Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 45. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 45. szám Vasárnap, június 24. POÜTI HRÍ és TRR5RDRLMILRR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. Főispánváltozás vármegyénkben. A fővárosi lapok híradása szerint megyénk főispánja: Mesz- leny Pál beadta lemondását s — amint a kormányváltozásból kifolyólag egészentermészetes — rövidesen új főispánt fogunk kapni. Egyes sajtóorgánumok a leendő kormányképviselőnek már a személyét is tudni vélik ; de ez, úgy látszik, csak puszta kombináció, vagy hangulatcsiná- lás. Csupán annyi nagyon valószínű, hogy új főispánunk lesz — valamelyik ellenzéki pártból. Lapunk a Tisza-uralom alatt mindvégig a kérelhetetien ellenzéki álláspontnak volt szószólója. Világos tehát, hogy az ellenzékből alakult új kormányt s ennek leendő esztergomi képviselőjét a legnagyobb örömmel köszönti. Bátran merjük állítani, hogy Esztergom város és vármegye polgárainak nagy többsége és vezető intelligenciája ellenzéki érzelmű. Ezen mitsem változtat az a tény, hogy ezi- deig két képviselőnk Tisza-párti. Hogy milyen okoknál fogva ilyen, arról a békesség végett — lévén ma háború — jobb hallgatni. Elég annyit leszögeznünk, hogy a koalíció alatt — amikor igazán szabad választás volt— városunk és vármegyénk egyaránt az egyesült ellenzéki pártokokat támogatta. Ennélfogva most, amikor ugyanezek a pártok jutottak kormányra, az erőszakosan ránk terített „munkapárti“ ócska köpönyeg önmagától lehuTfötfc rólunk; s mi egész mivoltunkban újra a régiek: tiszta ellenzékiek vagyunk. Ebből természetszerűen köFÉLELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUMKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. K i ADÓIUL AJ CONO SO K : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATO T NEM ADUNK VISSZA vetkezik, hogy ellenzéki főispánt kívánunk és várunk. Nem vetünk, súlyt arra, hogy ebből vagy abból az ellenzéki páriból való legyen. Bármelyikből lehet, mert hiszen Esztergom vármegye és város lakossága nem egyféle ellenzéki elveket vall. Csak az a fő, hogy főispánunk igaz ellenzéki legyen. Mivel Esztergom az első magyar király születéshelye és a magyar katholicizmusnak fővárosa, könnyen érthető, hogy új főispánunkban az ellenzékiségen kívül egyéb jó tulajdonságokat is óhajtanánk látni, annál is inkább, mert ilyenekben a múlt nem volt nagyon bőkezű hozzánk. Az ősi név nem sokat pon- derál előttünk, jóval fontosabb, hogy vármegyénk leendő feje reátermett legyen díszes állására : bírjon elsőben is reprezentatív képességgel, valamelyes jogi tudással s értsen a közigazgatáshoz. Ne legyen báb rosszul választott tanácsadók kezében, hanem a helyzet magaslatára emelkedni tudó egész férfiú, aki a maga lábán jár. Olyan főispán kell nekünk, akiről ne suttogjanak, hanem még a politikai ellenfél is csak tisztelettel beszélhessen. Olyan, ki necsak választások alkalmával kezeljen bennünket, hanem állandóan érdeklődjék ügyeink- bajaink iránt s legyen a kormánynál mindig igazi közbenjárónk. Olyan, aki tud villámhárító lenni, anélkül, hogy bizalmas érintkezést tartana a destruktív elemekkel.. . Nem folytatjuk tovább, mert úgy tűnhetnék fel, mintha fő- ispáni ideált akarnánk rajzolni magunknak. Csak annyit adunk még észrevételeinkhez,, hogy erősen bízunk az új kormány bölcseségében. Földrajzi alakulásunk. Hazank kedvező földrajzi helyzete, az észak-keletre félkörben ívelő Kár- páíaink hatalmas bástyái a Tisza és Duna partjain viruló kánaáni termékenység tartották