi panaszokat el­utasította. Végül a főispán indítvá­nyára elhatározta a bizottság, hogy a nagyterem bebútorozásának kér­dését legközelebb napirendre tűzi. Leszedik a bazilika rézfödelét. Szombaton katonai bizottság jelent meg városunkban, amely megállapí­totta, hogy a főszékesegyház rézte­tejének mely részei vihetők el hadi­célokra? Megjegyzendő, hogy a főszé­kesegyház nem mindenütt van rézzel fedve s igy értesülésünk szerint a ku­pola és az oldaltornyok is csak rézzel tartósabbá tett vaslemezekből állanak. A szentély feletti rész pedig, amely alulról nem látható, cserépzsindelyes. így tehát korántsem nyer annyi re­zet a katonaság az esztergomi bazi­likáról, mint annakidején, midőn a hires máriazelli bazilika réztetejét vette igénybe. Tudományos kutatások az esz­tergomi várban. Möller István mű­egyetemi tanár két tanítványával a régi esztergomi vár felmérésével fog­lalkozik s a szükséghez képest ása­tásokat is fog eszközölni. Halálos baleset. Nagy részvétet keltett városunkban is Koperniczky Istvánnak, a Zebegényi Polgári Kör vendéglősének, Koperniczky Ferenc esztergomi prel. kanonok, pozsonyi prépost testvéröccsének tragikus ha­lála. Koperniczky, aki a községnek legvagyonosabb kisbirtokosa volt, Ipolyságra ment csütörtökön, hogy az ott vásárolt tizenhárom darab ser­tést elszállítsa. E sertések közül egyet- egyet Exner Józsefné és Gál szobi hentes kapott, tizet a nagymarosi hentesek, egyet pedig megtartott ma­gának. A pénzt a többiek n eki adták át, a nagymarosiak azonban állítólag már előre kifizették a sertések árát. Koperniczky Ipolyságról délután in­dult el a tehervonattal s bár, mint kellett volna utaznia, ő, a rendkí­vüli hőség miatt, a fékező fülkéjé­ben foglalt helyet. A vonat körülbe­lül éjjel két órakor érkezett Szobra. Itt öt kocsit lekapcsoltak s ekkor ezekmaguktól körülbelül négy-öt mé­ter távolságra siklottak. A váltó nem volt szabad s ezért a fékezők a vo­natot hátra hívták, hogy a lekap­csolt kocsikat még tovább tolják. A vonatvezető kissé nagyobb lökést adott hátrafelé a vonatnak s a nagy zökkenés következtében három te­herkocsiról az ölfák lehullottak. A sertésekkel telt teherkocsi pedig kisik­lott s mintegy harminc méternyire futott, de nem a síneken, hanem a talpfán. Igen valószínű, hogy Koper­niczky István a nagy rázkódás kö­vetkeztében álmából fölriadt és ál­mos fejjel vagy leugrott vagy leesett a fékezőfülkéből, a síkos síneken el­csúszott, keresztben bukott a sínek­re és a tovább guruló kocsi első ke­reke derékben kettészelte. Alsó és felső testrészét egy méternyi távol­ságban találták egymástól. Mikor Cobor Imre t. b. főszolgabíró a sze­rencsétlenség helyére érkezett, az áldozat ujjáról az egyik gyűrű már eltűnt. A holttestet a községi halot­tasházba szállították s mikor a csen­dőrség a halottasházba ment, már a másik aranygyűrű is eltűnt. A halott nadrágzsebében százhuszonkét ko­ronát találtak ; de eltűnt az áldozat nagy bőrtárcája, melyben mindig több ezer korona készpénz volt. A teme­tés vasárnap délután volt nagy rész­vét mellett. Drágul a vasút. Mint hírlik, a kormány szeptember l-ével felemeli a vasutak személydíjszabását úgy, hogy az eddigi viteldíjak az I. osz­tályon 100, a másodikon 75, és a harmadikon 50 százalékkal fognak emelkedni. Pesti kérdés, (mely főként ház- bérnegyedkor aktuális.) Mi külömb- ség a cserebogár és a hurcolkodás közt ? — Nem sok. A cserebogár — az cserebogár. A hurcolkodás — bogár-csere. Küldemények az oroszországi hadifoglyoknak. Az Oroszország­ban levő hadifoglyok címére feladott csomagok cimirata a hosszú szállítás és gyakori átrakás folytán gyakran elmosódik illetve leválik s emiatt a csomagok egy része nem jut a cím­zett birtokába. A feladóknak ha ezt elakarják kerülni az ily csomagokba — úgy amint ez a csomagok fela­dásánál általában ajánlatos — min­denkor a cimirat másolatát kell be- letenniök. Ez azonban más följegy­zést mint: 1. a feladó nevét és cí­mét, 2. a címzett nevét és címét, 3. a tartalom jelzését nem tartalmaz­hat. Levelezés jellegével biró közle­ményt a csomagokban elhelyezni egyáltalában nen szabad. Az esztergomi Gonosz Pista. Ki ne ismerné a „Falu roszá“-ból — Gonosz Pista bácsit, aki bakter létére a legfinomabb lopott szőlőt szállítja a Makkhetes korcsmáros fe­leségének ? Hasonló alak városunk­ban Kurcz Ferenc volt mezőőr, aki nemcsak ránézvést, hanem cseleke­deteiben Sem marad mögötte népszín­házi kollegájának. Kedden a rendőri büntető bíróság egy terménylopási esetből kifolyólag 40 napi elzárásra átváltoztatható 200 K pénzbüntetés­re ítélte őt. Ezenkívül még két ha­sonló dologban áll vád alatt. Kurcz jelenleg csavargásért ül 30 napot a városház zárkájában. Személyének különös jelentőséget ad az a körül­mény, hogy ezidénre jelentkezett a városnál mezőőrül, vagyis ő akarta továbbra is megőrizni terményeinket — hogy más el ne vihesse ! Rászakadt a part. Varga Albert 63 éves sárisápi földmívest bal láb­szártöréssel szállították a napokban a Kolos kórházba. A pincékhez akart menni, midőn az oda vezető mély úton egy magas part leszakadt és őt maga alá temette. Varga láb­szártöréssel menekült ki az életve­szélyes helyzetből. Hány hadiárva van Magyaror­szágon ? Az árvaszékek beszámol­tak a hadiárvák létszámáról s ez adatok alapján az Országos Hadi­gondozó Hivatal jelenti, hogy Ma­gyarországon eddig 98 ezernél több hadiárva van. T T• T i e . T lapunk részére HirdeliegeR felvétetnek. Palkovics László h. al- az állatok kísérője, a pakk-kocsiban férfiruhák, női kosz­tümök és kabátok fekete és kék színre gyönyörűen festetnek l\ éra alatt. Else EsztergomiGőzjnosódaésKelmefestő-gyár Árok-utca 46. szám. Tábor-féle papirkereskedés Széchenyi-tér. 643/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca i8-*o. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom