Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 40. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 40. szám Csütörtök, június 7. POUTÍKR! és TfíRSfíDRLMTLfíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ előfizetési S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ: DF-NDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FÖMUMKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓ IUL AJ DO NO SO '<■ : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A kishitűségről. Nincsen a mai világrengető nagy időkben pogányabb és égbekiáltóbb vallás a kishitűségnél. Ez a felekezet — fájdalom — társadalmunk összes rétegeiben terjeszkedik, a mi nem igen vall valami egészséges lelki állapotra. A miilyen ritka a harctéren szenvedő, küzdő és vérző katonáinknak panasza, épen olyan gyakori a mi frontunkon küzdő férfiak éktelen zúgolódása és folytonos elégedetlensége. Míg a hű katona férfiasán viseli azt, a mit nem a háború, hanem az élet Ura rót reá, addig az érzékenykedő itthoni urak és polgártársak nemcsak a végtelen háborút szidják, hanem már az élet Urában is már kételkedni mernekEz a legmodernebb pogányság legújabb kinövése napjainkban. Ha azelőtt a cinikus Istentagadot saját fegyvereivel vertük meg, akkor a mai kis- hitűeket se méltassuk semmiféle rokonszenvre. A háborúban a közkatona élete épen annyit ér, mint a hadvezéré az élet Ura előtt. A társadalmi életben pedig az egyszerű, de becsületes földmíves háborús szenvedése épen olyan értékes a Mindenható előtt, mint a főpapé. Ha nem zendül sem a harctéri katona sem a frontmögött vergődő társadalmi harcos, akkor már méltó fia a mai nagy ujidőnek, melyet csak végtelen megadással lehet előkészíteni és megérdemelni. A milyen fölháborító ma minden fölösleges mulatozás épen olyan erkölcsi léhaság a jajgatás. Mennél nagyobb a mi bajunk, annál közelebb van az Isten, ki ma összes teremtményeit a legszigorúbb próbára teszi. Utasítsuk tehát a megszédült kishitűt egyenesen a legfelső fórumhoz. Talán akkor megsegíti, hogy mindaz, a mit ő annyira félt, a földi jólét és vagyon épen annyit ér az Isten előtt, mint maga a kishitűség. Vájjon mit visz magával a túlvilágra hősi halált halt katona ? Az ő erős lelkét, az ő rendületlen hitét, az ő legszentebb hazaszeretetét. Mit vinne magával a meg- hasonlott kishitű, ha már holnap az örök Bíró elé kerülne? Törpe önérzetét, földhözragadt érdekei sajnálatát és gyarló lelkét, a mivel azonban aligha válthatna jegyet az örökkévalóság küszöbének átlépésére. A kishitüek tehát önmagukat sújtják, ha tovább sem edzik fogyatékos lelkierejüket a több esztendei fájdalmak megváltó keresztfájának engedelmes és megadó viselésével. Ne kisértsen ez idő szerint köztünk a kivételes jólét vagy a kivételes életfelfogás. Egyformán süt reánk az igazság napja, egyforma éltetőnk az erkölcsös élet levegője. Legyen ennélfogva még sokáig egyforma a mi kitartásunk egyenletes erénye is, mellyel a kishitüek sohasem találkozhatnak, mig a nagy szenvedések tüzétől teljesen meg nem tisztulnak vagy mig a leküzdött nagy fájdalmak szentölt vizével megnem keresztelkednek. Dr. Kőrösy László, Június 12.