fönn Magyar- országot ezer évnél tovább. Az őskorban, az egyetlen biztos utón, a Dunán ereszkedtek le a kő- és bronz-korszak halászai és vadászai az óriási rengetegekbe. A vas- korsszakban már a telhetetlen római birodalom igázta le a dunántúli részt és azt Pannóniának nevezte. Aquincum volt a- légionáriusok fővárosa. Onnan, a Duna partján, a római kasztromok után Salva, vagyis a mai Esztergom fellegvára keletkezett. Hasonló "földrajzi és sztratégiai kedvezményt kínált a pilismaróti Ad Herculem római vár. Salván túl nyugatra Bregetio (Ö-Szőny) és délre Álba (Fehérvár) római gyarmat virágzott. A római virágbirodalmat a népvándorlás tengere sodorta el. Atilla hunjai fészkelődtek pannóniai városokba és várakba. Az Isten ostorai után megjelentek a szintén turáneredetű avarok, a kiket Nagy Károly császár győzött le, mikor ellenök gyűrűforma fóldsáncokat ásatott frankjaival. Nagy Károly, kit a pápa a régi Szt. Péter bazilikában római császárrá koronázott, valóban világtörténeti uralkodó volt. Diadalai jóléttel és kultúrával frigyesültek. Neki köszönhette népe, hogy a világtájakat a nagy császár szerint, Ost, West, Süd, Nord uj szókkal nevezték el, de ekkor már új földrajzi kifejezésekkel gyarapodtak. Legveszedelmesebb frank gyűrű keletkezett a nevezetes IX. században a mai Győr mellett. Ezt a történeti adatot a viruló magyar város földrajzi neve is hitelesíti. Az utolsó gyűrűt kelet felé, Esztergom- ban ásták, melynek frank neve : Oster-Ringen volt. A nürbergi Germanisches Múzeumban Nagy Károly császár korából volt szerencsém végre ezt a földrajztörténeti szót hitélesítenem. Esztergom eddigi etimológiája tehát elavult. A régi jó Bél Mátyás után a XX. századig azt hittük, hogy szülővárosunk neve a Duna és a Garam összefolyásából eredeztethető. Pedig mondva csinált szójáték volt mindössze. A rómaiak a Dunát Danubius-nak nevezték. A görögös Ister-1 ragadták régi tudósaink üstökön, hogy a m esterkélt, Istrogranum létesüljön. A szlávok — köztudomás szerint — a magyarok bejövetele előtt özönlöttek a régi római erődökbe. Akkor keresztelték el Salvát Osztrihom-nak, mint a Duna-völgyi római fellegvárát Viszokilirád-nak (magas vár-nak) a mai Visegrádot. Nyilvánvaló tehát, hogy Esztergom földrajzi neve sem a latin sem a szláv telekkönyvekből, hanem egyenesen Nagy Károly császár korából való mert a germán Oster-Ringen torzult el Strigoninm-má vagy Osz- triham-má. Ha erről a mi tudós ge- neológusunknak, dr. Wertner Mórnak tudomása lett volna, akkor nem Írja meg Esztergom földrajzi elnevezésének bő értekezését, melyben városunk nevét szintén szláv származásúnak tartja. De minden tudomány a fejlődéstörvénye szerint folytonosan halad és igy sok régi igazság elavul. Leg- pompásabban fejlődik azonban a földrajz, mely a XVIII. sz.-ig nem a földet tanulmányozta, hanem inkább a világegyetem titkait kutatta. Sok évszázadon át ennélfogva a mi glóbuszunkon a kozmográfia uralkodott. A XIX. sz.-ban Napóleon világren- ditő és földrajz fölforgató imperiáliz- muszának köszönhette a földrajzi tudomány szerencsésebb alakulását, mikor a nagy háborúban európai nemzeti öntudat született. Később azután Anglia óceáni hatalmaskodása edzette már a kontinens nagyhatalmait a nagyobb jelentőségű nemzeti önérzetre. Uj világföldrajzi alakulást jelentett Menróe hangzatos elve : Amerika legyen az amerikaiaké ! mert a többi világrész szintén általánosítani kezdte azt a harcias földrajzi vezényszót. Ázsia nagy nemzetei tehát azt hangoztatták, hogy az emberiség bölcsője.