=ig lehet hadi- külcsönt jegyezni! Hadseregszállítók és hadiözvegyek. A háború utáni időknek legfontosabb kérdése lesz a hadiözvegyek és árvák ellátása. Ez azonban «oly életbevágó kérdés, amelyet a jelenben is már sürgősen meg kell oldani. Az a nyugdíj, amelyben jelenleg a hazáért hősi halált halt katonák özvegyei és árvái részesülnek, nem elegendő a megélhetéshez, a meg- haláshoz pedig túlságosan sok. A legújabb törvények és rendelkezések szerint a közkatona özvegye kap egy hóra 6 koronát, őrvezető vagy gefreiter özvegye 8 koronát, tizedes vagy káplár özvegye 10 koronát, szakaszvezetői rangú zugs- fűhrer özvegye 12 koronát, őrmester özvegye 14 koronát. Az árvák pedig atyjuk rangjára való tekintet nélkül havonkint és egyenkint 4 korona járulékot kapnak. Mégpedig a lányok 14., a fiúk 16 életévük betöltéséig. Ha az özvegy férje a harctéren, szerzett sebesülése vagy a katonai szolgálat különleges fáradalmai folytán halt meg, akkor az előbbi nyugdíjhoz még annak 50 százaléka, vagyis a fele, nyugdíj pótlékképen jár. Ha az özvegy vagyontalan és keresetképtelen, akkor nyugdiján kívül még 96 korona évi segélyt kap, az árvák azonban minden esetben csak 4 korona havi nevelési járulékban részesülnek. így a legjobb esetben a hősi halált halt közkatona özvegye kaphat havonkint 18, őrvezetőé 20, tizedesé 23, szakaszvezetői 26 és őrmesteré 29 koronát nyugdíj címén. Meg kell jegyezni azonban, hogy ezeket az összegeket csak az az özvegy kapja, aki teljesen vagyontalan, munkaképtelen vagy kicsi, nevelésre szoruló gyermekeire való tekintettel keresetképtelen. Ezek az állapotok nem maradhatnak igy. Államnak és társadalomnak egyaránt arra kell törekedni, hogy a hadiözvegyek és hadiárvák megél-' hetését biztosítsa. Hogy harcoljon a fronton az a szerencsétlen családapa, aki tudja, hogy felesége, gyermeke kolduskenyéren fog élni halála után ? A közvélemény, a parlament a kormány figyelmét sürgősen fel kell hívni a hadiözvegyek súlyos helyzetére. Vagy fel kell emelni minél előbb a nyugdíj összegét legalább annyira, amennyi a hadisegély ösz- szege, vagy legalább a hadisegélyt kell nyujani a háború végéig, mint az Németországban történik. De az semmiképpen sem igazság, hogy az özvegy kevesebbet kapjon mint a feleség. A nagy drágaság tűrhetetlen. A gyár, az iparos, a mezőgazda, valamennyien emelik termékeiknek az árát. Ilyenkor a hősök özvegyeit és árváit pár korona havi nyugdíjjal ellátni, a mai államnak és a nemzet társadalomnnak a legnagyobb szégyene. Megyborzad az ember annak a képnek a láttára, hogy mig a hadseregszállítók az államtól milliókat préselnek ki könnyű szerrel, addig az özvegyek és árvák forró könnyeit,, amellyeket a hős apáért hullatnak, nem veszik észre, akiknek hatalmuk van ezeken a bajokon segíteni. Ha az államnak nincsen pénze erre a célra, akkor vessen ki adót azokra, akiknek a vagyonuk a háború alatt megnövekedett. Alapos adót azonban, hogy a háborús gazdasági konjunktúrák közbejöttével összehalmozódott* vagyonnak legalább egy részét kapják azoknak az özvegyei és árvái, akik életükkel védték meg e földet, azt a vagyont, akik mindenüket a hazának áldozták. Meg kell indulnia egy nagy társadalmi akciónak a meglevő szervezetek és formák között, hogy az özvegyek és árvák megélhetését biztosíthassuk mert ez a pár korona nyugdíj csak koldusí alamizsna. Hiába van azonban szív, megértés, sajnálkozás, ezek a nemes emberi érzelmek itt nem elegendők. Ide tettek, sürgős tettek kellenek. ß. N. A gyors békének a hadi- kölcsön sikere ad szárnyat. — Tőlünk függ, bogy mentül gyorsabbak legyenek ezek a szárnyak.
